Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-05 / 103. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PARTBIZOTTSÚG ÉS 11 MEGYEI TflNÚCS LAPJA 1981. MÁJUS 5., KEDD Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM A Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntették ki a 100 éves Magyar Vöröskeresztet lubileumi ünnepség Budapesten A Magyar Vöröskereszt megalakulásának. 100. évfordulójáról országos ünnepséggel emlékeztek meg tegnap Budapesten. A milliós tagságú tömegmozgalom több mint 800 vöröskeresztes aktivistája vett részt az építők Dózsa György úti székházának kongresszusi termében redezett centenáriumi ünnepségen. Vendégként jelen voltak az európai nemzeti vöröskeresztes mozgalmak és a nemzetközi Vöröskereszt-szervezetek képviselői is. Emberiességgel a békéért! — ez a nemzetközivé vált jelmondat és a jubiláló Magyar Vöröskereszt centenáriumi plakettje ékesítette a szónoki emelvényt, ahova először Kállai Ferenc színművész lépett, s Baranyi Ferencnek a vöröskeresztesekről írott versével köszöntötte az ünneplőket. Dr. Gegesi Kiss Pál akadémikus, a Magyar Vörös- kereszt országos vezetőségének elnöke üdvözölte ezután az ünnepség elnökségében helyet foglaló Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét, Óvári Miklóst, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát, Sarlós Istvánt, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárát, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjait, az ünnepség résztvevőit. Elnöki megnyitójában emlékeztetett arra, hogy Magyar- országon a Vöröskereszt száz éven át olyan eszme szolgálatában tevékenykedett, amelynek éltetője a bajbaju- : tott embereken való segítés, s ez egyben emberi köteles- ■ séa. Hantos lános ünnepi beszéde Hantos János, a Magyar Vöröskereszt Végrehajtó Bizottságának elnöke ünnepi beszédében áttekintette a szervezet hazai történetének évszázadát, jelentősebb állomásait. Szólt egyebek között arról, hogy a Debrecenben megalakult ideiglenes nemzeti kormány már 1944 decemberében intézkedett • a Vöröskereszt újjászervezéséről. 1945 áprilisában Budapesten munkához látott új szervezeti formában a Vöröskereszt központi vezetősége. Legfontosabb feladata akkor hadifoglyok, külföldre került magyar állampolgárok hazatérésének megszervezése, itthoni fogadása és az eltűntek keresése volt. A szociális jellegű feladatok megoldásában óriási munkát végzett a,munkások és a pa~ ragztok támogatását élvező nemzeti segély. A szimbólumként választott mentőöv szemléletesen fejezte ki szerepét a felszabadulás utáni első években. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1954. évi 32. számú törvényerejű rendeletével a magyar törvények, közé iktatta a nemzetközi diplomáciai értekezleten 1949-ben elfogadott genfi egyezményeket, majd megalkotta a Magyar Vöröskeresztről szóló 1955. évi 25. számú törvényerejű rendeletét. Ez utóbbiban kifejtette a Magyar Vöröskereszt tevékenységében bekövetkezett változásokat, és demokratikus tömegszervezetnek minősítette az addigi egyesületet. Megváltozott tehát a Magyar Vöröskereszt társadalmi helye és szerepe. Időszerűvé vált, az első kongresz- szus összehívása. Az 1956-os ellenforradalom miatt azonban erre csak 1959-ben kerülhetett sor. Azóta öt kongresszus értékelte a szervezet fejlődését, és megjelölte az egyes ciklusok főbb feladatait. Jelenleg a Magyar Vöröskereszt 13 ezer alapszervezetében több mint egymillió aktivistát számlál, akik önkéntes munkával segítik az országos méretű sok irányú feladatok megoldását. Tíz- és százezrek vállalnak-végeznek társadalmi munkát a Vörös- kereszt különböző bizottságaiban, így az egészségnevelésben. a családvédelemben, a véradás szervezésében, az elsősegélynyújtás oktatásában és szervezésében, szociális feladatok megoldásában. Szólt arról is Hantos János, hogy a Magyar Vörös- kereszt — miként elismert szervezete társadalmunknak Kitüntetések a centenárium alkalmából A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Vörös- kereszt megalakulásának 100. évfordulója alkalmából kitüntette a szervezet legeredményesebb társadalmi munkásait és hivatásos dolgozóit. Tegnap az Országházban rendezett ünnepségen Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke méltatta a Magyar Vöröskereszt és százezreket számláló aktivistáinak társadalmi elismeréssel övezett tevékenységét, majd átadta a kitüntetéseket. A Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntették ki Hantos Jánost, a Magyar Vöröskereszt főtitkárát. A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést kapta megyénkből: dr. Baly Hermina, a gyulai megyei kórház osztályvezető főorvosa, a Vöröskereszt Országos Vezetőségének tagja. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta: Bihari Bá- lintné, a Vöröskereszt mezőkovácsházi járási vezetőségének titkára és Serfőző József, a körösladányi járási szociális betegotthon vezetője, a Vöröskereszt körösladányi községi vezetősége elnöke. — megbecsült tagja a nemzetközi vöröskeresztes mozgalomnak is. A Magyar Vöröskereszt tevékenységének nemzetközi elismertségét jelzi, hogy ezúttal — a jubileumi ünnepségekhez kapcsolódóan -— Budapesten ülésezik a Vöröskereszt és a Vörös Félhold társaságok III. európai regionális konferenciája. — A szocializmus és az emberiesség egységét megteremteni, társadalmi fejlődést lendítő kölcsönhatását a megvalósuláshoz segíteni — ez történelmet alakító program. E program cselekvő támogatása megtisztelő kötelessége a jóakaratú embereknek. Bízunk abban, hogy a Magyar Vöröskereszt tevékenységének hatására is növekszik a tudatos közreműködők száma — hangsúlyozta beszéde végén Hantos János. Losonczi Pál köszöntője Losonczi Pál köszöntötte ezután az Elnöki Tanács nevében — mint mondta: tisztelettel és őszinte nagyrabecsüléssel — az ünnepség résztvevőit, és a jubiláló Magyar Vöröskereszt aktivistáit, minden tagját. — Az egykori segélyegylet, amelyet emberbaráti eszmék hívtak életre 1881 májusában, nagyot nőtt- egy évszázad során, a szocializmus építésének esztendeiben pedig társadalmunk minden rétegét érintő tömegszervezetté terebélyesedett — hangsúlyozta, majd arról szólt: Az Emberiességgel a békéért! korszerű, tartalmas jelszó, amelyet nemcsak a már milliónál nagyobb létszámú hazai vöröskeresztes tagság, hanem a szocializmust építő népünk egésze is magáénak vall. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa nagyra értékeli a Magyar Vöröskeresztnek társadalmunk erkölcsi értékeit gyarapító munkásságát, és megbecsüli az önzetlen társadalmi munkát végző aktíváit, tisztségviselőit és tagjait. A legszebb erényekből fakadó hivatás: segíteni a rászorulókon, a bajbajutottakon. Önök — hangsúlyozta Losonczi Pál — e hivatás szellemében, az emberi élet védelmében különösen szép példáit adták a nép iránt érzett felelősségnek, jelesre vizsgáztak szocialista ember- szeretetből, humanizmusból, önzetlen munkájuk kivívta egész társadalmunk megbecsülését. — E nemes eszmék és magasztos célok szolgálatában tanúsított helytállását értékelve a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa úgy határozott, hogy a Magyar Vöröskeresztnek megalakulása 100. évfordulója alkalmából, szocialista társadalmunk humanista feladatainak megoldásában, a népek közötti szolidaritás és barátság elmélyítésében kifejtett, érdemes tevékenysége elismeréseként a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét adományozza. (Folytatás a 3. oldalon) Közgyűlést tartottak a megyei vadászok Megyénk vadgazdálkodási eredménye az élenjárók között van Az ünneplés és a számvetés jegyében tartották meg tegnap délután a Békés megyei vadászok kibővített közgyűlésüket. Dr. Romvári László, a szövetség megyei titkára a vadászszövetség fennállásának százéves évfordulójáról emlékezett meg. Száz évvel ezelőtt a vadászati jog a föld- tulajdonhoz kapcsolódott, s a vadászok nagyobb része a vagyonos osztályok tagjaiból került ki —; mondta Romvári László megemlékező beszédében. Rajtuk kívül a polgárok szűk körének volt csak lehetősége a vadászatra. Tőlük az a felismerés is, hogy jó- eredményt csak közös munkával, egyesített erővel, a közös célok összehangolásával lehet biztosítani. Ennek érdekében jött létre száz éve a védegylet. Törekvéseik jelentős része az egyéni érdekeken hajótörést szenvedett, de szándékaik ma is elismerésre méltóak. A felszabadulás után következett be ezen a téren is minőségi változás. A vadászati jog elvált a földtulajdontól, g. vadászat és a vad- gazdálkodás a tervgazdálkodás részévé lett. A vadászok társadalmi összetétele ma már tükrözi a magyar társadalom szerkezetét. A harmincezer vadász több mint fele fizikai dolgozó. A vadászok és a szövetség eredményes munkáját dicséri, hogy Magyarországnak külföldön is elismert, gazdag, minőségi vadállománya van. Beszéde befejező részében köszönetét mondott mindazoknak, akik lelkiismeretes munkájukkal ezekhez az eredményekhez hozzájárultak. A továbbiakban a megyei intéző bizottság elmúlt évi tevékenységéről szóló beszámolóját értékelte a közgyűlés. A beszámoló kiemelte, hogy a tavalyi munka középpontjában a hatékonyabb vadgazdálkodás állt. Továbbra is komoly feladat az állomány megtartása. A nagyüzemi mezőgazdaság vadállományra gyakorolt kedvezőtlen hatását az üzemekkel való szorosabb együttműködés még sokban enyhítheti, és tovább csökkentheti a vadrejtő területek gyarapítása, a vadetetésben tapasztalható hiányosságok felszámolása. (Folytatás a 3. oldalon) Kádár lános üdvözlő levele „A MAGYAR VÖRÖSKERESZT ORSZÁGOS VEZETŐSÉGÉNEK BUDAPEST Kedves Elvtársak, Barátaim!. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam nevében — alapításának 100. évfordulója alkalmából — tisztelettel köszöntőm a Magyar Vöröskeresztet, a szervezet több mint egymillió tagját. Az 1863-ban útjára indult Nemzetközi Vöröskeresztmozgalomhoz kapcsolódva a Magyar Vöröskereszt százéves fennállása alatt nélkülözhetetlen szerepet töltött be a háborúk, a természeti katasztrófák áldozatainak segítésében. Hagyományos feladatai az utóbbi időben új vonásokkal gazdagodtak. Részt vállal a környezet- és az egészségvédelem feladataiból, támogatja a segítségre szoruló, magukra maradt, idős embereket. Tevékenységével bátorítja az emberi önzetlenség és felelősségvállalás mind teljesebb kibontakoztatását. A Magyar Vöröskereszt magasrendü humánus példamutatással, százezrek társadalmi munkájának és áldozatvállalásának szervezésével, ösztönzésével fontos társadalmi feladatokat teljesít, szocialista társadalmunk építésének aktív részesévé vált. Ma népünk szilárd egységben a szocialista társadalom építésén dolgozik. E történelmi léptékű munka középpontjában az ember áll. A Magyar Vöröskereszt, amely az emberről való gondoskodás felelősségteljes intézménye, jelentős szerepet tölt be népünk vívmányainak gazdagításában. Elismerésre méltó munkájára, hasznos közreműködésére pártunk és társadalmunk továbbra is számít. A Magyar -Vöröskereszt aktívan és kezdeményezően járul hozzá az országok együttműködésének fejlesztéséhez, a népek közötti barátság erősítéséhez, a béke megvédéséhez. Az új társadalom építésén munkálkodó magyar nép és a békeszerető emberiség érdekeit szem előtt tartva, a Magyar Vöröskereszt nemzetközi tevékenységével továbbra is segítse hazánk békepolitikáját, szolgálja a népek és nemzetek békés egymás mellett élését, együttműködését, szolidaritását, támogassa a nemzetközi Vöröskereszt Emberiességgel a békéért! jelszavának megvalósulását. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében megköszönöm a vöröskeresztes aktivisták önként vállalt társadalmi munkáját, önzetlen fáradozását. Kívánom, hogy erősödjék tovább a 100. évfordulóját ünneplő Magyar Vöröskereszt, s mind teljesebben töltse be humanista küldetését az ember, a jövő, a haladás érdekében. Budapest, 1981. május 4. KÁDÁR JÁNOS, a Központi Bizottság első titkára.” Országos fotókiállítás Békéscsabán Május 3-án, az anyák napján nyitották meg immár nyolcadik alkalommal Békéscsabán, a „Termő ékes ág ...” országos fotókiállítást. A békéscsabai Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda gyermek irodalmi színpadosainak kedves műsorát követően Vámos László, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője megnyitó szavaiban többek között beszélt arról, hogy „a kiírt pályázat ihletése egyre szélesedő. 1974-ben 66 pályázónak 211 műve érkezett be, 1981-ben 138-an küldtek be pályamunkát: összesen 468 alkotást. A számok önmagukért beszélnek. Sajnáljuk, hogy viszonylag alacsony a részt vevő Békés megyei pályázók száma (12)”. Ezt követően kitért arra, hogy napjainkban milyen szerepet töltenek be az anyák. Végül beszélt a fotókiállítás anyagáról, s arról, hogy e szabad tér — a kiállítást a Kossuth téren rendezték' meg ezúttal is —milyen sajátos hangulatot kölcsönöz a kiállított alkotásoknak. A megnyitó beszédet követően Betkó Katalin, a TÜSZSZI vezetője átadta a legjobb alkotások díjait. Így díjazott lett a békéscsabai Ambrus Erzsébet „Fog ez menni!”, a budapesti lnkey Tibor „Biztonságban”, az ugyancsak fővárosi Jung Zseni „A nő”, a dunaújvárosi dr. Spissák Lajos „Évike”, a mezőberényi Váradi Zoltán „Festmény előtt”, valamint a budapesti Kriss Géza „Csevegők” című alkotása. A Népművelési Intézet különdíját Sziklai Péter ve- csési alkotó „Hát nem érted?” című képe érdemelte ki. Látogatók a kiállításon Fotó: Veress Erzsi
