Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-30 / 125. szám
Azt akarjuk, hogy jobb legyen Szarvason tanácskoztak a szervezők öten ülünk a kicsiny üzemvezetői iroda asztalánál, Láng István és Milyó András marósok, Mész jár Mihály és Beke András köszörűsök, meg az újságíró. A beszélgetés kissé nehezen indult, mert a kérdésen — jó lenne-e, ha önálló lenne a Békéscsabai Forgácsolószerszám-gyár? — gondolkodni kell egy kicsit. Némi töprengés után Láng István vállalkozik elsőként a válaszadásra. Csak Pesten lehet? — Biztos lenne előnye is egy ilyen rendszernek, talán rugalmasabbak lennénk, jobban tudnánk követni a piac igényeit, erre azonban föl is kell készülni, mert mi a helyzet manapság? Az, hogy valamit elintézni csak Pesten lehet. Ahhoz tehát, hogy az anyagot beszerezzük, utána pedig a termékeinket eladjuk, létre kellene hozni Pesten egy kirendeltséget. Ezzel pedig jócskán nőne a nem termelő alkalmazotti létszám. A két gyár közül egyébként is a mienk, a békéscsabai a nagyobb, és ezt is figyelembe véve a jelenlegi vállalatvezetés igazán széles körű önállóságot ad. A pestiek mellett talán csak az szól, hopv náluk jobb az üzemi konyha. Ezen persze jót derülünk, és ez rögtön fel is oldja a feszültséget, s ahogy ez már lenni szokott, inkább a gondok kerülnek szóba. Például az, hogy a termelés dekádonként hullámzik, jó párszor nehezíti anyaghiány a munkát és az üzemek közti kooperáció sem mindig a legjobb. De a fájó kérdés nem ez, hanem az, hogy miért nem használják a hazai vállalatok az általuk gyártott kitűnő szerszámokat? —: Mi a nyugatnémet Krupp céggel hosszú távú kapcsolatban állunk, gyártunk nekik különféle cserélhető lapkás marószerszámokat. Ezek kielégítik a legszigorúbb NSZK előírásokat is, használhatók mindenféle marógéphez. Igaz, valamivel drágábbak, mint a hagyományos szerszámok, de sokkal jobbak is. És mégis nálunk alig-alig veszik —jegyzi meg Láng István. — Szerintem nem népszerűsítjük eléggé — veszi át a szót Milyó András. Az*anyag- beszerzők sokszor csak azt nézik, hogy melyik az olcsóbb. — Biztos nem kérdezik meg azt a munkást, aki ezzel dolgozik — teszi hozzá Meszjár Mihály. — ö, ha kipróbálná mind a kettőt, elmondhatná, hogy mennyivel jobb a mi új gyártmányunk. Ha megkérdezik a meldet És itt megkérdezik? A kérdés szinte magától adódik. — Nálunk sem mindig — jegyzi meg Beke István. — Emlékeztek arra a gépre, ami két év alatt tönkrement. — Persze, mert gyenge, vacak volt — folytatja Láng István. Ha vásárlás előtt bármelyikünket megkérdezik, rögtön mondjuk, hogy kár rá pénzt kidobni. — Vagy ott van az a cseh köszörű az optikával. Csillog, villog, világít, csak éppen nem jó. A dolgot Beke István újfent nem hagyja szó nélkül: — Egy-egy gépvásárlásnál elég sokan kiutaznak külföldre. Szerintem ebbe a keretbe beleférne néha egy- egy nagyobb tapasztalaté munkás is, mondjuk az, aki azzal a géppel majd dolgozni fog. Aki már 10—20 évet eltöltött a köszörűk között, annak nem nagyon kell prospektus ahhoz, hogy eldöntse egy gépről, jó-e arra, amire veszik. Mert biztos, hogy aki vásárol, az a legjobbat akarja, csakhát nem gyakorlati szakember. Lehet, hogy a mi tanácsaink segítenének a választásnál. — Szerintem nincs olyan gyár, ahol erről megkérdeznék a melóst — jegyzi meg Meszjár Mihály. — Na és ha nincs? Attól még nálunk megkérdezhetnék. Biztos, hogy attól nem lennének rosszabbak a döntések! — fortyan fel egy kicsit Láng István. Na és ha megkérdezik, komolyan is veszik a választ? — Szerintem nem mindig — mondja Láng István. — Én szakszervezeti bizalmi vagyok, velünk ugye megtárgyalják például a tervet. A múltkor is lapozgatom, hogy véleményt mondjak róla, erre látom, hogy ott a végén, hogy jóváhagyta a minisztérium ekkor és ekkor. Ha már egyszer jóváhagyták, akkor mit vitatkozzunk rajta? — Van aztán olyan is, ahol sokat számít a véleményünk, de ennek meg nem mindig örülünk. Ezt arra értem, hogy a gyártmányfejlesztés nem igazán precíz nálunk. Valamit elkezdünk csinálni a rajz alapján, és menet közben kiderül, hogy az úgy nem jó, olyankor szólunk, áttervezik, megint csináljuk, megint nem jó, és ez így megy, amíg ki nem alakul. Közben pedig teljesítményt kellene orodukálni — jegyzi meg Milyó András. Erre a többiek csak bólogatnak, majd Láng István veszi át a szót. II hibákat észre kell venni — Fel kellene a gyártmányfejlesztést korszerű, pontos gépekkel szerelni, akkor a gyakorlatban kipróbálhatnák, hogy jó-e az elképzelés. Most, hogy nincs kísérleti műhely, nem csoda, ha menet közben derülnek ki a problémák. — Fejleszteni kéne a készülékgyártást is. Általában az az elv, hogy egy nagyságrenddel pontosabbnak kell lenni a készüléknek, mint a gyártmánynak, nálunk meg gyakran fordítva van. Most aztán ezzel produkáljunk minőséget szériában. Úgy hallottam, ez azért rövidesen megoldódik, ha bejönnek a megmunkálóközpontok, a legjobb gépeket a műhelyből megkapja a GYGO, akkor talán menni fog ez is — bizakodik Beke István. — Na elég volt a sírásból, gyerekek — szól közbe Láng István —, így úgy néz ki, mintha nálunk minden rossz lenne. — Nem erről "van szó — felel rá Milyó András — csak éppen azt akarjuk, hogy jobban menjenek a dolgok. Ami jó, azt úgy is elmondják sokan és szívesen, de nekünk a hibákat is látnunk kell. Lónyai László A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Békés megyei szervezete „A vezetés és a vállalati fejlesztés kapcsolata” címmel kétnapos konferenciát rendezett Szarvason, a városi úttörőházban. A konferenciát tegnap, május 29-én délelőtt Sebő János, a szarvasi városi pártbizottság titkára nyitotta meg, ezután került sor a kétnapos konferencia központi előadására, amelyet kapcsolódó előadások, majd késő délutánig tartó hozzászólások követtek. A szervezők megyei tanácskozása ma újabb előadással és vitával folytatódik. A vezetés és a vállalati fejlesztés kapcsolatát, a vállalatközi kapcsolatok fejlesztésének feltételeit, a vezetői döntések és a vállalati műszaki fejlődés közötti összefüggéseket feltáró vitát a program szerint dr. Bérezi Gyula, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság főtitkára foglalja össze befejezésül. Láncológépen készítik a női és férfipulóverek díszítővarrását a HÓDIKÖT békéssámsoni telepén. A méretre és idomokra kötött darabokat itt illesztik össze és varrják készre a telep dolgozói. Fotó: Veress Erzsi 0 MEZŐGÉP terve Közösen a célok megvalósításáért A MEZŐGÉP Vállalat szakszervezeti bizottsága május 19-én tárgyalta a gazdasági vezetés által elkészítette a VI. ötéves terv fő célkitűzéseit. A terv 8,4 százalékos növekedési ütemet határoz meg, és ez az ütem a vszb szerint is tartható lesz a tervidőszak alatt, de szükséges is a kitűzött célok megvalósításához, melyek mesz- szemenően figyelembe veszik a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását is. A vszb véleménye az Gyermekek kedvence a galambbemutató (MTI-fotó — Fehérváry Ferenc felvételei — KS) volt, hogy figyelembe véve az 1980. évi 331 ezer forint termelési értéket, 1985-re ez 496 ezer forintra emelhető, még akkor is, ha tudjuk, hogy nehezebb gazdasági körülmények között kell a feladatokat megoldani. Az előterjesztésben meghatározásra kerültek azok a célok, melyek biztosítani tudják a vállalat töretlen fejlődését a tervidőszak alatt. Számol a vállalat azzal a lehetősséggel is, hogy valamely termék gyártását kereslethiány miatt kénytelen lesz megszüntetni és más, Üllőn a napokban tartották a mezőgazdasági és élelmiszeripari tájkiállítást és vásárt. Mintegy nyolcvan mezőgazdasági és élelmia már jő marketingtevékenység eredményeként fejlesztett terméket gyártani. Elvégezték a termékszerkezet felülvizsgálatát a műszaki és gazdasági kritériumok szigorú figyelembevételével, és így viszonylagos biztonsággal tervezhetik a gyártmányok fejlesztését. Erre mintegy 550 millió forintot költenek majd. Az elképzeléseket a dolgozók ismerik, és jónak tartanak, évi mintegy 4,7 százalékos bérfejlesztéssel kívánnak végrehajtani. A tervidőszak végére az egy főre eső bér eléri szeripari üzem, intézmény, vállalat mutatja be a kistermelést segítő gépeket, eszközöket. kertészeti termékeket, valamint tenyészállatomajd az 55 222 forintot. Számol a terv a szociális és kulturális körülmények javításával is. Erre az előirányzat 31 és fél millió forint. Ebből üdülő építésére, tanulmányi ösztöndíjra, sport és kulturális elképzelések megvalósítására lesz lehetőség. Fontos feladatnak ítélik a lakásépítést, -vásárlást, amelyre csaknem ötmillió forintot irányoznak elő. Az üzemegészségügy fejlesztésére közel hétmillió forintot biztosítanak. A vállalat a tervidőszak alatt éves átlagban 13,7 százalékkal kívánja növelni nyereségét. A terv jóval feszítettebb és hatékonyabb gazdálkodást kíván, mint az V. ötéves terv időszakában tényként sikerült megvalósítani. Nyíri Sándor kát és élelmiszeripari árukat. A „nagyok” mellett a fontos feladatot betöltő háztáji gazdaságok, kistermelők is elhozták termékeiket. A Városföldi Állami Gazdaság szürke magyar bikája Mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás llj vonatok, gyorsabb közlekedés Sajtótájékoztató a Szegedi Vasútigazgatóságon Tegnap, pénteken, a Szegedi Vasútigazgatóságon tájékoztatták az újságírókat, az új menetrend életbe lépésével kapcsolatos változásokról. Ezt megelőzően ismertették azokat a fontosabb eredményeket, melyeket az utóbbi két évben ért el a vasútigazgatóság. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy tavaly 39 korszerű, a kulturált utazási igényeket kielégítő motoros szerelvényt állítottak be a mellékvonalakon. Ezek üzemeltetésével megszűnt a kéttengelyes, kályhafűtéses mo- tormellékkocsik közlekedtetése, és a szegedi igazgatóság területén ez év januárjától személyvonatokat gőzmozdonnyal nem továbbítanak. Űj négytengelyes személykocsik közlekednek az expressz- és gyorsvonatok. Több vonalat korszerű távközlő és biztosító berendezésekkel láttak el. Ezek a fejlesztések több mint kétmilliárd forintba kerültek. Mint ismeretes, a MÁV új menetrendje holnap, vasárnap nulla órakor lép életbe, és 1982. május 22-én 24 óráig lesz érvényes. Az új menetrendben néhány érdekesség is található, mely megyénk vasúti közlekedését érinti. Egyéves tapasztalatok után a Szeged—Békéscsaba— Gyula között közlekedtetett gyorsvonatot — fürdési idényben — szeptember 26-ig Gyuláig, egyébként csak Békéscsabáig közlekedtetik. Ellenirányból Békéscsaba— Szeged között a két megye- székhely összeköttetését biztosítják egy új gyorsvonatpár bevezetésével. A vonat 6 óra 35 perckor indul Békéscsabáról és orosházi, hódmezővásárhelyi, valamint szeged-rókusi megállások után 8 óra 10 perckor érkezik Szegedre. Visszafelé 17 óra 50 perckor indul és 19 óra 26 perckor érkezik Békéscsabára. Az utazóközönséget kedvezően érintő változás lesz, hogy június 1-től Békéscsaba és Lokösháza között úgynevezett hosszúvonatok közlekednek. A Budapest—Békéscsaba között járó négytengelyes kocsikból összeállított villamos vonta- tású távolsági személyvonatok menetvonalát Lököshá- záig meghosszabbították. Ezzel nő az utazás kulturáltsága, másrészt a villamos üzem gazdaságosabb vonattovábbítást tesz lehetővé. Ennek az is a következménye, hogy a Békéscsaba —Kétegyháza—Mezőhegyes —Újszeged vonalon közlekedő személyvonatok közül az új menetrendben csak három vonatpár, az úgynevezett műszakos vonatok járnak közvetlen szerelvényre Mezőhegyes és Békéscsaba között, a többi vonat végállomása Kétegyháza lesz. Innen átszállással, néhány perces várakozással, tovább lehet utazni Békéscsabára, a már említett villamos vontatású vonatokkal. Ez az átszállás nyilván kisebb kényelmetlenséggel jár, de ezt ellensúlyozza, a tisztább, gyorsabb és a téli időszakban fűtött vonatok közlekedése. Az új menetrendben két új vonat is közlekedik Mezőhegyes és Battonya között. Ezzel Battonyáról az esti órákban is el lehet majd jutni Szegedre. Több vonat menetrendje megváltozott, igazodva a nagyüzemek menetrendjéhez. A pályaépítéseknek megfelelően, ahol lehetett, már a nagyobb utazási sebességet vették figyelembe a menetrend elkészítésénél. L. L.
