Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-29 / 124. szám
1681. május 29., péntek Kozák, Drahota és a közönség Az előadás egyik pillanata Fotó: Gál Edit Az elmúlt hónapokban Békéscsabán a Vasutasok Szak- szervezete Művelődési Háza is csatlakozott a sikeres előadói estek szervezői közé. Gondoljunk csak a nemrég megrendezett Hauman-estre, vagy arra az irodalmi műsorra, melyet kedden mutatott be Drahota Andrea és Kozák András. Pontban délután fél hatkor kezdődött a csaknem másfél órás műsor. Az előadói dobogón, a sejtelmes fény csupán egy asztalt, egy széket és egy telefont világított meg. Egyelőre csak kíváncsian szemlélődtünk, aztán megjelent Drahota Andrea, s pillanatok alatt feszültséget, izgalmat varázsolt az előbb még közömbös arcokra L. Fletcher „Téves kapcsolás” című írásának tolmácsolásával. Eszköztele- nül, egyszerűen játszott, ö volt előttünk, s a telefon. Mégis tudtuk, éreztük, mi zajlik le a balesete óta székhez kötött asszony lelkében ... A második rész a humor jegyében született. A „Két szerető szív” beszélgetése tele volt bájjal. Ám ugyanakkor mögötte megéreztük a nyárspolgári álmok, a frázisok szatíráját, s talán éppen ezért nevettünk olyan jót a párbeszéden. Molnár Ferenc tragikomikus írását, a „Két kisgyermek beszélget” címűt is szívesen hallgattuk, s végül az „Énekek éneke” című darabból kaphattunk némi ízelítőt. Fellépésüket lelkes tapssal jutalmazta a közönség. S hogy a siker nem maradt el, bizonyára láthatjuk a soron következő irodalmi előadáson is, melyen reméljük — mint a keddin is — megint sok ismerős arccal találkozunk. N. Á. Tanyanap Szarvason A szarvasi Vajda Péter Művelődési Központ szervezésében május 30-án. szombaton a tanyai iskolába járó 'gyerekeknek és a tanyán élő felnőtteknek rendeznek' tanyanapot. A rendezvényen részt vesznek a rózsási, a félhalmi, valamint az ezüstszőlői kerület lakói. A 3. számú általános iskola ezüstszőlői tagiskolájában délelőtt szabadtéri ügyességi játékokat rendeznek, s emellett az iskolai tananyagból összeállított kérdésekre válaszolhatnak az ifjú vetélkedők. A programot mesefilmek vetítésével színesítik. Délután 3 órakor folytatódik a program. Ezúttal a felnőtt résztvevők kísérhetik figyelemmel a művelődési központ amatőr kiscsoportjainak műsorát, így a pávakor. a citerazenekar. a gyermek népitánccsoport, valamint a népi zenekar fellépését. Este Fodor Zsóka szegedi előadóművész „Asszonysors” című irodalmi műsorát hallgathatják meg a tanyanap vendégei. Az egész napos programot kiállítás egészíti ki. A Krecs- marik Endre Üttörőház szakköreinek munkáiból állítják ki , a legsikeresebbeket. Művelődési miniszteri rendelet a kulturális alap felhasználásáról Az elkötelezett szocialista művészet értékes alkotásainak létrehozását, terjesztését. a művelődéspolitikai célok megvalósítását sokféle módon támogatja az állam; ennek egyik fontos eszköze a Kulturális Alap. Ennek pénzeszközeivel legtöbbször egyszeri, nem ismétlődő feladatok megvalósítását segíti a Művelődési Minisztérium, olyanokét, amelyek a központi, illetve a tanácsi költség- vetésben nem tervezhetők előre. A művelődési miniszter nemrég megjelent rendeleté, amely az alap felhasználását szabályozza, azt szolgálja, hogy ezek az. összegek a kulturális tevékenységek, szolgáltatások erre leginkább érdemes formáihoz jussanak el. A jelenlegi ötéves tervidőszakban a művelődési tárca is viszonylag szűkös keretekből gazdálkodhat, ezért minden eddiginél fontosabbá vált, hogy a meglevő pénzeket koncentráltabban, az állami irányítás kulturális orientáló szerepét jobban érvényesítve használják fel. Ennek érdekében a rendelet kimondja, hogy az alapból nem lehet kiegészíteni a művelődési intézmények beruházására, illetve a felújításra szánt forrásokat, éppen azért, hogy e támogatás az alkotó munkát és a művek népszerűsítését segítse elő — tájékoztatták az MTI munkatársát a minisztérium illetékesei. így például az alapból fedezik különböző művészeti ágakban kiírt pályázatok díjait, s a kiemelkedő színvonalú alkotások jutalmazására odaítélt nívódíjakat. Az alkotóműhelyek új művészi kifejezőeszközöket kereső, kísérletező munkáját ugyancsak rendszeresen támogatja a minisztérium. Egyebek között az ígéretes színházi stúdióelőadások, zenei produkciók létrehozásához járulnak hozzá. A nagyszabású kulturális programok, jeles évfordulókhoz kapcsolódó eseménysorozatok megrendezéséhez is a Kulturális Alap ad lehetőséget. így például az idén több millió forintot fordítanak a Bartók- centenárium művészi programjának lebonyolítására, továbbá a Gyulai Várszínház, az Agria Játékszín, a Szentendrei Theátrum, a Pécsi Nyári Színház és a többi, ezreket vonzó szabadtéri előadássorozat megtartására. Az amatőr művészeti mozgalom jeles eseményeit, seregszemléit — a néptáncfesztiválokat. a színjátszó- találkozóiét — is támogatják e forrásból. Ebben az évben több mint 150 millió forintot fordíthatnak az alapból a rendeletben meghatározott célokra. A Kulturális Alap gazdálkodási rendszere jól illeszkedik a közönség ízlését, igényeit befolyásolni kívánó művelődéspolitikai eszköztárába, hiszen összegét nem a költségvetésből, hanem a kulturális járulékokból fedezik, amelyeket bizonyos termékek és szolgáltatások — egyes könyvek, emlék- és ajándéktárgyak, szórakoztató filmek' — után fizetnek a létrehozók, illetve a forgalmazók. A járulékköteles művek körét ugyancsak részletesen szabályozta a rendelet. Június 2-3 IV. országos könyvtári konferencia Budapesten Az olvasásszociológiai vizsgálatok szerint hazánkban a hétévesnél idősebb népességnek mintegy 60 százaléka művelődik, tájékozódik rendszeres olvasóként; s több mint 40 százaléka használja a könyvtárakat; a közművelődési, az iskolai, a felsőoktatási és a szakkönyvtárak 3,5 millió beiratkozott olvasót szolgálnak ki — közli a magyar könyvtárügy helyzetéről készült felmérés, amely a IV. országos könyvtári konferencia egyik dokumentuma lesz. A könyvtárosok egyik legjelentősebb szakmai tanácskozását június 2-án és 3-án Budapesten rendezik meg, ezen beszámolnak az előző konferencia óta végzett munkáról, és megvitatják a könyvtárak fejlesztési programját, főbb feladatait. A dokumentumokból az is kitűnik, hogy az 1970-ben megrendezett III. országos könyvtárügyi. konferencia óta növekedett a munkásolvasók száma és aránya: a tanácsi könyvtárak látogatóinak 20 százaléka — 320 000 olvasó —, a szakszervezeti könyvtárak olvasóinak 60 százaléka — csaknem 380 000 olvasó — fizikai dolgozó, illetve szakmunkástanuló. A munkások 23 százaléka rendszeres látogatója a közkönyvtáraknak. Á mezőgazdaságban dolgozók viszont ritkábban nyitnak ajtót ezekbe a közművelődési intézményekbe: jelenleg csak 14—15 százalékuk jár könyvtárba, szak- könyvtári ellátásuk pedig csaknem hiányzik. A beiratkozott olvasók több mint negyede szellemi foglalkozású, s a szakkönyvtárak használóinak döntő többségét is ők alkotják. Az általános és a középiskolai tanulók mintegy 60 százaléka veszi igénybe a közkönyvtárak szolgáltatásait. Pofonok nélkül is lehet Szerepel-e a mai családok nevelési kelléktárában a gyerekek testi fenyítése? Sajnos, sok felnőtt veri a gyerekét mostanában. Az egyik családban „csak” pofonok csattannak el, másutt alkalomadtán még a vessző vagy a szíj is előkerül. Általános iskolásokkal ké_ szített kérdőíves vizsgálat anyagában lapozgatok. Alig akarok hinni a szememnek: „Ritka nap, hogy nem kapok egy fülest aputól... Engem anyukám még sohasem vert meg, de az apu annál többször megrak ... Tegnap tíz perccel később jöttem haza barátoméktól, mint ahogy szüleim megszabták, ezért egy óra hosszat kellett a konyhában térdepelnem, és büntetésből vacsorát sem kaptam ... Ha egyest hozok haza az iskolából vagy kettest, engem otthon mindig megvernek, félévkor pedig apám a szíjat is levette a derekáról...” Oldalak telnének meg a hasonló gyermeki panaszokkal. Újabban nem egy iskolában is meglódul a tanár keze, holott a szocialista pedagógiától mi sem áll távolabb, mint a verés. Ennyire frissen élnek a rideg, embertelen nevelési szokások? Úgy látszik, nehéz szakítani a rossz beidegződésekkel, főleg azoknak nem könnyű, akik maguk is a pálcapedagógia jegyében nőttek föl — otthon is, az iskolában is. Pedig hát a verés semmit sem old meg a nevelésben. A gyereket megalázza, szorongást és félelmet kelt benne, vagy dacot vált ki belőle. Aztán káros azért is, mert a fiatal akaratlanul is magáévá teszi ezt a fegyelmezési módot, és később, felnőve ő sem tud majd elszakadni ettől a hibás életviteli gyakorlattól. Érdemes eltűnődni azon, hogy miért harapódzott el mostanában a testi fenyítés? Ügy vélem, két oka is van ennek. Először a „hagyományok”. Az emberek ugyanis szinte évezredeken át azt a vallásos színezetű felfogást adták tovább az utánuk jövőknek, hogy minden gyerek eredendően hajlamos a rosszra, aminek megszüntetéséhez nélkülözhetetlen a kényszer, a verés. Nem véletlen, hogy évszázadokon át, a feudalizmus időszakában az iskolai nevelés jelképe a virgács volt, amiből bőven kijutott minden tanulónak, néha még a főnemesi származású gyerekeknek is. A XVII—XVIII. század* fordulóján élt arisztokrata Bethlen Miklós, a neves politikus és emlékiratszerző a legnagyobb természetességgel meséli el önéletírásában, hogy iskolás korában a tanítója bizony „rettenetes rútul” verte őt. A Magyarországon is működő, híres cseh pedagógus, Comenius volt az első, aki következetesen föllépett a gyerekek megalázó ütlegelése ellen. Utána időrendben a nagy Rousseau következik, a felvilágosodás élharcosa, aki szenvedélyesen hirdette a gyermeki természet jóságát. A virgács helyett nála a fáklya lett a nevelés jelképe. A rossz szokások továbbélésének másik oka a megváltozott életviteli szokásokban rejlik. Napjainkban az anyagi jólét növekedésével nem áll egyenes arányban a szellemi-kulturális gyarapodás. Ügy látszik, a jólétnek súlyos ára van: a felnőttek agyonhajszolják magukat, idegileg túlterheltek — a pedagógusok is —, kevés idejük marad a gyerekekkel való foglalkozásra, gyakran rossz a hangulatuk, és mindennek következtében a türelem is megcsappant bennük. S a következmény? A kéz szinte többször sújt le, mint ahányszor simogat. Türelem, szeretet és példamutatás — három roppant fontos kulcsszava a nevelésnek, iskolában, családi környezetben egyaránt. Nélkülük nem sokra juthatunk az emberformálásban, mert a gyerekekről való anyagi gondoskodás önmagában még nem nevelés. Ne feledjük, hogy egyetlen gyerek számára sincs súlyosabb büntetés, mint annak érzése, hogy elveszítheti szülője, tanítója szeretetét! Ezért a feddőszó, illetve annak fölismerése, hogy a szülőnek, nevelőjének bánatot okozott a tettével — a deviáns esetektől eltekintve —, hatásosabb a nádpálcánál is. Tévhit az, hogy a mai gyerekek sokkal vásottabbak, mint amilyenek mi voltunk annak idején. Tetszik, nem tetszik: nem a gyerekek rosszak, hanem mi neveljük néha helytelenül őket. Végeredményben az ifjúság mindig olyan, amilyenné a felnőttek formálják. A mai fiatalok hibái az idősebbekre háramlanak vissza. Sokan saját bőrükön tapasztalják, hogy hová vezet, ha egy gyereknek mindent megadnak otthon, amit csak kíván, de semmit sem követelnek tőle. Ehelyett munkával, feladatokkal kellene megbízni a gyereket, már egészen fiatal korban, hiszen csak így fejlődhet ki benne a felelősségérzet, a kötel'ességtudat. Ha ezt tesz- szük, nem lesz szükség a verésre. Ha pedig e téren valamit elrontottunk, azt pofonokkal nem lehet helyrehozni. P. Kovács Imre MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Mozart: C-dúr vonósötös. 9.00: Balogh Sándor népi zenekara játszik. 9.30: Száll az ének. 10.05: Lamb—Shakespeare me10.39: Napfölkelte. 10.44: Operaáriák. 11.00: Gondolat. 11.45: Hidas Frigyes: Hét baga- tell 12 harsonára. 12.00: Déli krónika. 12.35: Hétvégi panoráma. 13.54: Népdalok. 14.21: Kóruspódium. 14.44: Magyarán szólva . . . 15.10: Richard Strauss: Salome. 15.28: Zenélő dominó. 16.05: ..Jár a szájam”. 17.13: Egy nap „Flinstonfal- ván”. 17.38: Bemutatjuk új felvételeinket. 18.04: Filmdalok. 20.00: A denevér. 20.30: Végelszámolás. 21.39: Külföldről érkezett. 22.00: Hangképek, tudósítások a KISZ kongresszusáról. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: A Bécsi kamarazenekar Mozart-hangversenye. 23.44: Verdi: A végzet hatalma. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Operettegyüttesek. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: örökzöld dallamok. 9.33: Nyugdíjban. 10.00: Zenedélelőtt. II. 45: Tánczenei koktél. 12.33: Édes anyanyelvűnk. 12.38: Nótamuzsika. 13.15: A Gyermekrádió új zenei „ felvételeiből. 13.30 A zene titka. 14.00 Kettőtől ötig . . . 17.00: Nem tudom a leckét! 17.30: ötödik sebesség — a KlSZ-kongresszuson. 18.33: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. 18.55: Egy énekes — több szerep. 19.35: Nem mondhatom el senkinek . . . 20.00: Fél óra népzene. 20.33: Iránytű. 21.35: Nem mondhatom el senkinek . . . 22.05: Dél-amerikai dallamkoktél. 22.30: Nóták. 23.20: A dzsessz a 70-es években. III. MŰSOR 9.00: Szimfonikus zene. 10.30: Részletek JohnMayall 1979-es lemezéből. 11.05: Olasz kamarazene. 11.45: Operaáriák. 12.20: Zenekari muzsika. 14.13: Magyar irodalmi arckép- csarnok. 14.33: Magyar muzsika. 15.20: Csurka István: Utasok. 15.30: Operafinálék. 16.40: Tip-top parádé. 17.10: Hangfelvételek felsőfokon. 18.30: Rádióhangversenyről. 19.05: Üj kamarazene-felvételeinkből. 19.35: Hommage á Bartók. Közben: 20.20: Világirodalmi mozaik. 20.40: A hangverseny-közvetítés folytatása. 21.25: A budapesti Ragtime Band játszik. 21.46: Bemutatjuk új felvételeinket. 22.10: Fenntartott hely az elmúlt hetek legsikeresebb műsorai számára. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. 17.15: A kiskertek kedvelőinek. Pais Judit műsora. 17.30: A 60 éves békéscsabai münkásdalkör énekel. 17.40: Kulturális figyelő. Szerkesztő: Pálréti Ágoston. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Délutáni minikoktél. 18.26—18.30: Hírös'szefogalaló, műsorelőzetes. BUDAPEST I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Fizika. (Ált. isk. 8. oszt.) 8.30: Pityke őrmester, (ism.) 9.05: Orosz nyelv. (Alt. isk. 6. oszt.) 9.50: Lottósorsolás, (f.-f.) 10.00: Tízen túliak Társasága, (ism.) (f.-f.) 15.10: Iskolatévé. Orosz nyelv, (ism). 15.35: Fizika, (ism.) 16.05: Hírek, (f.-f.) 16.10: Szivárványvonat. 16.35: Hátizsákkal a Rilában. (ism.) 16.55: Természetbarát. 16.10: Szivárványvonat. 17.15: Csali. 17.25: Reklám, (f.-f.) 17.30: Keresztkérdés. 18.00: Ablak, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Delta, (f.-f.) 20.25: Michel Legrand és barátai. 21.15: Tanácskozik a KISZ X. kongresszusa. 22.15: Zenés tv-színház. 22.40: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.01: Interklub. 21.25: Tv-híradó 2. 21.45: Természetbarát, (ism.) 22.05: Csali, (ism.) 22.15: Jean-Christophe. 23.10: Reklám, (f.-f.) BUKAREST 16.30: Német nyelvű adás. 18.35: A volánnál. 18.50: A legkisebbeknek. 19.25: Gazdasági figyelő. 19.45: Szépek szépe — olasz játékfilm. 21.40: Kulturális magazin. 22.10: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.45: Búzavirág. 18.15: Lépések. 18.45: Zsebkabaré. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Tito Jugoszláviájának megteremtése. 21.00: Séta a kvint-körön. 22.10: Zsarolás az Atlanti-óceánon. II. MŰSOR 15.55: Balkáni rö.plabda-bajnok- ság. 18.45: Barátkozzunk. 19.55: Ma este. 20.00: Népi muzsika. 21.10: Tévétéka. 20.45: Huszonnégy óra. 21.10: Tévétéka. 21.55: Pénteken 22-kor. SZÍNHÁZ SEGÍTSÉG, VÁLUNK. Békéscsabán, 15 órakor, Aranv J.-bérlet. SEGÍTSÉG, VÁLUNK Békéscsabán, 19 órakor, Szent- péteri-bérlet. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Hegyen, völgyön. 6 és 8 órakor: Sheila meghalt és New Yorkban él. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: A nagy balhé. 7 órakor: Hét tonna dollár. Békéscsabai Kert: Kaliforniai lakosztály. Békéscsabai Szabadság: de. lo órakor: Dot és a kenguru. 4, 6 és 8 órakor: Óvakodj a törpétől! — Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: A világ rendje és biztonsága, fél 8 órakor: Az első kísértés. Gyulai Erkel: Dollárpapa. Gyulai Kert: Keoma. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Alim és szamara. 5 és 7 órakor: Piedone Egyiptomban. Orosházi Béke: 5 órakor: Rusz- lán és Ludmilla. I. n. rész. Orosházi Partizán: Az első nagy vonatrablás. Szarvasi Táncsics: Rally.
