Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-03 / 102. szám

1981, május 3., vasárnap Érted, veled a Vöröskereszt S záz év a humaniz­mus, a társadalmi -haladás jegyében. Ez lehet a közeli centenáriumát ünneplő Magyar Vöröske­reszt tevékenységének sum- mázata. Alapításának gondo­lata a csatatereken született. Alapvető indítéka a háború­tól, természeti csapásoktól sújtott szenvedő emberek megsegítése, gondozása, gyá- molítása volt; emberiesség, az egymással való törődés jelszavát írták zászlajukra az alapítók. A vöröskeresztes eszmék atyja, Henry Durant a sol- ferinói csata borzalmainak láttán ismerte fel egy nem­zetközi emberbaráti segély- szervezet létrehozásának szükségességét. Az 1864-es genfi egyezményhez csatla­kozó Magyar Vöröskereszt Egylet 1881. május 16-án tartott alakuló közgyűlésé­nek szervezőit a boszniai há­borúban harcoló katonák szenvedése késztette arra, hogy létrehozzák emberbará­ti segélyszervezetüket a ma­gyar szent korona országai Vörös Kereszt Egyletét. Olyan történelmi nagysá­gok példája ihlette őket, mint a mohácsi csatatér ha­lottad tisztességgel eltemető Kanizsai Dorottya, az árvízi hajósként segítő Wesselényi Miklós, az 1848—49-es ma­gyar honvédseregek tábori kórházainak főápolónője, Kossuth Zsuzsa, akik a ha- zaszeretetet és emberiesség jegyében munkálkodva vol­tak úttörői hazánkban a vö­röskeresztes eszméknek. Nehéz lenne akár csak címszavakban felsorolni va­lamennyi területet, ahol a Vöröskereszt, az egészség- ügyi szolgálattal, a többi társadalmi és tömegszerve­zettel együtt a szocialista egészségügy fejlesztése ér­dekében tevékenykedik. Kü­lön fejezetet érdemelne a természeti csapások idején tapasztalható . nagyfokú vö­röskeresztes aktivitás elem­zése. Csupán az elmúlt két évtizedben 166 millió forint értékű segélyt küldött a Ma­gyar Vöröskereszt a háborús konfliktusok, árvizek, föld­rengések által sújtott 71 or­szágba. Történelmi tény, hogy az alapítás óta eltelt száz év során a vöröskeresztes szer­vezetek munkájának közép­pontjában Magyarországon is a háborús konfliktusok, természeti katasztrófák kö­vetkezményeinek elhárításá­ra való felkészülés állt, bár ezzel párhuzamosan egyre több figyelmet szenteltek a lakosság egészségügyi ellátá­sára, a szociális, családvé­delmi munkára, az egészség- ügyi felvilágosító, oktató te­vékenységre, az ifjúság kö­zött végzett munkára. Szer­vezetileg is nagy fejlődést mutat a százesztendős idő­szak. Az egykori 28 ezer ta­got — java részük passzív, csupán kisebb-nagyobb anyagi áldozatra volt haj­landó — számláló jótékony- sági intézmény milliós tá­borral, jelentős anyagi bá­zissal rendelkező, nagy hazai és nemzetközi tekintélynek örvendő tömegszervezetté vált. A Magyar Vöröskereszt 13 200 alapszervezetében, 17 000 egészségügyi állomá­sán évente több mint 200 ezer ifjú és felnőtt vesz részt a különböző szintű és témájú segítségre felkészítő tanfolyamokon. A felszabadulásunk után egyre nagyobb teret kaptak a vöröskeresztes munka bé­kés körülmények között vég­zett formái: a szociális, egészségnevelő, ismeretter­jesztő tevékenység. A máso­dik világháború után átme­netileg stagnált a Vöröske­reszt munkája, de az 1945- ben létrehozott nemzeti se­gély keretében akkor is há­romszázezernél több aktivis­ta végzett hősies munkát a nyomor, az éhínség, a jár­ványok leküzdése, a sebesül­tek, menekültek, árván ma­radtak felkutatása, az elhur­coltak hazaszállítása érdeké­ben. Nekik köszönhető, hogy .a vöröskeresztes eszmék to­vább éltek, és az 1948 máju­sában történő újjászervezés után immár új, az ország de­mokratikus átalakításához kapcsolódó feladatok vártak a szervezetre. Békés munka az ember ér­dekében, ez jellemzi napja­inkban is a Magyar Vörös- kereszt hazai és nemzetközi tevékenységét. Legfontosabb feladata az egészségvédelem, az egészségnevelés, a csa­ládpolitika segítése, termé­szetesen a Vöröskereszt sajá­tos eszközeivel. A felnőtt és ifjúsági vöröskeresztes szer­vezetekben komoly munka folyik az elsősegélynyújtási tanfolyamokon, amelyek egy­ben a balesetvédelem bázi­sait is jelentik. Hagyomá­nyosan vöröskeresztes fel­adat az önkéntes ápolónők képzése, elsősorban az ifjú­ság körében. Kevés ország büszkélkedhet olyan ered­ményekkel, mint a vöröske­resztes véradómozgalom, hisz ma már a teljes hazai szükségletet térítésmentesen az önkéntes véradók segít­ségévéi biztosítjuk. Nemzetközi kapcsolatai közismerten ' széle® körét, természetesen nemcsak a segélyprogramokban vállalt jelentős kezdeményező, szere­pe és konkrét tevékenysége fémjelzi, hanem az a szerte­ágazó diplomáciai, jószolgá­lati tevékenység is, amellyel tiszteletet és tekintélyt ví­vott ki magának világszerte. A Magyar Vöröskereszt a béke érdekében lép fel a nemzetközi konferenciákon, tanácsokkal, konkrét szerve­ző munkával segíti a fejlődő országok vöröskeresztes szer­vezeteinek építését. A nem­zetközi vöröskeresztes fóru­mokon, különösen az euró­pai regionális konferenciá­kon a többi szocialista or­szág > vöröskeresztes szerve­zeteivel karöltve mindig az emberiesség, a béke ügyét képviselte. Az első regionális konfe­rencián, amelyet közvetlenül a háború után, 1947-ben Belgrádban rendeztek meg, még a kapcsolatok újrafelvé- tele, rendezése; az együtt­működés új, demokratikus formáinak kialakítása volt a fő téma. A másodikon, 1970- ben, Cannes-ben már a Vö­röskereszt békefeladatait fo­galmazták meg! A harmadik európai regionális konferen­cia megrendezését a cente­náriumát ünneplő Magyar Vöröskeresztre bízták. A konferencia vendégei május 3-i jubileumi ünnepségen való részvételükkel is meg­tisztelik a Magyar Vöröske­resztet, majd négynapos ta­nácskozáson hat pontban vi­tatják meg a Nemzetközi Vöröskereszt előtt álló fel­adatokat, az „Emberiesség­gel a békéért!” jelszó szel­lemében. Napirendre kerül­nek a belgrádi békeakció­program megvalósításának tapasztalatai, a nemzetközi humanitárius jog kérdései. Egy másik szekcióban az európai nemzeti társaságok és a fejlődő országok vörös­keresztes társaságai érdeké­ben szervezett szolidaritási és segélynyújtási akciókban való együttműködés, vala­mint a vöröskeresztes mun­ka önkéntes jellegének el­méleti kérdéseit vitatják meg. A harmadik munkacso­port az egészségügyi felvilá­gosító, szervező és szociális munka tapasztalatait elemzi, F ehér mezőben vörös kereszt. A szenve­dőknek segítséget, az elmaradott körülmények kö­zött élőknek az okos felvilá­gosító szót, a háború sújtot­ta népek szenvedéseinek enyhítését is szimbolizálja ez a jel. A békét, amelynek megőrzéséért hazánkban is szívósan küzd a vöröskeresz­tes aktivisták milliós tábora. Orvosok, pedagógusok, diá­kok, munkások, földműve­sek, akiket bármilyen baj esetén az emberiesség, a se­gíteni akarás vezérel tette­ikben. Hálával és szeretet­tel köszönti őket centenáriu­muk alkalmából az egész magyar társadalom. Vasvári Ferenc „Reggel, amikor megszólal az ébresztő­óra-, csukva tartom a szememet, hadd higy- gye Anyu, hogy még alszom. Olyankor min­dig odaül az ágyam szélére, megsimogat, és azt mondja: Te álomszuszék, ébredj, hasad­ra süt a napi Elkésel az iskolából. Hol a mormota tappancsa? Erre én kidugom a lábam a paplan alól, ő meg ráhúzza a pa­pucsot. Amióta iskolás vagyok, egyedül mo- sakszom, fésülködöm, ezalatt Anyu elkészíti a reggelit, becsomagolja a tízóraimat. Na­gyon finom kakát tud főzni, nem úgy, mint Apu, ő rajta hagyja a tej bőrét. Amikor elindulok az iskolába, az ajtóban szerencsepuszit kapok Anyutól, azért, hogy aznap minden sikerüljön, jól feleljek, ügyes legyek a tornaórán... Nagyon szeretem a mamámat, mert ő a legjobb, meg a legszebb a világon. Munka után, amikor fáradtan hazajön, nem ideges, mint Apu, bejön hozzám a szobába, és meg­kérdezi: Érted a leckét? Mert ha nem, se­gítek. Ha elkészültünk, utána játszik ve­lem. Jobban tud sakkozni, mint Balázs, a : padtársam. Különben is a Balázs az egy ; hülye, mert azt mondta, hogy a tanító néni ! szebb, mint az Anyukám. Igaz, ő se csú- l nya, de szigorú és kiabál, ha valaki élté- f veszti az olvasást. Anyu sosem szól rám \ hangosan, ha hibázok, legfeljebb megismé- j telteti velem a mondatot. Múltkor focizás \ közben elszakadt a nadrágom, és még azért • sem kaptam ki, mert nem akarattal tör- S tént, egy tüskés bokor volt az oka, alágu- l rult a labda. Anyu megérti, hogy előfordul \ ilyesmi, Apu viszont megfenyegetett, hogy \ ördögbőrből varrat rám nadrágot. Azért ő l is szeret engem, ha kérek tőle zsebpénzt, £ mindig ad, csak megkérdezi, hogy mire köl- • töm. Gyűjtöm, amikor majd felnövök, ve- ! szék rajta egy autót, és Anyut elviszem \ mindenhová. Azt mondta a mamám, hogy ; arra ő már fáradt és öreg lesz. Én ezt nem ! akarom, ezért mindennap segítek, bevásá- l rolok, porszívózok, mert a férfiak erőseb- \ bek, mint a nők. És én vigyázok az Anyu- ■ kámra, hogy sokáig szép és fiatal marad- • jón, és olyan jókedvű legyen, mint most.” Lejegyezte: H. A. ! Anyu azt hiszi, hogy meg alszom Ha sokat eszem, erős leszek Szerencsepuszi nélkül nem indulok el az iskolába A takarítás ugye. férfimunka? Anyu úgy sakkozik, mint egy világbajnok (Fotó: Hauer Lajos felvételei — KS) í flz agrár- szocialista mozgalom történetéről Az agrárszocialista mozga­lom történetéről lesz tudo­mányos tanácskozás május 5-én és 6~án Orosházán. Az agrárszocialisa mozgalmak kezdete, a viharsarki véres május elseje 90. évforduló­ján sorra kerülő kétnapos ülésszakot a Magyar Törté­nelmi Társulat, Békés me­gye és a tanácskozásnak ott­hont adó város rendezi. A mezőgazdasági munkásság forradalmi múltjával foglal­kozó történészek az agrár- szocialista mozgalom előz­ményeiről, a szociáldemokra­ták és a szegényparasztsag kapcsolatáról, valamint az agrárszocializmus eszmei for­rásairól tartanak majd elő­adásokat. A tanácskozáson a szakemberek kijelölik a to­vábbi kutatások témáit, fel­adatait is. A tudományos ülésszaknak az orosházi Petőfi Sándor Művelődési Központ ad he­lyet, ahol a tanácskozás ide­jén kiállítás nyílik „Pa­rasztsors az alföldi festé­szetben” címmel. Új óvodái avattak Kötegyánban Üj, 75 személyes, modern óvodát avattak április 30-án Kötegyánban. A Békés me­gyei Tervező Vállalat tervei alapján évek hosszú során több mint ötmillió forintos költséggel épült fel az új gyermekintézmény. A köz­ségi tanács házi építőbrigád­ja volt a kivitelező. Az új óvodában 900 négy­zetméter alapterületet kap­tak a gyermekek. Három foglalkoztatóhelyiség áll ren­delkezésre, ezenkívül 70 mé­teres zárt folyosó, levegőzte­tő, mosókonyha, szárító és vasalóhelyiség. A kötegyáni szülők régi vágya teljesült azzal, hogy átadták rendeltetésének az új, korszerű óvodát. Az óvodát Felföldi József tanácselnök adta át Sarkadi Dánielné vezető óvónőnek. A kötegyáni szülők öröm­mel vették tudomásul, hogy gyermekeik ezentúl a leg­korszerűbb körülmények kö­zött tölthetik idejüket. Egész nap jó ellátásban részesül­nek, a szülők nyugodtan dol­gozhatnak munkahelyeiken. Országos néptáncfesztivál Művészeti, zenei és irodalmi eseményekben gazdag lesz a má­jus Szolnokon. A hagyományok­nak megfelelően az idén is ez a város ad otthont a X. országos néptáncfesztiválnak. A Tisza ligeti sportcsarnokban Buda­pest és hazánk különböző tá­jainak rangos együttesei lépnek színre. A képzőművészeti események sorában megrendezik a III. szol­noki festészeti triennálét. A Ti- sza-parti galériában mutatkozik be tárlatával a Fiatal Képzőmű­vészek Stúdiója. Az ünnepi könyvhét alkalmá­ból a megyei művelődési és if­júsági központ lesz a színhelye Karinthy Ferenc szerzői estjé­nek. A városban vendégszere­pei a Szegedi József Attila Tu­domány Egyetem színpada, Gla- vomir Mrozek: Emigránsok cí­mű művét mutatja be. A város­ban vendégszerepei majd az Állami Bábszínház is. Bábolnai tesztgyözelmek IJjabb kimagasló sikereket ért el a nemzetközi tesztversenyben a Bábolnai Mezőgazdasági Kom­binát. Legújabb Tetra—726-os ba­romfi húshibridje, amely a ko­rábbiaknál sokkal gazdaságo­sabban hizlalható, első díjat nyert a KGST bulgáriai hivata­los teljesítményvizsgálatán. A Tetra—SL és L tojó fajták to­vábbra is megőrizték kimagasló genetikai tulajdonságaikat. Ezt bizonvítja, hogy a KGST Cseh­szlovákiában működő teljesít- ménvvizsgáló állomásán — az utóbbi három év összesített eredményei alapján — ugyan­csak első helyre kerültek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom