Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-03 / 102. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. MÁJUS 3.. VASÁRNAP Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM. 102. SZÁM Jó hangulatban ünnepelte megyénk lakossága május elsejét BÉKÉSCSABA Délelőtt 9 órakor indult el az ünnepi menet a megye- székhelyen. Miután a párt-, állami és társadalmi szer­vek, valamint a tömegszer­vezetek és fegyveres testü­letek vezetőiből, továbbá az üzemek, szövetkezetek és intézmények képviselőiből, a veteránokból, valamint a Gyuláról és Békésről érke­zett vendégekből álló el­nökség elfoglalta helyét az MSZMP székháza előtt levő dísztribünön, Bocskai Mi- hályné, az SZMT titkára kö­szöntötte a felvonulás rész­vevőit. A város lakosságá­nak látványos seregszemlé­jét többek között a követke­ző gondolatokkal nyitotta meg: „Erősítenünk kell azt a felismerést, hogy pontosan A megyeszékhelyen tartott május elsejei ünnepség elnöksége A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat József Attila szo- cialista kollektívája május elseje alkalmából megkapta a Népköztársaság Kiváló Brigádja címet Kádár János nyilatkozata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára a budapesti dolgozók •május 1-i felvonulásán nyilatkozatot adott a sajtónak: — Számomra nagy öröm, hogy — annyi május 1. után — az idén is részt vehetek a fővárosi dolgozók nagy se­regszemléjén. Ez a felvonulás — mindenki láthatja — politikus, lelkes, vidám — mondhatni —, családias jel­legű. Ügy gondolom, jól tükröződnek a hazánkat ma jel­lemző alapvető viszonyok, az a politikai egyetértés, biz­tonságos és céltudatos építőmunka, amellyel a főváros, az ország népe szocialista céljaink valóra váltásáért jó eredménnyel küzd. Mint az országban mindenütt, az élen itt is a nagy szocialista munkaversenyek győztes kollek­tívái haladnak, itt a tribünön közöttünk vannak a szo­cialista munka új hősei. Pártunk Központi Bizottsága, s a magam nevében szívből üdvözlöm őket, s köszöntőm egyben egész munkásosztályunkat, szövetkezeti paraszt­ságunkat, az értelmiségi dolgozókat, időseket és fiatalo­kat a nagy nemzetközi munkásünnep, május 1. alkal­mából. — Az első, amire ezen az ünnepen is gondol az em­ber: politikai egységben, biztonságban, nyugodtan, maga- bízóan, az építőmunkával elfoglalva él népünk. Ennek megőrzése a legfontosabb, s akkor bizakodva nézhetünk előre, akármilyen nehéz körülmények között kell egy- egy feladatot megoldanunk, és bízhatunk abban is, hogy az eredmények sem maradnak el. — A rádió, “televízió jóvoltából a .világ hallhatja, lát­hatja, mi hogyan ünnepelünk. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez a seregszemle üzenet is a világ népeinek: szo­cializmust, békét akarunk! Ez biztosítja jövőnket és ezt kívánjuk a világnak is. Innen is köszöntjük a Szovjet­uniót, a szocializmust építő népeket, a világ kommunista és munkásmozgalmát, a haladó embereket, a nemzeti szabadságukért küzdőket. Minden józan embert, aki meg­érti, hogy a világnak béke kell, és a maga részéről kész azért munkálkodni. Az ilyen célt kitűző mozgalmak, erők, törekvések bizton .számíthatnak a magyar népre. Számíthatnak arra, hogy lehetőségeihez mérten ott lesz mindenütt, ahol a jó oldalon az emberiség közös érde­keiért kell küzdeni. Szervezett, szívvel-lélekkel végzett munkával fejlődhe­tünk tovább, csak minden erőnk latbavetésével jutha­tunk előre. Ma, amikor a gazdasági építőmunka külső feltételei a korábbinál ked­vezőtlenebbek, hazai felada­taink pedig bonyolultabbak, különösen fontos, hogy lehe­tőségeinket jól hasznosítsuk, adottságainkkal megfelelően éljünk.” Az eddigi szokásokhoz, ha­gyományokhoz híven ez al­kalommal is az Achim L. András Általános Iskola di­ákjai és tanárai haladtak az élen. Őket követték Békés­csaba alsó- és középfokú ok­tatási intézményeinek, szak­munkásképző intézeteinek tanulói és tantestületei, majd az ifjúság lelkes sorait a különböző sportkörök, MHSZ-klubok tagjai zárták. Név szerint is megemlítették azokat a pedagógusokat és fiatalokat, akik az oktató­nevelő munkában, illetve a tanulmányi versenyeken, a közösségi élet megannyi te­rületén, a sportvetélkedőkön, stb. kiváló eredményeket ér­tek el. jezése után számtalan lehe­tőség kínálkozott arra, hogy mindenki érdeklődésének, szórakozási igényeinek meg­felelő elfoglaltságot találjon magának. A város különbö­ző pontjain — az amatőr színjátszók, népdalkörök és egyéb művészeti együttesek műsorai mellett — sportbe­mutatók, játékos vetélke­dők váltották egymást a vi­dámabbnál vidámabb majá­lis jellegű rendezvényeken is. BÉKÉS A város fiataljainak, dol­gozó tömegeinek ünnepi fel­vonulása délelőtt 10 órakor kezdődött. Az elnökségben — a helyi párt-, állami és társadalmi szervek vezetői; a gazdasági egységek és in­tézmények, továbbá Békés­csaba és Gyula város képvi­selői mellett helyet foglalt Frank Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei párt- bizottság első titkára is. A legváltozatosabb ötle­tekről tanúskodó színes ese­ménynek számtalan nézője Május elsején délután a mezőmegyeri kultúrházban Balogh Ferenc fotóművész nyitotta meg a békéscsabai fotóklub tag­jainak közös kiállítását A megyeszékhely termelő­üzemeinek sorát a Dél-alföl­di Tégla- és Cserépipari Vállalat dolgozói nyitották meg. Nagyszámú információ, adat hahgzott el arról, me­lyik munkahelyi kollektívá­nak vannak kimagasló ter­melési eredményei; kik, mi­vel járultak hozzá a külön­böző céllal szervezett társa­dalmi munkák sikeréhez. Egyébként a május elsejei felvonuláson mintegy 25 ez­ren vettek részt. Ennek befe­akadt. Például voltak, akik a dísztribün előtt galambo­kat röptettek a magasba, má­sok pedig a mindennapi munkájukat szimbolizáló kis ajándéktárgyakkal kedves­kedtek az elnökség tagjai­nak. A zászlókkal, szalagok­kal, transzparensekkel vo­nulók között haladtak az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat dolgozói is, akik csaknem 12 százalékkal túl­teljesítették éves tervüket. De tovább lehetne sorolni azo­kat az üzemeket, szövetkeze­Hódolat anyáink előtt Megjött a május újra... Itt van derűs kedvével, me­netelő vidámságával, dalaival és emlékeivel. Mert ha tagadjuk, ha nem, emléke mindenkinek van, akkor is, ha gyerek még, vagy alig felnőtt, vagy már van kit vigyáznia, szeretnie, kísérni minden mozdulatát, és örö­möt vinni neki. Emléke annak is van, aki Na gyermekkorát megidézve apjára, anyjára gondolva jegyzi fel az emlékezés nyitott könyvébe, annak sok-sok tiszta lapjára gyermeke, gyer­mekei életét, a hétköznapok felejthetetlenségeit, az ün­nepek virágillatú hangulatát; feljegyzi a bánatos, a szo­morú órákat is, mert ezekkel teljes az élet. Emléke azoknak is van, akik előtt ma tisztelettel fe­jet hajtunk, mi, férfiak is, az egyenjogúság szent tuda­tában, annak is szent tudatában, hogy az élet kristályos forrása, igazi megtartó ereje minden szavakon túl még­iscsak az, akire pajzsként és virágkoszorúként simul a szó: édesanya. Ha többször, ha nagyon sokszor, ha na­gyon figyelmesen, a szó muzsikáját hallgatva mondjuk: édesanya, édesanyám, édesanyánk; olyan érzése támad az embernek, mintha az egész világot kimondaná, mint­ha olyan erős lenne, akivel nem bírhat el semmi gonosz gondolat, semmi, ami a megszületett életekre tör, sem­mi, ami elpusztíthatná a mosolyt anyáink arcáról. Pe­dig de sokszor tévedünk, és de sokszor pusztul el az a mosoly; hányán, de hányán vannak volt édesanyák, akik már csak „kékítöt oldanak az ég vizében”; régi fényké­peken ölelnek át minket, vagy néznek még messzebbre térben és időben, néznek édesanyjukra, az örök folya­mat távolba vesző állomásain. Kedves édesanyák, akik most vagytok azok, és őrzitek a szeretet, az odaadás, a vigyázó figyelem és az aggódás lebirhatatlan érzéseit, legyen számotokra reményteli ez a nap, és fogadjátok tőlünk a köszönet szárnyald és dadogó szavait; az élet nevében, a bizakodás nevében, a jóság nevében — mégha szégyellem is kimondani. Mert a jóság a ti tekintetetek lényege, ha ez a jóság el is fárad néha, és elfelejtjük, hogy csak örömre kellene lennünk ezen a különös, kék bolygón, melyet Földnek nevezünk emberemlékezet óta. Ha ti nem lennétek, mi lenne tovább? Ha ti nem vol­nátok, mi sem lennénk, semmi sem lenne. Megjött a május, itt van az ünnep, és itt a hódola­tunk előttetek, akik valami olyat tudtok az életről, amit mi nem is sejthetünk. örüljetek, és sugarazzatok örömöt magatok körül, hogy valamennyien érezzük. Sass Ervin Békésen a május elsejei felvonulást megtekintette Frank Fe­renc, a megyei pártbizottság első titkára teket és intézményeket, ame­lyeknek szocialista brigádjai nemcsak a munkában, ha­nem a múlt évi árvízi véde­kezéssel kapcsolatos felada­tok ellátásában is derekasan helytálltak. Például kiemel­kedő teljesítményt nyújtot­tak ebben az ötszörösen ki­tüntetett Egyetértés Terme­lőszövetkezet dolgozó kollek­tívái is. A békésiek felvonulásán mintegy 8—10 ezer ember vett részt. Megyénk más te­lepüléseihez hasonlóan itt is vidám hangulatú majálist, valamint különféle kulturá­lis és sportrendezvényeket, játékos vetélkedőket szervez­tek az ünneplő közönségnek. Ezeket a tavaly átadott Má­jus 1. parkban, illetve a vá­rosi sportpályán rendezték. GYULA A Körös-parti város, Gyu­la lakossága is színpompás felvonulással ünnepelte a munka ünnepét. Az ünnep­lést azonban a tizedik Erkel Diákünnepek programjai is meghatározták: még színe­sebbé, változatosabbá tették. Délelőtt tíz órakor kezdő­dött a felvonulás a Béke su­gárúton. a művelődési köz­pont előtt felállított tribün előtt, amelyen a járás és a város párt-, állami és társa­dalmi vezetői, az ünnepre Gyula olaszországi testvér- városából, Budrióból érke­zett küldöttség tagjai, vala­mint a diákünnepek cso­portjainak képviselői, a vá­ros munkásmozgalmi vete­ránjai foglaltak helyet. A menetet az általános iskolák kisdobosainak' és úttörőinek, pedagógusainak csoportjai nyitották meg, majd feltűnt a hatalmas, virágokból kira­kott, lenyűgöző szépségű EDÜ-embléma. Az „élő jel­vény” után Csongrád, Haj- dú-Bihar és a vendéglátó Bé­kés megye fiataljai dallal, (Folytatás a 3. oldalon) Kacsanyerés reményében többen is kipróbálták ügyességüket a békési majálison

Next

/
Oldalképek
Tartalom