Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-21 / 117. szám

1981, május 21,, csütörtök i:ngiJKT‘ltf Az Erkel tér napsütéses csöndjét szívesen használják ki a pihenni vágyók Gyulán. Képünk egy hétköznapi délelőtti pillanatot örökített meg Fotó: Gál Edit A tárgyalóteremből Helytörténeti gyűjtésről tanácskoznak Szeghalmon Érdekesnek ígérkező ren­dezvény lesz május 22-én, pénteken délelőtt — a nagy­községi tanács, valamint a HNF megyei és helyi bizott­ságának rendezésében — a szeghalmi járási ifjúsági és úttörőházban. A „Szeghalom” című kötetről tartandó szak­mai vitában országos hírű kutatók is elmondják véle­ményüket. A tanácskozást dr. Dankó Imre, a debreceni Dé- ry Múzeum igazgatója vezeti. A szervezők a megyei hon­ismereti csoport tagjain kí­vül meghívták azoknak a te­lepüléseknek a párt-, állami és népfrontvezetőit, valamint az egyes kötetek szerkesztőit is, akik hasonló könyvet je­lentettek meg (például Gyo- ma, Dévaványa), illetve a most készülő kiadványokon még dolgoznak (Battonya, Békés, Nagyszénás). A szakmai segítséget nyúj­tó megbeszélésen részt vesz­nek a gyűjtést most folytató pusztaföldváriak is. A ko­rábban Battonyán, majd Vésztőn és Nagyszénáson tar­tott ülések szintén a színvo­nalasabb helytörténeti mun­kák kiadását szolgálták. Re­mélhető, hogy a mostani ta­nácskozáson is sok hasznos tapasztalatra tehetnék szert e monografikus művek meg­írásával és szerkesztésével foglalkozó szakemberek. A helytörténeti emlékek gyűj­tésében pedig továbbra is számítanak a lakosság segít­ségére. Mire j6 a Fabulon? A Kőbányai Gyógyszergyár Fabulon-részlege, a Békés me­gyei KÖJÁL egészségnevelési osztálya és a Vöröskereszt váro­si szervezete rendezésében két­napos kozmetikai egészségnevelő előadássorozat és tanácsadás lesz Békéscsabán. Ma, május 21-én délután fél 3-kor a Kner Nyomda kultúr­termében Egészség — szépség címmel dr. Polay Anna, megyei bőrgyógyász főorvos tart elő­adást az érdeklődőknek. A Fa- bulon-cég gyári kozmetikusa szépségápolási tanácsadást tart a helyszínen, és a témához kap­csolódóan filmvetítés is lesz. Holnap, május 22-én délután fél 3-kor a megyei tanács szakszer­vezeti bizottságával közös ren­dezésben ugyanez a program kerül a hallgatóság elé a megyei tanács nagytermében. A látoga­tók kozmetikai cikkek bemuta­tóján is részt vesznek. II gépkocsi alá esett A Gyulai Járásbíróság tár­gyalta Király István, Mező- kovácsháza, Lenin út 12. szám alatti lakos bűnügyét. A 36 éves férfi a Volán 8-as számú Vállalatnál rakodó­gépkezelői munkakörben dolgozott. Esetenként azon­ban tehergépkocsit is veze­tett. A vállalat mezőkovács­házi kirendeltségén a múlt év október 3-án reggel kö­zölték vele, hogy tehergép­kocsival Battonyára kell pa­nelelemeket szállítania. Mi-, előtt elindult volna, a teher­gépkocsit annak rendje- módja szerint, műszakilag ellenőrizte. Mikor Battonyá­ra ért az építkezés helyére, és a panelelemeket lerakták, a tehergépkocsi motorja le­állt. A vasútállomásra kel­lett volna mennie. A teher­gépkocsit azonban nem sike­rült beindítania. Végül az egyik munkatársa rakodó­géppel betolta a tehergépko­csit. A vádlott ezután több fuvart csinált úgy, hogy a motort egyetlen egy esetben sem állította le. Délután Bat­tonyán a Néphadsereg úton levű építkezés területére to­latott. A gépkocsi motorja leállt, ismét nem tudta be­gyújtani. Találkozott az épít­kezésen dolgozó sógorával, Lukóczki Alberttal és meg­kérte, hogy szóljon néhány embernek, mert a gépkocsit ismét be kell tolni. Amikor az emberek a gépkocsihoz értek, Király István beült a vezetőfülkébe és harmadik sebességfokozatba kapcsolta a gépet. Miután a gépkocsit megtolták, azonnal beindult. Eközben azonban Lukóczki Albert a gépkocsi alá esett, s a rajta áthaladó kerekek olyan súlyos sérüléseket okoztak, hogy a helyszínen meghalt. A nyomozás során megállapították, hogy a bal­eset áldozata alkoholos álla­potban volt. A járásbíróság Király Ist­ván bűnösségét halálos köz­úti baleset gondatlan okozá­sának vétségében állapította meg. Megszegte a Közleke­dési Baleset-elhárító és Egészségvédő Óvórendsza­bálynak azt a rendelkezését, amely kimondja, hogy a gép­kocsi motorjának tolatásos indítását csak 2 ezer köbcen­timéter alatti össz-hengerűr- tartalmú járműveknél lehet alkalmazni. A tehergépkocsi hengerűrtartalma pedig meg­közelítette a 12 ezer köbcen­tit. A járásbíróság Király Istvánt 10 hónap szabadság- vesztésre ítélte. Az ítélet végrehajtását azonban egy évi próbaidőre felfüggesztet­te. Az ítélet jogerős. —di II hinta Talán két esztendeje is van, hogy a megyehatáron elterülő egyik községünkben a fiatalok klubot hoztak létre. S mert fiatalokról volt szó, bizony előfordult, hogy néha magneto­fonról megszólalt a beatzene. Ez aztán meg is pecsételte a klub sorsát, mert akadt, akit zavart ez a hangoskodás. Az ügyben — amely nem kis izgalmat váltott ki —, győzött a nyugalmát féltő ember. KLpb azóta sem működik a község­ben. Aztán — bizonyára csak a rossz nyelvek — olyan esetről is szóltak, amikor egy vendéglátóipari egységben kellett meg­szüntetni a vendégcsalogató zenét. Mert az épületben lakók egyike nyugtalan, rossz alvó volt . . . Nos, ha teljesen nem is, de egy egészen kicsit értem az előbbi két eset „esti szerenádokat” ellenző főszereplőit, s el­ismeréssel tekintek gyors győzelmükre. De a napokban hallott játszótéri hinta története már — ahogyan a többséget — engem is felháborított. Egyik városunk új lakótelepén végre sikerült társadalmi összefogással játszóteret építeni a több száz kisgyereknek. A siker, ahogyan a gyerekek birtokba vették, elsöprő volt. A téren természetesen épült egy hinta is. Egy hinta, amely hamarosan nem várt bonyodalmak forrásává vált. Mert me­gint akadt valaki, aki hamarosan panasszal fordult az illeté­kesekhez, miszerint zavarják nyugimában a hintán boldogan visongó, kiabáló gyerekek. S győzött a józan ész. Akik felépítették a játszóteret — a zaj miatt protestáló nem volt köztük —, szépen kiássák a vasoszlopokat, és tíz méterrel arrább helyezik a csendháborí­tó eszközt . . -. E történethez úgy érzem, nem kell kommentár. Fölösleges lenne ecsetelgetni, hogy közösségben élünk, a lakótelepeken, s hogy nem illendő dolog mások kárára kivívni saját nyu­galmunkat. Nem nézve másokat, csak önmagunkat. Mert az effajta gondolkodás fölött rég eljárt már az idő. De tanulsá­gul azért nem árt időnként felidézni. Ösztönzik a vágómarha-tenyésztést Az Állatforgalmi és Hús­ipari Tröszt J.9 vállalata há­rom különböző felárral is ösztönzi május elsejétől a vágómarha-tenyésztést. A fel­tételeket már közölték a gaz-/ daságokkal. A tröszt illetéke­sei az MTI munkatársának elmondották, hogy a világ­piacon viszonylag kedvező feltételek mellett értékesítik a jó minőségű magyar szarvasmarhát. A korábbi években tapasztalható idő­szakos értékesítési nehézsé­gek megszűnőben vannak. A kedvező piaci viszonyok ha­tására most arra ösztönzik a termelőket — nemcsak a nagyüzemeket, hanem a kis­termelőket is —, hogy fo­kozzák teljesítményeiket a nagyobb árualap érdekében. Az alapárrendszer nem vál­tozik meg, ellenben a külön­böző felárak mutatják a ter­melőknek, hogy a fellendülés a minőségi húsmarhatartás nem egy rövid távú folya­mat. Az 1981-re meghirdetett exportfelárakon felül — má­jus 1-től további intézkedé­sig, de legkésőbb 1981. no­vember 30-ig — időszaki ex­portfelárat fizetnek a vágó­marhát élőexportra szállító üzemeknek. Ez az időszaki felár a fajtáktól, a minőség­től és az élősúlytól függ. A felár módosítására csak ak­kor kerül sor, ha a világpia­ci ár vagy a dollárárfolyam megváltozik, ebben az eset­ben az üzemeket egy hónap­pal előbb írásban tájékoztat­ják. Egyúttal húsexportfel- árat is meghirdettek, szin­tén május elsejétől. A har­madik felár az exportárualap bővítéséért jár, ezzel egyér­telműen azokat a gazdaságo­kat ösztönzik, amelyek haj­landóak áldozatokat hozni a termelés fejlesztéséért, a te­nyésztőmunka javításáért. A felár mértékét differenciál­ták, attól függően, hogy a nagyüzem milyen kötelezett­séget vállal. Az exportminőségű nö­vendék állatok előállításában a kistermelőket is az eddigi­nél jobban érdekeltté teszik. A kistermelőknek — akár közvetlenül, akár a nagyüze­meken keresztül értékesíte­nek vágómarhát — külön minőségi felárat adnak; a fi­zetés feltétele, hogy a szer­ződésben rögzítve legyen az átlagsúly és a minőség. A felárakat a május 1-től átadott állatok után fizetik. Szakaszosan, de jó ütemben fektetik az új vízvezetékcsöve­ket a KEVlEP dolgozói Békéscsabán, a Luther utcában Fotó: Veress Erzsi Összenőve az íróasztallal? gy igen tekintélyes, amerikai szaklap, az Industrial Manage­ment egyik 1978. évi számá­ban megjelent egy cikk, amely felsorolta azokat a ve­zetői fogyatékosságokat, ame­lyek — a lap véleménye sze­rint — csökkentik a vezetői munka hatékonyságát. Ezek a következők: „Nem hozza meg kellő időben a szüksé­ges döntéseket, nem sikerül elérnie, hogy munkáját meg­értsék, értékeljék, rendelke­zéseit végrehajtsák, szétfor­gácsolja idejét és mások he­lyett dolgozik, vezetői hely­zetével visszaélve személyes előnyöket igyekszik szerezni, nem mondja meg az igazsá­got és nem'mindig tartja be a szavát, nem mutat jó pél­dát, nem működik együtt az alkalmazottakkal, nem kér­dezi meg az alárendelteket véleményükről, nem fejleszti ki a felelősség érzését az alá­rendeltekben, szabályokat hangsúlyoz hozzáértés he­lyett, nem él az építő bírálat módszerével, nem fordít fi­gyelmet az alkalmazottakra, nem érdekli, ha beosztottjai elégedetlenek, nem tájékoz­tatja munkatársait, nem em­berségesen bánik alárendelt­jeivel.” Mi tagadás, szép kis gyűj­temény, s valószínűleg nem Amerika a. világ egyetlen tá­ja, ahol érvényesnek látszik. Ezt az állításunkat könnyen bizonyíthatjuk, ha egy szov­jet szaklap, a Szocialisztyi- cseszkij Trud egyik 1979-ben megjelent cikkéből idézünk. A cikk címe egyébként: A műhelyfőnök munkaidő-be­osztása. íme, egy részlete: ..A vizsgált műhelyekben a vezetők viszonylag legtöbb idejüket értekezletekre (kö­rülbelül 25 százalék) és a műhely bejárására (23 szá­zalék) fordítják. Egyedül ez csaknem hat órát vesz el na­ponta, s ezen belül az érte­kezletek, és az ezekre való felkészülés átlagosan heten­ként 19 órába, vagyis évente 105 nyolcórás munkanapba kerül egy-egy műhelyfőnök­nek. Mérsékelhető-e valami­lyen módon ez a munkaidő­veszteség az irányítás álta­lános hatékonyságának káro­sítása nélkül? Az adatok sze­rint teljességgel lehetséges. A megkérdezettek 22 száza­léka ugyanis az értekezletek egy részét feleslegesnek tar­totta a maga számára, hol­ott ez az időveszteség évente körülbelül nyolc munkanap. Általában tisztán informá­ciós jellegű értekezletekről van szó, ahol nem hoznak semmiféle határozatot. Ezen­kívül sok esetben a műhely­főnök helyett részt vehetne a helyettese vagy valaki más, s ez, a felmérés adatai sze­rint, évente hozzávetőleg^ 14 munkanapot felszabadítana. Ily módon megtakarítható lenne a ' munkaidő körülbe­lül 10 százaléka.” A lapokból származó idé­zetek is azt bizonyítják — a vezetéstudományi publiká­ciókkal együtt, hogy a téma nagyon aktuális és nagyon bonyolult kérdéskör. A ve­zetői munka hatékonyságá­nak, erejének kérdése a tét, s a tudományos-technikai forradalom korában ez rend­kívül lényeges tényezője a társadalom fejlődésének, jó­létének. A mindennapok gyakorla­tában, persze, a kérdés so­hasem ilyen nagy összefüg­gésekben fogalmazódik meg, hanem például úgy, hogy egyik-másik vezetőről azt tartják, hogy össze van nő­ve az íróasztalával, vagyis úgy találják, hogy ritkán, s nem szívesen mozdul el mel­lőle. A bírálat a legtöbb eset­ben indokolt. A szovjet lapból vett idé­zet konkrét munkakörök be­töltőire, műhelyfőnökökre vo­natkozik, tehát a termelést közvetlenül irányító szakem­berekre. Itt nagyon is nyil­vánvaló, hogy az egész mű­hely teljesítménye szempont­jából döntő lehet, mennyit tartózkodik a „területen” a közvetlen vezető, s mennyit tölt íróasztalok /mellett. De ha általában vesszük a vezető és az íróasztal „kap­csolatát”, akkor árnyaltab­ban kell vizsgálódnunk, s az egyik fő szempontnak annak kell lennie, hogy milyen szintű és jellegű vezetői munkáról van szó. Egy biz­tos. Azok a hiányosságok, amelyeket az idézett ameri­kai cikk felsorol, szinte egy­től egyig fakadhatnak .abból a hibából, ha a vezető túlsá­gosan össze van nőve az író­asztalával. És ezt a kifejezést nem konkrét, hanem átvitt érte­lemben kellene használnunk. Hiszen nem az a kérdés, hogy mikor, hol és mennyi ideig tartózkodik a vezető, hanem az, hogy mennyire tájékozott munkaterületének embereiről, gondjairól, ten­nivalóiról, lehetőségeiről, mennyi tudása és mennyi eszköze van dolgának elvég­zéséhez. Ehhez sokszor szük­séges az íróasztal mellett ül­nie, ez önmagában véve még nem lenne hiba. Ha viszont emiatt elveszt vagy nem tud megszerezni fontos ismerete­ket, amelyek vezetői munká­jához szükségesek, akkor igen. lersze, ha már a té­máról beszélünk, ak- l.kor azokra is gon­doljunk, akik úgy vannak összenőve az íróasztallal, hogy szinte föl se mernek állni mellőle, elvtelenül ra­gaszkodnak hozzá. Esetleg úgy, hogy személyes érdekei­ket, presztízsüket stb. a kö­zösségi érdekek és célok elé helyezik. A vezetőnek nem szabad, hogy az íróasztal le­gyen a fő ismertetőjele. Az íróasztal nem a vezetés lé­nyege, nem a fő kifejezője, nem a célja és nem az oka. Csak az egyik eszköze. Ügy is kell kezelni. És csak any- nyira szabad összenőni vele. Cs. I. Megyei közúti információk MEGKEZDŐDÖTT A KÖRÖSLADANYI HÍD ROBBANTÁSA A 47-es úton a régi körösladá- nyi Sebes-Körös-híd robbantása tegnap, május 20-án megkezdő­dött, s várhatóan két héten ke­resztül napi két robbantással, 10—11 és 14—15 óra között foly­tatódik. Először a híd felszerke­zete, majd utána a pillérek, ezt követően a hídfők kerülnek el­távolításra. A robbantások ide­jére a jelzett időpontokon belül öt—tíz perces teljes útlezárás lesz, amit a hídfők előtt 100—100 méterre levő jelzőőrök biztosí­tanak. A Fúrta—Gvula összekötő úton. Gyula belterületén, a Halácsy utca és a Tanácsköztársaság út­ja közötti szakaszán az út le­romlott állapota miatt tegnaptól 40 kilométer/óra sebességkorlá­tozás van érvényben. Én elmentem a vásárba... MÁJUS 21., CSÜTÖRTÖK Országos állat- és kirakóvásár: Zánka (Veszprém). MÁJUS 22., PÉNTEK Gyöngyös (Heves), Véménd (Baranya). MÁJUS 24., VASÁRNAP Országos állat- és kirakóvásár: Abony (Pest), Érsekvadkert (Nógrád), Jászberény (Szolnok), Kalocsa (Bács), Kiskunfélegyhá­za (Bács), Tápiószele (Pest), Vác (Pest). Autóvásár: Csongrád, Debrecen, Hatvan (Heves), Kalocsa (Bács), Komá­rom, Miskolc, Nyíregyháza (Sza­bolcs), Pápa (Veszprém), Sik­lós (Baranya), Siófok (Somogy), Szeged, Vác (Pest).

Next

/
Oldalképek
Tartalom