Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-17 / 114. szám
igHam-TíM 1981. május 17., vasárnap o Köröstáj-nap Csorváson Író-olvasó találkozó a nagyközség Bartók Béla Könyvtárában. Bajka Bea színművésznő ol vásott fel a közreműködő írók és költők műveiből Fél esztendeje, hogy kulturális mellékletünk, a Köröstáj első megjelenésének huszadik évfordulóját ünnepeltük Szeghalmon. Az ünnepi ülésen dr. Korjnos Sándor, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője emlékezett meg a kulturális melléklet két évtizedéről. Beszédét azóta teljes terjedelmében közre adta irodalmi és művészeti folyóiratunk, az Üj Aurora, 1981. évi első számában. A Szeghalmon elhangzott megállapításokról irodalmi és képző- művészeti életünkben, valamint a helytörténeti kutatók és népművelők körében sok szó esett. Nevezetesen arról, hogy példákkal bizonyítva kijelenthette: „A Népújság egyedülálló, úttörő, bátor kezdeményezésének célja akkor is, ma is áz, hogy a Körösök vidékén élő írók, költők, képzőművészek, helytörténeti kutatók és népművelők fórumává tegye a kulturális mellékletet, azok számára is biztosítson megjelenési lehetőséget, akik innen indultak hazánk fővárosába, vagy országunk más vidékére, vagy egyszerűen ilyen, vagy olyan módon kinyilvánítják az e vidéki tájhoz, az itt élő emberekhez való kötődésüket. Az, hogy ez a vállalkozás gazdagította a táj irodalmát, hozzájárult művészeti életének gyorsabb kibontakozásához, segítette e vidék megismerésének, múltja feltárásának tevékenységét, az ma, két évtized távlatában nem kétséges.” Az első megjelenés huszonegyedik évének első Kö- röstáj-napján, május 14-én, Csorváson találkozott több mint száz író, költő, helytörténész, népművelő és meghívott, hogy a délelőtt programja szerint a művelődési házban Bartók-emlékülésen vegyenek részt. A megjelenteket — Nagy Jenőt, a megyei pártbizottság titkárát, Várai Mihálynét, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, dr. Csende Bélát, a megyei tanács .művelődésügyi osztályának helyettes vezetőjét, Filadelfi Mihályt, az Új Aurora főszerkesztőjét, Se- leszt Ferencet, lapunk főszerkesztő-helyettesét és a házigazdákat: Széli Lászlót, a nagyközségi pártbizottság titkárát, Szilágyi Menyhértet, a tanács elnökét — Sass Ervin, lapunk főmunkatársa köszöntötte. nyjd rövid megnyitójában megköszönte mindazok közreműködését, akik lankadatlan ambícióval a két évtized alatt azzá tették a Köröstájat. amivé emelkedett. „Mindig az olvasó az, mely lapunk munkájának középpontjában áll, mondotta, nem másképp a Köröstáj esetében sem. Ha pedig így van — márpedig másként nem lehet —, akkor a felelősség, mely valamennyiünket terhel, talán megfogalmazhatatlan.” Az emlékülés ezután meghallgatta Váci Mihály: Bartók, 11. hegedűverseny című prózaversét Oravetz Mária, a Jókai Színház tagjának méltó tolmácsolásában, majd Koszorús Oszkár helytörténeti kutató tartott felolvasást „Bartók Béla Békés megyei kapcsolatai levelezésének tükrében" címmel. Többek között azt is kiemelte, hogy nagy zeneszerzőnk, népzenekutatónk és zongoraművészünk születésének centenáriuma alkalmából Csor- vásra is emlékezünk, ahol Bartók Béla szülei 1880. április 5-én kötöttek házasságot. Dr. Csende Béla „Bár- tók népdalkutató tevékenysége Békés, Bihar és Arad megyében” címmel adott átfogó képet arról a hatalmas munkáról, melyet Bartók a nép körében, dalainak feljegyzésével, megőrzésével végzett. Az időben, mondotta, Bartók felváltva járta a legkisebb falvakat, tanyákat, majorokat, ugyanakkor Európa nagyvárosaiban is hangversenyezett. A magyar népzenén kívül kezdettől fogva el mély ültén érdekelte más népek dalkincse is, román, szlovák gyűjtése szintén nagy jelentőségű. Az előadó néhány magnetofonfelvételes illusztrációval is közelebb hozta az emlékülés résztvevőihez a népdalgyűjtő Bartókot, akire egykori adatközlői, énekmondói keresetlen, szép szavakkal emlékeztek. Befejezésül Pál Olga Bartók erdélyi és magyar népdalfeldolgozásaiból énekelt, Nátor Éva zongorakíséretével. A Köröstáj-nap résztvevői ezután megkoszorúzták a művelődési ház falán ez év áprilisában elhelyezett Bar- tók-emléktáblát. Itt Miklya Jenő, a szeghalmi helytörténeti gyűjtemény vezetője mondott emlékező szavakat. „Száz éve született, és 3S éve hunyt el. A világ művelt közönsége előtt a Bartók név ismerősen cseng. Ha azt szeretnénk külföldön megmagyarázni, hogy magyarok vagyunk, említsük meg Bartók nevét, mindjárt mosolyra nyílnak az ajkak, hisz’ őt többen ismerik, mint bárki mást közülünk, mert a zene nyelve világnyelv. s aki ezt magyarként és internacionalistaként művelte, az Bartók Béla volt.” A kora délutáni órákban a nagyközségi pártbizottságon Csorvás vezetői fogadták a község író- és képzőművészvendégeit. Szilágyi Menyhért tanácselnök adott kötetlen, és sokoldalú tájékoztatást Csorvás nehéz múltjáról, a múlt század végén kezdődött agrárproletár- mozgalmakról, aratósztrájkokról; a község felszabadulás óta eltelt időszakáról, a jelen sikereiről, gondjairól, és a jövő megfontolt terveiről. A résztvevők közül igen sokan tettek fel kérdéseket, ezekre Széli László, a párt- bizottság titkára, a tanácselnök, Kovács János, a Lenin Tsz elnöke és mások válaszoltak. A délután eseményei közül kiemelkedett a Népújság és a helyi pedagógusok csapatainak kispályás te- remfutball-mérkőzése, a közelmúltban felavatott, szép csorvási tornacsarnokban. A mérkőzés 3—3 arányú döntetlen eredményt hozott, és kellemes másfél órát szerzett a Köröstáj-nap résztvevőinek. Este fél 7-kor nyitotta meg a művelődési ház kiállítótermében Vámos László, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője az orosházi festők csoportjának tárlatát. Elismeréssel szólt arról, hogy a csoport megkapta a Szocialista Kultúráért kitüntetést, kiemelte közösségi életük kisugárzó vonásait, majd így folytatta: „Az itt kiállított alkotások egy frontban találkoznak: ez a mondanivaló és a téma gazdagsága, a valóság kifejezésére való törekvés.” A csorvási Köröstáj-nap író-olvasó találkozókkal zárult. Ebből hármat Csorváson, egyet pedig a közeli Gerendás művelődési házának ifjúság; klubjában rendeztek meg. Csorváson a Bartók Béla Könyvtárban, a HÓDIKÖT üzemének klubjában, és a Lenin Tsz klubjában volt találkozó. Ezeken mintegy kétszázan hallgatták meg a közreműködő írók és költők műveit, vallomását költészetről, irodalomról, az életünkről. A találkozón a Jókai Színház fiatal művészei: Bajka Bea, Hídvégi Mária, Oravetz Mária és Kim Borbála tolmácsolták az alkotók műveit, emlékezetes sikerrel. A csorvási könyvtárban rendezett találkozón Szilágyi Menyhért tanácselnök mondott zárószavakat, áttekintve a tartalmas nap eseményeit, melyek — mint mondotta — a csor- vásiak számára hosszú ideig emlékezetesek maradnak. A Bartók-emlékülés elnöksége a művelődési házban. Dr. Csende Béla Bartók népdalkutató tevékenységéről tartott előadást Miklya Jenő mondott rövid beszédet a Bartók-emléktábla megkoszorúzásánál Szilágyi Menyhért tanácselnök szólt a nagyközségi párt- bizottságon tartott fogadáson Csorvás múltjáról, jelenének eredményeiről, gondjairól, és az elkövetkező évek terveiről Hegyesi Jánost a délutáni órákban vendégül látta a helyi általános iskola tanulóifjúsága. A találkozó házigazdája Miklya Jenő volt. A vendég életútjáról beszélt, és verseiből olvasott fel Pillanatkép a Népújság—Csorvási pedagógusok teremfutballmérkőzésről, mely 3—3 arányú döntetlen eredménnyel végződött. Az izgalmas meccset az új tornacsarnokban rendezték meg Vámos László, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg az orosházi festők csoportjának kiállítását • F0tó: Gál Edit
