Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-01 / 101. szám

HIRDETÉS - TELEFON: 13-221 • HIRDETÉS - TELEFON: 13-221 • HIRDETÉS - TELEFON: 13-221 • HIRDETÉS A komplex meliorációban épült csatorna Termelőszövetkezetünk, a battonyai Petőfi Tsz az or­szágban elsőnek felszabadult nagyközségben, a román ha­tár mentén 4836 hektáron gazdálkodik. A jelenlegi te­rület — több kisebb szövet­kezet egyesüléséből — 1969- ben alakult ki. Talajunk jó minőségű, humuszban gaz­dag, mezőgazdasági művelés­re kiválóan alkalmas. Ennek ellenére a biztonságos ter­melés alapjait csak 1980-ban sikerült véglegesen lerakni. Drága árat fizettünk ad­dig, amíg felismertük: üze­mi vízrendezés nélkül a bel­vizes esztendőben csak vesz­teséggel gazdálkodhatunk. Ilyen jő földön ez a népgaz­daság számára is nagy kár. 1970-ben például 1620 hek­tárt belvíz miatt nem tud­tunk bevetni, és emiatt 16 millió forint veszteség kelet­kezett. Ezek után a battonyai Má­jus 1. Termelőszövetkezettel közösen elhatároztuk: min­den talpalatnyi földön meg­valósítjuk a komplex melio­rációt. Nem ment máról hol­napra, de 1980-ban befejez­tük a programot. Kialakul­tak a 150—200 hektáros nagytáblák, s a 800—1000 hektáros tömbök. Saját út­hálózat épült a határunkban. Nagy teljesítményű gépek, dolgozhatnak, így könnyebb a talajművelés és a betakarí­tás. A növénytermelésben vál­tozatlanul a búza, kukorica, napraforgó, cukorrépa és ta­karmánynövény szerepel. A cukorrépa-termelést 1981-re 340 hektárról 600 hektárra emeltük, mivel tőszomszéd­ságunkban van a Mezőhe- gyesi Mezőgazdasági Kombi­nát cukorgyára, a termésho­zam magas, a szállítási költ­ség viszont alacsony. E ter­mékből igen hatékony a ter­melés. A gépparkunk nagyon gaz­dag, korszerű talajművelő, betakarító és szállítógépek állnak rendelkezésre. Korán felismertük a ter­melési rendszerek sokoldalú előnyét. A megyében máso­dikként léptünk be annak idején a bábolnai Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer­be. Az orosházi Űj Élet Tsz volt az első. Testvérszövetsé­gi barátságot kötöttünk, az­óta is sokat tanulunk tőlük, igen jó a kapcsolat, • és szak­mailag is hasznos. A KITE termelési rendszer egyebek között abban segít, hogy hektáronként kidolgoz­za, mennyi az ésszerű műtrá­gya-felhasználás. A BAGE- val a számítógépes adatfel­dolgozás bevezetésére kötöt­tünk szerződést. Ez nagyon fontos, az iparszerű mező- gazdasági termelés értékes eszköze. így a szakemberek táblánként szinte fillérre ki tudják számolni: milyen munkafolyamatra mennyi a költség. • Valljuk, hogy a ha­tékony gazdálkodásban és a nyereségben a számítógépes adatszolgáltatás sokat segít. Ágazatrendszerben dolgo­zunk, a célprémiumot is eszerint adjuk. Aki többet termel, az többet is érdemel a közösből. Mi ezt nemcsak elvben valljuk, de a gyakor­latban is megvalósítjuk. A tagság önkormányzat kereté­ben gyakorolja a főbb irá­nyítási, ellenőrzési jogait. Vezetők és tagok között köl­csönös a bizalom. Állattenyésztésünket — a kormányprogramnak megfe­lelően . — a közösben és a háztájiban egyaránt fejleszt­jük. Saját erőből fajtaváltás­ra rendezkedtünk be, ke­resztezett fajtából magasabb tejhozamú teheneket állítunk a termelésbe. 1979-ben 5888 hl tejet értékesítettünk, 1980'ban már 6705 hl-t. A háztájiból ^ hízott sertést, marhát és csirkét vásárolunk fel. 100 kistermelővel állunk szerződéses viszonyban. A szövetkezettől kapják a csir­két, a tápot, a szaktanácsot. Tavaly 13 ezer 846 mázsa csirke-, hízottsertés- és mar­hahúst vásároltunk fel. A háztáji és kisegítő gazdasá­gokból 1981-ben 860 ezer pe­csenyecsirkét vásárolunk fel, 330 ezerrel többet, mint az előző esztendőben. A melléküzemági tevékeny­ség is jelentős. A vasipari üzemben, a házitészta-üzem- ben, az építőipari brigádban és az 1981-ben átadásra ke­rülő, nagyon korszerű ruha­ipari egységben összesen mintegy 270 dolgozó jut ál­landó keresethez. A kereske­delmi ágazat egy év alatt 2644 tonna gabonafélét és tápot adott el a háztáji gaz­daságoknak. A szállítóbrigád a tervezett egymillió 330 ezer tonnakilométer szállítást 35 százalékkal túlteljesítette. Az V. ötéves tervet összes­ségében jól zártuk, 1980-ban pedig rekorderedményt ér­tünk el. összes árbevételünk 220 millió forint volt, a tisz­ta nyereség 11 millió 520 ezer forint. A szövetkezet tiszta vagyona 82 millió fo­rint. Az utóbbi két eszten­dőben csupán gépvásárlásra 25 millió forintot költöttünk. Az új eljárások bevezetését mindig fontosnak tartottuk. Bátran kezdeményezünk, nem félünk a kockázattól, hiszen enélkül nincs ered­mény. Legújabb vállalkozá­sunk a nutriatenyésztés. 300 nutria már megérkezett Ar­gentínából. Fokozatosan ala­kítjuk ki a telepet. A cél: végtermék kibocsátása. Pár év múlva magunk dolgozzuk fel a nutria szőrméjét és hú­sát, amit exportra értékesí­tünk. Természetesen nagy vita előzte meg az elhatározást. Minden esetben így van ez nálunk. Amikor végül is be­vezetünk valami újat, akkor már mindenki mellé áll és szíweHélekkel dolgozik a cél megvalósításáért. Az ag­godalom mindig a szövetke­zet szeretetéből, féltéséből fakad. De az élet eddig még mindig a bátor kezdeménye­zőket igazolta. Igen jó a kapcsolatunk a különböző felsőbb szervek­kel, rendszerekkel. Az integ­rációs kapcsolatunk bővült, tagja lettünk a Pannónia Tudományos Társulásnak, szoros a kapcsolat a szegedi Galpona Kutató Intézettel, a debreceni Műszaki Fejleszté­si Intézettel. Sok segítséget kapunk a BAGE-tól és a KITE-től. A szövetkezet vezetőségé­nek 75 százaléka fiatal. Igen jól együttműködnek a gya­korlatban sok tapasztalatot szerzett idősebbekkel. A kor­szerű gépek szerelésére és üzemeltetésére jól képzett, fiatal szakmunkásgárda áll rendelkezésre. A tagok örömmel jönnek dolgozni, megtalálják számításaikat. Az egy tagra eső átlagkere­set meghaladja a 42 ezer fo­rintot évente, de ez még fo­kozható hatékonyabb mun­kával. Olyan anyagi bázissal ren­delkezünk, hogy a szociális, kulturális célokra többet for­díthatunk, mint korábban. Arra törekszünk, hogy a tag­ság élet- és munkakörülmé­nyeit állandóan javítsuk. Az új ruhaipari üzemünk — amelyben 70—80 nő dolgozik hamarosan — oly korszerű, hogy városi nagyüzemek munkásai is szívesen dolgoz­nának hasonló körülmények között. (X) Befejezéshez közeledik a ruhaipari üzem építése Tavaszi munka a meliorációban kialakított nagytáblán Pecsenyecsibe-nevelés háztájiban |}T I Ilii j| « J 1 I t 'EqZBHL g I ri I IwJll ■ ÍXí I I JLi\ Isä 8 I I P Í 1 ' f í p- * ü I1 | S I ij * || -Jam I | | | * B ■ W~ g B mr « Argentínából importált nutriák

Next

/
Oldalképek
Tartalom