Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-15 / 112. szám
1981. május 15., péntek o Palántázás — időtakarékosság Sok száz éves, jól bevált, és még ma is széles körben alkalmazott módszer a zöldségfélék és az egynyári virágok palántázása. A legnagyobb hagyománnyal rendelkező kertészek, a diny- nye- és a dohánykertészek igazi mesterei voltak a palántanevelésnek. Voltaképpen minden zöldségféle magját vethetnénk állandó helyre is, de a vetésre csak a fagyok elmúltával kerülhet sor; így viszont a csírázás, a kelés és a felnövekedés ideje kitolódik, és csak a nyár derekán, vagy még később jutnánk terméshez. Amikor palántát nevelünk, éppen az idővel takarékoskodunk, hiszen a magot melegágyba, vagy fűtött fóliasátorban vetjük el, amikor a szabadban még hideg van. Mire a fagyok elmúlnak, a palánták felcseperednek, és a kellemes tavaszi idő beálltával kiültethetők a veteményeskert ágyásaiba. Nem lebecsülhető előnye a palántanevelésnek az sem, hogy sok palántát kis helyen lehet előnevelni, viszonylag rövid néhány hét alatt, és így módunkban áll a betegségekre és a kártevők támadására nagyon fogékony fiatal növénykéket megfelelő védelemben részesíteni. A beszerzés Csak megbízható helyről, ellenőrzött kertészetből vásároljunk palántát, mert a nem megfelelő fajtájú, beteg palánta nem fejlődik egészséges. bőtermő növénnyé. A legjobb, ha 3-4 lomblevéllel rendelkező, zömök, erős gyökérzetű palántákat vásárolunk. Ne legyenek a palánták megnyúltak, halványak, mert ezek gyengén fejlődnek a kiültetésük után. Ne vásároljunk túlságosan nagy palántát sem, mert az elöregedettek csak nehezen erednek meg új helyükön. Gyakori, hogy mire az ilyen palánta meggyökeresedik, addigra a vele egy időben kiültetett fiatalabb palánták elhagyják növekedésben. Igen előnyös a tápkockás palánták beszerzése, mert ezek visszaesés nélkül növekednek tovább a kert ágyá- sában. káposzta, karalábé, karfiol) palántáit ültetjük, és ezután kerüljön sor p paradicsom ültetésére. Májusban, a fagyosszentek után ültetjük az uborka palántáit, és a sort a legmelegigényesebb paprika és a tojásgyümölcs zárja be. Védekezés a fagyok ellen Előkészítés, ültetés Még az ősszel felásott veteményeskertet is ajánlatos palántázás előtt újra felásni, vagy legalább mélyen felkapálni. Ezután szórjunk ki négyzetméterenként 30—40 gramm nitrogén műtrágyát, amely elősegíti a talajban levő szerves maradványok elbomlását, és könnyen felvehető táplálékot ad a palánták gyökereinek. A műtrágyát haladéktalanul be kell keverni a talajba. A legjobb gereblyével. ugyanis mindenképpen el kell egyengetnünk a talaj felszínét. A palántákat elültetésükig tartsuk hűvös helyen, hogy ne hervadjanak meg, de ne állítsuk vízbe. Ügyelni kell az ültetés mélységére. Se a magas, se a mély ültetés nem kívánatos. (E szabály alól kivétel a paradicsom, amelyet mélyen és a fejés saláta, amelyet magasan kell ültetni.) A legfontosabb, hogy a palánta gyökerei függőlegesen lefelé nézzenek, ne hajoljanak vissza az ültetés során. A gyökerekhez a földet úgy kell hozzászorítani, hogy a palánta szorosan álljon, és a föld a gyökerekhez tapadjon. Elültetés után a palántákat azonnal öntözzük meg bőségesen, és az öntözést — száraz idő esetén — naponta ismételjük meg. Sorrendileg először a hideget jobban tűrő káposztafélék (fejes káposzta. vöröskáposzta, kelNálunk nem számít kivételnek, ha május közepén még fagy fordul elő a talaj ! mentén. Ez bizony súlyos : pusztítást okozhat a kiülte- , tett, laza szövetű palánták- j ban. Minthogy a kertekben i a fűtésre, füstölésre és a légkeverésre kevés lehetőség nyílik, ezért más módszereket kell alkalmazni. A legbiztosabb védekezés az öntözés. Ha az időjárási előrejelzés fagyokra utal, akkor permetezzük meg a növényeket esőztető öntözéssel. Az öntözést lehetőleg egész éjjel folytassuk. A víz megfagyásakor nagy meny? nyiségű hő szabadul fel, ami emeli a talaj közeli légréteg hőmérsékletét. Ha a víz vékony rétegben ráfagy a növényekre, az sem okoz bajt, sőt védelmet nyújt a további lehűlés ellen. Amikor délelőtt a levegő fel- melegszik, a jégréteg leolvad a megmentett növényekről. Bizonyos fokú védelmet jelent az is, ha fagyveszélyes időben nem kapálunk, mert így a növények gyö- kerihez nem juthat el a hideg levegő. Jó a védekezés a paradicsompalánták felkupacolása. Ezek a talaj takarását akár két-három napon át is elviselik, amíg a fagyveszély elmúlik. A kisebb palántákat tejfölös pohárral, műanyag flakonnal, cseréppel boríthatjuk le védekezés céljából. Dr. Bálint György Megszokott jelenet Belfast utcáin: kiégett gépkocsi, rendőrökre támadó álarcos fiatal (Fotó: AP — MTI — KS) erőszakos eszközökhöz kezdtek folyamodni. Az IRA és az ugyancsak régóta tevékenykedő protestáns félkatonai csoportok sűrűsödő ösz- szecsapásai mindenesetre meghiúsították a 60-as évek második felében ígéretesen induló polgárjogi mozgalom kibontakozását, amely pedig demokratikus úton akarta céljait elérni. A polgárháború felé hajló állapotok London számára nem hánytak más kiutat, mint ' a' katonai beavatkozást. 1969 óta brit csapatok állomásoznak Uls- terben; számuk ma is meghaladja a tízezret. Feloszlatták a -belfasti parlamentet, s Észak-írországot majd egy évtizede közvetlenül Londonból kormányozzák. Rendkívüli törvényeket vezettek be, megszaporodtak az önkényes letartóztatások, s tények sora bizonyítja: a bírói intézkedések a katolikus rétegeket sújtják jobban. Mint ahogy ők alkotják a lakosság szegényebb részét is. A félmillió katolikus közt jóval nagyobb arányú a munkanélküliség, számukra rosszabbak a lakásviszonyok, és sok más tekintetben is hátrányosabb helyzetben vannak. Politikai szereplésük korlátozott, a protestáns kormányzatok ugyanis soha nem egyeztek bele arányos képviseletükbe a hatalom szintjén. Alá kell tehát húzni: az észak-írországi válságnak a vallási ellentét fontos, de nem meghatározó tényezője. Az csak az alapvető társadalmi, gazdasági feszültségek megjelenési formája, ami szerencsétlen módon alkalmas az osztályharc frontjainak elfedésére. Érthető, hogy a brit vezetés évszázadokig ezt az „Oszd meg és uralkodj!” elv alapján a maga javára tudta kihasználni. S vallási indítékú erőszak az is, ami ma alapul szolgál a katonai kormányzás fenntartásához, annak ellenére, hogy a közvetlen londoni irányítás csődje évek óta világos, s belpolitikailag is egyre nagyobb gondot okoz. London időnkénti tétova kísérletei az alkotmányjogi rendezésre rendre megfeneklettek: a protestáns erők semmilyen „hatalommegosztási” formulát nem akarnak elfogadni, s önállósodással, vagy polgárháborúval fenyegetőznek a brit—ír együttműködés minden olyan kezdeti jelenére, amit ők „Ulster kiárusításaként” értékelnek. Thatcher asszony csapdában Zsákutca — nehéz lenne tehát másképp értékelni a helyzetet. Thatcher asszonynak — el kell ismerni — igen korlátozott a diplomáciai mozgástere. Ha a katolikusok kisebbségi jogait pártfogolja, szembe kerül az unionistákkal; ha viszont a lojális protestánsok mellé áll, akkor a republikánus ellenállók terrorja fenyeget. London valamilyen formában szeretné visszaállítani Ulster önkormányzatát, de képtelen ezt igazságos módon véghezvinni. Pedig félő, hogy Sands mostani éhhalála még inkább az erőszakot juttatja érvényre, s akkor a politikai megoldás reménye még tovább halványodik. Számos bebörtönzött IRA-tag folytatódó éhségsztrájkja mutatja: „Anglia Vietnamja”, ahogy Észak-lrországot joggal nevezik, égető probléma marad. S a jelek szerint Londonnak semmilyen reális elképzelése nincs a megoldásra. Szegő Gábor Preisinger Károly meg László István annak az újító ötös fogatnak a tagja, amely házi gyártmánnyal helyettesítette az import görgőket Fotó: Veress Erzsi Újitók a tsz-ben Mi kell egy jó ötlethez? — Kombájnra kerültem. Menet közben a szalmahordó kocsi állandóan kinyílt. Rettenetesen felidegesített. Addig bütyköltem, míg rendbe nem tettem — emlékezik Horváth Antal mezőgazdasági gépszerelő az első újítására. Nyolc éve dolgozik itt, a békéscsabai Lenin Tsz gépműhelyében. Most éppen olyan próbapad kialakításán fáradozik, amelyen a hidraulikus alkatrészeket ellenőrizhetik majd, ha újítását elfogadják. — Bejöttek ezek az új gépek. A Hesstonok, a Her- riauk, meg a Koloszok. De nem jött velük olyan szerkezet, amellyel az adagolójukat beállíthattam volna. Csináltam hát egyet, más megoldás nem volt — idézi fel a 7-8 évvel ezelőtti időket Péter József, a gépműhely helyettes vezetője. — Egyszerűen leállt a lucernaszárító üzem. Üj görgők kellettek volna a granuláló szerkezethez. Háromszáz úgynevezett Coller-gör- gő kétmilliójába került volna devizában az országnak. Mi öten — Rusznák Károly, Janovszki András, Kokavecz János, László István, meg én — kihoztuk darabját ezer forintból. Ez volt 1975-ben, azóta már külső megrendelésre is gyártottunk — meséli Preisinger Károly esztergályos, aki az utóbbi hat évben legalább nyolc újításban működött már közre. Az esetek többségében ugyanis nehéz kibogozni: kié volt eredetileg az ötlet? Itt van például a traktorra szerelt hegesztőkészülék. Sokallták a fölösleges költséget, ami abból adódott, hogy a táblán eltört géppel befurikáztak a műhelybe, aztán meg vissza, az időveszteségről nem is beszélve. Valaki „bedobta”, hogy menjen inkább a hegesztőgép a helyszínre. Preisinger Károlyhoz, meg Péter Józsefhez társult azután Hegedűs Máté, Banyár Lajos, meg Kraj- csó József, és megoldották a kérdést. Azóta a helyszínen hegesztik a törött alkatrészeket, szántás-vetés, betakarítás . közben. Hegedűs Máté körzeti szerelő meg is jegyzi: — Ha újításról van szó, egy ember csak fél ember lehet. A jobbnál jobb __ötle- tek úgy születnek, ha legalább ketten licitálnak egymásra, amikor a fantázia meglódul. Hegedűs Máté tavaly három újítással iratkozott föl a Lenin Tsz népes újítógárdájába: légfékpróbapadot szerkesztett, ott volt a „magajáró” hegesztőkészülék elkészítésénél, ezenkívül egy adapterszállító kocsit is ösz- szehozott munkatársával, Banyár Lajossal. Az igazi újítópárnak mégis Mengyán Pált, meg Vido- venyecz Mihályt tartják a tsz-ben. Ők javítják a kombájnokat, s aratnak is a maguk javította gépeken. Nem csoda, ha elmúlt évi öt újításuk is az aratómunka folyamatosságát segíti. Mengyán Pál mondja: — Az embert a kényszer viszi az újításra. Vagy a gyárból kijövő gépet kell ebben-abban átformálni, hogy használni is lehessen, vagy éppen olyan alkatrészt kell elkészíteni, ami akkor hiánycikknek számít. Legtöbbször nemcsak azt a kis pénzt nézi az ember, amit az újításért kap, hanem azt is. hogy ne álljon a munka. A tehetetlenségnél engem semmi nem bosszant jobban. Mengyán Pál szavait igazolja az újítási felelősnél, Zsibrita Pálnál található statisztika is, amely szerint az 1980-as 18 újításból 16' hasznosított ötlet csaknem 263 ezer forint hasznot hozott, s akkor még nem szóltunk arról, mennvi bevételtől esett volna el a közös, ha nincsenek ezek, a munka folyamatosságát biztosító újszerű megoldások. Az újítók tavaly a Leninben 16 ezer forintot kaptak ötleteikért. Legalább ilyen Horváth Antal legújabb újításán, a hidraulikus próba- padon dolgozik Fotó: Veress Erzsi fontos azonban az is, hogy Petrovszki Mátyás műszaki vezető — maga is ezüstérmes újító — számít is a feladatok teljesítésében a több mint húsz ötletgazdát számláló újítógárdára, minden feltételt megteremtve alkotó munkájukhoz. Az évek során felmérhette a termelőszövetkezet is, milyen erő birtokosa. Erről tanúskodik az 1981-re megfogalmazott újítási feladatterv 17 pontja, amelyek közül az első így hangzik: „Tőkés importból származó alkatrészek, fődarabok helyettesítése, hazai, esetleg házi megoldással”. A békéscsabai Lenin Tsz immár második alkalommal nyerte el a Körösvidéki Tsz- szövetség által alapított díjat, amelyet azok a közös gazdaságok kapnak meg, amelyekben éven át legeredményesebb az újítómozgalom. Kőváry E. Péter Három vállalat plusz egy kombinát Három nyugat-dunántúli vállalat és a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát megalakította a Bábolnai Nyúl- hústermelési Rendszert. A Sárvári Baromfifeldolgozó Vállalat, a Zala megyei Baromfifeldolgozó és -értékesítő Közös Vállalat, valamint a csabrendeki Egyetértés Tsz eddig külön-külön, négy megyében szervezte a nyúlter- melést. Most közösen látják majd el Győr-Sopron, Vas, Veszprém és Zala megye több száz kistermelőjét a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát kiváló teljesítményű Tetra Ny—18 nyúlhúshibrid- jével. amelyet a kombinát szakemberei külföldi fajtákból keresztezéssel hoztak létre. A szülőpárok az eddigi ismert fajtáknál sokkal sűrűbb — évi hét-nyolc — el- letésre alkalmasak'. Az anyanyulak, az általános 30 —40-es szaporulattal szemben. 50 nyúlfiat adnak évente. A hízóba fogott utódok' pedig — az eddigi tapasztalatok szerint — más hazai fajták 13—14 hetes idejével szemben 12 hét alatt elérik a 2,40 kilogrammos vágósúlyt, amelyet a világpiac legnagyobb nyúlvásárlói, az olaszok kikötnek. A tenyésztési központot Bábolnán rendezték’ be. A kistermelőknek már az idén tízezer anyát adnak át, és sokféle szolgáltatást nyújtanak.
