Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-14 / 111. szám
1981. május 14., csütörtök Úttörőszínjátszók Csodás színházi este Békéscsabán A zrenjanini Revizor-Hajlott hátú „bácsika” kopogtat láthatatlan ajtón. — Bejöhet — int az „orvos”, aztán előkotorja ugyancsak láthatatlan műszereit. Aztán a vizsgálat következik. Ügy, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Hallgatás, kopogtatás, sóhajtás... Mindebben csak az a furcsa, hogy nem igaz az egész. Az orvos nem orvos, a bácsika nem bácsika, a rendelő nem rendelő. Hanem úttörőszoba. A szereplők pedig gyerekek. Egészen hétköznapiak. Hacsak az nem különbözteti meg őket másoktól, hogy valamivel többet tudnak a színjátszásról, hiszen maguk is gyakorolják. Méghozzá minden hétfőn, háromtól hatig, a békéscsabai l*es iskola úttörőszobájában. Most négy kislány lép a színre. Mozdulataik nyomán szinte észrevétlenül épül közéjük egy láthatatlan tanterem, és lassan megteremtődik egy iskolai dolgozatírás légköre. Az alkalmi közönség félkörben ül. Aztán — ahogy vége a jelenetnek — újabb csoportok pattannak fel, és majd szétszedik egymást, úgy buzog bennük a szereplési vágy. — Tamás bácsi! Tamás bácsi! — nyújtogatják kezüket a „karmester” felé, aki egyetlen intéssel kiválasztja a következőket. Aztán időnként |ő maga is meglepődik azon, milyen fantasztikus megfigyelőképességük van a gyerekeknek. Persze, nem csak ezeknek, j hanem a mai gyerekeknek általában. — Elképesztően intelligensek, tájékozottak — mondja későbh Ungár Tamás, a Jókai Színház rendezője. — Ez nagy részt a televíziónak köszönhető, aminek az előnyei mellett sajnos, jócskán akadnak hátrányai is. Például a krimicentrikusság nagyon rossz ízlésnevelő. Azán a családi. a közösségi életre sincs túl jó hatással. Akkor láttam, mennyire így van ez, amikor kis történeteket írattam a gyerekekkel. Ha krimit kellett kitalálni, túl fantáziadús sztorikat hoztak egy hét múlva. Épp az ellenkezője történt, amikor a család életéről volt szó ... — A történetírás mennyi- bep tartozik hozzá egy színjátszócsoport munkájához? — kérdezem, mert úgy képzeltem, inkább légző-, -vagy beszédgyakorlatokkal töltik el ezt a heti három órát. — Azon kívül, hogy így jobban megismertük egymást, fejlődött a megfigyelő-, összpontosító-készségük — magyarázza a csoport vezetője. — Ugyanezt a célt szolgálják az előbbi gyakorlatok. Amikor megkapták a feladatot, mindössze az volt a kikötésem, hogy minél kevesebb szóval jelenítsenek meg valamit. Ügy, hogy ne vesszen el semmilyen tárgy! Ezt nerp is olyan könnyű megoldani, és renokívüli módon fejleszti a koncentrálóképességet, a mozdulatok kiféjezőerejét. Az apró jelenetek után más feladat következik: a sportolók ellesett mozdulatait kell utánozni. Van. akinek jól, másnak rosszabbul sikerül. Egy alacsony, kövérkés fiú olyan erővel löki el a láthatatlan súlygolyót, hogy hasraesik. A másik — aki bizonyára megfigyelte a tv vasárnapi sportműsorának ökölvívóit — alaposan elpü- föli „ellenfelét”. Aztán Aeso- pus tanulságos, rövidke meséit jelenítik meg ügyesen, találóan. Hogy a szerepek szinte rászabottak egy-egy gyerekre, nem véletlen. Először mindenki mindent játszott, aztán arra „ragadt” a szerep, akihez a legjobban illett. A műhelymunka eredménye: az úttörő színjátszók megyei versenyének egyik aranyérme. (Az Aesopus-me- sékkel képviselik majd megyénket az országos versenyen is.) Tizenkilenc gyerek, ötödiktől hetedik osztályosig. Gyerekek, akik az egyre nagyobb energiát felemésztő tanulás mellett még nem felejtették el a játék örömét. Mert leginkább erre jó ez a hétfői három óra. Persze, haszna is van: hisz amellett, hogy fejlődik kifejező-, mozgás-, megfigyelő-, összpontosító- készségük. -képességük, hogy eltűnnek esetlege;; gátlásaik, hogy biztosabbá válik a fellépésük, amellett részeivé lesznek valamiféle közösségnek. önként, örömmel. Gubucz Katalin „Ne a tükröt átkozd, ha a képed ferde” — jegyezte föl máig is legtöbbször játszott vígjátékának fejlécére, a Revizor címoldalára az orosz realista irodalom klasszikusa, Gogol. És valóban: kevés ilyen maró gúnyú, árnyalt jellemű szereplőkkel teli vígjátékot ismer a színház világa, amelyikre ennyire érvényes ez a közmondás is. A megyénkben vendégszereplő jugoszláviai Zrenjanin színháza* a Tosa Jovanovics Népszínház társulata ezt a művet hozta el. Kedden este Békéscsabán, a vendéglátó Jókai Színházban tartották meg első és — máris bocsássuk előre — felejthetetlen élményt nyújtó Revizorelőadásukat. Mielőtt felgördült volna a bársony függöny, Rencz Antaltól, a Jókai Színház főrendezőjétől kaptunk néhány útbaigazító mondatot. Hiszen a vendégek szerb- horvát nyelven játszottak. Nyolcvan előadással a hátuk mögött. A két évvel ezelőtti vajdasági színházi szemle hét (!) első díját nyerték el, majd a jugoszláviai országos vígjátékszemlén két színészi ezüst diplomát kaptak: a címszereplő, Pavlov Milenko és a Bobcsinszkijt játszó Forró Mihály. Nos, az érdeklődésünket felcsigázó köszöntő-tájékoztató után fokról-fokra kibomlott a zrenjaniniak előadásvirágának minden szirma, hogy már az első rész közepére teljes pompájában tündökölhessen. Talán egykét percig zavart csak, hogy iskolai ismereteinket kell felelevenítenünk ahhoz, hogy a szöveget tudhassuk. Minden mondatnak, gesztusnak külön koreográfiája volt. Mint amikor finomra csiszolt köveket raknak egymásra, úgy épült harmonikus egységbe ez a Revizorelőadás. Egy belgrádi rendező, Zsigon Stevo vendégként rendezte Gogol vígjátékát. Művészi szándéka egyértelmű: hűen az írói, színpadon is plasztikussá váló szándékhoz, az első sorokban idézett, vérbő vígjátéki helyzetet jelentő közmondáshoz. Gogol művében valahol benne van az elementáris burleszk minden fogása és lehetősége is. És a rendező nagyszerűen bontotta ki, vezette rá erre a felismerésre a játszókat, a népes szereplőgárdát. Mindezt a szándékot szolgálta a színészválasztás, az egy darabból álló, fregoliként forgatható, praktikus és ötletes díszlet (Rebezov Vladimir munkája), a korhű és a vígjátéki figurákat külsőségekben is jellemző kosztümök (Jesics Jasminka vendégként tervezte), valamint a szín- változásokat, a drámai fordulópontokat leheletfinoman jelző orosz zene. Stojilkovics Stojadin a polgármester szerepében nemhiába érdemelt színészi díjat á már említett vajdasági fesztiválon. Színészi játéka, a szerep megformálása tökéletes.' Igazi és vérbő go- goli figura. A zrenjanini színész meggyőző erővel tudott azonosulni szerepével. De hát a többi szereplőről is csak felsőfokon lehet szólni. A közel háromórás, két részben játszott előadásnak nem volt egyetlen egy olyan pillanata sem, amikor ne élt volna, ne mozgott volna, ne játszott volna a színpad. A csodás összhangot többek között az hozta létre, hogy minden színész szerette, értette és érezte szerepét, a ráosztott figura jellemét. Az előadás legizzóbb jelenete volt Oszip monológja, Hlesz- takov, a „revizor” fogadása a polgármesteréknél, majd a második részben a még mindig felfelé ívelő, fokozódó ötletparádéból a helyi előkelőség „letejelése” az álrevizor előtt. S végezetül még néhány név, a jók közül a legjobbak: a címszereplő, Pavlov Milenko, Bobcsinszkij föld- birtokos szerepében Forró Mihály (ők ketten szintén első díjat nyertek alakításukkal a vajdasági fesztiválon), valamint Brusin Lazar (Lukics, az iskolaigazgató), Notaros Stojan (Zemljanik, a kórházi gondnok), Bilbija Novak (Oszip, a szolga) és Vikonics Gordana (a polgár- mester felesége). Csodás, aligha feledhető színházi élménnyel ajándékozta meg Békéscsaba, s a vendégszereplés másik állomása, Battonya közöpségét a jugoszláviai színház társulata. A Revizorhoz egy új jelző csatlakozik: a zrenjanini Revizor. Nemesi László \ játék öröme Fotó: Gál Edit A polgármester (jobbra) és a helyi „előkelőség” értesül arról, hogy revizor érkezik... Fotó: Gál Edit HANGSZÓRÓ Cigányháztartások Isa szegen Változtathat-e főzőtanfolyam egy falu cigánylakosságának életmódján? — Nem! — legyintenének határozottan a rendezvények jobbító hatásában már régen nem bízó népművelők. Pedig Vasali Imre keddi riportja épp az ellenkezőjét bizonyítja, és talán azokat is sikerült meggyőznie, akik nem tartják a művelődést, mint társadalmi szükségletet túl fontosnak. A riport egyszerű volt és logikus. Elsősorban az alanyok és nem ama bizonyos tanfolyam szervezőinek a véleményére volt kíváncsi a riporter, csakúgy, mint a hallgató. A kérdések nyomán minden esetben kibontakozott a háttér: szinte oda lehetett képzelni a szoba-kony- hás lakást, amelyben hatan élnek, szerényen, de tisztán, beosztva a férj két és fél ezer forintos fizetését. Ahol a konyhaasztalra — a tanfolyam óta — több zöldség, tejtermék kerül. Persze, nem mindenütt volt ilyen egyszerű hatni az aprócska falu cigány (és nem cigány) lakóira. Akadt — főleg az idősebbek között — olyan megmosolyogtató vélemény is, hogy az asszony csak üljön otthon, ne csavarogjon klubokba. A többség azonban amellett, hogy elengedte a feleségét, elment utána és segített neki. Nemcsak megenni az ételt, hanem főzni is. Persze, az igazsághoz tartozik, hogy ez a tanfolyam nem volt önköltséges. De ha most elmentek a művelődési házba, és ott jól érezték magukat, talán majd máskor kíváncsiak lesznek egy-egy színvonalasabb műsorra. Esetleg akkor is, ha fizetni kell érte. Sőt, előfordulhat, hogy a falu néhány analfabétája megtanul olvasni. Ez a népművelői „sakkhúzás” érezteti hatását az egész falu életében. Nemcsak a cigány lakosság élet-* módja kezdett megváltozni, de lassan szűnnek az előítéletek is. Persze, a művelődési háznak nem sok köze van ahhoz, hogy szaporodnak a betétkönyvek a takarékszövetkezetben. Igaz, a betett összeget egy hét múlva a többség ki is veszi, de fontos, hogy már jelentkezett az igény.. És ez is valami, sőt, nagyon is lényeges. A Mozgásterek sorozat félórás riportja ezúttal egy kicsit túllépett a megszokott rádiós műfajokon. Apró jelenetekből állt, amelyek jóformán dramaturgiai logikával épültek fel, megőrizve a valóság utánozhatatlan ter- mésztességét. Tanulsága is volt a történetnek: bár csodát nem művelhet egy tanfolyam, azért az életben fontos szerepet tölthet be. Sőt, néha előre ki nem számítható következményekkel is jár- tot- G. K. MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Bolgár művészek operafel- vételeiből. 9.05: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik. 9.44: Zenés képeskönyv. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Romantikus kamarazene. 11.41: A Balogh család. 12.35: A Magyar Hírmondó. 12.45: Zenemúzeum. 14.28: Magyar remekírók. 15.10: Az Amadeus vonósnégyes két Beethoven-vonósné- gyest játszik. 16,05: Rádiónapló. 18.00: Sanzonok. 19.15: Közvetítés a cselgáncs EB- ről és az országos vivóbaj- nokságról. 19.44: Népzenekedvelőknek. 20.14: Puccini: Pillangókisaszszony. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Az operaközvetítés folytatása. 23.05: Személyiség és kultúra. 23.20: Szabó Ferenc: Emlékeztető. 0.10: Johann Strauss-operettek. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Fali operettjeiből. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.33: Mezők, falvak éneke. 12.55: Fészekrakók. 13.30: Labirintus. 14.00: Kettőtől fél ötig . . . 17.30: Segíthetünk? 18.33: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: Hívja a 33-43-:>2-es telefonszámot! 22.00: Nótacsokor. 23.15: A tegnap slágereiből. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.35: Brahms: f-moll zongoraötös. 10.15: Operaáriák. 10.37: A XIX. századi verbunkos hangzó emlékei. 11.23: Berlioz: Krisztus gyermekkora. 13.05: Emlékezetes dzsesszhangversenyek. 13.58: Költészet és valóság. 14.28: Esztényi Szabolcs: Hat etűd két zongorára. 14.51: Bastien és Bastienne. 15.25: Külpolitikai klub. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20 rlsmered a Hoffmann meséit? 16.50: Popzene sztereóban. 17.52: Új lemezeinkből. 18.20: Bartók-művek előadási problémáiról. 19.05: Operaáriák. 19.35: A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye. Közben: kb. 20.25: ,,Színi nevelés.” Kb. 20.45: A hangversenyközvetítés folytatása. Kb. 21.25: Sztárok sztereóban. Kb. 22.15: Weelkes-madrigálok. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Elton John énekel. 17.15: Hogyan lehet lakáshoz jutni és lakást cserélni? A stúdió vendégei: a szolnoki tanács. az OTP megyei igazgatósága és a lakásügvi társadalmi bizottság illetékesei. Telefonszám: 11-088. Műsorvezető: Dalocsa István, szerkesztő: Palatínus István. 17.45: Alföldi népdalok, csárdások. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és mű sorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.25: Tévétorna, (ism.) 8.30: Iskolatévé. Deltácska. (f.-f.) 8.50: Fizikai kísérletek, (f.-f.) 9.05: Magyar irodalom. (Ált. isk.. 5. oszt.) 10.35: Magyar nyelv. (Ált. isk. 3. oszt.) 11.05: Osztályfőnöki óra. (Ált. isk. 7—8. oszt.) (f.-f.) 11.30: Rajz. (Alt. isk. 1—4. oszt.) 14.15: Iskolatévé. Deltácska. (ism.. f.-f.) 14.35: Rajz. (ism.) 14.50: Magyar nyelv, (ism.) 15.05: Magyar irodalom, (ism.) 15.40: Osztályfőnöki óra. (ism., f.-f.) 16.10: Hírek, (f.-f.) 16.15: Nagy folyók a történelem visszfényében. 17.10: Perpetuum mobile, (ism.) 17.55: Tévébörze, (f.-f.) 18.05: Telesport. 18.30: Paletta. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Pitvke őrmester. 20.10: ,,Üj” Scotland Yard. 21.00: Randevú. 22.00: Felkínálom — népgazdasági hasznosításra, (f.-f.) 22.40: Tv-híradó 9. II. MŰSOR 18.30: Pedagógusok fóruma, (ism., f.-f.) 19.05: Nas Ekran — A mi képernyőnk. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Mesterművek — műalkotások. 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Cselgáncs Európa-bajnok- ság. 22.10: Testünk. BUKAREST 16.05: I^skolatévé. 17.10: Utazás a földgömbön: Velence. 17.30: Kulturális híradó. 18.35: Rajzfilmek. 19.00: Tv-híradó. 20.20: A Föld fejlődéstörténete. 21.15: Szimfonikus vene. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.45: A vörös hajú Zora csapata. 18.15: Tudomány. 18.45: Emberrablás. 19.15: A konyha nagy mestereinek kis titkai. 19.20: Rajzfilm. 20.00: Tito emlékiratai. 21.10: Az erősebb nem. 22.25: Komoly zene. II. MŰSOR 15.55: Dimitrije Tucovic. 17.15: Iskolai műsor. 18.45: Külföldi dokumentumműsor. 19.15: Négy keréken. 20.00: 3, 2, 1, indulj! 23.00: Huszonnégy óra. SZÍNHÁZ 1981. május 14-én, csütörtökön este 19 órakor Békéscsabán: BANK BAN Bérletszünet, a Szegedi Nemzeti Színház vendégjátéka. 1981. május 14-én, csütörtökön délután 15.30 és este 19 órakor Orosházán: SEGÍTSÉG, VÁLUNK! MOZI Békési Bástya: 4 arakor: A fekete kard románca, 6 órakor: Harmadik típusú találkozások 1., II. rész. Békéscsabai Építők Kul- túrotthona: A híd túl messze van I., II. rész. Békéscsabai Kert: Nyolcadik utas a halál. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: Piedone Egyiptomban. 4 órakor: Mici néni két élete. 6 és 8 órakor: Piedone Egyiptomban. Békéscsabai Terv: Köszönöm, megvagyunk! Gyulai Erkel: Az utolsó vérbosszú. Gyulai Kert: Piedone Afrikában. Gyulai Petőfi: A svéd, akinek nyoma veszett. Orosházi Béke: -Szárnyalás. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: A két aranyásó. Szarvasi Táncsics: Az 51-es dosszié.
