Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-09 / 83. szám
I 1981. április 9,, csütörtök NÉPÚJSÁG Sikerült mégis! Egy mesterségről és viszontagságairól Közművelődési vetélkedő az Orosházi Üveggyárban KÉPERNYŐ Dél-alföldi Sokféle mesterséget bemutattunk már e lap hasábjain. Mestereikben több közös vonás volt: lelkiismeretesség, a szép meglátása a hétköz- naook megszokott, olykor automatikus mozdulataiban... Ám, hogy képviselőik miért éppen azt, a maguk munkáját tartották a legérdekesebbnek, a legörömtelibbnek... Nos, erre a kérdésre természetesen különböző választ adtak eddigi riportalanyaink, s erre kerestünk magyarázatot nemrég Mosonyi- né Fehérvári Saroltánál is, aki követve az apai, nagyapai hagyományokat, könyvkötőként dolgozik Békéscsabán. A történet valamikor évekkel ezelőtt kezdődött, amikor a neves könyvkötőmester, Fischer Imre behívta unokáját műhelyébe. A kislány lelkesen figyelt, aztán szíves örömest segített, amit tudott. Lehet, hogy a patinás gépek hangulata? Vagy inkább az enyv, a nyomda- festék és a papír illata bűvölte meg? Nem tudni. Végül nagyapja és apja nyomdokain, ő is a könyvkötést választotta hivatásául. Idáig szépen alakult a történet, ám ekkor élete hirtelen fordulatot vett: — Tornából mindig fel voltam mentve, azt mondták, a hirtelen fejlődést nem bírja a szívem. Aztán kiderült, születési rendellenességről van szó: sürgős szívműtétre van szükség. Nehéz idők következték... Budapesten sikeresen megműtötték, ám megmondták, a komoly fizikai erőfeszítés tragikus lehet számomra. így hát nagyapám halálát és édesapám nyugdíjba vonulását követően porosodni kezdtek a szerszámok, rozsdásodni a gépek... Nem csinálhattam tovább, amit szerettem, a könyvkötést. Később született két lánya, itthon maradt velük... A férje szakmai oktatója volt az Algériából érkezett gyerekeknek, akik egyre azt kérdezgették, miért nem megy ki hozzájuk? Ott most nagy szükség van a szakemberekre... — Miért is ne? Gondoltunk egy nagyot, belevágtunk. Nyolc hónap alatt minden elintéződött. Az egyetlen feltétel a francia nyelvtudás volt, azt megszerezte, így aztán 1975 júniusában gyerekestül, mindenestül útnak indultunk. Előbb Tunézia határára kerültünk, ám ott akkora volt a hőség, hogy el sem lehet mondani. Ráadásul nem kaptunk lakást, étteremben ettünk amit nem lehetett volna... És én, mint később kiderült, már teherben voltam a kisfiámmal... Szerencsére hamar sikerült átkerülnünk egy Mostaganem nevű tengerparti városba. Itt aztán csodálatos 5 évet töltöttünk. Rengeteg barátot szereztünk, s büszkék voltunk arra, hogy általunk több más náció képviselői ismerték meg Magyarországot. Kinti barátaink közül néhány ellátogatott azóta turistaként hazánkba. Az élmények, a kinn töltött fél évtized emlékei, izgalmas szóáradattá formálódnak. Alig győzzük követni — még képzeletben is — a megtett kilométereket. — Az igazság az, hogy mikor kimentünk, először is anyagilag össze akartuk szedni magunkat. Később ez háttérbe szorult, s fontosabb lett a „világot látni, a nyelvet tanulni, no, és a családnak is megmutatni mindazt, amit láthattunk” — kérdése. Hazatértek. Ekkor lehetővé vált ismét a nagy álom. Kikerülhetett a cégtábla, rajta : „Mosonyiné Fehérvári Sarolta könyvkötő”. Az aranyozógcpnél A nagyapa műhelyében Fotó: Gál Edit — Münchenben vettünk 9 gépet, így a műhelyem teljesen automatizált lett. Ez nem csupán azért jó, mert pontosabb és gyorsabb, hanem elsősorban azért, mert nem olyan megerőltető a munka, mint a hagyományos gépeken... Előbb a régi műhelyben nézünk körül. Muzeális darabok a szerszámok, a gépek... A falon megsárgult oklevelek, s az egykori mesterlevél szépen bekeretezve... A mostani műhelyben modern berendezések: vágógép, lemezolló, aranyozógép, prés és szárító... Alig győzzük követni fürge mozdulatait, amint teszi ide-oda a még csupasz íveket.,. Látszólag semmi nem fűzi mindezt a másik műhelyhez, vagy mégis? A falon a nagyapa és az apa fényképei. Mintha mindig szemmel tartanák, meg- teszi-e mindazt, amire kötelezi neve, s a hozzátapadt jó hír... Ha látnák, nem szégyenkeznének... — Én mindig keresem a szebbet, az újabbat. Sokan nem tudják, hogy tapétával gyönyörűen lehet könyvet bekötni. S nemcsak arany fólia van a világon, hanem nagyon sok, más színű is... Lám, itt vannak ezek, már útra készen... Elővesz néhány vaskos kötetet. Sorba kiteszi őket. Szótlanul elgyönyörködik bennük. Aztán halkan megjegyzi: — Szoktam így kitenni, nézegetni. Mert úgy hiszem, a legfontosabb, hogy munkánknak olyan esztétikai hatása legyen, aki kezébe veszi, önkéntelenül bele is akarjon lapozni. S ha ez így van, akkor már nem dolgoztunk hiába... De hogy így is van, azt az egymás után érkező megrendelések bizonyítják. Ami az emberek megelégedésének, tetszésének a jele. Nagy Agnes Krónika Ötödik éve már, hogy a Békés megyei Művelődési Központ meghirdeti a munkásbrigádok közművelődési mozgalmát. A ' mozgalom szeptembertől májusig tart, és sokirányú, hasznos és kellemes programot, folyamatos művelődést biztosít a brigádok tagjainak. A művelődési központok és a gyári rendezők filmvetítések, színházi előadások, ankétok szervezésével segítik' a brigádok felkészülését. A folyamatos művelődés a munkahelyi elődöntővel, majd szakági és megyei döntővel zárul. A mozgalomba benevezett szocialista brigádok üveggyári munkahelyi döntőjét a gyári művelődési bizottság március 30-án rendezte meg Orosházán, az üzem művelődési házában. A verseny színvonalát, hangulatát emelte, hogy egy kedves vendéget is köszönthettek, Mező Imrénét, a Budapesti Pártbizottság tagját, akit felkértek a zsűri tiszteletbeli tagjává. A zsűri elnöke Feldmann József, az orosházi Petőfi Sándor Művelődési Központ igazgatója volt. A zsűri soraiban foglaltak helyet az A képzőművészet iránt érdeklődők előtt jól ismert és sikeres sorozat „A művészet kiskönyvtára”. Indulása óta azonos formában, még mindig szép papíron és olcsón jelenik meg. Szöveganyaga rövid és közérthető, képanyaga gazdag. A legújabb, Miró című könyvet lapozgatva örvendeztem a sorozat nagyszerűségén, csak később jutott eszembe a gondolat termé- szetellenessége. Milyen furcsa, hogy az is lehet külön öröm, ami van, sőt régóta van. Káros beidegződés, hogy már ■ ösztönösen arra készülünk fel, hogy ami jó volt évekig és most is keresett, egyszer csak megváltoztatják, átalakítják, megdrágítják, esetleg megcsú- nyítják (pl. olcsóbb papírra nyomtatják), és már betéve tudjuk a kísérő szöveget: szebb, jobb praktikusabb formában, gazdagabb tartalommal, változatlan áron jelenünk meg. Aztán a változás nem mindig hozza meg a mézesmadzagra fűzött ígéreteket. (Persze ez nem minden esetben igaz, és talán a szerkesztők gondja is érthető, akik a megdrágult nyomdaköltségek miatti áremelkedést próbálnák gazdagabb tartalommal kiegyensúlyozni). üzemi pb és szb képviselői, valamint a szaktanácsadók: Varga Zoltán, a városi könyvtár igazgatója, dr. Ambrus Pál, személyzeti, oktatási főosztályvezető, Lődi József, üzemszervező és Szűcs László munkavédelmi előadó. A döntőn versenyző 10 brigád politika, irodalom, anyanyelv, világunk, szakma témakörben mérte össze tudását. A brigádok komoly felkészülésről adtak számot. Minden fordulóban nagyon szoros volt a mezőny, a csapatokat minimális pontkülönbség választotta el egymástól. A verseny végére a helyezés a következőképpen alakult: első a Zalka Máté Szocialista Brigád, második a Magyar—Szovjet Barátság Szocialista Brigád, harmadik a Barátság Szocialista Brigád és negyedik a Műszerész Ifjúsági Szocialista Brigád lett. A gyári szakszervezeti bizottság oklevéllel és pénzjutalommal lepte meg a helyezett brigádokat. Emellett minden részt vevő brigád emléklapot és könyvet érdemelt ki. Szatmáriné Uhrin Ildikó De nézzük a sorozat százharmincötödikként, ez évben megjelent kötetét. Román József munkájának alanya az egyik legnagyobb szürrealista művész, aki nemcsak festő, hanem grafikus és keramikus is. A szürrealista mozgalom nemegyszer botrányosan viselkedő és alkotó csapatának jóval csendesebb és szolidabb tagja, mint társai. Miró sok ember kedvenc festőinek egyike, talán azért, mert ő az a szürrealista, aki még a stílus ellenzőihez is közel tud férkőzni rendkívüli bájával, játékosságával és humorával. Képeit elemezni nehéz, mivel korai műveitől eltekintve témái, motívumai nem hozhatók kapcsolatba a konkrét valósággal. Román József művekhez közelítő elemzései sohasem válnak erőszakolt belemagyarázássá, de mégis képes felnyitni a művek értéséhez vezető utat. Már ahol ez lehetséges, mert Miró műveinek egy részét csak az érzékeinken keresztül foghatjuk fel. Román József alapos, ugyanakkor mértéktartó és közérthető szövege akár egy ülésre is elolvasható, a 60 kép pedig keresztmetszetét adja a 88 éves mester életművének. (I. É ) Notórius tévénéző vagyok. Illetve, a televízió jóvoltából, most kezdek leszokni erről az átkos szenvedélyemről. Mert mióta beállt a kellemes, tavaszi idő — lehet, hogy nem éppen minden célzatosság nélkül! — egyre érdektelenebb műsorokat sugároznak, alaposan megkönnyítve ezzel a dolgom. Azért néhány állandó műsornak most is hűséges nézője maradtam. Többek között a szegedi körzeti stúdió szerkesztette, készítette Délalföldi Krónikának. Kedden tehát ismét a képernyő elé telepedtem, s vártam a szűkebb hazámról, Békés megyéről készített tudósításokat, riportokat. Először a Kecskeméten megrendezett konferencia kapcsán a családiház-építke- zések megkönnyítésének Bács-Kiskun megyei tapasztalatairól értesülhettünk egy riport nyomán. A Kecskeméten, Baján és Kalocsán létrehozott szolgáltató irodák tevékenysége hallatán csak reménykedve gondoltam a megyei helyzetre. Hatha egyszer itt is sikerül a terveket, gépeket, anyagot, szerszámokat biztosító, tehát a családi ház építését megkönnyítő irodát létrehozni! Mert — ahogyan a riportból kiderült — nem is olyan ördön- gös dolog... A krónika ezután a szegedi Nagyáruházba kalauzolt bennünket, ahol a kritikus hangú riportból megtudhattuk, mi rejlik a megnyitások gazdag árukészletének lassú kimúlása mögött. Majd a körzeti stúdió stábja elvezetett bennünket a bu- csai Üj Barázda Termelő- szövetkezetbe, ahol bevezették a differenciált részesedést. (Ami elsősorban a zárszámadáskor kiosztott boríték „súlyában” érezhető igazán.) A kísérletről — pro és kontra — vélemények hangzottak el. Arról is szó volt, hogy finomításra szorul még ez a kezdeményezés. De hasznosságában, helyességében senki sem kételkedett. Jó volt hallani róla. Végül a kishírekben mu- zeológiai, ipari, képzőművészeti újdonságokról is hallhattunk. így, ha kissé megkésve is, az orosházi Darvas József emlékházról is. Hát igen. a megkésés. Gyakrabban, tehát bizonyára frissebb hírekkel találkozhatnánk a szegedi körzeti stúdióhoz tartozó három megyéből, ha a stúdió sugárzási lehetőségét tovább bővítenék. Hiszen mi, vidékiek mindig panaszkodunk a Budapest-centrikusságra (Azért, mert létezik.) Jólesne, ha legalább a televízió többet tenne e régi beideg- zettség ellen. Mondjuk a körzeti stúdiók hírösszeállításainak, riportműsorainak gyakoribb sugárzásával. B. S. E. Könyvajánlat Egy sorozat dicsérete Mfll MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Nótacsokor. 9.20: A költészet hete. 9.44: Zenevár. 10.05: A kis elefánt kalandjai 10.26: Badar versek. 10.35: A bécsi Concentus musi- cus kamarazenekar tagjainak felvételeiből. 11.05: Indulók, táncok fúvószene11.26: Halló? Vevőszolgálat? 11.41: A sötétség mélyén. 12.35: Naponta tíz kiállítás. 12.45: Tudósítás a kötöttfogású birkózó EB-ről. 12.50: Zenemúzeum. 13.16: Herbert von Karajan próbál. 14.08: Pirandello: A megboldogult 14.38: Kincses Veronika operettfelvételeiből. 15.10: Közvetítés a kötöttfogású birkózó EB-ről. 15.15: Gulyás László kórusmüveiből. 15.28: Csiribiri. 16.0J: Bertha Bulcsu: Ilyen az egész életed. 16.15: Nóták. 16.24: Magyar előadóművészek. 17.07: Olvastam valahol... 17.27: Operaáriák. 17.45: Délutáni Rádiószínház. 19.15: Közvetítés a kötöttfogású birkózó EB-ről. 19.20: Bemutatjuk új kőrusfelvé- teleinket. 19.34: Énekszóval, muzsikával. 20.00: A költészet hete. Kb. 21.30: Operettdalok. 22.15: Sporthírek. 22.20: Thai parasztok Dél-Kínában. 22.30: Holnap közvetítjük . . . 22.59: Közelkép — néhány színházi paradoxonról. 23.14: Kathleen Ferrier énekel. 0.10: Schöck Ottó táncdalaiból. PETŐFI RÄDI0 8.05: Dzsesszfelvételekből. 8.20: Thai parasztok közt Dél- Kínában. 8.33: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.33: A népművészet mestereinek felvételeiből. 12.55: Ez nem játék. 13.251 Látószög. 13.30: Népdalok Skandináviából. 14.00: Szórakoztató antikvárium. 16.00: Nemzetközi mesejátékfesztivál. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Mozaik. 18.33: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: Ember és kozmosz. 22.00: Örökzöld dallamok. 23.15: Népdalok, néptáncok. III. MŰSOR 9.00: Bruckner: VIII. szimfónia. 10.26: Beatrice di Tenda. 11.35: Szovjet előadóművészek felvételeiből. 12.50: A költészet hete. 13.07: Az 1980. évi Newport dzsesszfesztivál felvételeiből. 14.10: Két Dallapiccola-kórusmü. 14.23: Szimfonikus zene. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Muzsikáló fiatalok. 16.55: Popzene sztereóban. 18.01: Világhírű énekesek Budapesten. 19.05: Nem tudom a leckét! 19.35: A költészet hete. 19.40: A kölni Musica Antiqua együttes hangversenye. Közben: kb. 20.15: Hang-kép szolgálat. Kb. 20.35: A hangversenyközvetítés folytatása. Kb. 21.10: Operakettősök. 21.49: Magyar szerzők, versenyműveiből. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Beatpercek. 17.15: Alakuló múzeumok. Riporter: Pálréti Ágoston. 17.35: A Békéscsabai szimfonikus zenekar játszik. Mozart: F-dúr divertimento. . 17.45: Noteszlap. 17.50: Bojtor Imre nóta- és népdalfelvételeiből. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők előadásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.55: Tévétorna. 9.00: Iskolatévé. Rajz. 9.20: Szünidei matiné: 1. Mozdonnyal szárazon és vízen. 2. Á csuka nyomában, (ism.) 3. Kacat-tanya. 4. Ciwyl kutya kalandjai, (ism.) 16.15: Hírek, (f.-f.) 16.20: A fény hegyei. 16,50: Tévébörze, (f.-f.) 17.00: Csak gyerekeknek: 1. Janó a vonaton, (ism.) 2. A jövő városában, (ism.) 3. Ciwyl kutya kalandjai, (ism.) (f.-f.) 17.50: Reklám, (f.-f.) 17.55: Pedagógusok fóruma, (f.-f.) 18.30: Elődök nyomdokain, (f.-f.) 18.55: Reklám, (f.-f.) 19.05: Tévétorna. 19.10: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: IV. előadóművész-fesztivál. 21.55: Telesport. 22.20: Fegyverrel írott történelem. 23.10: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 19.05: Unser Bildschirm —- A mi képernypőnk. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Figyelő szemek. 20.50: Reklám, (f.-f.) 20.55: Liftrapszódia. 21.25: Tv-híradó 2. 21.45: Vita a hanglemezkiadásról. (f.-f.) BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 17.05: Az NDK kongresszusáról. 17.30: Művelődési szemle. 18.15: Nemzetközi labdarúgó-mérkőzések. 18.35: Rajzfilmek. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Gazdasági figyelő. 19.50: Ifjúsági óra. 20.30: Tudományos szemle. 21.30: Román dalok. 22.05: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.45: A vörös hajú Hóra csapata. 18.15: Tudomány: Az egészséges gyermek. 18.45: Rajzfilm. 19.00: Eurogól. 19.20: Villanófény. 19.27: Ma este. 20.00: Külpolitika. 20.50: Az erősebb nem. 22.05: Zenei események. II. MŰSOR 17.10: Iskolai műsor. 18.45: Aktualitások. 19.15: Idegenforgalmi szemle. 20.00: Filmest. 23.00: Huszonnégy óra. SZÍNHÁZ AKKOR SZÉP AZ ÉLET. HA ZAJLIK Mezőhegyesén 19 órakor. MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: A zsoldoskatona, 8 órakor: Elcsábítva, elhagyatva. Békéscsabai Építők Kültúrotthona: 5 órakor: Futárszolgálat, 7 órakor: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit? Békéscsabai Szabadság: de. 10, 4, 6 órakor: Münchhausen báró csodálatos kalandjai, 8 órakor: Rallye. Békéscsabai Terv: Száguldás gyilkosságokkal. Gyulai Erkel: Cserepek. Gyulai Petőfi: 3, negyed 6 és fél 8 órakor: Zorro. Orosházi Béke: 5 órakor: Nem élhetek muzsikaszó nélkül, 7 órakor: Szelíd motorosok. Orosházi Partizán: A papa mozija. Szarvasi Táncsics: A briliánskirálynő bukása.
