Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-08 / 82. szám
1981. április 8., szerda o Kistermelők és az ÁFÉSZ Munka után munka O égóta folyik vita hazánkban arról, féltsük-e az embereket a gyárak, üzemek és termelő- szövetkezetek kapuin kívüli munkától? Tény ugyanis, hogy a magyar dolgozók többsége szabad * idejében sem veti le munkaruháját, hanem népgazdasági hasznot hajtva tovább dolgozik. A vita ütközőpontja éppen az, hogy ezek az emberek így a szórakozás 8 óráját is állat- tenyésztéssel, növénytermesztéssel, házépítéssel töltik többek között, és akkor mi lesz a kiművelt emberfők kívánatos tömegéből? Különbség van azonban a hasznosan eltöltött és az elfecsérelt idő között. A több műszakot ledolgozó emberek ugyanis éppen népgazdaságunkat gazdagítva teremtik meg az alapokat arra, hogy a jövőben egyre több embernek egyre több ideje legyen művelődésre, kulturálódásra. Ezeket a ledolgozott órákat igen nehéz társadalmilag ösz- szegezni. Le lehet viszont mérni a mezőgazdasági kistermelésnek azon részét, amelynek „eredményét” az ÁFÉSZ-ek felvásárolják. Az ÁFÉSZ-nek nem egyedüli dolga az, hogy felvásároljon. Megyénkben a fogyasztási szövetkezetek összesen 8 és fél milliárd forintos forgalmat bonyolítottak le az elmúlt évben, ebből a felvásárlás „csupán” 1 milliárdot tesz ki. Ebben az 1 milliárdban nincsenek benne a nagyobb állatok — szarvasmarha, sertés, juh — háztáji tartása, mert annak a szervezésével a termelőszövetkezetek foglalkoznak. Az előző gondolatra visszatérve azonban ezt is fel lehet mérni, és ezt gyakran meg is tesszük. Az egymilliárd forint tehát baromfiból, tojásból, hús- nyúlból és húsgalambból, mézből, mákból, éticsigából, gyógynövényekből, cirokból és még sok minden egyébből tevődik össze megyénkben. Mert nem biztos, hogy példának okáért Somogybán is ilyen összetételű az ÁFÉSZ felvásárlási cikk listája. A helyes megítéléshez tudnunk kell, hogy az ÁFÉSZ-ek egy jól átgondolt üzletpolitikával, szakszerű kifejezéssel élve, irányított termelést folytatnak. Ugyanis nem a spontán megtermelt százféle felkínált áru felvásárlás^ a cél, hiszen erre még egy jóval gazdagabb cég sem vállalkozhatna sikeresen. Ügy kell irányítania a kisárutermelők munkáját a megyénkben megtalálható 240 felvá- sárlóhelynek, hogy egyrészt a helyi feldolgozó kapacitást, így annak felvevőképességét is figyelembe vegye. Nem véletlen tehát — tekintve a két baromfifeldolgozó vállalatot —, hogy Békés megyében az elmúlt öt év alatt a kisgazdaságok "baromfi termelése megháromszorozódott, tavaly 222 millió forintos forgalmat produkált. A kistermelő az ÁFÉSZ felvásárlótelepén tanácsot kap, milyen cikkekkel érdemes foglalkoznia, mit fognak tőle jó áron felvásárolni. Néhány száz kilogramm „spontán” megtermelt áruval egyetlen cégnek sem érdeke kétszáz kilométert utazni, míg feldolgozót talál, még ha a vállalatnak a felvásárlás is a profilja. Az irányított termeltetés másik oldala: a kisgazdaságokkal azon cikkek elfogadtatása, amelyet az ÁFÉSZ gazdaságosan el tud adni. Az előlegekre, a napos és tenyészállatok meghitelezésére 1980-ban az ÁFÉSZ 80 millió forintot fordított. Nem véletlen tehát az sem, hogy az utóbbi időkben egyre több nálunk a húsnyúl- és húsgalambtenyésztő. A szakcsoportok szervezése mögött pedig a kellő mennyiség szerződéssel való biztosítása áll, aminek szállítása, terítése nyereséggel kecsegtet. Több éves kihelyezési akció hozta meg tehát a sikert: az országos 869 tonnás húsgalambtermelésből Békés megye 273 tonnával részesedett. A húsgalamb pedig a húsnyúllal együtt szinte teljesen dollár- ros piacokra kerül. Ö z ÁFÉSZ közvetítésével így szervezett formát ölt a mező- gazdasági termékek előállításával foglalkozók második műszakja, amely nem csekély mértékben járul hozzá a lakosság áruellátásához, és emellett néhány cikkből az országnak viszonylag jelentős devizabevételt is jelent. A kiskertekben, az ólak körül ledolgozott órákra és annak bérére csak következtetni tudunk. Az viszont biztos, hogy mindenkinek megéri, és szükség van rá: népgazdaságunknak főleg, illetve azoknak, akik ezzel foglalkoznak, és azoknak is, akik időnként ilyen-olyan érveket sorakoztatnak föl visszaszorítására. K. T. M. I Dolgos napok az orosházi Új Élet Tsz-ben Az orosházi Üj Élet Tsz határában a mezőgazdasági szakembereit már hajnalban bejárják a határt, tábláról táblára érvén megállapítják: milyen időszerű munkát folytathatnak itt a traktorosok. A körültekintő munkának köszönhető, hogy a kései kitavaszodás ellenére már földbe került a cukorrépa-vetőmag. Az édesipari növénynek kertszerűen megmunkált magágyat készítettek. kukoricát ez évben 2300 hektáron termelnek. E fontos abraktakarmánynak a talajt előkészítették, csak a „vezényszóra" várnak a kukoricatermelő szocialista brigád tagjai, és néhány nap alatt földbe teszik a vetőmagot. Egyébként a háztáji gazdaságokban megkezdték a vöröshagymamag, a közösben pedig a zöldborsó vetését. A tartósan hosszú, havas tél ellenére jól teleltek az őszi vetések, szépen zöldellnek az öszibúza-táblák. Sóstón, a mellorált ősgyepen dús legelő várja a rackanyájat és a szürkemagyar-gulyát csakúgy, mint a húshasznú tehénállományt. A szövetkezet keltetőüzemében is nagy a sürgés-forgás: a keltetőgépekből ezrével szedik ki a naposcsibét, -kacsát. -kislibát. Ebben az esztendőben több millió naposbaromfi lát napvilágot az orosházi Üj Élet Tsz keltetőüzemében. Virágpompa a szarvasi arborétumban Itt a tavasz, a meleg napfény hatására sorra nyílnak ki a fák, bokrok virágai a világhírű szarvasi arborétumban. A természetvédelmi kertben az örökzöld fenyőfélék árnyékában kinyílt többek között az illatos kék ibolya. Virágzik a japán birs, messzire fehérlenek a sok virágtól a magnóliabokrok. A tavasz hírnökei közé tartozik az aranyvessző. A bokrok ágain szinte nincs is levél, aranysárga sziromtól virítanak az aranyvesszőbokrok, ugyanakkor sok az ezüstösen csillogó barka. A jó meleg hatására előjöttek a díszes tollú, kényes, büszke pávák. A házimadarakká szelídült gyönyörű állatok szép színfoltjai a természetvédelmi kertnek. A rendkívül tartós, hideg tél sok kárt okozott az Alföld „tündérkertiében”. A tartósan megmaradt vastag hótakaró miatt letörtek a ritka, védett fák ágai, törzsei. Az arborétum dolgozói most azon fáradoznak: hogyan lehetne helyrehozni a károkat, meggyógyítani a fák sebeit, hogy ezentúl is teljes pompával várja a kert a hazai és a külföldi vendégeket. a. A Beton- és Vasbetonipari Művek alsózsolcai gyára 1965-től gyártja a közismert és elterjedt Univáz elnevezésű épületszerkezetet. A gyár a kislakás építéshez is készít födémpaneleket; „E” gerendákat, valamint „PK” és „PS” jelű paneleket. Hazánk beton távvezeték- és lámpaoszlopait is innen szállítják. Távvezetékoszlopból évente 50—60 ezer, lámpaoszlopból pedig 16—20 ezret készítenek (MTI-fotó: Kerényi László felvétele — KS) Új tavasz a mezőgazdaságban Beszélgetés dr. Eleki János miniszterhelyettessel A VI. ötéves terv első tavaszát éli ezekben a hetekben a mezőgazdaság. A tennivalók — mint minden tavaszon — ezúttal is megsűrűsödtek, de mert az új terv köztudottan minden eddiginél nagyobb feladatokat ró az ágazatra, nem túlzás azt állítani, hogy a mostani mezőgazdasági munkáknak meghatározó jelentőségük van népgazdasági céljaink elérésében. Vajon, az űj tervciklus első tavaszán milyen konkrét teendők hárulnak a gazdaságokra, a mezőgazdasági nagyüzemek dolgozóira és a kistermelőkre? Erről folytattunk beszélgetést dr. Eleki Jánossal, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel. — A növénytermesztést a korábbinál erőteljesebben fejlesztjük tovább, amihez a hozamok növelésén kívül a mező- gazdasági területek védelme, optimális hasznosítása is nélkülözhetetlen. Véleménye szerint mit kell tenni a racionális földhasznosítás érdekében? — A termőföld védelme komplex feladat.^ Tény, hogy termőterületeink 'jelentős részének adottságai kedvezőtlenek. Ezért fontos, kiemelt feladatnak tekintendő egyes tájkörzetekben meliorációs munkák végzése. A racionális földhasznosítás fontos feltétele továbbá a mezőgazdasági üzemek kedvező területi kialakítása. Ennek érdekében az utóbbi években 177 ezer hektár földet cseréltek el önkéntesen a szomszédos gazdaságok. A távlati tervezés során, elsősorban az új beruházások telepítésénél még inkább figyelemmel kell lennünk a földhasznosítás megváltozására, mert nemcsak a mezőgazdaságnak árt, hanem az egész népgazdaság számára is káros, ha a termőföldeket más célra vesz- szük igénybe. Annak a már széles körben elterjedt felfogásnak, amely szerint a föld nemzeti kincs, mindenekelőtt a nagyüzemeknek kell érvényt szerezniük. Az ő kötelességük az elhagyott utak, tanyák’ művelésbe vétele, és ennek ellenőrzése az idei tavaszi határszemle egyik fő feladata is. — A növénytermesztésen belül a gabonaprogram idei feladatainak végrehajtása különösen nehéznek ígérkezik, hiszen sok volt a belvíz, a korai tél miatt jó néhány helyen elmaradt a talaj-előkészítés, és kevesebb kalászost is vetettünk a tervezettnél. Mindez milyen intézkedéseket tesz szükségessé? — Szerencsére a hótakaró nélküli fagyok nem okoztak említésre méltó károkat, tehát jól teleltek a kalászosok. Ami kipusztult — és ennek' mértéke várhatóan nem lesz nagyobb az átlagosnál —, az szinte kizárólag a belvíz rovására írható. Sajnálatos, hogy a korai tél miatt több mint 600 ezer hektárnyi területen nem végezték el az őszi szántást, de e területek jelentős részét most tavasz- szal — a belvízzel bontottakat kivéve — már felszántották. Határozott törekvésünk, hogy az idei gabonatermő terület ne legyen kevesebb a tavalyinál. Ennek’ érdekében az őszi kalászosok kiesett területét elsősorban kukoricával kell helyettesíteni. Kukoricavetőmagból minden éréscsoportban a megnövekedett igényeket is kiszolgáló készlettel és választékkal rendelkezünk. Elegendő korai, illetve szuperkorai kukorica hibrid vetőmagot is készletezünk, amelyek másodtermesztésre is jól hasznosíthatók. — A tavalyi nagy termés, és a csapadékos időjárás a-, átlagosnál jobban kimerítette a földeket. Mennyiben nehezíti ez a tény a hozamok tervezett növelését, aminek egyébként az alkatrészhiány is akadálya lehet? — A tápanyag-utánpótlásban mezőgazdasági üzemeinknek feladata, hogy minél rövidebb időn belül, lehetőleg még a tavaszi munkák során visszaálljon az agronómiái szint igényű tápanyagegyensúly. Ez szükség- szerű követelmény, hiszen az idei gabonaprogram őszi búzából hektáronként 4,5 tonna, kukoricából pedig 5,4 tonna átlagtermést irányoz elő. Az e téren egyes üzemeknél jelentkező, rosszul értelmezett takarékosságot a minisztérium vezetése határozottan elítéli, mert az szakmailag helytelen, sőt kifejezetten káros. Az agronómiái szintű tápanyag-visszapótlás és a növényvédelmi munkák' maradéktalan elvégzése persze megfelelő műtrágya- és növényvédőszer-ellátást is feltételez, ami az idén kiegyensúlyozottnak ígérkezik, s a választék is jobban igazodik majd a kereslethez. A mezőgazdaság gép- és eszközállománya — megfelelő időjárás esetén — elfogadható határidőkön belül lehetővé teszi a munkák' elvégzését. Érdemes azonban már most gondolni az arató, betakarító gépek karbantartására, javítására, mert ez a termés minőségének megőrzésében, a veszteségek mérséklésében döntő jelentőségű. Helyesen indult el annak a kezdeményezése, hogy. az alkatrész-felújítás, illetve az egyszerűbbek gyártása terén az érdekeltek — a mezőgazdasági nagyüzemek, a termelési rendszerek, a MEZŐ- GÉP-vállalatok és az ellátó vállalatok — közösen együttműködve próbáljanak enyhíteni az e téren jelentkező gondokon. Külön kell szólni arról a dicséretes gyakorlatról, amely a gazdaságok kölcsönös segítségnyújtásában nyilvánul meg. \ — A gabonaprogram végrehajtása elsősorban a nagygazdaságok feladata, míg például a zöldség- és gyümölcstermesztésben mind nagyobb mértékben kel! a kistermelőkre támaszkodni. Milyen módon lehet növelni a kistermelői vállalkozó kedvet? — Valóban szeretnénk, ha a zöldség- és gyümölcstermesztésben tovább növekedne a kistermelők vállalkozó kedve. Ehhez az szükséges, hogy az ellátó vállalatok, az integrátorok jó minőségű vetőmaggal, palántákkal, a nagyüzemek szaporítóanyaggal, az ÁFÉSZ-ek szolgáltatásaikkal, a gazdaboltok a megfelelő kemikáliák árusításával, sőt szaktanácsadással segítsék munkájukat. Nem szabad elfelejteni, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságoknak már csak alig több mint egynegyede van a hagyományos értelemben vett parasztcsaládok! tulajdonában. Itt említem meg, hogy a kis területen termelt, és igen nagy munkaerőigényű termékek előállításában lassan meghatározó szerepe lesz a kistermelésnek.-Ezen a téren is elsősorban hosszú távú termelési szerződésekkel kell tovább javítani a termelők és felvásárlók kapcsolatát, magyarán: a termelés biztonságát. — Mit tett és tesz a tárca az állattenyésztés fejlesztése és a racionálisabb takarmánygazdálkodás érdekében? — Továbbra is nagyon fontos feladatunk a kiegyensúlyozott fejlesztés, a sertés- tartásban a ciklikusság elkerülése. Mintegy 55 ezer új tehénférőhely létesítését, továbbá 30 ezer pótlását és 80 ezer korszerűsítését tervezzük a következő öt évben. A tejtermelés ösztönzésére fenntartjuk a többletértékesítési prémiumrendszert, a kistermelői tehéntartás ösztönzésére pedig az állami támogatást. Ismeretes, hogy a szarvasmarhatartás a leg- eszközigényesebb állattenyésztési ágazat. A termelés és a nagyüzemi tehénlétszám növelésének egyik' lehetséges útja, ha a nagyüzemek teheneiket, vemhes üszőiket kihelyezik a háztáji gazdaságokba, mégpedig közös érdekeltségi alapon. Ennek érdekében az első félév végére ki kell dolgoznunk! e közös érdekeltségi rendszer további erősítését szolgáló munkaügyi, szociálpolitikai és jogi feltételeket. A vágósertés-termelésben továbbra is jelentős szerep vár a kistermelőkre. Munkájukat a takarmányellátás javításával, az időben történő szállítással, továbbá a takarmányboltok választékának bővítésével segítik ... A baromfi- tenyésztés további dinamikus növelését elsősorban a nagyüzemektől várjuk, de — elsősorban az önellátásban — jelentős szerepet szánunk a háztáji és kisegítő gazdaságoknak is ... A juhászatot mindenekelőtt z exportáru- alap növelése érdekében fejlesztjük. Kívánatos, hogy az állatszám növelésével egy időben javuljanak a fajlagos mutatók' is ... A takarmánytermelés és -hasznosítás javítására tett intézkedéseink közül fontosnak tartom azokat, amelyek az energiatakarékos termelési, tárolási és felhasználási eljárások széles körű elterjesztésére irányulnak. — Milyen lehetőségeket lát a gazdaságosabb energia-felhasználásra, a hagyományos energiahordozók helyettesítésére, azaz a biomasszára épülő energia- forrásokkal való kiváltására? — Az energia-felhasználás mérséklésének bizonyos lehetőségeit az ágazat sajátosságaiból eredően magában hordozza. Ennek feltárásához, kihasználásához szükség van egy népgazdasági szintű együttműködésre. Az ener- gia-felhasználás mérséklésének az elmúlt években ígéretes törekvései mutatkoztak. Vannak példák a mező- gazdaságban megtalálható termékek energiaként történő hasznosítása terén. A korszerű talajművelési eljárások, a szemes termény nedves tartósításának elterjesztése, a melléktermékek, például a sjíálma. a kukoricaszár, a nyesedék hőenergetikai felhasználása mind olyan lehetőségek, amelyek' az energia-megtakarítást szolgálják, és amelyeket a mindennapok gyakorlatává kell tenni. Az energia-megtakarítás sem megy „ingyen”, természetesen itt sem nélkülözhető a gazdaságosság vizsgálata. Az említettek gyors elterjesztésének végül is anyagi vonzata van. Számítunk a hazai ipar aktív közreműködésére, és a fejlesztéseket elősegítő társszervek támogatására. — Mennyire tartja időarányosnak a tavaszi munkák eddigi végrehajtását? — A naptári idő és a munka összhangba került. A kormány a közelmúltban állapította meg, hogy a mező- gazdaság és az ágazat tevékenységét elősegítő szervezetek összehangolt és körültekintő munkával megteremtették az idei feladatok végrehajtásának feltételeit. Bizonyos vagyok abban, hogy dolgozóink, szakembereink — a korábbi évekhez hasonlóan —• a feltételekhez jól igazodva nagy önállósággal és eredményesen fognak dolgozni, higzen feladatuk nagyságával maguk' is tisztában vannak. Aczél Gábor