Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-08 / 82. szám

1981. április 8., szerda o Kistermelők és az ÁFÉSZ Munka után munka O égóta folyik vita ha­zánkban arról, félt­sük-e az embereket a gyárak, üzemek és termelő- szövetkezetek kapuin kívüli munkától? Tény ugyanis, hogy a magyar dolgozók többsége szabad * idejében sem veti le munkaruháját, hanem népgazdasági hasznot hajtva tovább dolgozik. A vita ütközőpontja éppen az, hogy ezek az emberek így a szórakozás 8 óráját is állat- tenyésztéssel, növénytermesz­téssel, házépítéssel töltik töb­bek között, és akkor mi lesz a kiművelt emberfők kívána­tos tömegéből? Különbség van azonban a hasznosan eltöltött és az el­fecsérelt idő között. A több műszakot ledolgozó emberek ugyanis éppen népgazdasá­gunkat gazdagítva teremtik meg az alapokat arra, hogy a jövőben egyre több ember­nek egyre több ideje legyen művelődésre, kulturálódásra. Ezeket a ledolgozott órákat igen nehéz társadalmilag ösz- szegezni. Le lehet viszont mérni a mezőgazdasági kis­termelésnek azon részét, amelynek „eredményét” az ÁFÉSZ-ek felvásárolják. Az ÁFÉSZ-nek nem egyedüli dolga az, hogy felvásároljon. Megyénkben a fogyasztási szövetkezetek összesen 8 és fél milliárd forintos forgal­mat bonyolítottak le az el­múlt évben, ebből a felvásár­lás „csupán” 1 milliárdot tesz ki. Ebben az 1 milliárdban nincsenek benne a nagyobb állatok — szarvasmarha, ser­tés, juh — háztáji tartása, mert annak a szervezésével a termelőszövetkezetek foglal­koznak. Az előző gondolatra visszatérve azonban ezt is fel lehet mérni, és ezt gyakran meg is tesszük. Az egymilliárd forint tehát baromfiból, tojásból, hús- nyúlból és húsgalambból, mézből, mákból, éticsigából, gyógynövényekből, cirokból és még sok minden egyébből tevődik össze megyénkben. Mert nem biztos, hogy pél­dának okáért Somogybán is ilyen összetételű az ÁFÉSZ felvásárlási cikk listája. A helyes megítéléshez tudnunk kell, hogy az ÁFÉSZ-ek egy jól átgondolt üzletpolitiká­val, szakszerű kifejezéssel él­ve, irányított termelést foly­tatnak. Ugyanis nem a spon­tán megtermelt százféle fel­kínált áru felvásárlás^ a cél, hiszen erre még egy jó­val gazdagabb cég sem vál­lalkozhatna sikeresen. Ügy kell irányítania a kisáruter­melők munkáját a megyénk­ben megtalálható 240 felvá- sárlóhelynek, hogy egyrészt a helyi feldolgozó kapacitást, így annak felvevőképességét is figyelembe vegye. Nem véletlen tehát — tekintve a két baromfifeldolgozó válla­latot —, hogy Békés megyé­ben az elmúlt öt év alatt a kisgazdaságok "baromfi terme­lése megháromszorozódott, tavaly 222 millió forintos forgalmat produkált. A kistermelő az ÁFÉSZ felvásárlótelepén tanácsot kap, milyen cikkekkel érde­mes foglalkoznia, mit fognak tőle jó áron felvásárolni. Né­hány száz kilogramm „spon­tán” megtermelt áruval egyetlen cégnek sem érdeke kétszáz kilométert utazni, míg feldolgozót talál, még ha a vállalatnak a felvásárlás is a profilja. Az irányított termeltetés másik oldala: a kisgazdasá­gokkal azon cikkek elfogad­tatása, amelyet az ÁFÉSZ gazdaságosan el tud adni. Az előlegekre, a napos és te­nyészállatok meghitelezésére 1980-ban az ÁFÉSZ 80 millió forintot fordított. Nem vélet­len tehát az sem, hogy az utóbbi időkben egyre több nálunk a húsnyúl- és húsga­lambtenyésztő. A szakcso­portok szervezése mögött pe­dig a kellő mennyiség szer­ződéssel való biztosítása áll, aminek szállítása, terítése nyereséggel kecsegtet. Több éves kihelyezési akció hozta meg tehát a sikert: az orszá­gos 869 tonnás húsgalamb­termelésből Békés megye 273 tonnával részesedett. A hús­galamb pedig a húsnyúllal együtt szinte teljesen dollár- ros piacokra kerül. Ö z ÁFÉSZ közvetítésé­vel így szervezett formát ölt a mező- gazdasági termékek előállí­tásával foglalkozók második műszakja, amely nem cse­kély mértékben járul hozzá a lakosság áruellátásához, és emellett néhány cikkből az országnak viszonylag jelentős devizabevételt is jelent. A kiskertekben, az ólak körül ledolgozott órákra és annak bérére csak következtetni tu­dunk. Az viszont biztos, hogy mindenkinek megéri, és szükség van rá: népgazdasá­gunknak főleg, illetve azok­nak, akik ezzel foglalkoznak, és azoknak is, akik időnként ilyen-olyan érveket sorakoz­tatnak föl visszaszorítására. K. T. M. I Dolgos napok az orosházi Új Élet Tsz-ben Az orosházi Üj Élet Tsz hatá­rában a mezőgazdasági szakem­bereit már hajnalban bejárják a határt, tábláról táblára érvén megállapítják: milyen időszerű munkát folytathatnak itt a trak­torosok. A körültekintő munká­nak köszönhető, hogy a kései kitavaszodás ellenére már földbe került a cukorrépa-vetőmag. Az édesipari növénynek kertszerűen megmunkált magágyat készítet­tek. kukoricát ez évben 2300 hek­táron termelnek. E fontos ab­raktakarmánynak a talajt előké­szítették, csak a „vezényszóra" várnak a kukoricatermelő szo­cialista brigád tagjai, és néhány nap alatt földbe teszik a vető­magot. Egyébként a háztáji gazdasá­gokban megkezdték a vörös­hagymamag, a közösben pedig a zöldborsó vetését. A tartósan hosszú, havas tél ellenére jól te­leltek az őszi vetések, szépen zöldellnek az öszibúza-táblák. Sóstón, a mellorált ősgyepen dús legelő várja a rackanyájat és a szürkemagyar-gulyát csakúgy, mint a húshasznú tehénállo­mányt. A szövetkezet keltetőüzemében is nagy a sürgés-forgás: a kelte­tőgépekből ezrével szedik ki a naposcsibét, -kacsát. -kislibát. Ebben az esztendőben több mil­lió naposbaromfi lát napvilágot az orosházi Üj Élet Tsz keltető­üzemében. Virágpompa a szarvasi arborétumban Itt a tavasz, a meleg napfény hatására sorra nyílnak ki a fák, bokrok virágai a világhírű szarvasi arborétumban. A ter­mészetvédelmi kertben az örök­zöld fenyőfélék árnyékában ki­nyílt többek között az illatos kék ibolya. Virágzik a japán birs, messzire fehérlenek a sok virágtól a magnóliabokrok. A tavasz hírnökei közé tarto­zik az aranyvessző. A bokrok ágain szinte nincs is levél, aranysárga sziromtól virítanak az aranyvesszőbokrok, ugyanak­kor sok az ezüstösen csillogó barka. A jó meleg hatására elő­jöttek a díszes tollú, kényes, büszke pávák. A házimadarakká szelídült gyönyörű állatok szép színfoltjai a természetvédelmi kertnek. A rendkívül tartós, hideg tél sok kárt okozott az Alföld „tündérkertiében”. A tartósan megmaradt vastag hótakaró mi­att letörtek a ritka, védett fák ágai, törzsei. Az arborétum dol­gozói most azon fáradoznak: ho­gyan lehetne helyrehozni a ká­rokat, meggyógyítani a fák se­beit, hogy ezentúl is teljes pom­pával várja a kert a hazai és a külföldi vendégeket. a. A Beton- és Vasbetonipari Művek alsózsolcai gyára 1965-től gyártja a közismert és elter­jedt Univáz elnevezésű épületszerkezetet. A gyár a kislakás építéshez is készít födémpane­leket; „E” gerendákat, valamint „PK” és „PS” jelű paneleket. Hazánk beton távvezeték- és lámpaoszlopait is innen szállítják. Távvezetékoszlopból évente 50—60 ezer, lámpaoszlop­ból pedig 16—20 ezret készítenek (MTI-fotó: Kerényi László felvétele — KS) Új tavasz a mezőgazdaságban Beszélgetés dr. Eleki János miniszterhelyettessel A VI. ötéves terv első tavaszát éli ezek­ben a hetekben a mezőgazdaság. A tenni­valók — mint minden tavaszon — ezúttal is megsűrűsödtek, de mert az új terv köz­tudottan minden eddiginél nagyobb fel­adatokat ró az ágazatra, nem túlzás azt állítani, hogy a mostani mezőgazdasági munkáknak meghatározó jelentőségük van népgazdasági céljaink elérésében. Va­jon, az űj tervciklus első tavaszán milyen konkrét teendők hárulnak a gazdaságokra, a mezőgazdasági nagyüzemek dolgozóira és a kistermelőkre? Erről folytattunk be­szélgetést dr. Eleki Jánossal, mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszterhelyettessel. — A növénytermesztést a korábbinál erőteljesebben fej­lesztjük tovább, amihez a ho­zamok növelésén kívül a mező- gazdasági területek védelme, optimális hasznosítása is nél­külözhetetlen. Véleménye sze­rint mit kell tenni a racionális földhasznosítás érdekében? — A termőföld védelme komplex feladat.^ Tény, hogy termőterületeink 'jelentős ré­szének adottságai kedvezőt­lenek. Ezért fontos, kiemelt feladatnak tekintendő egyes tájkörzetekben meliorációs munkák végzése. A racioná­lis földhasznosítás fontos fel­tétele továbbá a mezőgaz­dasági üzemek kedvező terü­leti kialakítása. Ennek ér­dekében az utóbbi években 177 ezer hektár földet cserél­tek el önkéntesen a szomszé­dos gazdaságok. A távlati tervezés során, elsősorban az új beruházások telepítésénél még inkább figyelemmel kell lennünk a földhasznosítás megváltozására, mert nem­csak a mezőgazdaságnak árt, hanem az egész népgazdaság számára is káros, ha a ter­mőföldeket más célra vesz- szük igénybe. Annak a már széles körben elterjedt felfo­gásnak, amely szerint a föld nemzeti kincs, mindenekelőtt a nagyüzemeknek kell ér­vényt szerezniük. Az ő köte­lességük az elhagyott utak, tanyák’ művelésbe vétele, és ennek ellenőrzése az idei ta­vaszi határszemle egyik fő feladata is. — A növénytermesztésen be­lül a gabonaprogram idei fel­adatainak végrehajtása különö­sen nehéznek ígérkezik, hiszen sok volt a belvíz, a korai tél miatt jó néhány helyen elma­radt a talaj-előkészítés, és ke­vesebb kalászost is vetettünk a tervezettnél. Mindez milyen intézkedéseket tesz szükségessé? — Szerencsére a hótakaró nélküli fagyok nem okoztak említésre méltó károkat, te­hát jól teleltek a kalászosok. Ami kipusztult — és ennek' mértéke várhatóan nem lesz nagyobb az átlagosnál —, az szinte kizárólag a belvíz ro­vására írható. Sajnálatos, hogy a korai tél miatt több mint 600 ezer hektárnyi te­rületen nem végezték el az őszi szántást, de e területek jelentős részét most tavasz- szal — a belvízzel bontotta­kat kivéve — már felszántot­ták. Határozott törekvésünk, hogy az idei gabonatermő terület ne legyen kevesebb a tavalyinál. Ennek’ érdekében az őszi kalászosok kiesett területét elsősorban kukori­cával kell helyettesíteni. Ku­koricavetőmagból minden éréscsoportban a megnöveke­dett igényeket is kiszolgáló készlettel és választékkal rendelkezünk. Elegendő ko­rai, illetve szuperkorai ku­korica hibrid vetőmagot is készletezünk, amelyek má­sodtermesztésre is jól hasz­nosíthatók. — A tavalyi nagy termés, és a csapadékos időjárás a-, átla­gosnál jobban kimerítette a földeket. Mennyiben nehezíti ez a tény a hozamok tervezett nö­velését, aminek egyébként az alkatrészhiány is akadálya le­het? — A tápanyag-utánpótlás­ban mezőgazdasági üzeme­inknek feladata, hogy minél rövidebb időn belül, lehető­leg még a tavaszi munkák során visszaálljon az agro­nómiái szint igényű táp­anyagegyensúly. Ez szükség- szerű követelmény, hiszen az idei gabonaprogram őszi bú­zából hektáronként 4,5 ton­na, kukoricából pedig 5,4 tonna átlagtermést irányoz elő. Az e téren egyes üze­meknél jelentkező, rosszul értelmezett takarékosságot a minisztérium vezetése hatá­rozottan elítéli, mert az szak­mailag helytelen, sőt kifeje­zetten káros. Az agronómiái szintű tápanyag-visszapót­lás és a növényvédelmi mun­kák' maradéktalan elvégzése persze megfelelő műtrágya- és növényvédőszer-ellátást is feltételez, ami az idén ki­egyensúlyozottnak ígérkezik, s a választék is jobban iga­zodik majd a kereslethez. A mezőgazdaság gép- és esz­közállománya — megfelelő időjárás esetén — elfogad­ható határidőkön belül lehe­tővé teszi a munkák' elvég­zését. Érdemes azonban már most gondolni az arató, be­takarító gépek karbantartá­sára, javítására, mert ez a termés minőségének megőr­zésében, a veszteségek mér­séklésében döntő jelentőségű. Helyesen indult el annak a kezdeményezése, hogy. az al­katrész-felújítás, illetve az egyszerűbbek gyártása terén az érdekeltek — a mezőgaz­dasági nagyüzemek, a ter­melési rendszerek, a MEZŐ- GÉP-vállalatok és az ellátó vállalatok — közösen együtt­működve próbáljanak eny­híteni az e téren jelentkező gondokon. Külön kell szólni arról a dicséretes gyakorlat­ról, amely a gazdaságok köl­csönös segítségnyújtásában nyilvánul meg. \ — A gabonaprogram végre­hajtása elsősorban a nagygaz­daságok feladata, míg például a zöldség- és gyümölcster­mesztésben mind nagyobb mér­tékben kel! a kistermelőkre tá­maszkodni. Milyen módon le­het növelni a kistermelői vál­lalkozó kedvet? — Valóban szeretnénk, ha a zöldség- és gyümölcster­mesztésben tovább növeked­ne a kistermelők vállalkozó kedve. Ehhez az szükséges, hogy az ellátó vállalatok, az integrátorok jó minőségű ve­tőmaggal, palántákkal, a nagyüzemek szaporítóanyag­gal, az ÁFÉSZ-ek szolgálta­tásaikkal, a gazdaboltok a megfelelő kemikáliák áru­sításával, sőt szaktanácsadás­sal segítsék munkájukat. Nem szabad elfelejteni, hogy a háztáji és kisegítő gazda­ságoknak már csak alig több mint egynegyede van a ha­gyományos értelemben vett parasztcsaládok! tulajdoná­ban. Itt említem meg, hogy a kis területen termelt, és igen nagy munkaerőigényű termé­kek előállításában lassan meghatározó szerepe lesz a kistermelésnek.-Ezen a téren is elsősorban hosszú távú termelési szerződésekkel kell tovább javítani a termelők és felvásárlók kapcsolatát, magyarán: a termelés biz­tonságát. — Mit tett és tesz a tárca az állattenyésztés fejlesztése és a racionálisabb takarmánygaz­dálkodás érdekében? — Továbbra is nagyon fontos feladatunk a kiegyen­súlyozott fejlesztés, a sertés- tartásban a ciklikusság elke­rülése. Mintegy 55 ezer új te­hénférőhely létesítését, to­vábbá 30 ezer pótlását és 80 ezer korszerűsítését tervez­zük a következő öt évben. A tejtermelés ösztönzésére fenntartjuk a többletértéke­sítési prémiumrendszert, a kistermelői tehéntartás ösz­tönzésére pedig az állami támogatást. Ismeretes, hogy a szarvasmarhatartás a leg- eszközigényesebb állatte­nyésztési ágazat. A termelés és a nagyüzemi tehénlétszám növelésének egyik' lehetsé­ges útja, ha a nagyüzemek teheneiket, vemhes üszőiket kihelyezik a háztáji gazdasá­gokba, mégpedig közös érde­keltségi alapon. Ennek érde­kében az első félév végére ki kell dolgoznunk! e közös érdekeltségi rendszer továb­bi erősítését szolgáló mun­kaügyi, szociálpolitikai és jogi feltételeket. A vágóser­tés-termelésben továbbra is jelentős szerep vár a kister­melőkre. Munkájukat a ta­karmányellátás javításával, az időben történő szállítás­sal, továbbá a takarmány­boltok választékának bővíté­sével segítik ... A baromfi- tenyésztés további dinamikus növelését elsősorban a nagy­üzemektől várjuk, de — el­sősorban az önellátásban — jelentős szerepet szánunk a háztáji és kisegítő gazdasá­goknak is ... A juhászatot mindenekelőtt z exportáru- alap növelése érdekében fej­lesztjük. Kívánatos, hogy az állatszám növelésével egy időben javuljanak a fajlagos mutatók' is ... A takarmány­termelés és -hasznosítás ja­vítására tett intézkedéseink közül fontosnak tartom azo­kat, amelyek az energiataka­rékos termelési, tárolási és felhasználási eljárások széles körű elterjesztésére irányul­nak. — Milyen lehetőségeket lát a gazdaságosabb energia-felhasz­nálásra, a hagyományos ener­giahordozók helyettesítésére, az­az a biomasszára épülő energia- forrásokkal való kiváltására? — Az energia-felhasználás mérséklésének bizonyos le­hetőségeit az ágazat sajátos­ságaiból eredően magában hordozza. Ennek feltárásá­hoz, kihasználásához szükség van egy népgazdasági szintű együttműködésre. Az ener- gia-felhasználás mérséklésé­nek az elmúlt években ígé­retes törekvései mutatkoz­tak. Vannak példák a mező- gazdaságban megtalálható termékek energiaként törté­nő hasznosítása terén. A korszerű talajművelési eljá­rások, a szemes termény ned­ves tartósításának elterjesz­tése, a melléktermékek, pél­dául a sjíálma. a kukorica­szár, a nyesedék hőenergeti­kai felhasználása mind olyan lehetőségek, amelyek' az energia-megtakarítást szol­gálják, és amelyeket a min­dennapok gyakorlatává kell tenni. Az energia-megtakarí­tás sem megy „ingyen”, ter­mészetesen itt sem nélkülöz­hető a gazdaságosság vizs­gálata. Az említettek gyors elterjesztésének végül is anyagi vonzata van. Számí­tunk a hazai ipar aktív köz­reműködésére, és a fejlesz­téseket elősegítő társszervek támogatására. — Mennyire tartja időará­nyosnak a tavaszi munkák ed­digi végrehajtását? — A naptári idő és a mun­ka összhangba került. A kor­mány a közelmúltban álla­pította meg, hogy a mező- gazdaság és az ágazat tevé­kenységét elősegítő szerveze­tek összehangolt és körülte­kintő munkával megterem­tették az idei feladatok vég­rehajtásának feltételeit. Bi­zonyos vagyok abban, hogy dolgozóink, szakembereink — a korábbi évekhez hason­lóan —• a feltételekhez jól igazodva nagy önállósággal és eredményesen fognak dol­gozni, higzen feladatuk nagy­ságával maguk' is tisztában vannak. Aczél Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom