Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-07 / 81. szám
198X. április 7„ kedd o Kertészkedő szocialista brigád Szerelik a világítást a Békéscsabai Állami Gazdaság és a BAGE közös agrokémiai telepén, Telekgerendáson. A terep- rendezés és az ipari vágány kiépítése után hamarosan átadják a megye egyik jelentős mezőgazdasági létesítményét Fotó: Veress Erzsi A Szeghalmi Állami Gazdaság töviskesi kerületében dolgozó Jendrassik gépszerelő szocialista brigád új kezdeményezésével kereste meg a gazdaság vezetőit. A 22 tagú kis kollektíva vállalta, hogy a gépműhely évekig elhanyagolt, kihasználatlan udvarát rendbe teszi, majd hasznosítja. A brigád csaknem 1100 négyzetméteres területen kertészkedésbe fogott, a gazdaság segítségével. A brigád a terület felén fűtött és fűtetlen fólia alatt paprikát, paradicsomot, uborkát és salátát termeszt, a többi területen szabadföldi kertészkedést folytat, ahol káposztaféléket termeszt. Hogy miért is érdekes mindez? Szeghalmon a kertészkedésnek nincsenek hagyományai. Ezért a gazdaság fiatal kertészmérnöke. Tárnok Sán- dorné vállalta: megtanítja a kertészkedés alapjaira a brigád tagjait, hogy majd azután otthon, a ház körül is hasznosítsák a tanultakat. Ezzel egy időben a megtermelt zöldségfélék felét az állami gazdaság üzemi konyhájának és a kerület 350 lakójának ellátására adják. A termesztéshez szükséges anyagokat, berendezéseket, szaporítóanyagot az állami gazdaság adja, biztosítja a termesztés feltételeit, a brigád tagjai pedig munkaidő után művelik a kertet. A termesztésből származó hasznot a szocialista brigád saját céljaira használja majd fel. Lengyel rozsfajtákat honosítanak meg A rozs ugyan már a földben van, szépen fejlődik országszerte, de még jobb termés várható majd a következő években, amikor is országszerte két új, lengyel nemesítésű fajtát vesznek köztermesztésbe. Mindkettő elterjesztésére az Országos Mező- gazdasági Fajtaminősítő Tanács adott engedélyt a kutatóintézeti javaslat alapján. A hazai rozstermesztés, amely a kenyérgyártás, illetve az állati takarmányozás egyik fontos alapanyagát állítja elő, az elmúlt években csak szerény javulást ért el. A termésátlagok lassan nőttek, mindenekelőtt azért, mert az üzemek nem rendelkeztek a gépesítés követelményeinek megfelelő fajtákkal. Emiatt csökkent az elmúlt években a termőterület, amely jelenleg mintegy 72—75 ezer hektár. A két minősített lengyel rozsfajta közel azonos típusú. A fajtákkal végzett üzemi termesztési tapasztalatok kedvezőek: a növényállomány kevésbé dől meg, így gépi betakarítása köny- nyebb, és hektáronként 400—450 kilogrammal terem többet, mint az összehasonlító fajták. A műtrágyát is gazdaságosan hasznosítják, és viszonylag jól tűrik a különböző növényi betegségeket is. Békés és Csongrád megyében Fejlesztik a téglaipart — jelentős újítások I A Dél-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat az idén 240 millió téglát, 66 millió cserepet és 115 ezer folyóméter Fert-gerendát állít elő. A tavalyihoz képest 14 százalékkal lesz több tégla, Fert-gerendából pedig megháromszorozódik a gyártás. A termelés értékében I meghaladja majd a 600 millió forintot. A továbbiakban a békéscsabai új téglagyár üzembe helyezése, valamint a Il-es számú gyár fejlesztése megteremti a lehetőségét annak, hogy a vállalat évente 60 millió téglával növelje a termelést. Közben várhatóan tovább csökken a létszám, amit fejlesztéssel, korszerűsítéssel kell ellensúlyozni. Erre a célra 1981-ben 52 millió, 1985-ig pedig évente 150 millió forintot fordít a vállalat. Már készül a terve a szentesi Il-es számú gyárban olyan üzemrész kialakításának, ahol a hőtechnikai követelményeknek megfelelő (polisztorol gyönggyel kevert agyagból) poroton téglát gyártják majd. Békéscsabán az egész téglaipar ellátását biztosító acél- és vasöntöde épül 1982 és 1984 között. A békéscsabai Il-es számú téglagyárban fejlesztéssel megteremtik évi 1Ö millió festett cserép gyártásának a feltételeit. Hódmezővásárhelyen — az időközben megszűnő hagyományos téglagyárak helyett — kisméretű tömör tégla előállítására 500 millió forint költséggel korszerű, új gyárat létesítenek. Az építkezési terv szerint 1985-ben kezdik meg és 1987-ben fejezik be. A következőkben több színes cserép gyártására készül fel a vállalat. A cserepet az igényeknek megfelelően szilikonozzák. Ennek az eljárásnak az az előnye, hogy a cserép felülete víztaszítóvá, kevésbé piszkoló- dóvá válik. A termelés fejlesztését és a minőség javítását elősegítik az újítások, amelyek közül most a legjelentősebb a szentesi Il-es számú gyár Tnűszárítójának átalakító" sára tett javaslat, amit az idén vezetnek be. Alkalmazása évente 1 millió 800 ezer forint gazdasági haszonnal jár. Üjítók: Kiss József technologies, Szakái István szárítókezelő és Szobota Imre műszerész. Karasz Vilmos olcsóbb és jobb minőségű festékanyagot javasolt a piros cserép festéséhez, ami évente 1 millió 300 ezer forint megtakarítást jelent. Igen sikeres Tóth István és Bondár István villanyszerelő újítása is. Ök ketten megoldották, hogy a békéscsabai cserépgyárban az automata cserépgyártó gépsor vezérlő berendezésénél az importreléket hasonló hazaiakkal lehessen helyettesíteni. Ennek alapján az éves megtakarítás 173 ezer forint. A vállalat anyagilag és erköcsileg egyaránt elismeri az újítókat. Egyebek közt külföldi és belföldi tanul- mányutakra elsősorban ők jönnek tekintetbe. Az elbírálásokat gyorsítja a szakvéleményezők és a kalkulátorok közötti verseny, s a legjobbak megjutalmazása. P. B. A bélmegyeri öreg tölgyek árnyékában Természeti szépségekben gazdag, csodálatos tájkörzetben helyezkedik el a bélmegyeri Üj Barázda Tsz 3500 hektáros gazdasága. A szántóföldet, rétet ég legelőt körös-körül erdő övezi. Különösen említésre méltó a népi nyelven „gémes erdő” néven ismert terület, ahol az európai szürkenyárast évről évre megszállják a gémek. — Igazán szép környezetben élünk1 — mondja erről Vida János főagronómus. — De nagyon nehéz ezen a területen gazdálkodni. Csak tessék szétnézni a határban, máris látja, hogy mennyi bajjal küzdünk. Nyughatatlan talaj a miénk. Bár az Alföldön vagyunk, de a talaj felszínében vannak eltérések. Valamikor itt vonultak el a Körösök. Száz évvel ezelőtt még Vésztőről a békési piacra csónakkal közlekedtek itt a lakosok. Nos, most az érvonulatokban megáll a víz, sok gondot okoz a termelőszövetkezetnek. A tavaszi határszemle bebizonyította: mintegy 600 hektárnyi területen belvíz található. Az őszi vetésekből 350 hektár áll víz alatt. Az őszi vetések jóval gyengébbek. mint egy évvel korábban voltak, holott 10 nap alatt befejezték annak idején a vetést. — Bélmegyer határában erősen kötött, réti agyagtalaj található. Úgynevezett „perc talajok” ezek. A bélmegyeri öreg parasztok azt mondják: nevenapja van a talajnak. Pontosan el kell találni, hogy melyik napon a határ melyik részén dolgozzunk. Ismerni kell kü- lön-külön minden táblát. Előfordul, hogy ugyanazt a táblát egyszerre megművelni nem lehet — magyarázza a főagronómus. — Alaposan tanulmányoznunk kell, hogy mikor, melyik táblát vehetjük művelés alá. A határszemlén kiderült az is, hogy a bélmegyeri Új Barázda Tsz határában 150 hektárnyi területet természetvédelmi védett területté jelölt az Országos Természetvédelmi Hivatal. Az említett terület erdős sztyeppe jellegű, a legelőn szórványosan vadkörtefák, kocsányos tölgyek és galagonyabokrok találhatók. A fák alatt védett növény, kakukkfű pompázik. A szakemberek véleménye szerint a növényvilág e területen háborítatlan, ezt kell megőrizni az utókor számára. Bélmegyeri erdős puszta néven kapja meg ez a legelőrész a természetvédelmi védett terület címet. Elnézem az említett legelőt. Ä tölgyfák mintha koravének lennének. Hiszen jól ismerem a vadkörtés, kocsányostölgyes és galagonyabokros legelőt szűkebb hazámból, Szabolcsból. De ezek a tölgyfák mintha kisebb lombkoronájúak lennének. — A sziki tájon élő öregemberekhez hasonlítanak ezek a tölgyek — mondja a főagronómus. — A talaj adottságából fakad, hogy a tölgyfa törzse az évek folyamán megvastagszik, de a lombkoronája összezsugorodott, kicsi. A vadkörtefák sokkal jobban bírják a talaj- és éghajlati viszonyokat. Visszatérve eredeti célkitűzésünkhöz, megnézzük az időszerű tavaszi munkákat az Üj Barázda Tsz határában. — A búzatáblákon 470 hektáron tervezünk tavaszi felülvetést — közli a főagronómus. — Ezt a munkát megkezdtük. A Körösök régi érrendszerét külön kell kezelnünk', hiszen itt a víz felgyülemlik. Most két lehetőség között választhatok: vagy meghagyom fekete ugarnak a táblán belüli kipusztult területet, vagy megművelem, felülvetem. De itt napra készen ismernem kell a tennivalókat, különben nagy a kockázat. Ha elmulasztom az adott pillanatot, még a másodvetés sem sikerül a víz pusztította foltokon. Szövetkezetünkben pedig az a legfontosabb célkitűzés, hogy a természet nagy kincséből, a termőföldből minden talpalatnyi területet megműveljünk, hasznosítsunk. Az Űj Barázda Tsz természeti adottságából fakad, hogy túlgépesítsünk. Vagyis olyan gépparkot alakítsunk ki, amely a „perc” talajokon gyorsan megoldja az időszerű munkát. 1980-ban négy és fél millió forintot költöttünk gépvásárlásra. Igen jó az együttműködés a hunyai Hunyadi Tsz-szel. kölcsönösen segítünk egymásnak a munkákban. Amerre a szem ellát, dolgoznak Bélmegyer határában. Megkezdték a szántások' lezárását, másutt lucernát telepítenek, vagy éppen foga- solnak. Kertszerűen megművelik a talajt a tavaszi vetőmagvak számára. „Szoros a tavasz” — ma- : gyarázza a főagronómus. — Meg kell tanulnunk egyszerre többfelé figyelni. Szerencse, hogy 550 hektáron — ahol egyéb növényi kultúra nem termelhető jövedelmezően — gyepvetőmag-terme- lésre rendezkedtünk be. Az Alföldi Gyepvetőmag-ter- melési Rendszerhez tartozunk, a Szarvasi öntözési Kutató Intézet által kidolgozott technológiával igen nagy terméshozamokat érünk el. Azért is jó a gyepvető- mag-termelés, mert évelő növény lévén, nem kell minden évben szántani, vetni. Az energiatakarékos időszakban ez sem közömbös. A gyepvetőmagtermő területet a közeljövőben tovább növeljük. 1980-ban befejeztük a sziki ősgyepek felújítását. Elsősorban a juhállománynak igyekszünk megbízhatóan jó legelőt előállítani. Eddig kétezer az anyajuhállományunk, de ezt is tovább fejlesztjük a közeljövőben. Az elmúlt esztendőben jelentős kárt okozott szövetkezetünknek az árvíz. Ennek hatását sajnos még most is érezzük. A tehénállomány a kitelepítés után még nem tudott visszaállni a korábbi tej hozamra. A szocialista brigád tagjai azon fáradoznak, hogy elérjük, sőt, túlszárnyaljuk a korábbi tejtermelési szintet. Az Üj Barázda Tsz dolgozói nagy gonddal készültek fel a VI. ötéves terv első esztendejének teljesítésére. Az időjárástól függetlenül hajnaltól napestig dolgoznak, táblánként más-más módszereket alkalmaznak, az ösz- szefüggő ereket kihagyják a kora tavaszi munkákból, hogy végül is minden talpalatnyi földet bevonhassanak a termelésbe. — Ary — Ötszáz mikrohullámú láncot exportált az Orion Az év végéig újabb két mikrohullámú láncot épít ki Peruban az Orion Gyár. Ezek továbbítják' a különféle postai, telex-, telefon- és távíróvonalakat, valamint a rádió- és a televízió-műsorprogramokat. Az Orion, együttműködve a Telefongyárral és a Budapesti Rádiótechnikai Gyárral, eddig több mint 25U0 mikrohullámú állomást szállított és szerelt fel külföldön, amelyekből körülbelül 500 komplett lánc állt ösz- sze. A legtöbb ilyen berendezést és láncot a Szovjetunió vásárolta meg, de más szocialista országok is rendszeresen rendelnek az Ori- ontól. Emellett Algériába, Irakba, Iránba, Kuvaitba, Pakisztánba és Peruba is eladtak mikrohullámú állomásokat. Ezek a berendezések a legkorszerűbb elektronikai elemek felhasználásával készülnek. Az Orion a szállításon kívül a szerelésvezetésre és a szakemberek betanítására is vállalkozik, mert számításaik szerint ez a vállalkozásuk hosszú távon is gazdaságos. Halivadék-teiepítés, élőhal exportra A tavaszi időjárás kedvező. körülményeket teremtett a gyomai Viharsarok Halászati Szövetkezet dolgozóinak. A múlt héten több olyan munkát tudtak elkezdeni, amit a korábbi években csak 10—12 nappal később lehetett elvégezni. Szerdán mintegy 10 millió csukaivadék kihelyezését kezdték el, ezzel az árvíz okozta halpusztulást ellensúlyozzák, de a halászati. horgászati lehetőségeket is javítják. Az egy hétig tartó munka folyamán a htsz szinte valamennyi vizébe kerül kis csuka. Ugyanakkor megérkezett Gácshátra az első különleges belga kamion is, hogy 300 mázsa élőhalat — pontyot, amúrt, busát — vigyen külföldre. A belga háziasszonyok 24 óra elteltével már meg is vásárolhatják a friss, kiló, másfél kiló súlyú élőhalat, amit előző nap halásztak le a gyomai halászok. De, hogy az utánpótlásról is gondoskodjanak, csütörtökön megkezdték az egynyaras, 3—3,5 dkg súlyú pontyivadékok lehalászását a me- zőberényi tórendszerről. Innen látják el a társgazdaságokat növendékhallal. Az , első szállítmányt Hajdúszoboszlóra vitték, ahol addig nevelik őket, amíg fogyasztásra alkalmasak lesznek, de a Szolnok megyeiek is ebből kaptak a hét folyamán. Plavecz Pál A jó idő beálltával a békéscsabai Május 1. Tsz felszáradt földjein megkezdődött a talaj-előkészítés Fotó: Martin Gábor
