Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-04 / 80. szám
1981. április 4., szombat NÉPÚJSÁG Hegyen, völgyön, vízparton Ha olykor-olykor nulla fok alatti hőmérsékletről js beszél a meteorológus, immár visszavonhatatlanul kopogtat a, tavasz. Érkezését éppúgy örömmel veszik a kertjükbe ásni, veteményezni készülők, mint a természet kedvelői, a turisták. Előkerülnek a hátizsákok a szekrény aljából, újból többet forgatjuk az utazási prospektusokat, hogy hétvégi, vagy éppen nyári programot tervezzünk. Amikor annak idején ennek a rovatnak a bal felső sarkába került a „Hétvége”-felirat, egyik, nem titkolt célunk az volt, hogy bemutassuk 93 Ha elfáradok, nagyapa felvesz, és így többet is látok ezer négyzetkilométeres környezetünk egy-egy övezetét, kirándulóközpontját, megkíséreljük felkelteni a figyelmet hazánk műemlékei, természetvédelmi területei iránt. Hiszen hányszor elmondjuk családi, baráti köri élménybeszámolóink során, hogy tavaly nyáron olaszban, görögben jártunk, de legközelebb — és ilyenkor különféle fogadalmakat is teszünk —, biz’isten hazai tájakon töltjük szabadságunkat. A szervezett turistákon kívül kevesen tudják, hogy mennyi kedvezményt (utazás, szállás stb.) kaphatnak a szakosztályi keretek között utazók. Akiknek tehát nincs ellenükre a nagyobb társaság, a csoportos országjárás, keressék ezt a formát. Érdemes! Ahol néhány hegyet, vizet, vízpartot kedvelő az üzemben, munkahelyen ösz- szefog, és elhatározza, hogy szakosztályt alakít, máris el' kezdődhet a szervezés. S talán az első közös túrákat A szervezett természetbarátok emblémája Jóllakni vagy napfürdőt venni? Náluk már eldőlt — pillanatnyilag melyik a fontosabb követően csábító lesz a természetbarát-szövetség néhány jelvényszerző túramozgalma is. Ilyenek például: Országos Kéktúra (1100 km gyalog, a Kőszegi-hegységtől a Zempléni-hegységig), Nagykör-vízitúra (720 km csónakkal a Dunán, Sión, Balatonon, Zalán és Rábán), Kerékpáros Körtúra (2000 km két keréken, körben Magyarországon), és végül a Hungária motorostúra (2600 km géperősegítséggel, szintén körben Magyarországon). A túrákhoz tanácsokat, segítséget a megyei természetbarát-szövetségek mindenkor szívesen adnak — a Békés megyei szövetség szerdai napokon délután 5 és 7 óra között áll rendelkezésre Békéscsabán, a Kórház utcai sportszékházban. A sárga jelzés mentén Tahi és a Vöröskő-szikla között Persze, senkit sem akarunk feltétlen rábeszélni a szervezett túrázásra. Akinek vastagabb a pénztárcája, és szívesebben kedveli a szőkébb kört, éppúgy élvezheti a természetet. Kedvcsináló képeink a Pilisben készültek, de reméljük, a közeli tájakra is tippet adnak, amikor a legközelebbi víkend programját tervezik. Gazdag az Alföld is — mint azt a minap Rakonczay Zoltán, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökhelyettese, a természetbarát-szövetség Elnöke is mondta, amikor több ezer turista előtt a Vöröskő-szik- lánál beszélt a Felszabadulási emléktúra résztvevőihez. S hogy melyek ezek az értékek? Ezeken a hasábokon visszatérünk még rájuk. Kép, szöveg: Fábián István A kulturált utazásért Gázturbinával a síneken A gázturbina eredményes alkalmazása a repülésben, majd a hajókon és a csúcserőművekben időszerűvé tette mozdonyerőgépként való használatát is. A közel három évtizedes fejlesztés eredményeként kezdenek megjelenni a sínpályákon a gázturbinás mozdonvtípusok. A gázturbina előnye a vasúti vontatásban elsősorban abban rejlik, hogy a Dieselmotorokénál sokkal gyengébb minőségű tüzelőanyaggal is „megelégszik”, ezenkívül nincs szükség vízhűtésre, tehát a mozdony kisebb önsúlyú lehet, és így minden korábbinál nagyobb teljesítményűre építhető. Ráadásul a gázturbina olajfogyasztása is kevesebb, mint a Dieselmotoré, elsősorban a csapágyak kisebb száma és a dugattyúk teljes elmaradása miatt, ami nem elhanyagolható szempont. A gázturbinás mozdony hátránya viszont a rosszabb hatásfok, továbbá a részterheléses üzemben erősen megnövekvő, fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás. A gázturbina a repülés- . ben épDen azért válhatott be, mert tartósan működhet teljes terheléssel, állandó fordulatszámmal, miközben a környezet hőmérséklete a magasban elég alacsony (mínusz 20—40 C-fok körüli). A hajókon is elsősorban az nyújt lőnyt, hogy a tengerjárók főmotorjai hosszú időn át járnak állandó nagy terheléssel. A gázturbinás mozdonyok viszont erősen változó igénybevétellel kénytelenek működni, miközben a környezeti hőmérséklet eléggé széles határok között ingadozik. A gázturbinás mozdony hatásfokának növelésére a leghatékonyabb eszköz a turbina üzemi hőmérsékletének emelése. A turbina forgatónyomatéka többszörös áttételen keresztül jut a rendszerint hidromechanikus hajtóművekhez, aminek főként az indításnál van jelentősége. Arról egyelőre szó sincs, hogy a gázturbinás mozdonyok kiszoríthassák elődeiket. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a gázturbina valamennyi belsőégésű erőgépünk közül a „legfiatalabb”, hosszú idő távlatában tehát még változhat a helyzet. Képünkön: egy francia ihletésű, Kanadában készült gázturbinás motorvonatot láthatunk, amelynek 200 km/óra az utazósebessége, de ha kell, 250 km/óra csúcssebességgel is tud száguldani. Építéséhez igen sok alumíniumot használtak fel, amivel jelentős súlymegtakarítást értek el a luxuskényelmű motorvonat tervezői. Közlekedés a föld alatt A városiasodás, a városok lélekszámának és területének, a városlakók mozgékonyságának növekedése, a motorizálódás és kísérőjelenségei olyan közlekedéspolitikai elvek kialakulását segítették elő a világ nagyvárosaiban, amelyek közül a legfontosabb a teljesítőképesség megőrzése, illetve megteremtése és fejlesztése. Ott, ahol az autóbuszok, a trolibuszok és a villamos vasút szállítóképessége már elégtelennek bizonyul, a városi gyorsvasutak — a metrók — ígérnek megoldást. A metró szinte közelebb hozza egymáshoz az egyes városnegyedeket, és utasai jelentős időnyereségre tesznek szert gyors és zavartalan munkája révén. Ahol a metróépítést komplex városformáló feladatnak tekintik, nemcsak a tömegközlekedés szerkezeti változását hajtják végre, hanem korszerűsítik a közúti és a gyalogos közlekedést, a közmű- és kereskedelmi hálózatot is, átalakul, fejlődik a város. Az elmoridottakra keresve sem lehet jobb példát találni, mint a Szovjetunió közel öt évtizedes, céltudatos közlekedési politikáját, amely a nagyvárosok tömegközlekedését a föld alá terelte. A moszkvai metró első szakaszát 1935-ben nyitották meg. A föld alatti vonalak hosz- sza ma már 193 kilométernyi a szovjet fővárosban, és 115 állomása van, amelyeken keresztül naponta közel 6 millió utas lép ki vagy be a metróba. Moszkván kívül Le- ningrádban, Kijevben, Bakuban, Tbilisziben, Harkovban és Taskentben van még metró. Épülőfélben van Jerevánban, Gorkijban és Minszkben is a földalatti vasút, s tervbe vették a novoszibirsz- ki, szverdlovszki, kujbisevi és más városokbeli metró építését is. Az egyik legnehezebb feladat a taskenti metró építése volt, ahol a földfelszíni és föld alatti vonalszakaszokat különlegesen erős, a heves földrengéseknek is ellenálló építészeti megoldásokkal kellett készíteni. Képünkön: egy ilyen vonal építését láthatjuk. Kert — háztáji fl fólia alatti saláta gondozása A fejes saláta az egyik legrégebben termesztett, legrövidebb tenyészidejű zöldségfajok egyike, ezért fólia alatti hajtatásra kiválóan alkalmas. Az ásványi sók közül elsősorban a foszfor-, vas- és mésztartalma jelentős. Százgrammonként 30—40 mg C- vitamint i.r—almaz. de B-vi- tamin- és karotintartalma is számottevő. A fejes saláta jól bírja az alacsony hőmérsékletet, ha palántáit gondosan edzettük, azok még —4, —5 C fokon sem pusztulnak el. Tavasszal, ha hűvösebb az időjárás és kevés a napfény — mivel kis gyökérzete igen nagy lombfelülettel párosul — gyakori öntözést igényel. A salátát jól trágyázott, nitrogénben gazdag talajba célszerű ültetni. A nagyobb lombú fajtákat, mint pl. a Venturát 20x20 cm-re, a kisebb lombúakat, a Soroksá- - rit vagy a Május királyát 15x20 cm-re telepíthetjük. Ha esőztetőszerűen, felülről öntözzük a növényeket, a levelek közt megrekedhet a víz és rothadást okozhat. A fejes saláta egyik1 legveszedelmesebb betegsége — a salátaperonoszpóra (Bre- mia lactucae) már palántakorban megtámadhatja a zsenge növényeket. Mivel a gomba fertőzéséhez bőséges vízre van szükség, ezért az alsó levelek fertőződnek meg legelőször. A megtámadott leveleken erektől határolt, nagy világossárga, majd enyhén bar- nuló foltok keletkeznek. Gyakran észlelhető, hogy e foltok szinte hólyagszerűen kiemelkednek. A foltokkal szemben, a fonáki részen megjelenik a kórokozó fehéres színű penészgyepe, ami a spórák tömegét tartalmazza, s ha nem védekezünk azonnal, súlyos kártételre számíthatunk. Jó hatású készítmény, gyenge fertőzés esetén 0,2 százalékban, erős fertőzés esetén 0,25 százalékban, a gyakorlatilag nem mérgező Ortho-phaltan”. Az Ortho-phaltan akkor biztosítja a leghatékonyabb védelmet, haködszerűen permetezünk vele, mert így a permetlé egyenletesen fogja beborítani a megvédendő felületet. Az Ortho-phaltan folpet hatóanyagú szer, élelmezésegészségügyi várakozási ideje 14 nap. Ennek letelte után a kezelt növények szedhetők és értékesíthetők. sz. cs.
