Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-29 / 99. szám

1981. április 29., szerda IZHilUKTllcj Szocialista módon — női felfogásban Pákozdon Kiss János, a Videoton elektroműszerésze egy har­minc méter magas acéloszlopot épített. Szakmájával rokon hobbija is a televízió amatőrködés. Az oszlop tetején el­helyezett antennákkal a környező országok mintegy tíz te­levízióadóját tudja rendszeresen, élvezhető minőségben „fogni”. Nem ritka a nagy távolságú vétel sem. Nemrégiben spanyol, angol, svéd és afrikai tv adóállomások azonosítása i sikerrel járt (MTI fotó: Tóth Gyula felvétele — KS) Délszláv klub Pécsett Délszláv klub nyílik Pé­csett. A nemzetiségi intéz­ményt a történelmi belváros egyik védett, patinás épüle­tében alakítják ki. Létreho­zásához Pécs város Tanácsa és a Művelődési Minisztéri­um nagy összegű támogatást nyújt. A klub előreláthatóan ez év végén kezdi meg a működését. A Mecsekalján a folyama­tos bevándorlás következté­ben ma már 4000—5000 szerb-horvát anyanyelvű em­ber él, s a mohácsi és a sik­lósi után a pécsi lesz a har­madik városi délszláv klub Baranyában. A klubban kap helyet a délszláv könyvtár és az ol­vasóterem. A helyiségeket a nemzetiségi művészet tár­gyaival díszítik. Az intéz­ményben helyezik el a ta­valy elhunyt Ognyenovics Milánnak, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége nyugalmazott fő­titkárának könyv- és népraj­zi gyűjteményét, amelyet a klubra hagyott. Még a télen, amikor Szarvason az új vasútállo­mást avatták, az ünnepség előtti sürgés-forgásban egy csinos, egyenruhás fiatalasz- szony szavaira lettem fi­gyelmes. „öt gyerekkel men­nénk a nyáron”, mondta va­lakinek, majd hozzátette: „Az ötödik nem a mienk, de velünk van ...” Akkor nem volt idő be­szélgetni Bartha József né raktárnokkal, az állomás szakszervezeti bizalmijával, így csak később tudtam meg, mi van a szavak mögött. Az, hogy miként értelmezi egy asszony a „szocialista mó­don” jelszót. A legnagyobb lányom Sza­badkígyóson, a mezőgazda- sági szakmunkásképzőben tanul, és ebben az évben vé­gez. Még tavaly május else­jén történt, hogy az egyik osztálytársával jött haza az ünnepre. Ez a kislány akko­riban került az iskolába, s állami gondozott; hamar összebarátkoztak, s az enyém úgy gondolta, töltse azt a pár napot családi kör­ben. S mivel igen jól érezte magát nálunk, és mi is meg­szerettük, tovább is együtt jártak haza. Hát így kezdő*- dött... Aztán nemcsak a hétvége­ket, hanem a nagyszünetet is ott töltötte a kislány. S az­óta már mindnyájuknak ter­mészetes, hogy Gitta náluk van. A gyerekek testvérük­nek tartják, sőt a tágabb család is befogadta. Ha jön­nek a rokonok, négy helyett ötnek hoznak ajándékot. S már tavaly nyáron is, ami­kor Bartháék Siófokra men­tek üdülni, Gitta is velük volt, miként azt megelőzően karácsonykor. — Hogy négy, vagy öt gyermek van a háznál, az már nem számít, hiszen fér­jem is, én is négyen voltunk testvérek, s hozzászoktunk a népes családhoz. így amikor láttuk, hogy Gitta mennyire szeret nálunk, lenni, még örültünk is, nemhogy ter­hűnkre lett volna .. . Beszélgetünk az életről, a munkáról, a sok társadalmi megbízatásról, amit ő és a férje végez, s amit mindket­ten szinte gyerekfejjel kezd­tek. Előbb a KISZ-ben, az­tán a párt-, szakszervezeti és kulturális munkában. — Pontosan nem is tu­dom, hogyan és mikor kez­dődött, de arra emlékszem, hogy kislánykoromban már népi táncos, szavaló és szín­játszó voltam. Aztán foly­tattam Szegeden a vasutas­szakközépiskolában. Amikor odavittem Klári lányomat, a régi tanárok mind megis­mertek. Mondanom sem kell, mennyire örültem, ő meg milyen büszke volt. Érettségi után, 1982-ben Orosházán gyakornokosko- dott, majd több helyen és többféle beosztásban dolgo­zott. S közben jöttek a gye­rekek, de gyesen csak egy­szer volt, akkor is összesen három hónapig. Akkor még kevés volt a kereset, a csa­lád meg egyre nagyobb lett. Ezért jószágot kellett tarta­ni, s nemegyszer 50 liba, 2 tehén, koca, meg csirkék kel­tették fel hajnalok hajnalán a kis falusi állomáson Bar­thánét, a volt városi lányt. S hat órakor — mire a gyer­mekek ébredeztek —, ő már a tejcsarnókból jött vissza. Pedig a férje is rengeteget segített. — Másképp nem is győz­tem volna, hiszen mindig fe­lelősségteljes munkát végez­tem. De szerencsére a köl­csönös megértés mindenben könnyebbé tette az életet. Az akkori sok nehézséget is, mert volt abból jócskán, de talán csak most utólag lát­juk igazán, hogy mennyi. Persze a gyerekek is hamar megszokták a munkát, s egy­másnak és nekem is sokat segítettek. Nem vált kárukra később sem, hogy .megtanul­tak dolgozni. Megint a mozgalmi mun­kára, a szakszervezeti bizal- miságra tereljük a szót. Ele­inte félt tőle, de a tagsággal és a gazdasági vezetőkkel ki­alakult jó kapcsolat átsegí­tette a nehézségeken. Szo­cialista brigádban dolgozik, s ennek a közösségnek is köszönhető, hogy az állomás már tizenegyszer nyerte el az Élenjáró Szolgálati Hely címet. Sokat, sok mindenről be­szélgettünk. S azóta is ma­gam előtt látom a derűs, ki­egyensúlyozott vasutasasz- szonyt, miközben folyton eszembe jut egy, csak úgy mellékesen elhangzott mon­data: — Az 1500 kötetes há­zikönyvtárból kevés került úgy a polcra, hogy előbb el ne olvastam volna ... Vass Márta Vendéglátás és idegenforgalom Talán egyetlen tervidő­szakban sem nőtt annyira megyénkben a kereskedelmi szálláshelyek száma, mint az elmúlt öt esztendőben. Fel­újították a 110 ágyas szarva­si Árpád Szállót, áthúzódó beruházásként még ebben a félévben átadják a 126 ágyas orosházi szállodát, a hozzá tartozó vendéglátóipari kom­bináttal. A vendégfogadás és az idegenforgalom fellendü­léséhez nagyban hazzájárult a Békés megyei Vendéglátó­ipari Vállalat. Tavaly való­sult meg a szarvasi nemzet­közi kemping, az Arany Szarvas hagyományos és ön- kiszolgáló éttermével, nyara­lóházakkal, sátrakkal, mini bárral, lovaglási és csónaká- zási lehetőségekkel. Ide so­rolható az idén megnyíló bé­késcsabai 1200 adagos önki- szolgáló étterem. A két be­ruházás több mint 100 millió forintba került. Szólni kell még a saját erőből létrehozott mintegy 25 üzletről. Ilyen volt Gyulán a tejbár, a Budrió étterem, Orosházán a 411-es számú presszó, Békéscsabán a Sport falatozó, a vásárcsarnoki bü­fé és pavilon, a Gyöngy presszó, az ételbár, a Kulich Gyula-lakótelepi bisztró és Kétegyházán a büfé. Ebben az ötéves tervben leginkább felújításokra, korszerűsíté­sekre kerül sor. Tovább fej­lesztik a szarvasi kempinget. Gyermekjátszóteret, stran­dot, tenisz- és tollaslabda-, valamint minigolfpályát épí­tenek. Tizenegy község bizalmából Kitüntetések életmentésért a tárgyalóteremből „Mi az, talán nem tetszik a pofám?!” Szelezsán Péter akkor je­gyezte el magát a szövetke­zeti mozgalommal, amikor már országszerte gyors egy­másutánban alakultak meg a takarékszövetkezetek. Elő­ször pénztáros, majd köny­velője lett a kétegyházi ta­karékszövetkezetnek. 1972- ben pedig a tagság elnökké választotta. Ekkor kezdődött el a szövetkezetnél az a nagy változás, mely a nyolc éven át tartó folyamatos egyesü­lések, hálózatfejlesztések kö­zepette 1980. második felé­ben teljesedett ki. Még 1972-ben történt, hogy. a dobozi takarékszövetkezet tagsága beegyesülését kérte a kétegyházihoz, melyhez ak­kor még csak az eleki ki- rendeltség tartozott. Nem sokkal később Mezőgyán, majd Méhkerék és Kötegyán szövetkezetei határoztak úgy, hogy egyesülnek Két- egyházával. Közben — vagy­is a doboziak beegyesülését követően — a község lakos­ságának kérését teljesítve nyitott kirendeltséget Újkí­gyóson a kétegyházi taka­rékszövetkezet. Szelezsán Péter azonban tudta, hogy a beegyesült szö­vetkezetek többségénél na­gyon gyorsan korszerű üz­letházak építésére kell moz­gósítania. A kétegyházi köz­ponti üzletház létrehozásé •» ból tudta, hogy a sorozatos hálózatfejlesztés kemény munkának ígérkezik. Sőt, azt is tudta, hogy már az egye­sülések közepette el kell kez­deni több községben az új üzletházak építését. A me­gyei szövetség, a helyi köz­ségi tanácsok, nem utolsó­sorban a tagság Szelezsán Péter mellé állt, hogy e nagy vállalkozását sikerrel fejezze be. A munka nehe­ze azonban mégis rá hárult. Lehetetlent nem ismerő lel­kesedéséből, akarásából kö­vetkezett, hogy az egyesülé­sekkel egy időben korszerű üzletház épült Dobozon, Új­kígyóson, Sarkadkeresztúron, Geszten, Méhkeréken és Kö- tegyánban. Ez utóbbi üzlet­ház a múlt év második felé­ben történt megnyitásakor, beszédében a következőket mondotta Szelezsán Péter: „A most átadásra kerülő üz­letházzal szövetkezetünk be­fejezte hálózatfejlesztési és korszerűsítési tevékenységét. Jelenthetem önöknek, hogy kivétel nélkül mindegyik üz­letházunk korszerű, és azok hosszú távra alkalmasak a legkülönbözőbb pénzügyi szolgáltatások ellátására .. Alig nyolc év alatt így tel­jesedett ki az a nagy szö­vetkezet, mely kilenc üzlet­házával 11 község lakossá­gát, szövetkezeti tagságát szolgálja, közmegelégedésre. Mindez úgy valósult meg, hogy a kétegyházi takarék- szövetkezet valamennyi üz­letága évről évre dinamiku­san fejlődött. Pedig a be­egyesült szövetkezetek leg­többje egy ideig visszahúzó erőként hatott. Szele­zsán Péter azonban nemcsak számolt ezzel, hanem vállal­ta a nagy szövetkezet kiala­kulásával és megszilárdításá­val együttjáró összes gondo­kat is. * * * A közelmúltban nem min­dennapi eseménynek lehet­tünk részesei Kétegyházán. Megyei szervek, községi ta­nácsok és takarékszövetke­zetek vezetői köszöntötték Szelezsán Pétert nyugdíjba lépése alkalmával. Szántó György főkönyvelő szavai nyomán egy olyan ember portréja rajzolódott ki, aki szerénységével, ugyanakkor tudatos cselekvésével vívta ki az évek során 11 község szövetkezeti tagságának elis­merését. Jóllehet, a mozga­lomban eltöltött 23 év alatt az országos és megyei szer­vek is felfigyeltek Szelezsán Péterre. Eredményes mun­kásságáért többször részesült kitüntetésben. A múlt évben pedig az Elnöki Tanács ál­tal adományozott Munka Ér­demrend ezüst fokozatát ve­hette át. Szelezsán Péter azonban ezután is féltve őrködhet a kétegyházi takarékszövetke­zet felett. Ugyanis a szövet­kezet tagságát képviselő kül­döttek márciusban úgy ha­tároztak, hogy Szelezsán Péter legyen a kétegyházi takarékszövetkezet társadal­mi elnöke. Balkus Imre Február 26-án délután Barna Gyuláné, Szeghalom, újtelepi lakos, a Sárréti Ter­melőszövetkezet tagja ke­rékpárján a község központ­jába indult, s útja a vályog­vetőgödrök mellett vezetett el. Segélykiáltásokat hallott. Leugrott a kerékpárról. A jeges vízben ugyanis egy gyermeket pillantott meg. Már csak a feje látszott. Vagy 30 méterre lehetett a parttól. Drámai küzdelem után mentette meg a 10 éves Pleskó János életét. Február 27-én Köröstar- csán, a Kossuth út 19. szá­mú házban tűz keletkezett. Tóbiás Mihály bucsai lakos, az Űj barázda Termelőszö­vetkezet gépkocsivezetője- a hídon vette észre a tüzet. Leállította a gépkocsit. Meg­tudta, hogy az égő házban gyermekek is vannak. Töb­ben be akartak hatolni, de eredménytelenül. Tóbiás Mi­hály életét kockáztatva ki­mentette az égő házból a 4 éves Tarsoly Józsefet. Tegnap délelőtt Békéscsa­bán Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke a Miniszterta­nács nevében „Életmentő Emlékérem” kitüntetést adott át Barna Gyulánénak és Tóbiás Mihálynak, az élet­mentés során tanúsított ön­feláldozó magatartásuk elis­meréseként. Paczona Pál két testvéré­vel, Ernővel és Gyulával ja­nuár 12-én Budapestről érke­zett Szarvasra. Két személy- gépkocsival jöttek három is­merősükkel, hogy Szarvason ünnepeljék meg Paczona Er­nő névnapját. Az Arany Szarvas kempingszállóban béreltek szállást. Onnan Bé- késszentandrásra, a Körös vendéglőbe mentek. Útköz­ben többször fogyasztottak italt. A vendéglőben két asz­taltársaság szórakozott, ök hatan tovább folytatták az italozást, közben felfigyeltek, hogy a két asztaltársaságnál igen jó a hangulat. Az egyik fiatalember odament a zené­szekhez és megköszönte a nótát. Paczona Pál ekkor felállt és minden indok nél­kül ököllel arcul ütötte a fiatalembert. Hirtelen csend lett az étteremben. Aztán az asztaltársaság több tagja fel­pattant, hogy társuknak se­gítségére siessen. A két Pa­czona testvér székeket ka­pott fel, s az asztaltársaság közé hajította. Hatalmas ria­dalom támadt. A verekedés során az asztaltársaság közül többen megsérültek. A Bu­dapestről érkezett három Paczona testvér és ismerőse­ik fölborították az asztalokat, a székeket, de még az olaj- kályhát is. A Vendégek riad­tan menekültek. Ezután, mint akik jól végezték dol­gukat, beültek a személy- gépkocsiba és Szarvasra haj­tottak. Bementek az Árpád étterembe,^ ahol vagy 60—80 vendég szórakozott. Helyet foglaltak az egyik asztalnál. Az egyik vendég éppen in­Szolnok megye hét városá­ban öt év alatt az elosztható tanácsi bérlakásoknak több mint egynegyedét kapták meg a nagycsaládosok és gyermekeiket egyedül neve­lők — állapította meg a me­gyei tanács most elkészült összegzése. Ugyanakkor á tanácsi értékesítésű, továbbá az OTP-, társasházi és la­tett a pincérnek. Paczona Pál rákiáltott: „Mi az, talán nem tetszik a pofám?” Fel­pattant és állón akarta rúg­ni. M. István sértett hátra kapta a fejét és majdnem elesett. Az üzletvezető-he­lyettes is odaszaladt, hogy megakadályozza a vereke­dést. Ekkor már a vendéget a Paczona testvérek körbe­vették. M. István az egyik testvért megütötte, és az ét­terembe nyíló csapóajtón ke­resztül a konyhába mene­kült. A Paczona testvérek üldözőbe vették. Menekülés közben a sértett megcsúszott és elesett. Paczona Pál utol­érte és öklével megütötte. Szerencsére az üzletvezető is ott termett és lefogta a ga­rázda fiatalembert. Ezután dulakodásra került sor. A két Paczona testvér azonban megrugdosta a földön fekvő vendéget. A Szarvasi Járásbíróság a három budapesti fiatalem­bert folytatólagosan és társ­tettesként elkövetett garáz­daság bűntette, valamint könnyű testi sértés miatt vonta felelősségre. Paczona Pált egy év, Paczona Gyulát 8 hónap és Paczona Ernőt 6 hónap szabadságvesztésre és 4 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. Paczona Pált ezenkí­vül két évre, Paczona Gyu­lát pedig egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A szabadságvesztést börtönben kell letölteni. Paczona Ernő szabadságvesztésének végre­hajtását azonban két évi pró­baidőre felfüggesztette. A vádlottak enyhítésért felleb­beztek. di kásépítő szövetkezeti ottho­nokból is szép számban ré­szesültek. A községekben 140 üresen álló házat bocsátottak a több gyermekes családok rendelkezésére. A mostani tervidőszakban több város­ban, így Kisújszálláson, Túr- kevén és Mezőtúron is a ta­nácsok az üresen álló házak megvásárlásával segítik őket. Támogatják a nagycsaládosokat Ez aztán a kutyavilág... „Csak jönne már a gazdi!” (MTI Fotó — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom