Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-29 / 99. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TÜNÚCS LAPJA 1981. ÁPRILIS 29., SZERDA Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 99. SZÁM Emlékezés az 1891. május 1-re Köszöntjük a X. EDÜ résztvevőit! Ma dél­után, a sok­éves hagyo­mányoknak megfelelően lobban fel a fesztiválláng a mindenki által ismert Erkel-dallamok kíséretében: megkezdődnek a jubileumi, a tizedik Erkel Diáknapok megyénk talán legszebb városában, Gyulán. Közel ezer fiatal — gimna­zista, szakközépiskolás és szakmunkástanuló — előtt Juhász András, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottságá­nak titkára nyitja meg a négynapos, igen gazdag programú eseménysorozatot. Mire ezek a köszöntő so­rok megjelennek, a Körös­parti város már fogadja is a Hajdú-Biharból, Csonkád­ból, Budapestről és Békés megye más településeiből ér­kezett diákokat, az idei EDÜ résztvevőit, a felkészítő és kísérő tanárokat. Az amúgy csendes, mindennapi életét élő kisváros most ezekre a napokra megváltozik. Az ut­cákat a fiatalok tarka, és persze hangos serege lepi el; a rendezvények megannyi helyszínén a meghirdetett művészeti ágakban a koráb­bi versenyeken a legjobb teljesítményt nyújtó fiatalok mutatják be műsorukat, pro­dukcióikat; a tavaszhoz leg­inkább illő zsongás tölti meg Gyulát, a vendégeit szí­vesen látó házigazda-várost. A jubileumi szám, a tízes, természetesen az összegzésre, az 1963-as első EDÜ óta el­telt fesztiválok és versenyek emlékeinek felelevenítésére is nagyszerű alkalom. Ez tük­röződik majd azokban a ren­dezvényekben és programok­ban, amelyeknek előadói és vendégei az elmúlt kilenc diáknap akkori résztvevői­ből kerülnek ki. S az ünnep­lés fényét csak emeli az a tény is, hogy a X. Erkel Diákünnepeket éppen az if­júsági szövetség legmaga­sabb fórumának, a kongresz- szusnak évében rendezik meg. A megyei diáknapokon nyújtott teljesítmények, a sokhónapos lázas felkészülés emlékezetes eseményei is bi­zonyítják. hogy a gyulai fesztivál is méltó a kongresz- szusi év számadó, önértéke­lő, a további munkához irányt mutató jelentőségé­hez, súlyához. Köszöntjük a Gyulára, megyénkbe érkezett diákse­reget. Kívánjuk, hogy érez­zék otthon magukat; tudá­suk, tehetségük legjavát nyújtva öregbítsék iskolájuk hírnevét, tegyék még színe­sebbé és még emlékezeteseb­bé ezeket a napokat. Sok si­kert és jó szereplést kívá­nunk a közönség elé lépő szólistáknak, csoportoknak, együtteseknek. Hasznos ta­nácskozást és nagyon kelle­mes, élményben gazdag per­ceket, órákat, napokat min­dén ÉDÜ-snek; az első fesz­tiválok sikerei színhelyére visszatérő vendégeknek és a most először Gyulára érke­ző diákoknak. Nemesi László A viharsarki földmunkás­mozgalom egykori fellegvá­rában 90 évvel ezelőtt rob­bant ki először május 1-i tüntetés, amelyet igen talá­lóan zászlóforradalomnak neveztek. Az az esztendő a földmunkás-szervezkedés nagy fellendülését hozta. Orosházán, Csorváson, Bé­késcsabán, Mezőberényben, Tótkomlóson és Pusztaföld­váron több ezer taggal meg­alakultak a munkáskörök. A szervezkedés központja Oros­házán volt. 1891. április 10- én az agrárproletariátus til­takozó gyűlést akart tartani. Ezt csendőr őrjáratok szét­zavarták. Néhány nappal május 1. előtt jelent meg a belügyminiszteri rendelet, amely május 1-re minden­fajta tömeggyűlést és tünte­tést megtiltott. Ennek elle­nére az orosházi földmun­kások a jobb életkörülmé­nyekért tüntetést szerveztek. Az agrárproletárokat brutá­lis módon, csendőrsortűzzel, kardlapozással oszlatta szét az úri államhatalom. Az orosházi események hí­re futótűzként terjedt el az egész megyében, és lökést adott az 1891-es májusi türr- tetéseknek. A békéscsabai megmozdulás még véreseb­ben, viharosabban zárult, mint az orosházi. A május Az export 22—25 százalé­ka, a nem rubel elszámolású kivitelnek pedig egyharmada mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termék volt az V. öt­éves tervidőszakban. A la­kosság összfogyasztásában 45 százalékra rúg az élelmisze­rek és az élvezeti cikkek aránya. Egyaránt nagy a kül- és belpiaci jelentősége Az elmúlt év tejtermelési eredményei alapján a Me­zőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium elkészí­tette a nagyüzemek és kis­termelők megyei rangsorát. 893 nagyüzem és 19823 kis­termelő között dőlt el, kik voltak 1980 legjobb tejter­melői az országban. Az érté­kelésre, díjkiosztó ünnep­ségre kedden az állatorvos­tudományi egyetemen került sor. Az ötödik alkalommal megrendezett országos tej­termelési versenyben nyolc kategóriában összesen 53 dí­jat adott át Eleki János MÉM-miniszterhelyettes. A versenyben a Sárvári Állami Gazdaság, amely több kategóriában is neve­zett és ért el jó helyezést, a tej termelési verseny törté­netében először kapott ter­melési nagydíjat. Békés me­gye mezőgazdasági üzemei közül három ért el egy-egy kategóriában helyezést. A Holstein-fríz tehénállo­mánnyal versenyző üzemek végi battonyai tüntetés pe­dig már valóságos vérfürdő­vé változott az úri hatalom kíméletlen közbelépése mi­att. Ezekre az eseményekre emlékeztek tegnap Oroshá­zán, a földmunkásmozgalmi veteránok találkozóján, me­lyen részt vett Csatári Béla, az MSZMP megyei bizottsá­gának titkára. A megjelen­teket dr. Násztor Sándor, az Orosházi Állami Gazdaság igazgatója köszöntötte, majd Körmendi János, a párt vá­rosi bizottságának munkatár­sa tartott megemlékezést, amelyet a véres május 1. színhelyén felállított emlék­oszlopnál koszorúzás köve­tett. Az emlékezés virágait helyezték el a MEDOSZ or­szágos, a Békés megyei és a csongrádi küldöttek, vala­mint az Orosházi Állami Gazdaság dolgozói. A koszo­rúzást követően folytatódott az emlékülés, amelyen dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ fő­titkára kitüntetéseket, em­lékplaketteket nyújtott át a mozgalom veteránjainak, kö­zöttük a földmunkások nagy öregjének, Hunya Istvánnak, a MEDOSZ elnökének. A résztvevők ezt követően be­szélgetésen emlékeztek visz- sza a földmunkásmozgalom történetére, a harcokra. tehát a magyar népgazdaság­ban a mag elvetésétől a kon­zerválásig tartó folyamatnak, ezért is tűzte tegnap az or­szággyűlés mezőgazdasági bizottsága napirendre az élelmiszeripar helyzetének és fejlesztésének kérdéseit. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter. közül a Mezőhegyest Mező- gazdasági Kombinát 6804 ki­logrammos tejtermeléssel második lett. Az import te­jelő fajtával és keresztezés­ből származó tehénállo­mánnyal versenyző üzemek között a kondorost Egyesült Tsz a harmadik helyen vég­zett. A száz hektár mező- gazdasági területre jutó áru­tejtermelésben a szarvasi Dózsa Tsz második helyezést ért el. A versenyhez csatlakozott gazdák közül sokan értek el kimagasló tejtermelési ered­ményt. Az összes tej értéke­sítése alapján legjobb ered­ményt elért kistermelők ka­tegóriájában immár ötödik alkalommal Tímár Sándor endrődi tehéntartó győzött, aki 104054 kilogramm tejet értékesített, tízezer kilo­grammal többet, mint egy évvel korábban. Harmadik helyezett lett Oskó László gyomai gazda, aki 59177 li­ter tejet értékesített. Kivált szövetkezetek, kivált társulások A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter a ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsával együttesen az 1980. évi gazdálkodási ver­senyben kimagasló eredmé­nyeket elért mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek, szakszövetkezteknek, gazda­sági társulásoknak, a Kiváló Szövetkezet és a Kiváló Tár­sulás kitüntetést adományoz­ta. A Kiváló Szövetkezet cí­met és oklevelet Békés me­gyéből a következő mező- gazdasági termelőszövetke­zetek kapták: A békéssámsoni Előre, a dombegyházi Petőfi, a fü­zesgyarmati Vörös Csillag, a gyomai Győzelem, a kardos­kúti Rákóczi, a kétsopronyi Rákóczi, • a mezőberényi Aranykalász, a muronyi Le­nin, a nagyszénási Október 6., az orosházi Dózsa, az orosházi Új Élet és a szar­vasi Dózsa. Kiváló gazdasági társulás címet kapott Békés megyé­ből: A Gyulai Sertéshizlaló Kö­zös Vállalat, a Mezőkovács­házi Seprűcirok-termelő Szövetkezetek KV., a Szeg­halmi Sárréttej Közös Vál­lalat. Újjáalakult a HNF környezetvédelmi bizottsága A települések ívóvízellátá­sával, a társadalmi fásítás továbbfejlesztésének lehető­ségeivel, és nagyüzemi állat­tartó telepek környezetvé­delmi kérdéseivel foglalkozó éves munkatervet fogadott el V. Nagy Imre tanszékve­zető egyetemi tanár elnökle­tével keddi újjáalakuló ülésén a Hazafias Népfront Orszá­gos Elnökségének környezet- védelmi bizottsága. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának székhá­zában tartott ülésén az ugyancsak megalakult öt albizottság — a tudományos és oktatási, a település- és környezetvédelmi, a társa­dalmi őrség, a természet- és tájvédelmi, valamint a Ba- laton-témabizottság — elnökei röviden vázolták elképzelé­seiket az 1981—85 közötti időszak környezetvédelmi munkájáról. fa egyenletes árukínálatról A szövetkezetek fontos feladatnak tartják, hogy az egyes településeken az áru­kínálatban, az ellátásban még fellelhető különbségeket a lehető legkisebbre mér­sékeljék. Ennek érdekében fokozottan előtérbe kerül a közvetlen termelői árube­szerzés ; az összes árualap negyedét közvetlenül a ter­melőktől szerzik be 1981-ben a szövetkezetek — állapítot­ta meg a SZÖVOSZ elnöksé­ge keddi ülésén, amelyen a foevasztási szövetkezetek és a szövetkezeti vállalatok so­ron következő fontosabb feladatait vitatták meg. Még teljesebbé teszi az árukíná­latot, hogy az idén a Skála- Cooo várhatóan 10 százalék­kal fokozza az áruértékesí­tést a szövetkezeti kiskeres­kedelem részére. Az élelmiszeripar helyzete Tímár Sándor ötödször átadták a tejtermelési díjakat Jubileumi képzőművészeti kiállítás Gyulán A X. EDÜ nyitányaként rendezték meg tegnap dél­után Gyulán, a Dürer terem­ben a korábbi EDÜ-kön dí­jat nyert alkotók munkáit bemutató jubileumi képző- művészeti kiállítást. A megnyitó részvevői elő­ször meghallgatták Bökönyi Laura, a Jókai Színház mű­vésznőjének tolmácsolásában Nagy László örökszép gon­dolatokat hordozó Tűz című versét, majd Szatmári Gá­bor, a gyulai városi KISZ- bizottság titkára üdvözölte az alkotókat, s a szép szá­mú érdeklődő közönséget. Ezután Csavlek András Munkácsy-díjas festőművész, a KISZ KB tagja mondott megnyitó beszédet. Utalt a kiállító 22 művész pályájá­nak alakulásában bizonyára jelentős szerepet, ösztönzést jelentő Erkel-diákünnepekre, amely most, ha csak egy ki­állítás erejéig is, de újból összehozta a fiatal alkotó­kat. Szólt a fiatal művészek csoportéletének gondjairól, a szűkebb közösségek erőt megsokszorozó hatásáról. S arról a fontos szerepről, amit a vizuális kultúra be­tölt a társadalom életében. Mindazt őrizve, idegszálaink­ba vésve, amit építünk ma­gunk körül: a humánus éle­tet. Ezért van szükség a gyu­laihoz hasonló kiállítási le­hetőségek megteremtésére. Az ízlésesen megrendezett kiállításon — Székelyhídi Attila munkája — részt ve­vő 22 képzőművész közül sokkal már találkozhattunk a Dél-alföldi Tárlaton. Az alkotók törekvései, formavi­lága között nehéz volna va­lamiféle közöset találni. De egy fontos dolgot valóban közösen képviselnek: a haj­dani diákpróbálkozásból hit­vallássá erősödött bennük a világ ecsettel, vésővel, tus­sal ábrázolása: az alkotás belső kényszere. B. S. E. Fotó: Gál Edit Uttörömegbízatások a megyei elnökség napirendjén Amióta Kati a raj „évfor­duló-felelőse”, sokkal aktí­vabb, mozgékonyabb. Az év elején ő maga vállalta, igaz, némi elmarasztalás és jóin­dulatú biztatás után, hogy fi­gyelemmel kíséri az ünnepe­ket, a községi rendezvénye­ket. A feladat, ami egyben a közösség megbízatása is, ak­tív úttörőmunkára serkenti Katit. Egy kiragadott példa ez a sok közül, amely bizo­nyítja : ha kihasználják az út- törőközösségekben az egyéni vállalások, megbízatások ad­ta lehetőségeket, akkor az jó irányba befolyásolja a gyermekek magatartását, s előbbre viszi az egész közös­ség ügyét. Hogyan élnek ezekkel a lehetőségekkel a mezőkovácsházi járásban? Elsőként erről tárgyalt Var­ga Sándor elnökletével áp­rilis 28-án, tegnap Batto- nyán megtartott ülésén az úttörőszövetség Békés me­gyei elnöksége. Kovács At- tiláné mezőkovácsházi járási úttörőelnök arról számolt be a testületnek, hogy a járás csapatainak többségében az egyéni vállalások és a kö­zösségi megbízatások jól be­illeszkednek a tevékenységi rendszerbe. A megbízatások a gyermekek életkori sajá­tosságainak megfelelőek, és miután minden gyermeknek van konkrét feladata, érzi munkája fontosságát. A vég­rehajtás ellenőrzésével, ér­tékelésével pedig fejlődik a fiatalok kötelességérzete, a közösségért vállalt felelős­ségtudata. Jól ösztönzik ezek az önként vállalt kisebb- nagyobb feladatok, megbíza­tások a gyermekeket az is­meretszerzésre, önművelés­re, a szűkebb-tágabb kör­nyezet, a felnőttek világá­nak, a közéletnek a megis­merésére is. Néhány példa a vállalásokra, megbízatások­ra: hulladékgyűjtés, ügyelet, az iskola kertjének, a község parkjainak gondozása, sport- versenyeken való részvétel, levelezés külföldi úttörőkkel, könyvtárlátogatás, a kiseb­bek segítése, munkásmozgal­mi veteránokkal való talál­kozás, naplóvezetés. Az elnökség ezután Ja- novszki Attila megyei kép­zésfelelős előterjesztésében az idei nyári felkészítő tábor programját vitatta meg, majd a „Gyermekekért” emlékplakettek odaítéléséről döntött a testület. Végül a battonyai Mező Imre úttörő- csapat úttörőtanácsának tag­jaival folytattak beszélgetést a megyei elnökség tagjai az- első napirend témájáról.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom