Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-28 / 98. szám

a 1981. április 28„ kedd Tanácskoztak megyénk ifjúkommunistái KISZ-vezetőkkel beszélget a szünetben Frank Ferenc (Folytatás az 1. oldalról) Számos kommunista mű­szak és társadalmi munka eredményeképpen helyi re­konstrukciók nyertek befeje­zést, óvodák, bölcsődék, is­kolai tantermek felépülése, bővítése jelzi a fiatalok len­dületét, áldozatvállalását. A sok, kézzel fogható ered­mény elismerése mellett azonban nem kevés kritika is éri fiataljainkat. Az vala­mennyiünk tennivalója — benne a Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség feladata is —, hogy a párt politikájának szellemében, a társadalmi munkamegosztásban elfog­lalt helyének, szerepének megfelelően neveljük a fia­talokat tisztességre, helytál­lásra, becsületes tenniaka- rásra. Mindezt csak a munkán keresztül, a mindennapok céljával, a nehézségek leküz­désének akarásával, és azok közepette valósíthatjuk meg. A munka tesz bennünket a hazát szerető, annak gazda­godását szolgáló, a mozga­lomért és saját céljainkért küzdeni tudó, cselekvő, igaz emberekké. Kedves Elvtársak! Másodszor az ifjúság esz­mei, politikai neveléséről, marxista—leninista oktatá­sáról kívánok szólni. A megyében élő ifjúság ma műveltebb, képzettebb, mint a korábbi időszak ifjú­sága, de kevesebb a törté­nelmi tapasztalata, s a ne­hézségek is alig ismertek számára. Az MSZMP helyes, és a tömegek által támoga­tott politikája folytán ki­egyensúlyozott, politikai ki­térőktől mentes közel két és fél évtizedes periódust tud­hatunk magunk mögött. E nyugodt fejlődési időszak a lakosság körében, de különö­sen a fiatalabbaknál kialakí­tott és erősített egy olyan felfogást, miszerint a szo­cialista építés konfliktusok­tól, az új rendhez vezető út göröngyöktől, buktatóktól mentes folyamat lenne. S ha mégis vannak problémák és nehézségek, ezek feloldása csak tőlünk, szubjektív szán­dékainktól függ. A marxizmust, a forradal- miságot, a szocialista építést sokkal nehezebb a gyakorlat­ból, mint a könyvekből ta­nulni. Ez természetesen nem jelenti a politikai oktatás, nevelés gyengeségeinek ta­gadását. Ellenkezőleg, mi­után a gyakorlati tapasztala­tok most kevésbé „forradal­masítanak”, nevelnek, mint a küzdelmesebb esztendők­ben, ma sokkal inkább szük­ség van a marxista—leninis­ta oktatás színvonalának emelésére. Ez annál inkább is szükséges, mert a fiatalok körében megnövekedett az érdeklődés a történelmi kér­dések, tapasztalatok iránt. A pártszervezetek feladata gon­doskodni arról, hogy & marxizmus—leninizmus ok­tatása a mai fiatalok számá­ra életszerű, dogmáktól men­tes és valóban hatásos le­gyen. Biztosítsák a legjobb, legképzettebb, legtapasztal­tabb propagandistákat az if­júsági szervezeteknek. Kedves Fiatalok! A megyében a pártszervek és alapszervezetek mindig is nagy figyelmet fordítottak és fordítanak a párt utánpótlá­sát jelentő KISZ-szervezetek, fiatalok munkájának segíté­sére. Az elmúlt hónapokban ez a figyelem még inkább érezhető volt. A pártszervek mindenütt értékelték az irá­nyításuk alá tartozó szerve­zetek munkáját, rendszere­sen részt vettek a KISZ kü­lönböző fórumain, beszámol­tatták a fiatalokat a végzett munkáról, a kongresszusra történő felkészülés helyzeté­ről. Ezekre a fórumokra is az volt a jellemző, hogy nem általában beszéltek a fiata­lokról, az ifjúsági szervezet előtt álló feladatokról, ha­nem az adott terület konk­rét tennivalóihoz kötötték. Nem kerülve meg saját fe­lelősségüket. véleményezték a pártirányítás gyakorlatá­nak kérdéseit is. Elmondhat­juk, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva pártszervezeteink munkastílusa, munkamódsze­re korszerűsödött ebben a kérdésben is. A pártszervezetek döntő többsége állandó és rendsze­res feladatnak tartja az if­júsággal, a KISZ-tagokkal való foglalkozást, örvende­tes a párt és a KlSZ-szerve- zetek mindennapi munkában megnyilvánuló erősödő kap­csolata. Kedvező az előre­haladás abban is. hogy a pártszervezetek konkrét fel­adatok adásával és számon­kérésével segítik a KISZ- szervezeteket. A pártnak az a célja, hogy olyan utánpótlást neveljen, amely munkában edződött, tettre kész, bátran kezdemé­nyező, a mindig változó, fej­lődő követelményeknek meg­felelő erőt képvisel. Annak az utánpótlásnak pedig, aki ma, holnap és ezután veszi át a vezetést, irányítást tő­lünk az élet minden terüle­tén, a KISZ-ben is meg kell teremteni a lehetőséget a fel­készülésre. Ennek a feladat­nak pedig csak színvonala­san működő, életképes KISZ- szervezetek tudnak megfelel­ni. A megyei pártbizottságnak, pártszerveknek és pártszer­vezeteknek az a véleménye, hogy a megyében a KISZ- szervezetek betöltik szerepü­ket. Munkájuk tartalma, te­vékenységük színvonala azonban nagyon eltérő. Né­hány helyen gyengén dolgo­zó KISZ-alapszervezetek is vannak. Ebben a kérdésben nem lehet elvonatkoztatni az ott dolgozó pártszervezetek felelősségétől. Az a felfogá­sunk, hogy minden pártszer­vezet tevékenységének, tar­talmi munkája megítélésé­nek fontos mércéje az irá­nyítása alá tartozó KISZ- szervezet munkájának szín­vonala. Mi azt valljuk, hogy amilyen a pártszervezet mun­kája, olyan a KlSZ-szerve- zet tevékenysége. A párt- szervezetek érezzék maguké­nak az ifjúsági szervezetet, adjanak világos válaszokat kérdéseikre. A pártszervezeteknek nem lehet kívülről nézni a KISZ- szervezetek tevékenységét. Nem lehet — amit eseten­ként tapasztalunk egy-egy akcióra szorítkozva — kam­pányszerűen foglalkozni a fiatalokkal. Ugyanakkor na­gyon érzékenyen és differen­ciáltan szükséges alkalmazni a pártirányítás módszereit. Semmiképpen ne úgy segít­sünk nekik, hogy megfogjuk a fiatalok mindkét kezét, s ezzel megfosszuk őket az ön­állóságtól, a kezdeményező­szereptől, az akadályok le­küzdésének sikerétől. Ám abba a hibába sem szabad esni, hogy az önállóságra ala­pozva elengedjük a kezüket. Amikor a KISZ-ről, mint a párt utánpótlásáról beszé­lünk, a legmeggyőzőbb ér­vek mellett is a számok a bizonyítás tényezői. A megye párttagságának jelenleg több mint 10 százaléka 30 éven aluli fiatal. A pártválasztá­sok alkalmával számuknak megfelelő arányban kerültek a különböző választott párt­testületekbe, kaptak meg­tisztelő lehetőséget és fel­adatot képességük kibonta­koztatására. A párt a folyamatos párt­taggá nevelő és tagfelvételi munkában is számít a KISZ- szervezetek közreműködésé­re. Az ifjúsági szövetség egyik legnemesebb feladata- a párt utánpótlásának neve­lése. E feladatnak egyre kö­vetkezetesebben tesznek ele­get a megyében dolgozó KISZ-szervezetek. Tudatos, tervszerű nevelő munkával készítik fel a fiatalokat a párttagságra. Kedves Elvtársak! Végezetül szólni kívánok néhány tennivalóról. Az utóbbi években tovább ja­vult a megyében a KISZ szervezettsége, mégis mi vál­tozatlanul fontos feladatnak tartjuk a termelésben részt vevő fiatalok arányának ja­vítását, a KISZ tömegbefo­lyásának tovább erősítését és szélesítését. A KISZ gyako­roljon nagyobb hatást a szer­vezeten kívüli fiatalokra is. Meg kell szüntetni azokat az aránytalanságokat, ame­lyek ma még az egyes ifjú­sági rétegek, korcsoportok körében a szervezettséget jel­lemzik. Fokozottabb, hatéko­nyabb irányító munkával szükséges eíérni a munkás- es mezőgazdaságban dolgozó fiatalok, a műszaki és agrár­értelmiségiek KISZ-be való bevonását. A KISZ-szervezeteket min­denütt alkalmassá kell ten­ni a megnövekedett felada­tok ellátására. Tevékenysé­gük meghatározójává a min­dennapok becsülettel vég­zett munkája, a tanulás vál­jon. Ápolják és gazdagítsák azokat a szervezeti kerete­ket. amelyek segítik a célki­tűzések megvalósítását. Te­gyék színesebbé, vonzóbbá a szervezetek életét, program­ját. Vessék ki magukból a bürokratikus, formális voná­sokat, a rendezvénycentri- kusságot. Fordítsanak na­gyobb gondot a politikai, vi­lágnézeti, nevelésre, az ér­telmes és tartalmas célok kitűzésére. Ez feltételezi, hogy a KISZ vezető tisztségeit politikailag elkötelezett, jól felkészült, a tömegpolitikai munkát jól értő, vezetni tudó. a fiatalok bizalmát élvező káderek tölt­sék be. A párt segít ebben a munkában, a káderek ne­velésére, felkészítésére lehe­tőséget biztosít. Éljenek ez­zel. A jövőben csökkenjen a KISZ-vezetők körében az évenkénti cserélődés aránya. A magas fluktuáció — ami évek óta jellemző az alap­szervezeti titkárokra és ve­zetőségi tagokra —, nem biz­tosítja a szervezetek stabili­tását, hullámzó teljesítmé­nyeket eredményez. A KISZ- nek pedig rendszeres, folya­matos, kiegyensúlyozott te­vékenységet folytató szerve­zetekre és káderekre van szüksége. Tisztelt Küldöttgyűlés! Kedves fiatal Barátaim! A KISZ X. kongresszusa jelentős állomás az ifjúsági szövetség életében. Megfo­galmazásra kerülő határoza­tai hosszabb távra szabják meg a feladatokat. Kívánjuk, hogy az ifjúság minél széle­sebb rétegeit sikerüljön ak­tivizálni, bevonni a végre­hajtásba. Teljesítsék minél magasabb színvonalon válla­lásaikat, eredményes mun­kával bizonyítsák, hogy min­denkor megfelelnek a párt bizalmának. Azt kérjük és várjuk a KISZ-tagságtól, a megye if­júságától, hogy az e fóru­mon és majd a kongresszu­son megfogalmazott tenni­valók végrehajtásában vál­laljanak kezdeményező sze­repet, legyenek aktív meg­valósítói a kapott és maguk által megjelölt feladatoknak. Példamutató munkával, ta­nulással és a közéletben ta­núsított odaadó helytállással járuljanak hozzá szocialista társadalmunk fejlődéséhez, szűkebb hazánk, Békés me' gye gazdagodásához, gyara­podásához, s benne egyéni céljaik megvalósításához. Dékány Zsigmond küldött Vitával folytatták mun­kájukat a tanácskozás részt­vevői. összesen 25-en szólal­tak föl, 10 hozzászólásra már nem jutott idő, így ők írás­ban adták be mondanivaló­jukat. Felszólalt a küldött- gyűlés vitájában Frank Fe­renc. A vitában felszólaló kül­döttek a KISZ-munka kü­lönböző területeivel foglal­koztak. Szóltak saját tapasz­talataikról, véleményt fűztek a dokumentumokhoz, javas­latokkal egészítették ki, s így az általuk elmondottak­kal is kiegészítve vált még teljesebbé a megyei ifjú­kommunistáiról alkotott kép. íme, néhány a hozzá­szólások közül: Dékány Zsigmond mozdonyvezető, békéscsabai küldött, a KISZ érdekvédelméről, érdekkép­viseletről szólva nagyon lé­nyeges dologra hívta föl a figyelmet. Nevezetesen arra, hogy a KISZ-vezető legyen alkalmas partner a különbö­ző fórumokon, döntéseknél, csak így képviselheti ér­demben a fiatalokat. Gyeb- nár Judit, az orosházi szak­munkásképző intézet tanuló­ja arról számolt be, hogy lényegesen javult iskolájá­ban a szervezettség. Ugyan­akkor javasolta az ösztön- díjrendszer felülvizsgálását. Czeglédi Károly sarkadi elektroműszerész elmondta: náluk sehogyan sem megy a KISZ-radarmozgalom, élen­járnak viszont a fiatalok az újításokban. Szintén ő tett említést arról, hogy megle­hetősen túlterheltek a KISZ- titkárok. „Értelmiséginek tekinthető-e az agrár szak­ember?” — e kérdéssel kezd­te felszólalását dr. Szabó István küldött, mezőhegyes! állatorvos, majd kifejtette: a kérdés mögött szemlélet rej­lik, amelynek lényege, hogy még ma sincs kellő társa­dalmi rangja a mezőgazda- sági munkának. Pedig az élet, a gyakorlat már rég rácáfolt erre a szemléletre. Beszélt továbbá arról, hogy falun is megoldható a szak­emberellátás, példa rá Me­zőhegyes, ahol a fiatalok, közöttük a diplomások szá­mára vonzó élet- és munka­körülményeket alakítottak ki. „A munkát meg lehet sze­rettetni velünk, de rossz szervezéssel az ellenkezőjét lehet elérni.” — Ezt pedig Fekete Erzsébet, a békéscsa­bai közgazdasági szakközép- iskola tanulója mondta, az építőtáborozás kapcsán. Szó­vá tette, hogy a felnőttek jó "éldája mennyire befolyásol­ja a fiatalokat, továbbá azt is, hogy jól szervezzék meg a diákok munkáját, „ha dol­gozni járunk, ne üres lézen­géssel teljen el a nap”. Kozák Ferenc gyulai kül­dött a KISZ munkastílusá­val foglalkozott hozzászólá­sában, s beszámolt az 1974- es áprilisi KISZ KB hatá­rozat végrehajtásának főbb gyulai tapasztalatairól. Egy­értelművé váltak a követel­mények, első helyre kerül­tek az alapkötelezettségek — ezt mutatják a gyakorlati tapasztalatok — mondta. Ugvanakkor arról is beszélt, hogy a hét év során néhány feladat végrehajtása az alapszervezetekben rutinsze­rűvé vált, példa erre az egyéni vállalások értékelése. . Felszólalásában hangsú­lyozottan az úttörőközösség­ből a KISZ-be való átmenet kérdéseivel foglalkozott Var­ga Sándor megbízott megyei úttörőelnök. Sorra vette az úttörő és a KISZ együttmű­ködési területeit, a ma már tartalmában is megnyilvá­nuló jó kapcsolatokat. Utalt arra, hogy a KISZ, ha még- inkább előtérbe helyezi e kapcsolatok" elmélyítését, ez­zel saját utánpótlásának ne­velését is szolgálja. *■ Derűt, vidámságot hoztak a' felelős­ségteljes tanácskozásra a dé- vaványai Gábor Áron Úttö­rőcsapat pajtásai, a kék nyakkendőben büszkén fe­szítő Szabó Edina kisdobos és két • úttörőtársa, akik tré­fásan szóltak a „nagyokkal”, a KISZ-esekkel való kap­csolatukról : „Köszönjük az összegyűjtött rozsét, de jó lenne, ha a tábortűz fényé­nél a KISZ-esek arcát is ott látnánk” — mondták, majd átadtak egy naplót, hogy abban örökíttessék meg a következő öt év út­törő—KISZ-es testvérkap­csolat krónikája. A békés­csabai Martos Flóra Úttörő­csapat pajtásai pedig vidám dalukkal éneklésre bírták a küldötteket is. Ezután folytatódott a vita. Árgyelán György kétegyházi küldött a gyulai járásban példás amatőr művészeti mozgalomról, klubéletről számolt be, Nagy Mária bé­késsámsoni gépi varró a sportról, az orosházi járás­ban tapasztalható jó kezde­ményezésekről beszélt. Fel­szólalt a küldöttgyűlésen Gyenesei István, a KISZ KB osztályvezetője. ö egyebek között — a kongresszusi le­vél kapcsán — az építő kri­tika előbbre vivő szerepét hangsúlyozta, és elismeréssel szólt a Békés megyében fo­lyó KISZ-munkáról. Figye­lemre méltó javaslatot tett hozzászólásában dr. Szabó Péter békéscsabai orvos: in­dítványozta, egészítsék ki a határozattervezetről szóló megyei állásfoglalást az idős emberek megbecsülését, a róluk való gondoskodást szorgalmazó kitétellel. Boj­tos Sándor, a megyei tanács apparátusi KISZ-bizottsága nevében arra hívta fel hoz- zászólalásában a megye KISZ-szervezeteit, hogy vál­lalják egy-egy romos, lakat­lan tanya lebontását. így ezeket a területeket is me­zőgazdasági művelés alá le­hetne vonni — 300—350 hektár termőföldről van szó, s ez nem csekély terület. A vitában elhangzottakat Duna Mihály foglalta össze, majd a küldöttek — a java­solt módosításokkal és ki­egészítésekkel — elfogadták a küldöttgyűlés dokumentu­mait. A küldöttek ezután titkos szavazással megválasz­tották a 15 tagú megyei KISZ-bizottságot, a pénz­ügyi ellenőrző bizottságot, és a X. KISZ-kongresszus Bé­kés megyei küldötteit is. Más, fontos beosztásra való tekintettel nem szerepelt a jelölőlistán Duna Mihály ne­ve. A testületek zárt ülésen választották meg tisztségvi­selőiket. A KISZ Békés me­gyei Bizottságának első tit­kára lett Pataki István, tit­kárai pedig Gyarmati Irén, és Kozák Ferenc. A pénz­ügyi ellenőrző bizottság el­nöke Szatmári János, titkára Házi Edit. T. I. Szavaznak a küldöttek Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom