Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-03 / 79. szám
ISIIMÉ* 1981. április 3„ péntek Emlékezés Sík Endrére Sík Endre, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége születésének 90. évfordulója alkalmából csütörtökön koszorúzási ünnepség volt a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Katona István és Várkonyi Péter, a Külügyminisztérium nevében Nagy János és Somodi Gyula koszorúzta meg Sík Endre urnáját. Bolgár ajándékbolt nyílt a fővárosban A Szófia néven nyitott bolgár ajándéküzletet Budapesten a Lenin körút 76. szám alatt a Dohány- és Ajándékbolt Vállalat, amelyet csütörtökön Nagy Oszkár igazgató adott át rendeltetésének. Az ünnepélyes megnyitáson ott volt Laut- hán Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettes és Szlav- csq Pesev bolgár kereskedelmi és szolgáltatási miniszterhelyettes. Az üzlet — amelynek évi forgalmát 15 millió forintra tervezik —, a nyitásra 3 millió forint értékű bolgár népművészeti cikkeket és ajándéktárgyakat, kerámiát, ólomkristályt, bőrdíszművet, hazánkban újdonságnak számító márvány dísztárgyakat, ezüstbizsut, szőnyegeket. italokat kínál a vásárlóknak. Szerdán délután Békéscsabán, a városi tanács dísztermében ünnepséget tartottak, melyet Araczki János ta-_ nácselnök nyitott meg. Ezt" követően Vantara János általános tanácselnök-helyettes ismertette a településfejlesztő társadalmi munka eredményét. Az elmúlt ötéves tervcik- lusbap jelentős fejlődést ért el a megyeszékhely. Több mint 4 ezer lakás épült, és mintegy. 10 ezren költöztek új otthonba. Ugyanakkor 27 kilométer járda, 11 kilométer csapadékvíz-elvezető csatorna, 9 ezer négyzetméter park létesült. A város gyermekintézményekkel, körzeti orvosi rendelőkkel, gyógyszertárral, diákotthonokkal, áruházakkal, közművekkel gyarapodott. Ehhez a gyarapodáshoz Békéscsaba lakossága, üzemei, szövetkezetei, szocialista brigádjai is jelentős mértékben hozzájárultak. Az ötéves tervciklusban a társadalmi munka értéke meghaladta a 105 millió forintot, a múlt évben pedig 24 millió 600 ezer forintot tett ki. A tájékoztató után Araczki János tanácselnök és Ba- nadicsné Lóránt Ibolyaa HNF városi elnöke adta át a „Békéscsaba Városért” kitüntetést Trefil Károlynak, a DÉMÁSZ békéscsabai üzeme igazgatójának, az Egyesített Egészségügyi Intézmény Tüdőgondozó Intézet kollektíTrefil Károly, a DÉMÁSZ békéscsabai üzemének igazgatója átveszi Araczki János tanácselnöktől a „Békéscsaba Városért” kitüntetést Fotó: Martin Gábor vájának, valamint a 611. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetnek. Értékelték a kerületek, a vállalatok és szövetkezetek, az intézetek, valamint az iskolák közötti versenyt is. Az első díjakat a város VI. kerülete, a Lenin Termelőszövetkezet, a 635. sz. Szakmunkásképző Intézet és a Padrah Lajos Általános Iskola képviselői vették át. A megyei tanács által alapított Településfejlesztő Társadalmi Munkáért emlékérmet három kollektíva és 10 dolgozó, a Kiváló Társadalmi Munkás emlékérmet ugyancsak 10-en, az Érdemes Társadalmi Munkás kitüntetést pedig 15-en kapták meg. —di Több mint 24 millió forint értékű társadalmi munka Békéscsabán a Minisztertanács napirendjén: Intézkedések a vízkárelhárítás fejlesztésére Az országos kempingtalálkozó előkészületeiről A vízkárok csökkentése érdekében növelni kell az árvíz- és belvízvédelmi művek védőképességét — állapította meg a gazdasági bizottság, amely csütörtökön a kormány elé terjesztett jelentésében számolt be a vízkárelhárítás helyzetéről.- és a tervezett intézkedésekről, feladatokról. A gyorsabb fejlesztést indokolja, hogy az árvízvédelmi művekkel védett területeken, a mintegy 500 milliárd forintra becsült népgazdasági vagyon az ezredfordulóra várhatóan megkétszereződik, tehát a korábbinál kevesebb és kisebb árvízi elöntések is növekvő károkat okozhatnak. Emellett a nagyobb folyóink mentén kiépített 4180 kilométer hosz- szú elsőrendű árvízvédelmi fővonalból 1670 kilométer hosszú szakaszon további erősítési, magasítási munka, és mintegy 80 kilométer hosszú új védvonal megépítése szükséges a kívánt biztonság eléréséhez. Természetesen a népgazdaság erőforrásaitól függően kerülhet sor az árvízvédelmi művek fejlesztésére, de a károk1 mérséklésére még sok más lehetőség is kínálkozik. Ezért intézkedtek arról, hogy a rendszeres vízkárral veszélyeztetett területeken a mezőgazdaság termelési szerkezete alkalmazkodjon a vízjáráshoz: például rét- és legelőgazdálkodással, rövid tenyészidejű növénykultúrákkal, árvíztűrő erdőgazdálkodással. Ezt a megoldást a hullámterek hasznosításánál kormányhatározat írta elő. és miután a végrehajtás akadozott, indokolt, hogy szigorúbban követeljék meg a határozat érvényesítését, s ugyanakkor a biztosítási feltételek módosításával anyagilag is ösztönözzék a termelési szerkezet átalakítását. A folyók mentén kiépített gátak közötti hullámtér 146 ezer hektár, amelyből mintegy 40 ezer hektárnyi területet nyári gátak védenek a közepesnél kisebb árvíztől. Az árhullámok azonban már hosszú ideje rendszerint magasabbak, s évente elöntik’ e területek túlnyomó részét. A csekély biztonság ellenére is, ezen a hullámtéren intenzív mezőgazdasági termelést folytatnak, s így a károk is visszatérőek. Kétségtelen már, hogy egyes nyári gátakat nem lehet tovább fenntartani, de több helyen lehetőség mutatkozik az erősítésre. Ezért most részletesen megvizsgálják a nyári gátak átépítésének vízügyi-műszaki és gazdasági feltételeit, s kidolgozzák e munkák végrehajtásának szabályait. A károk csökkentésének jól bevált módszere, hogy a különösen magas és tartós árhullámokat megcsapolják1, átvágják a gátat, és úgynevezett szükségtározóba engedik be a víz egy részét. A kisebb folyók mentén eddig négy ilyen szükségtározót alakítottak ki, és a tervek szerint még öt helyen létesítenek hasonló víztározót. Az országból 4,1 millió hektár a belvízjárta terület, amelyből évente átlagosan 103 ezer hektár kerül víz alá, de szélsőséges körülmények között az elöntés kiterjedhet 600 ezer hektárra is. Ez év márciusában a belvíz 109 ezer hektárt borított el. A tervek szerint mintegy 30 százalékkal növelik a belvízelvezető rendszerek, 20 százalékkal az átemelő szivaty- tyúk', s kétszeresére a tavaszi belvizeket befogadó és nyárra tartalékoló tározók teljesítményét. A lakott települések belterületének egyharmadát fenyegeti vízveszély, s az utóbbi másfél évtizedben gyakoribbá vált a vízkár. Lényegesen csökkenthetők lehetnének a károk1 tervszerűbb településfejlesztéssel, illetve építési korlátozással. A lakott és a mezőgazdasági területek vízelvezető hálózatának kialakításában jó néhány helyen hozott már gyümölcsöző eredményt a lakosság közreműködése, társadalmi munkája. Ezek a kedvező tapasztalatok jelzik, hogy az eddiginél is szélesebb körben lehet és kell élni az önként vállalt társadalmi összefogás erejével, a lakosság és a KISZ-fiatalok áldozatvállalásával. Április 2-án, csütörtökön ülést tartott a dolgozó fiatalok VI. országos kempingtalálkozójának szervező bizottsága. A bizottság áttekintette a találkozó sikeres lebonyolítása érdekében az eddig tett intézkedéseket. Tájékoztatót hallgatott meg az országos találkozó kiírásáról, a technikai feltételek biztosításáról. Az előkészületek jegyében április 14-én és 15*én a KISZ Központi Bizottsága Békés megyében rendezi Tegnap, a tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap délelőttjén, úgynevezett nyílt napot tartott a Békéscsabai 9-es számú Általános Iskola az ifjúsági és úttörőházban. A programot az ünnepélyes úttörőcsapat-gyűlés vezette be, amelynek keretében az iskola színjátszó szakköre és kórusa felszabadulási emlékműsort mutatott be diáktársaiknak. A csapatgyűlés véBartók-elöadások román nyelven a megyeszerte megtartott Bartók-megemlékezések szép színfoltjai voltak a Gyulán, a Mogyoróssy Könyvtárban és Kétegyházán, a - községi könyvtárban megrendezett román nyelvű előadások. Ion T. Florea, aradi Bartók- kutató a Bartók-centenárium alkalmából a Békés és Arad megyék közötti kulturális kapcsolatok keretében megjelenő „Bartók Béla népdalkutató tevékenysége Békés, Bihar és Arad megyékben” című kötet Arad megyei anyagának szerzője, a Gyulán és Kétegyházán megtartott előadásában Enescu és Bartók kiemelkedő zenei tevékenységéről beszélt a szép számban megjelent érdeklődőknek. meg a megyei KlSZ-bizott- ságok honvédelmi- és sportfelelőseinek értekezletét. A sportfelelősök bejárják a tábor és a versenyek későbbi helyszíneit. A Pósteleken július 9~e és 11-e között megrendezésre kerülő találkozóra rövidesen megkezdik a feltételek biztosítását. Felújítják a bekötő utat, sportpályát, színpadot, vetítőfalat építenek, mindehhez a fiatalok társadalmi munkájára is számítanak. gén avatták fel az új kisdobosokat és úttörőket. A nyílt nap második részében rendezték meg a kulturális szemlét. Huszonhárom produkciót értékelt a zsűri, és adta át az arra érdemes kisdobos és úttörő vers- és prózamondóknak, színjátszó csoportoknak, hangszeres szólistáknak, pantomimesnek, néptánc- és bábegyüttesnek a helyezéseket tanúsító okleveleket. Kilencszáz hektáron vetettek cukorrépát Az orosházi Béke Termelőszövetkezetben április 1- én befejezték a kora tavaszi munkákat. A közös gazdaságban márciusban kilencszáz hektáron vetették el a cukorrépa vetőmagvait. Az elmúlt napokban többek közt 130 hektár őszi búza fejtrágyázását végezték el, folyamatosan haladnak a vegyszeres gyomirtással, elvetették a lucernát és a többi kora tavaszi vetésű növényt. Befejezték a talajmunkákat azokon a területeken is, amelyeken a későbbiekben kukoricát vetnek. n csabai 9-es iskola nyilt napján Műveltség és magatartás O lvasgatom a legújabb Népművelésben Kormos Sándor „Ifjúság és közművelődés’’ című cikkét, és egyre-másra gondolkozom el megállapításain, vetem össze azokat tapasztalataimmal, keresve a felszín alatt húzódó lényeget, az igazán jellemzőt, nem csak a kirívó eseteket. Olvasom, hogy „az iskolák nem kis százalékának nincs elég ereje ahhoz, hogy a tanórán kívüli kulturális nevelést nagyobb intenzitással végezze.” Olvasom azt is, hogy „kevés az igényes szórakozási alkalom, alig javult az ifjúsági klubokkal való ellátottság.’ Rengeteg és nagy gondunk az ifjúság. És milyen sokfélék ezek a gondok, és milyen másképpen látja szinte mindenki, aki szót kér, ha erről beszélnek valahol. És milyen sokféleképpen látják azok is, akik nem kémek szót, és semmit sem mondanak. Vagy azért, mert túlságosan borúlátók, vagy pedig azért, mert nem nagyon hisznek a változás lehetőségében, még akkor sem, ha tudják, hogy sok minden változhatna, ha keményebben összefognánk, ha a nézetek sokfélesége összébb igazodna, és ha a szavak és újra szavak helyett megsokasodnának a segítőkészség cselekvő megnyilvánulásai, ha — Kormos Sándor cikkére utalva — az iskolák erőt, időt és energiát találnának arra is, hogy a tanórán kívüli kulturális nevelés hivatott, de legalábbis egyik gazdái lennének. Hogyan, sóhajtanak fel ilyenkor pedagógus ismerőseim: „fogalmad sincs, újabban menynyit értekezünk”, és közben viccnek szánt igazságokat mesélnek arról, hogy kis és nagy szünetekben a kijelölt pedagógus papírral a kezében jegyezgeti tanítványainak változó személyiségjegyeit ... Nem titok, jó magyar nyűg, hogy nehezen találjuk meg a rómaiak által annyit hangoztatott „arany középutat”, ami távol áll a középszerűségtől, semmi köze hozzá. Az sem titok, hogy lelkesedéseinkben és borongásainkban át-átesünk a ló túlsó oldalára, miként azt a tanítványait a szünetekben figyelő és jegyezgető pedagógus jól szimbolizálja. Az sem titok, hogy tévedéseinket nehezen ismerjük be, és szeretjük azokat a mellék- mondatokat, amelyek így kezdődnek: „de”... vagy „ugyanakkor”. Ettől azonban még a gond gond marad, a jövőt alapozó műveltség, magatartás, emberré válás pedig csak óhaj. És óhajthatunk bár valamit a legoda- adóbban, virágzó szavakkal, csillogó szemekkel: ez bizony mindig is kevés volt. „Minden Demosthenesnél szebben beszél a tett” — írta Petőfi Sándor hajdanán, és ennek érvénye ma is csorbítatlan. Igen, a tett. Az olyan körülmények létrehozása, melyben tanulni lehet á kulturált emberi kapcsolatokat is, a szép, közös szórakozást; elsajátítani magatartásformákat, az önmegvalósítás lépcsőfokait. így leírva, persze, ezek is szavak, és semmit érők, ha nem követi őket egyetlen tett, egyetlen változás sem, mely arrafelé mutat, ahol majd á kétségtelen fellelhető lelki sivárságot felváltja a szellemi gazdagság, a közömbösséget az érdeklődés, a baráti kitárulkozás. Műveltség és magatartás: összetartozó, egymást kiegészítő fogalmak. Egyik sem lehet meg a másik nélkül, mint ahogyan a kisebb-na- gyobb közösségek sem lehetnek, lehetnének meg egyik nélkül sem. A műveltség és a tiszta, világító emberi magatartás nem lesz csak úgy a semmiből: nagyon sokat kell áldozni érte, tenni, ösztönözni másokat, segíteni másokon. Kormos Sándor azt írja, hogy „kevés az igényes szórakozási alkalom”. Igaza van, bár azt is hozzá kell tenni, hogy igényt kelteni a meglevő kevéshez szintén nélkülözhetetlen. Ha példákat keresünk, elég csak arra gondolnunk, miért üresek a mozik, amikor magvasabb, tartalmasabb filmet vetítenek; miért vannak több ezren egy nyilvános pop-„kon- certen”, és tizenkettőn író-olvasó találkozón? Eszembe sem jut, hogy a könnyű, a pihentető szórakozást megkérdőjelezzem. Az utóbbit kérdőjelezem meg, és teszek a kérdőjel után még egy felkiáltójelet is azzal, hogy nem jól van így! De, hogy nem jól van, attól még semmi meg nem változik. A változáshoz az iskola erre is jutó ereje kell, a pedagógusok és népművelők megszabadítása a papírmunka újabb keletű árvízveszélyeitől, a nemcsak leírt együttműködés, egy célért tevékenykedés iskolák, kul- túrházak és más művelődési intézmények között. Az is kell, hogy a „Művelt ifjúságért, korszerű műveltségért” indított akció ne falra írt jelszóként magasodjon a fiatalok felett, hanem beköltözzön a szívekbe, az értelembe: hiszen megtanultuk végre, hogy minden jelszó any- nyit ér, amennyit megvalósítunk belőle, hogy több kell az elszálló szavaknál. n áci .Mihály írja gyönyörű versében: „Nem elég útra lelni, I az úton menni kell!” Már régen útra leltünk. Menjünk, haladjunk tovább. És talán egy kissé magabiztosabban. Sass Ervin A Békéscsabai Forgácsolószerszám-gyárban, tegnap, április 2- án a gyár párt- és gazdasági vezetése nevében Bakó Ignác igazgató zászlót adományozott a gyár KISZ-bizottságának. A zászlót Finta János, a KISZ-bizottság titkára vette át Fotó: Fazekas László
