Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-25 / 96. szám

Utazás a Szovjetunióba Idegenforgalmi kiállítás Gyulán Utazás a Szovjetunióba — a turizmus és a barátság or­szágába. Ezzel a címmel rendezett kiállítást Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központban az Intourist, és az országos, illetve a me­gyei idegenforgalmi hivatal. Az április 23-i megnyitón Dér Lajos, a városi tanács elnökhelyettese üdvözölte a szép számú érdeklődőt, a meghívott vendégeket és a szakembereket. Ezután Grigorij M. Adi* jánc, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa mellett működő idegenforgalmi főhivatal ma­gyarországi képviselője mon­dott beszédet. Hangsúlyozta: a szovjet kormány nagy je­lentőségűnek tartja az ide­genforgalom fejlesztését, hi­szen ez hozzájárul a népek közötti megértéshez, a béke megszilárdításához. A Szov­jetuniót 1979-ben mintegy ötmillió turista kereste fel a világ 162 országából és több mint 4 millió szovjet ember látogatott el 142 államba. Ez a szám tavaly tovább növe­kedett. A vendégek sok út­vonal közül válogathatnak. Ütba ejthetnek 156 várost, közöttük 15 szövetségi köz­társaság fővárosát, fontos ipari, tudományos és kultu­rális központokat, a hősi vá­rosokat, valamint az üdülő- és szanatóriumi körzeteket. Különösen gazdag és vonzó programokat kínál Közép- Ázsia vidéke. Az ünnepélyes megnyitó filmvetítéssel és szakmai ta­nácskozással zárult. A kiállí­tás május 5-ig tekinthető meg. Energiagazdálkodásunk feladatai A műszaki-fejlesztési hó­nap keretén belül érdekes előadást rendezett tegnap, pénteken a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesüle­tek Szövetsége Békés megyei szervezete és az Energiagaz­dálkodási Tudományos Egye­sület békéscsabai csoportja. A Technika Háza nagyter­mében Wiegand Győző, az Állami Energetikai és Ener­gia-biztonságtechnikai Fel­ügyelet igazgatója tartott előadást a VI. ötéves terv­időszak energiagazdálkodási programjából adódó hatósá­gi és vállalati feladatokról, az energiaracionalizálási le­hetőségek kihasználásáról. A téma fontosságát jól bi­zonyítja, hogy ésszerűbb intézkedésekkel, hatékony ta­karékossággal elérhető, hogy a termelés gyorsabban fej­lődjön, mint az energiafel­használás. Erre a hatékony energiagazdálkodásra a kő- olajtermékek és általában az energia árának folytonos nö­vekedése miatt egyre na­gyobb szükség van. Az ener­giaracionalizálási program keretében több olajtüzelésű berendezést állítottak máris ét földgáz-, vagy pakura­üzeműre, de ezt a folyama­tot nem szabad abbahagyni. A jövőben nagy szerep vár a különféle mezőgazdasági melléktermékek, hulladékok és más energiatartalmú anyagok hasznosítására is. Szerzői est Békéscsabán és Gyulán A Békés megyei Művelő­dési Központ, valamint a gyulai Erkel Ferenc Művelő­dési Központ Born Miklós koreográfus 50. születésnap­ja és koreográfusi tevékeny­ségének 32. évfordulója al­kalmából szerzői estet ren­dez. A műsort április 26-án, vasárnap Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központ­ban, április 27-én, hétfőn pe­dig Békéscsabán, a Jókai Színházban láthatja a kö­zönség. Mindkét előadás 7 órakor kezdődik. A szerzői esten fellép a gyulai szövetkezetek Körös táncegyüttese, valamint a békéscsabai Balassi tánc- együttes. Énekel Zsíros Márta. Közreműködik még Pribojszky Mátyás citeramű- vész. valamint dr. Pesovár Ernő, az Országos Néptánc­tanács elnöke. Éljen pártunk és népünk megbonthatatlan egysége! Megérteni és segíteni Kállai Gyula köszöntése Kállai Gyulát, az MSZMP KB tagját, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnökét, a párt és a munkásmozgalom régi harcosát, 50 éves párttagsága al­kalmából az MSZMP Központi Bizottsága nevében óvári Mik­lós, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára köszöntötte, és át­adta a Központi Bizottság em­léklapját. A köszöntésen, amelyre pén­teken a Kb székházában került sor, jelen volt Baranyai Tibor, a Központi Bizottság osztályve­zetője. KGST kereskedelmi tanácskozás Április 21—24-ig Tatabányán tartott ülést a KGST-országok belkeréskedelmi miniszteri ta­nácskozó testületé keretében működő a kereskedelemszerve­zés és -fejlesztés kérdéseivel foglalkozó munkacsoport. A tanácskozáson áttekintették az 1976—80-as időszak munkáját, a soron következő legfontosabb feladatokat. Kölcsönösen tájé­koztatták egymást a baráti or­szágokban létesített új kereske­delmi létesítményekről. A ta­nácskozás pénteken a jegyző­könyv aláírásával zárult. „Nem sajnálni kell ben­nünket, hanem megérteni és segíteni” — mondta Vantara András, a Vakok és Gyen- génlátók Országos Szövetsé­ge Békés megyei szervezeté­nek titkára április 24-én, tegnap, Békéscsabán megtar­tott megbeszélésükön. Az 1352 tagot számláló megyei szervezet 7 körzeti csoport- vezetője, vezetőségi tagjai, a szociális bizottság tagjai és a helyi megbízottak vettek részt ezen az összejövetelen, hogy napi gondjaikat, a tag­ság ügyes-bajos dolgait meg­beszéljék. Sok minden szóba került, s az elhangzottakból is kiderült, hogy az esetek zömében megértéssel fogad­ják, segítik a világtalan, vagy alig látó embereket gondjaik megoldásában a különböző hivatalos szervek, a társadalom. Vantara And­rás elmondta például, hogy Kevermesen a téesz ingyen juttat egy-egy kocsi fát vak és gyengénlátó tagjainak, egy 100 éves világtalan ember portáján pedig társadalmi munkában kitermelték a tű­zifát. A gyomai Köles Ist­ván arról beszélt, hogy fel­kereste az endrődi, gyomai, majd a megyei tanács veze­tőit. Azt kérte tőlük, hogy a megyei szervezet képviselői — maguk is rokkantak — ne legyenek kénytelenek gyalog járni a településeket, ami­kor tagtársaikat látogatják. A segítség nem maradt el, a tanács gondoskodik gépko­csiról. De nem csupán anya­gi segítségre szorulnak e rokkant emberek. Sőt, a meg­értés, a társadalomba, a min­dennapi életbe való beillesz­kedés lehetőségének megte­remtése sokszor fontosabb az anyagiaknál. Hőgye Mihály így fogalmazott: a munkát megtalálhatja a rokkant em­ber is, ha hozzásegítik, és természetesen, ha benne is megvan a készség. Van mun­ka, nem is egyféle, amit a világtalan, vagy alig látó emberek is jól el tudnak lát­ni. A szervezet titkára arra kérte a megbeszélésen jelen­levőket: ha tudnak segítség­re szoruló sorstársakról, ak­kor értesítsék a szervezetet, hogy intézkedhessenek. El­mondta azt is, hogy lehet igényelni többféle segédesz­közt, magnetofont, írógépet — ezek árának 50 százalékát a szövetség téríti — továbbá pontírótáblát, összecsukható botot, és apró, a vak ember számára a mindennapi te­endőket megkönnyítő eszkö­zöket. Felhívta a figyelmet arra, hogy a körzeti csoport- vezetők, helyi megbízottak tartsanak szoros kapcsolatot a tanács» a Hazafias Nép­front, a Vöröskereszt helyi szerveivel, amelyek megértő segítségére mindenkor szá­míthatnak. A bevezetőben a szervezet titkárának egyik mondatát idéztük. Nos, a megértés, a segítség nem marad el, s ez elemi emberi kötelessége is minden egészséges embernek a rokkantakkal szemben. S bizonyára jobban megold­ható is lehetne a rokkantak felkutatása, anyagi, erkölcsi támogatása — anélkül, hogy ők kérnék a segítséget. T. I. Ülést tartott az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága lavnlt a cigányság foglalkoztatottsága megyénkben Elkészült az országos terü­letrendezés irányelveinek összesítése; tegnap a Parla­mentben megtartott ülésen megvitatta az országgyűlés építési és közlekedési bizott­sága is. Az írásos anyaghoz fűzött kiegészítésben Ábrahám Kál­mán építésügyi és városfej­lesztési miniszter kiemelte, hogy ily teljes körű és hosz- szú távra szóló koncepciót Magyarországon most először készítettek. A munka 1975- ben kezdődött meg, s vég­eredményként olyan irányel­vek kristályosodtak ki, ame­lyek — szocialista társadalmi érdekeinknek megfelelően — lehetővé teszik pótolhatat­lan kincsünk, a föld tudomá­nyosabb, átfogóbb védelmét, és ésszerűbb hasznosítását. E lehetőségék kiaknázása érde­kében meg kell teremteni a koncepció, valamint a nép- gazdasági, a minisztériumi és a megyei tervek folyamatos Kétnapos országos mun- kásőrparancsnoki tanácsko­zás kezdődött pénteken Bu­dapesten. A tanácskozáson, amelyen részt vett Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára és Borbándi János, a Miniszter- tanács elnökhelyettese is, Borbély Sándor vezérőrnagy, a munkásőrség országos pa­rancsnoka értékelte az A Magyar Vadászszövet­ség megalakulásának 100. évfordulója alkalmából teg­nap ünnepi közgyűlést tar­tott a MAVOSZ intéző bi­zottsága az MTA kongresszu­si termében. A tanácskozá­son megjelent, és üdvözölte a résztvevőket Németh Ká­roly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Ott volt Soós Gábor mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­nisztériumi államtitkár. Koller Mihálynak, a Ma­gyar Vadászok Országos Szövetsége főtitkárának meg­nyitója után Vallus Pál, a szövetség elnöke tartott elő­adást a szervezett vadászat múltjáról és a következő évek feladatairól. A vadászat, a vadgazdál­kodás, mint elmondta, ha­zánkban különösen az elmúlt két évtizedben fejlődött gyors ütemben, s az eredmé­összhangját. A koncepció va­lóra váltásával, mint a mi­niszter hangsúlyozta, mérsé­kelni lehet a különböző te­lepülések közötti különbsé­geket, s el lehet érni, hogy — lett légyen szó iparról, kulturális ellátásról — a több célú, a több település lakóinak javát szolgáló fej­lesztések kerüljenek előtérbe. A téma jelentőségére, köz- érdeklődést pezsdítő hatásá­ra mi sem jellemzőbb, mint hogy — jogával élve — több, más bizottságban tevékeny­kedő képviselő is részt vett és felszólalt az építési és közlekedési bizottság vitájá­ban. Sas Kálmánnak, a bizott­ság elnökének vezetésével megtartott tanácskozáson be­jelentették: a koncepciót előbb szakmai, majd széle­sebb körű társadalmi vitára bocsátják, amit közérdekűsé­ge indokol. MSZMP XII. kongresszusa határozatainak megvalósu­lását a munkásőrség tevé­kenységében. Részletesen szólt a szolgálati feladatok­ról, a kiképzés végrehajtá­sáról, a politikai nevelésről, a munkásőrök helytállásáról a munkahelyükön és a köz­életben, továbbá a munkás­őrség jelenlegi és jövőbeni feladatairól. A tanácskozás ma fejeződik be. nyék alapján a nemzetközi élvonalba tartozik. Hétszázötven vadásztársa­ságban a harmincezres tag­ság nagy szakértelemmel látja el a vadgazdálkodás, a szelekció, az állomány meg­őrzésének, fejlesztésének és tartásának feladatait. A vadgazdálkodás ma már évente mintegy 40 millió dollár bevételt biztosít az or­szágnak. A jubileumi közgyűlés al­kalmából kitüntetéseket ad­tak át. A vadgazdálkodásban elért kimagasló munkája el­ismeréseként a Munka Ér­demrend aranv fokozatával tüntették ki Bertóti István nyugalmazott fővadászmes­tert. vadász-szakírót, a szö­vetség vadászkiitva-szakbi- znttsáeának elnökét. Tizen- néaven iubileumi emlékér­met kaptak. A kitüntetéseket Vallus Pál adta át. Tegnap délelőtt tartotta ülését Békéscsabán a megyei tanács cigányügyi koordiná­ciós bizottsága. A résztvevők alaposan megvitatták az V. ötéves tervidőszak eredmé­nyeit, a megye cigánylakos­sága élet- és munkakörülmé­nyeinek alakulását. A párt-, az ifjúsági mozga­lom, a megyei tanács, a szakszervezetek megyei ta­nácsa különböző osztályai, az oktatási és közművelődési intézmények, a fegyveres testületek képviselői, terüle­tüknek megfelelően értékel­ték, elemezték, ki mit tett a cigányság kultürálódásáért, életszínvonalának fejlődésé­ért, egészségügyi' helyzetének javulásáért. A megyei tanács munkaügyi osztálya felmér­te a cigányság foglalkozta­tottságának tapasztalatait. Javult az állandó munkavi­szonyban levők aránya, s a nők foglalkoztatottsága. Fej­lődés tapasztalható a mun­kahelyi beilleszkedésnél, ezt a legtöbb helyen a szocialis­ta brigádok is segítik. A te­lepeken élők többsége vi­szont tovább őrzi negatív szokásait, életvitelét. Gyako­ri jelenség körükben a A megyében elsőként az orosházi Petőfi Termelőszö­vetkezet fejezte be a kukori­ca vetését! Mint a Dél-Békés megyei Területi Tsz-Szövet- ségtől megtudtuk, a közös gazdaság szervezett munká­val, az erők ésszerű átcso­portosításával rekoridő alatt végzett a nehéz és fontos munkahelyi vándorlás a na­gyobb kereset reményében.- A most felnövekvő generáció soraiban is sok még az ala­csony iskolai végzettségű. A felmérések alapján tavaly év végéig megyénkben 9 ezer 584 cigány élt, a legtöbben például Mezőgyánban, Gesz­ten, Dobozop, Kevermesen, Sarkadon és Kunágotán. Ezekben a községekben is sokat tesz a helyi vezetés a cigányság életkörülményei­nek javításáért. Sokan szóltak hozzá a té­mához, kiemelve, hogy mi­lyen fontos feladat a tankö­telezettségi törvény betartá­sa, a társadalmi szervek, a Hazafias Népfront, a hon­védség, az egészségügyi dol­gozók, a pedagógusok, neve­lők tudatformáló szerepe. Megállapították/ hogy bár számos területen erőfeszítés­sel próbáltak segíteni a ci­gányság beilleszkedésében, életük alakításában, az ered­ménnyel mégsem lehetünk elégedettek. Befejezésül a gyulai járási hivatal elnök- helyettese, dr. Fábri Károly számolt be a területükön élő cigánylakosság helyzetének változásairól. • munkával. Ez már csak azért is elismerésre méltó, mert számos körülmény ne­hezítette. sőt több ízben aka­dályozta is a vetést. Mind­ezek ellenére április 23-án az 1100 hektáros kukorica­vetésterület minden részén földbe került a mag. Tegnap délelőtt ünnepélyesen is átadták az újkígyósi Arany­kalász Termelőszövetkezet központi vegyszerkeverő telepét Fotó: Veress Erzsi Munkásőrparancsnokok országos tanácskozása Százéves a Magyar Vadászszövetség Orosházi Petőfi Tsz Befejezték a kukoricavetést

Next

/
Oldalképek
Tartalom