Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-22 / 93. szám
1981. április 22-, szerda KISZ-munka az orosházi járásban Küldöttértekezlet után Harmincöt alapszervezetben összesen 959 tagot számlál a KISZ az orosházi járásban. E fiataloknak több mint 60 százaléka fizikai dolgozó, ami pedig a munkahely szerinti megoszlást illeti, a járás KlSZ'tag- ságának a fele a mezőgazdaságban dolgozik. Sok mindent elárul ez a néhány adat az orosházi járásban folyó KISZ-munkáróI, amelyet a közelmúltban megtartott járási küldöttértekezleten összegeztek a KlSZ-szerveze- tek képviselői. Az előző, 1978-ban megtartott küldöttértekezlet óta eltelt időszak munkájáról, a járás ifjúsági mozgalmának helyzetéről szóló beszámoló megállapítja, hogy az ifjúság megítélése nem teljesen egységes, sokan hajlamosak az általánosításra, elvétve előforduló kedvezőtlen benyomások "alapján alkotnak véleményt az egész ifjúságról. De a megítélés alapjává egyre inkább az válik, hogyan tesz eleget kötelességeinek, miként dolgozik az ifjúság. Márpedig a járás fiataljainak a zöme becsületesen dolgozik, bekapcsolódik a közösségi életbe. A KISZ a járás közéletében betölti a szerepét, mozgósít a párt célkitűzéseinek megvalósítására, képviseli az ifjúság érdekeit, közéleti, közösségi fórumot biztosít tagjai számára. Bevezetőben ' említettük, hogy a KISZ-fiatalok fele az orosházi járásban a mező- gazdaságban dolgozik. Lássuk tehát, hogyan állnak ők helyt. Valamennyi téeszben működik KlSZ-alapszerve- zet, élénk a szocialista mun- kaverseny-mozgalom. S ha csak azt említjük meg, hogy a korszerű, nagy teljesítményű munka- és erőgépekkel zömében fiatalok bánnak, hogy a modern állattenyésztési telepeken is sok fiatallal találkozhatunk, már felesleges is tovább bizonygatni, mennyire meghatározó egy- egy mezőgazdasági nagyüzem életében, eredményeiben a fiatalok munkája. Egyre szorosabb az együttműködés a KISZ-alapszervezetek és a szocialista brigádok között, bár akad még formális kapcsolat is. Három szervezet Az idén a tizenhetedik alkalommal rendezték meg a húsvéti Kőszeg—Savaria nemzetközi autóstalálkozót. Vasárnap több száz magyar, csehszlovák, jugoszláv, osztrák autótulajdonos az európai kocsigyártás szinte valamennyi típusával vonult fel Kőszegen az „autósrandevún”. Délelőtt került sor Kőszegen és környékén a nemzetközi autós ügyességi, illetve hegyi versenyre. Délvállalt védnökségi feladatokat az elmúlt időszakban, mindhárom a húsprogramhoz kapcsolódik. Kiemelkedően látja el a védnökséget a kardoskúti Rákóczi Tsz KISZ- alapszervezete. Ami a „Vedd észre, tedd szóvá, oldd meg!” mozgalmat illeti, a hármas jelszóból, egyelőre csak az első kettő érvényesül, a megoldásra kevés helyen tesznek javaslatot. Az is hib^, hogy a szóvá tett problémák sorsáról olykor egyáltalán nem értesülnek a KISZ-esek, így nem tudják, volt-e egyáltalán értelme észrevenni, szóvá tenni bármit is. Nem sok eredménnyel jár egyelőre a járásban az Alkotó Ifjúság pályázati rendszer, és az újítások, ésszerűsítések terén is csak néhány téeszben tesz erőfeszítéseket a KISZ-szervezet; a nagyszé- nási Október 6., a tótkomló- si Viharsarok és a kardoskúti Rákóczi Tsz-ben. A járás KISZ-tagságának másik fele ipari szövetkezetekben, ÁFÉSZ-ekben, azok kereskedelmi és vendéglátó hálózatában, illetve oktatási intézményekben dolgozik. Az ipari szövetkezetek ifjúsága az exporttermelés növelésében vállal nagy szerepet. Különösen eredményes a Tótkomlósi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet KISZ- eseinek munkája. A minőség javításában értek el jó eredményeket a HÓDIKÖT csor- vási és békéssámsoni telepének KISZ-esei. Az ÁFÉSZ- ekben működő KlSZ-szerve- zetek vállalták az elfekvő raktárkészletek jelzését, továbbá azt, hogy figyelemmel után az ódon hangulatú város nevezetességeit és a környező vidék legszebb kirándulóhelyeit keresték fel a vendégek. Este a Jurisics-vár összes termeiben vidám nemzetközi autósbált tartottak, a BM Határőrség tánczenekara szolgáltatta a „talpalávalót”. Fellépett a sok sikert aratott Savaria táncklub is. A bálon adták át az ügyességi és hegyi verseny legjobbjainak járó értékes díjakat. # X. KONGRESSZUS 1981 kísérik a hiánycikkeket, óvják az árut a raktározás során. Az elmúlt küldöttgyűlés óta alakultak az oktatási intézményekben működő KISZ-szervezetek, amelyek tevékenysége kisugárzik az adott községben dolgozó többi alapszervezetre is. Megkülönböztetett figyelmet érdemel, nem utolsósorban tárgyilagossága, a hibák jelzése miatt is a beszámolónak a közművelődéssel foglalkozó fejezete. „Alapszervezeteink kulturális tevékenysége a fejlődés ellenére még mindig eléggé sablonos. Gyakran kimerül egy* egy mozi- vagy színházlátogatásban, vagy egy zenés est, diszkó szervezésében. Több lett az alkalmakhoz kapcsolódó szellemi vetélkedő, de az ezekben rejlő nevelő és közösségformáló lehetőségeket még nem mindenben használtuk ki.” — állapítja meg az összefoglaló. Sikeresnek bizonyult a Művelt Ifjúságért akciósorozat, amely sok fiatalt mozgat meg, s a vetélkedőkre való felkészülés a közművelődési intézmények látogatására, önképzésre is serkenti a fiatalokat. Nem dicsekedhet színvonalas klubélettel a járás: a működő hét klub közül csak kettő emelkedik az átlag fölé: a gerendási Alfa és a csorvási Mozaik klub. Végül — a teljesség igénye nélkül — még két téma, amelyről feltétlenül szólnunk kell: a politikai nevelő munka és az érdekvédelem. Eredményesebbnek bizonyult a KISZ-életre való felkészítésben a Kilián-kör, mint az egyéni patronálási rendszer. A különböző politikai képzési körök közül a legsikeresebb a járásban az ifjúsági vitakör, amelyen évente 650 —700 fiatal vesz részt. A KISZ, mint az ifjúság egységes szervezete, ellátja tagjai és az egész ifjúság érdekvédelmét. Alapszervezeti szinten sok még a bizonytalanság e téren, s egyáltalán, nagyon problematikus területe ez a KISZ-munkának. A fiatalok képviselői helyet kapnak a különböző vezető testületekben, de felkészületlenség vagy tájékozatlanság miatt nem mindig tudják ténylegesen képviselni társaik érdekeit. Nagyon fontos tehát, hogy a legfelkészültebb, rátermett fiatalok kerüljenek ezekbe a testületekbe, hogy rendszeresen megfelelő tájékoztatást kapjanak politikai, gazdasági kérdésekről. T. I. Nemzetközi autóstalálkozó Kőszegen ! Csabai panoráma. A kép közepén a gabonaipar múltjára, a háttérben a jelenére utaló lé- tesítmények Fotó: Martin Gábor Nem szabad elkedvetlenedni Sokezres húsvéti idegenforgalom Idegenforgalmi és utazási irodáink valóságos nagyüzemet bonyolítanak le ezekben a napokban. Az 1 Ibusz közreműködésével ugyanis mintegy 4 ezer, a Cooptourist szervezésében csaknem 1500, és a Budapest Tourist vendégeként pedig 750 külföldi töltötte nálunk a húsvéti ünnepeket. Főként Ausztriából, az NSZK- ból, Svájcból, a Szovjetunióból és Romániából érkeztek vendégek a fővárosba és az ország más idegenforgalmi központjaiba. A belföldi tu* rizmus sem maradt ki a húsvéti programból'. Egyebek között a Cooptourist több mint 600 hazai turistának, a Budapest Tourist pedig csaknem 200 hazánkfiának szervezett több napos körutazást nevezetes, történelmi, építészeti, néprajzi és művészeti emlékeink és természeti szépségeink megtekintésére. A Budapest Tourist szervezésében csaknem 500 magyar turista élt azzal a lehetőséggel is, hogy a húsvéti ünnepeket külföldön, elsősorban Csehszlovákiában, Ausztriában, a Szovjetunióban és Romániában töltse. Nosztalgiavonat hozta az osztrák turistákat Nosztalgiavonattal utaztak a húsvét vasárnapján Sopronba érkező osztrák turisták. Becsből autóbusszal indultak, majd Fertő tavi hajózással folytatódott az utazás. Ezután a népes turistasereg felszállt a század eleji gőzmozdonyból és vasúti kocsikból álló szerelvényre, amely nyitott teherkocsikon magával vitte az autóbuszokat is. A vonat végigdöcögött Fertőzug vadregényes vidékén. A szerelvényen korhű egyenruhában teljesítettek szolgálatot a vasutasok. Sip helyett kürtjellel indították a szerelvényt, mint annak idején. A nosztalgiavonat végállomása Fertöszentmiklós volt. Az itteni Halászkertben magyaros ebéd fogadta az utasokat, majd az autóbuszokkal folytatták útjukat Fertődre. Nagycenkre és Sopronba. A Lökösházán rendezett magyar—bolgár barátsági nap egyik eseményén ismertem meg Hadobás János nyugdíjas vasutast, a helyi HNF-bizottság elnökét. Körülbelül egy héttel azelőtt ajánlották figyelmembe a község vezetői, akik őszinte ragaszkodással, s nem kis elismerésser nyilatkoztak róla. A beszélgetésre szánt időből főleg arra futotta, hogy életútjának fontosabb állomásait feljegyezzem magamnak. Ugyanakkor szerettem volna még egyet s mást megtudni vele kapcsolatban, ám a hivatására és közéleti teendőinek ellátására vonatkozó kérdéseimre a szerény embereket jellemző rövid válaszokat kaptam tőle. Hadobás János hatgyermekes családban született 1909-ben Nagylakon. Nagyapja és édesapja is vasúti váltóőr volt, s mint már ez sok helyen bevett szokásnak számított: az unoka is a felmenők foglalkozásához hasonló pályát választott. A hat elemi és a négy polgári elvégzése után Makón a felsőkereskedelmiben maturált. Hiába szerezte meg a múltban oly nagy szellemi értéknek számító érettségi bizonyítványt, mégsem tudott végzettségének megfelelő álláshoz jutni. Néhány évre rá a Mezőhegyesi ' Állami Gazdaságban helyezkedett el, ahol 1937-ig béresként dolgozott. Végül szerencse érte, mert bekerült a vasúthoz. Kezdetben szolgálattevő volt, később pedig forgalmista lett, majd állomásfőnökként ment nyugdíjba. Csaknem harminc éve tevékenykedik a HNF-mozga- lomban, és 1957-ben lépett be a pártba. Véleménye szerint a lökösházi népfronttestületben is jól ötvöződik a fiatalok munkakedve, munkabírása, és az idős emberek tapasztalata. Szinte valamennyi rendezvényen aktívan képviselik magukat a különböző generációk. „Jó eredményeket — mint mondotta —, csakis akkor érhetünk el, ha jó a mozgósítás. Az évek folyamán rájöttem, hogy szervezés kérdése az egész, és a kudarcok ellenére sem szabad elkedvetlenedni.” A HNF elnöke itt elsősorban a járdásítási akció kezdeti nehézségeire utalt. Megemlítette, sokat kellett talpalni és győzködni egyeseket azért, hogy bekapcsolódjanak a társadalmi feladatok teljesítésébe. Hadobás János nemegyszer valamilyen fontosabb évforduló, illetve nevezetesebb esemény dátumával hozta összefüggésbe életének egv-egy fordulópontját. Ezekhez most legutóbb egy újabb is járult: több évtizedes eredményes mozgalmi tevékenységéért a Lökösházán szervezett magyar— bolgár barátsági napon vehette át a Hazafias Népfront elismerő oklevelét és tárgy- jutalmat a HNF megyei bizottságának képviselőjétől. —y —n Fotó: Veress Erzsi áruvizsgálat Színeset, de melyiket? A színes televízió múltja Magyarországon mintegy öthatesztendős, ám valóságos elterjedésükről inkább csak az utóbbi két-három évben beszélhetünk. Mit kínál a kereskedelem? A Nagyító tesztjében ötféle (mint látni fogjuk: ez is csak négy) színes televízió ’ szerepel, és e négyből mindössze egyetlenegy, a Color Star esetében beszélhetünk „kínálásról”; a Munkácsy Color már nem kapható (le- i álltak a gyártásával), az Orion és a Videoton új típusú színes tévéit, a Coloriont és a Szuper-Colort nem kell , kínálni — elkelnek anékül is. Pedig lényeges az árkü- í lönbség. A Color Star ára 19 900 forint, a Colorion de Lux (CT 451—A) és a Super- Color (TS—3301—SP) 27 900 forintba kerül. A Colorion- 3 Super (CT 1451), külsőleg I teljesen azonos az előbb em- í lített Orion márkatárssal, ; ebből kevesebb került for- i galomba — 25 ezer forintért. A Munkácsy Golort hasonló áron, 25 100 forintért árulták í az elmúlt év közepéig. A Munkácsy Color látszó- : lag indokolatlanul magas árá- I val kapcsolatban magyará- í zatként lehetett hallani: j amíg a Color Star csak a nálunk sugárzott SECAM i rendszerű színes adás vételi liére képes, a Munkácsy -Color a nyugati, illetve déli : szomszédországban alkalma- ; zott PAL-rendszert is képes p fogni — feltéve, hogy ez fizikailag (tehát a távolságot ' tekintve) egyáltalán lehetséges. Az „olcsóbbik” Orion is SECAM rendszerű vételre, míg a Colorion de Lux és a Super-Color mindkét sziszté- ! ma vételére alkalmas. Ám a lényeges különbség a színes tévék között — a képernyő. Amint ez többé- kevésbé ismert a vásárlók körében, a színes kép élvez- hetőségét, a kép minősgét alapvetően a képcső rendszere befolyásolja. A korszerű, úgynevezett „in line” képcsövek összehasonlíthatatlanul szebb, részletgazdagabb, fényesebb, „színesebb” képet adnak, mint a ma már hagyományosnak, sőt elavultnak tekinthető „delta” képcsövek. A Coloriono-kban Toshiba és ITT, a Super-Colorban Hitachi gyártmányú, nyugati importból származó in line képcsövek vannak. A minőséget — képminőséget — alapvetően meghatározó képcsövek szempontjából tehát már kézenfekvő a válasz: a Color-Starnál lényegesen drágább, de korszerűbb készülékek árkülönbsége minőségi különbséget takar. Ami az olvasó szempontjából izgalmas kérdésnek tűnhet: Colorion de Lux vagy Super-Color? Áruk azonos — és a minőségük? A Nagyító összehasonlító vizsgálata szerint nincs lényeges különbség. A Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézetben végzett vizsgálatok természetesen számos részletkülönbségre rámutattak. Mint említettük, valamennyi résztulajdonságuk alapján mind a Colorion de Lux, mind pedig a Videoton Super-Color azonos minőségi kategóriába tartozik, a Nagyító minősítése szerint mindkettő jó. Az egyes jellemzők sorában kiemelkedően jónak találtatott a Super-Color „fényereje”, szabatosabban szólva felületi fényessége, valamint felbontóképessége (tehát hogy mennyire részletgazdag a kép). A színes kép jellemzőit tetkintve viszont a Colorion de Lux, hacsak hajszálnyira is, de megelőzte a Super Colort. Következésképpen jobb, szebb lenne a Colorion képe? Gyakorlati tapasztalatok alapján ez nem áHítható. A látszólagos el- lentmonlás feloldható: a műszaki jellemzőkben talált „hajszálnyi” különbség nem olyan nagy, hogy az a képek (szubjektív, „nem műszeres”) értékelésekor is megnyilvánulna. Az egzakt mérések azonban nagyon pontosan meghatározzák az in-line és a hagyományos képcsövek közötti különbséget: a Munká- csy-Color és a Color-Star itt többszörösen lemaradt — fényszegényebb, színszegé- nyebb képet szolgáltatnak. Kezelhetőségük, beállításuk is nehézkesebb. Minősítésük: közepes. Látszólag háttérbe szorul a hangminőség kérdése. Érdekes, hogy az in line képcsöves készülékek hangminőségben is többet nyújtanak. Ez a korszerűbb konstrukciónak köszönhető. A Nagyító vizsgáján a Colorionok hangminőségükkel tűntek ki, a Super-Color viszont a hangerejével. A szolgáltatások közül csak egyet emelünk ki: a Colorion de Lux és a Super-Color jóval érzéketlenebb a hálózati feszültség ingadozásaira, mint a többi készülék. A Colorion még 165, a Super- Color 163 V-os hálózati feszültségnél is jól működött. Az országban sok helyütt nem kis gondot okoz, hogy a hálózati feszültség a névleges 220 volt alá esik, főleg csúcsidőben. Sz. I.
