Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-19 / 92. szám
0 1981. április 19., vasárnap NÉPÚJSÁG Az szerdán volt, ma csütörtök van — Szerencsi Évát kérdezve Nemcsak babaszép arca, törékeny termete miatt olyan, mint egy kislány, szinte gyerekes síróssággal mondja: álmos vagyok, fáradt vagyok. A ne haragudj, sajnálom mentegetödzésre viszont már a felnőtt Szerencsi Éva válaszol: — Ugyan, nem történt semmi, én kértem ezt az időpontot. A kérdéseket pedig éppen a színésznő várja a Miskolci Nemzeti Színház ébrenlétre serkentő, hűvös társalgójának a sarkában, a színész szeme villan: — Rossz interjúalany vagyok, de ha kérdezel... Kérdés nélkül kapom meg a választ a fázósságra, a kellemetlennek tűnő hangulatra, és nem a kislány, nem az ünnepelt színésznő, egy sokat dolgozó ember válaszol. Fiatalító, illatos víz — Pesti vagyok, ma is Pesten van a lakásom, a hétvégeken általában utazom. Ma hajnalban is otthonról indultam Miskolcra, délelőtt próbák voltak, este megint próba, holnap utazik a társulat az egri próbákra, és ilyenkor már kávét is hiába iszom. Ez persze elmúlik, nem panaszként, tényként mondom. A Tartutfe-ben Dcgi Istvánnal — 1979 őszén, amikor a Miskolci Nemzeti Színházhoz szerződtél, nagy örömmel, szeretettel fogadtak. — Én is nagy örömmel vállaltam, és ez akkor is így van, ha hihetetlenül ■hangzott sokak fülének. A József Attila Színházból szerződtem Miskolcra, és amikor híre ment, hogy ide jövök, mindjárt az iránt tudakozódtak : nincs, nem volt-e valamilyen törés az életemben, a pályámon? Mondták azt is, hogy nem vagyok • normális, hogy vidékre szerződöm, de én azt hiszem, hogy a sok évvel ezelőtti gyakorlat volt a jó, amikor minden frissen végzett főiskolásnak vidéki színházhoz kellett szerződnie. Nekem is sokat ért a Miskolcon töltött két év. Csiszár Imre művészeti vezető hívott, jó szerepeket kaptam. Ha másért nem, már a Pygmalion Lizájáért, az En- quist-darab, A tribádok éjszakája egyik főszerepéért megérte. De egyébként is: egy sokféle repertoárral dolgozó nagy színház, egy nagyváros sok impulzust adhat. Nemcsak jó kollégákat, _ új élményeket, még barátnőt is Miskolcon találtam Máhr Ági személyében. Soha nem volt barátnőm, fiús típus voltam, a grundon nőttem fel, a lányokat egy gyerekkori nagy csalódás miatt nem sokra tartottam. Ági nagyszerű ember, barátsága sokat enyhített a kétlakiság baiain. — Múlt időben beszélsz. A következő szezonban már nem Miskolcon játszol? — Visszaszerződtem a József Attila Színházhoz: hazamegyek. A tévedések elkerülése végett hangsúlyozni szeretném: most sincs „törés”. Édesanyám egyedül él a fővárosban, én ingázom a két nagyváros között, egyedül voltunk mind a ketten. Tehát hazamegyek. — Hol van a színész otthona? Ahol jó szerepek várják? — Édesanyámon kívül nincsenek családi kötöttségeim. Megtehettem, hogy lépjek, változtassak, ezért szerződtem Miskolcra. Később feltétlenül szeretnék egy gyereket, és a család már akkor is kötöttség, ha a pálya kedvéért tudja azért magát függetleníteni az ember. A színész a színpadon, a neki való jó szerepben van otthon. Akkor van otthon, ha jelen van. Ha ismerik, ha nem felejtik el, akkor van elemében. — A népszerűségre gondolsz? Népszerűségben nem szenvedtél hiányt. — Örülök is, de nem felejtem el, hogy harmadéves színinövendék koromban ez egy tévéműsorral, a Bob herceggel kezdődött. Engem választott ki a rendező egy szerepre, és megismert az ország. Szerencse is kell ehhez a pályához, mert mi van, ha nem engem választanak. A televíziós szereplések tették ismertté a nevem, és én örülök a képernyőről sugárzó sikernek, a népszerűségnek is. Mégis azt mondhatom, amikor az Abigél után mindenki gratulált, hogy köszönöm, de ez szerdán volt. Ma már csütörtök van ... tovább kell lépni. — Színház, film, tévé? Miben látod a továbblépés útját? — Minden lehetőségnek örülök, és lehet, hogy vannak, akik nevetnek ezen, de örülök annak is, hogy én játszom a rádió Szabó családjában Csillát, Péter feleségét. Az igazán nagyokkal nem könnyű egy színpadra kerülni, ennek az örökifjú sorozatnak Gobbi Hilda az egyik főszereplője. A rádióban rengeteget lehet tanulni, és a más műfaj jogán kitűnő tanító a tévé is. De az igazi nagy szerelem a színház, a színpad. Most azért utazom Egerbe, mert a két városban játszó miskolci színház ott mutatja be a Kaviár és lencsét. A szokásos kislányt játszom benne, és örülök neki, mert ha naiva az ember, a naivaszerep jó szerep. Csak arra gondolok, hogy az évek múlnak. Nem az öregedéstől félek, ez még tényleg korai lenne, hanem tudom, hogy a naiva korból kinő az ember. Most még ki kell, ki lehet használni a külsőmet, vagy inkább azt, hogy a színpadon is tudok szép lenni. De nincs igazuk azoknak, akik megA Csapodár madárkában Blaskó Péterrel kérdezték, hogy miért kell A tribádokban... a szép Szerencsi Évának azt a csúnya, gusztustalan lányt eljátszani. Minden jó szerepre szükség van, hogy az ember többet tudjon meg magáról, mint amit a tükör megmutat. Negyvenéves koromban már nem állhatok oda naivának. — Tehát a színház az igazi nagy szerelem ... — Este héttől tízig jól érzem magam, boldog vagyok a színpadon. Napi három óra boldogság, azt hiszem, nagy dolog. Nem adatik meg mindenkinek. — És egyébként? A színésznőnek sem csak a színházból áll az élet. — Szeretek sportolni, úszni, szeretnék lovagolni, ha lehetne. És utazom, ha lehet. A tavalyi görögországi út után a nyáron itthon járom az országot. Itt az ideje, hogy megismerjem. Makai Márta Autó — motor Dutósok éjszakai látása A statisztikai adatok vizsgálatából az tűnik ki, hogy bár a közutak éjszakai forgalma csupán ötödrésze a nappalinak, mégis minden harmadik közlekedési baleset napnyugta és napkelte között történik. Ma már bizonyított tény, hogy az éjszakai vezetés során csökken a látás élessége, amit tovább gyengítenek a szembe jövő kocsik fényszórói, a foszfo* reszkáló útjelzőtáblák és az előttünk haladó járművek túlságosan erős hátsó lámpái, irányjelzői. Rendkívüli mértékben csökken a látás élessége hosszú vezetés okozta fáradtság esetében. Ugyancsak csökkenti a látás élességét az egész szervezetet kifárasztó betegség utáni lábadozás. Ilyen betegség például a nátha, amely az éjszakai látóképességet közel 40 százalékkal csökkenti. Az alkohol és a dohányfüst ugyancsak jelentősen mérsékeli a látóképességet. Veszélyes lehet az is, ha valaki éhesen ül volán mellé éjszaka, ebben az esetben ugyanis felléphet a hipoglikémia nevű jelenség (csökken a vér cukorszintje), ami különösen gyengíti a szem, ezen belül a retina tevékenységét. Éppen ezért néhány .egyszerű óvintézkedéssel elejét vehetjük a balesetnek: mielőtt gépkocsiba szál- lunk. pihenjünk egy kicsit, semmi körülmények között ne fogyasszunk alkoholt, ne induljunk el üres gyomorral, és éjszakai vezetés során szabályos időközökben táplálkozzunk, lehetőleg gyümölcsöt fogyasszanak. Ma már ismeri a tudomány a retinabíbornak a szemben betöltött szerepét, amely a retinapálcikák (érzékelő sejtek) segítségévéi továbbítja az optikai üzeneteket az agyba. Ebből az következik, hogy amennyiben a retinapálcikákban növekszik a retinabíborszint, gyenge világításnál is javul a gépkocsivezető látása. A tapasztalat azt mutatja, hogy az A- vitaminhiányban szenvedők fényérzékenysége rendkívül meggyengül, de normálissá válik, amint helyreáll a szervezet A-vitaminszintje. Ez megfelelő gyógyszeres kezeléssel vagy helyes étrend betartásával érhető el. A-vita- mint tartalmaznak az olyan ételek, mint a halmáj é<! a halolaj. a tojássárgája, a vaj és a tejszín. S végezetül egy nagyon fontos tanács: éjszakai vezetés során minden körülmények között tartózkodjunk a dohányzástól. Lassan közmondássá válik az a kaján megállapítás, hogy a „nagy ünnepeken csak jókat tudunk enni”. A mostani húsvéti ünnepekre is a hivatalokban, üzemekben dolgozó asszonyok úgy készültek — némi nosztalgiával , hogy nemcsak önmaguknak, hanem az ismerősöknek, rokonoknak is be akarják bizonyítani, a konyhában a főzőkanállal is helyt tudnak állni. A nagyszülőktől örökölt ételek és ízek refrénként kerülnek „vissza minden évben az ünnepi asztalra. A húsvéti sonka mértékletes fogyasztására inteni valakit is ilyenkor reménytelen igyekezetnek tűnik, de a zsíros húsokkal terhelt ebéd után az émelyítő bágyadtság, a telt- ségérzés, a puffadt és feszülő gyomor nagyon sok embert újabb fogyókúrás fogadalmak megtételére biztat. A finom köretek, a nagyszerű tészták, az édesség köny- nyen beteggé teszi az embert, ha mértéktelenül fogyasztja. Az émelyítő, rossz közérzet ellen sokan kutatnak a házi gyógyszeres szekrényben az epe- és gyomor- panaszokat megszüntető „Én Erzsébet, a magyarok királynéja, midőn 72 éves koromban kínos köszvényben fetrengenék, és ezzel az alább megírt orvossággal esztendőkig éldegé'nék, melyre engem egy remete barát tanított volt..., csak hamarjában jobbulásomat éreztem úgy, hogy minden tetemeimben megvidultan, s mintegy egészen megifjod- tam, ábrázatomban megszépültem, olyannyira, hogy még a lengyel király is megkéretett engem feleségének, midőn mindketten özvegységben élénk...” Ezt az örvendező szöveg get Károly Róbert (1288— 1342) magyar király felesége, Erzsébet vetette papírra a XIV. században, mégpedig abból az alkalomból, hogy attól a bizonyos „alább megírt” orvosságtól tényleg új- rafiataldodott; több történetíró szerint annyira, hogy az ugrós mazurkát meg a palotást még 80 éves korában is szaporán ropta. Hogy valójában mi is volt ez a „csodaszer”, amelyet aztán róla Aqua reginae Hungariae-nak, azaz „a magyar királyné vizé”-nek, a németek Ungarisches Was- sernek neveztek, és amelyet a franciák még ma is úgy említenek, hogy Eau de la Reine D’Hongrie? Válaszért dr. Hegedűs Lajoshoz, az ismert gyógyszerésztörténészhez fordultunk, aki nem csak a szer összetételét tanulmányozta, hanem felkutatta azt a kanyargós utat is, amelyen Erzsébet királyné vize, eljutott a világhírhez. — Az Aqua reginae Hungáriáé voltaképpen nem egyéb, mint a rozmaring virágának és levelének szeszszel történő kivonatolása majd lepárlása. Hogy elsőként ki ismerte fel gyógyító hatását, azt nem tudni, ám azt igen, hogy Plinius római konzul időszámításunk első századában már a „podagra” leghatásosabb orvosságának mondta. Onnan, Itáliából jutott el aztán a kivonatolás és a lepárlás receptje többek között az idézetben említett reMa már minden kontinensen találkozhatunk a holland tulipánnal. Négy évszázaddal ezelőtt a keresztes hadjáratok résztvevői hozták Kisázsiából, mint ritka vadnövényt. Az egzotikus virágok úgy elbűvölték a hollandokat, hogy a XVII. század elején egy ritka fajtának a hagymájáért 5000 arany guldent is' elkértek. A dolog odáig fajult, hogy 1637-ben törvényt kellett hozni a tuligyógyszerekért. A bevett gyógyszer — legyen az akár csak szódabikarbóna — csak időlegesen enyhíti a panaszt. A több napos ünnep még sok falnivalót ígér. Ésszerű és okos dolog az ünnepi ebéd után felkelve úgy irányítani a család programját, hogy abban szerepeljen jó kiadós séta, enyhe kis testmozgás. A rokonlátogatás, barátok felkeresése legyen kellemes és emlékezetes alkalom egy jó beszélgetésre, és a szíves vendégeskedésnél inkább kellemes élményekben, mint kalóriákban legyünk gazdagabbak. A kellemes séta különösen húsvét hétfőn a locsolkodás- hoz ajánlatos. Alig van olyan ember, akinek a locsolkodás ne szerzett volna már élményt. Ez nemcsak a vendégváró asztalra, hanem az italokra is vonatkozik. Nagyon sokan azt hiszik, ha autó helyett kerékpárral mennek locsolkodni, akkor bátran ihatnak, kikerülhetik az alkohol okozta alapvető veszélyhelyzetet. Pedig ittasan kerékpározni legalább olyan veszélyes, mint részemete barát útján Erzsébethez, aki a rozmaringlé lelkes propagátora lett. Azt, hogy a nyugati országokban is nagy sebesen népszerűvé vált, a híres francia patiká- riusnak és alkimistának. Ar- noldus de Villanovanusnak a följegyzéseiből tudjuk. (Ezek szintén a XIV. századból maradtak fenn.) Egyébiránt ott, francia földön futotta be a legnagyobb karriert a „magyar királyné vize”. Mondhatni, szinte minden betegség ellen ezt javal- lották! XIV. Lajos, a Napkirály is ezzel gyógyította reumás vállát, karját, az emlékezések szerint sikerrel. — De hogyan lett ebből a fájó végtagokat megfrissítő folyadékból szintén rendkívül népszerű illatszer? — Természetesen a kellemes „szaga” miatt! Már Du- guesne márki, XIV. Lajos hős tengernagya is inkább fehérneműjének és parókájának locsolására használta, s később — főként a napóleoni időktől — szinte kizárólag illatosítottak a vízzel. Vándorárusok hozták, vitték. Köztük azok a „vengerszki doktornak” nevezett kuruzs- lók, akik díszes huszáregyenruhában kínálgatták Erzsébet királyné vizét. Első szakszerű leírása is e korból — a XVIII. századból — származik. A Thesaurus Medicamentorum 1756- ban azt közli róla, hogy a rozmaring mellé zsályát, gyömbért és levendulát is célszerű keverni, s így lepárolva még kellemesebb lesz a folyadék illata. — S miképpen lehet az, hogy ott nem ismerik e szert, ahonnan végtére is a nevét kapta: tehát magyar földön? — Erre aligha van magyarázat ! Tény viszont, hogy sem népi gyógyászati emlékeink, sem az ide vonatkozó feljegyzések nem őrizték meg még a nevét sem, nem hogy az összetételére vonatkozó tudnivalókat. A franciák viszont váltig gyártják! A napokban is kaptam egy díszes formájú üveget, benne a nevezetes „magyar víz”-zel... pánhagymákkal való spekuláció megfékezésére. A tulipántermesztés nagy mértékben fél évszázaddal ezelőtt kezdődött. Kiderült, hogy Dél- Hollandiában ideális feltételek vanna e növények termesztésére. A holland tulipánok azóta meghódították a virág világpiacát, az itt értékesített hagymák és virágok 95"„-át Hollandia szállítja. Fő vásárlói: az NSZK, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Svédország. gén autót vezetni. Nagyon sok fiatalnak a húsvéti locsolkodás jelenti az első találkozást az alkohollal. Rémisztő, hogy még mindig inkább megmosolyogjuk a 14— 15 éves ittas gyerekeket ahelyett, hogy hazakísérnénk őket. Ma már elismert, hogy a kellemes ízű és aro- májú üdítő italokkal elegán- sabban lehet fogadni a lo- csolkodókat, mint a házi főzésű likőrökkel. A szépen kifestett piros tojás igazi ajándék a húsvéti locsolkodásra. Szerencsére a lányok között sosem volt igazán probléma, hogy milyen ruhában várják a lo- csolkodókat. A fiúkat azonban gyakran kell figyelmeztetni, hogy ápolt és gondozott külső megjelenésük nemcsak önmaguk felé kötelező, hanem a vendégvárók iránti tiszteletadás kifejezése is. A leírtak betartásával nemcsak kellemes, hanem egészségben eltöltött két nap lesz a húsvét. Dr. König János, a Vöröskereszt egészségnevelési munkabizottság elnöke Szerencsi Éva és Blaskó Péter a Pygmalionban (Veres T. Attila felvételei — KS) B. I. Egészségünk — ünnepeken (A. L.) Négyszáz éves a holland tulipán
