Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-18 / 91. szám

1981, április 18., szombat Gyermekszavalók Békésen A békési városi könyvtár gyermekkönyvtára a költé­szet napja alkalmából 1981. április 10-én óvodásoknak, 11-én pedig a békési és vá­ros környéki községek általá­nos iskolásainak megrendez­te hagyományos versmondó­versenyét, amelyen a városi úttörőszövetséggel közösen megszervezett versenyekről tovább jutott tanulók vettek részt. A 90 résztvevőnek — akik három kategóriában versenyeztek: alsó tagozato­sok', 5.-6., és 7.-8. osztá­lyosok — egy kötelező és egy szabadon választott ver­set kellett előadni. A szín­vonalas versenyen érezhető volt a felkészítő tanárok lel­kiismeretes, hozzáértő mun­kája. Legeredményesebben az Epreskerti és a Jantyik utcai óvoda óvodásai, iskolások közül pedig a békési 1. és 3. számú iskola tanulói szere­peltek. Minden résztvevő emléklapot kapott, a helye­zettek pedig oklevél és könyvjutalomban részesül­tek. Fotó: Veress Erzsi Látkép ellenfényben Látogatás a bajai Tanítóképző Főiskolán (Tudósítónktól) A debreceni tanárképző mellett a bajai főiskolára is felvételt nyerhetnek' me­gyénk fiataljai. Személyes tájékozódás céljából már harmadik éve látogatást szervez Bajára a Békés me­gyei Pályaválasztási Tanács­adó Intézet a megyei tanács művelődésügyi osztályának támogatásával. Szerdán, áp­rilis 15-én hét gimnázium 26 tanulója kelt útra a batto- nyai Mikes Kelemen Gim­názium és Szakközépiskola autóbuszával, hogy ismerete­ket szerezzenek' a képzés kö­rülményeiről. Az intézményben Juhász Károly főigazgató-helyettes fogadta a tanítói hivatás iránt érdeklődő fiatalokat. Először oktatáselméleti órát tekintettek meg a résztvevők. A zárt láncú televízió segít­ségével tanulságos pedagó­giai helyzetet néztek meg. s az első éves főiskolások elem­ző gondolatait hallgatták nagy figyelemmel. Ebéd után kollégiumlátogatás követke­zett. Ekkor lehetőség nyílt közvetlen beszélgetésre a főiskola hallgatóival. A prog­ram következő részében a város éle'téről láthattak fil­met a fiatalok. Végezetül tá- jékozatást kaptak a főiskola életéről és a beiskolázással kapcsolatos kérdésekről. Az élményt nyújtó látoga­táson hasznos tapasztalato­kat gyűjthettek a másodikos és harmadikos tanulók pá­lyaválasztási előkészületeik­hez. S. L. „Feszültség vibrált körülötte Beszélgetés dr. Lévai Sándorral, Németh László tanítványával Régóta dédelgetett ter­vem: a tanítvány által em­léket állítani A TANÍTÓ­NAK (igen, így, csupa nagy­betűvel), második megvaló­sítása a most következő be­szélgetés. A sorozat első da­rabjában írásaim célját úgy fogalmaztam meg, hogy a tanítványok egyéniségének, sorsának tükrében tárjuk fel az egykori pedagógusok pá­lyát, sorsot, hitvallást alakító hatását. Hogy most mégis miért térünk el ettől az előre meghatározott céltól, az egy­részt a tanítvány, dr. Lévay Sándor kérésén, s nem kis mértékben a tanító szemé­lyén is múlik. Németh Lász­lóén, aki nemcsak a hódme­zővásárhelyi kisgimnazisták, de egész nemzetünk tanítója volt, s maradt máig is az, megismételhetetlen életmű­ve által. Ez alkalommal álljon te­hát a középpontban — az egykori tanítvány, Lévay Sándor emlékező szavai nyo­mán — Németh László, a pedagógus. Akinek nyolcva­nadik születésnapját ma ün­nepeljük. Az évforduló — amelyet ő már nem érhetett meg —, egyre-másra termi az író különleges egyénisé­gét, munkásságát, hatását megfejteni szándékozó tudo­mányos igényű írásokat, rá­diós beszélgetéseket. A mi emlékezésünk valamivel sze­rényebb. Nem megfejteni, pusztán felidézni kívánjuk alakját úgy, ahogyan a 17 éves, hatodikos gimnazista rögzítette magába egykor, s ahogyan az évtizedek rostá­ján áthuílva, kicsit megszé­pülve, átlényegülve megma­radt a felnőtt emberben. £ — Hogyan kerülhetett hát kapcsolatba az orosházi, ak­kor romos evangélikus isko­la ötödikes kisdiákja, Lévay Sándor a nagy múltú, libe­rális szellemű hódmezővá­sárhelyi református gimná­ziummal? — .Egyszer az osztályunk látogatást tett a hódmező­vásárhelyi fiúgimnáziumban. Meglepett az ott uralkodó pedantéria, tisztaság, melen­gető, szinte családias lég­kör. Szerencsémre édes­anyám, amellett, hogy min­denáron taníttatni akart, kö­vetkezetesen nevelt az igé­nyes, a jó, a nemes befoga­dására. így eshetett, hogy Vásárhelyről hazatérve, a lelkes beszámolómat követő bejelentésem — miszerint én ott akarom folytatni tanul­mányaim —, nem talált túl nagy ellenkezésre. így ke­rültem 17 évesen, 1947-ben a vásárhelyi Bethlen Gábor Református Főgimnáziumba. Akkor még nem is hallot­tam Németh Lászlóról. De azt azonnal észrevettem, hogy olyan ember, aki körül nagy feszültség vibrál. Igaz, számomra minden újnak. szokatlannak tetszett akkor. S szavaim hitelességéhez hozzátartozik: nekem Né­meth László kiváló tanár­társaival, az iskola lojális szellemével, Vásárhellyel együtt jelentett életre szóló élményt. A mozgalmas kul­turális élettel, a felejthetet­len operaestekkel a Fekete Sasban, a negyedévenkénti közös vacsorákkal a lány­gimnázium diákjaival, ami­kor színdarabokat, verseket mutattunk be egymásnak ... Igen. Mindez együtt él és hat bennem. — Most, az évforduló al­kalmával egyre többet hal­lani Németh Lászlóról, a pe­dagógusról, s oktatási — egy új műveltségeszmény megte­remtése érdekében kigondolt — tervezeteiről. Milyen is volt hát e rendkívüli ember, mint tanár? — A mi osztályunkban, a hatodik humánban papírfor­ma szerint kémiát tanított. Megpróbálom -^magam elé idézni tizenéves önmagun­kat, bumfordiságunk mögül kikandikáló érdeklődésünket, a csodavárást, amelyet ak­kor érez' az ember, amikor felgördül a függöny, s a lát­vány elemi erővel hat a né­zőre. Mert Németh László órái egy-egy izgalmas szín­házi előadáshoz hasonlítot­tak. Mint vérbeli művészt, őt is áthatotta a maga terem­tette világ szépsége, izgal­ma. — A témák ilyetén fel­dolgozása eleve kizárta a számonkérés szokványos le­hetőségeit. Formális felelte- tésekre nemigen emlékszem. Inkább felvetett egy témát, aminek variációit kívánta viszonthallani tőlünk. Néha elég volt egy általa megkez­dett mondat folytatása, a ta­nár úr már tudta: hol tart a diákja. Gyors munkaritmusa miatt a tantervi korlátokat hamar átlépette velünk, s így történt, hogy a hatodikos kémiát félévre befejeztük, s az év hátralevő részében már a fizika és matematika he­tedik—nyolcadik osztályos anyagát dolgoztuk fel. Látva csodálkozó arcom, Lévay doktor gyors magya­rázatba kezd: — Tudom, egy kívülálló rögtön arra gondol, ez a száguldás a tárgyi tu­dás rovására mehetett. De minthogy a két-három év tananyaga eszményi össz­munka keretében kapott he­lyet, a végeredmény a ta­nár szerint is az volt, hogy a kísérleti osztály átlagosan magas elméleti szintje mel­lett öt-hat kiváló felkészült­ségű diák is akadt, aki az orvosi egyetem első éves ké­miavizsgáján is bízvást meg­állta volna a helyét. Ezt sa­ját, későbbi tapasztalatom is igazolja. A tankönyvet egyébként sohasem apró té­telekben tanította. Módszere az volt, hogy a könyvet elő­ször átfutotta velünk, aztán újra meg újra visszatért a korábbi részletekhez. — írói önmagát tanárként sem tagadta meg. A termé­szettudományos témákat mindig az adott kor kereszt- metszetén, irodalmi vetüle- teivel tárta elénk. Élénken foglalkoztatták a tudomány nagy egyéniségei. Ilyenkor képzelete kigyúlt, s a dráma világába lendült. így lehet­tünk részesei a Galilei-téma születésének. — Óráit, amelyek egymás­hoz sohasem hasonlítottak, mindig új, apró izgalmak tették egyedülálló élménnyé. Számos esetben hirdetett ver­senyt, s ha a színvonal nem felelt meg, fordított egyet a játékon, s az „okossági ver­senyből” „butaságit” csinált. A győztest legalább olyan megértő figyelemmel tün­tette ki, mintha pozitív érté­keit mérlegelte volna. Szá­mára ez is „kísérlet” volt... Makacsul hitt abban, hogy diákjait egyedül a szellem tisztaságával, magasrendű­ségével is emberekké tudja nevelni. Népszerűségét csak növelte, hogy legendás ere­je volt a közösségteremtés­hez. Kedves emlékű fiú-le- ánykollégiumok közötti prog­ramokat szervezett. — Ahol — mint korábban hallottam —, megismerke­dett Ágnes nevű lányával... • x — így igaz — teszi hozzá mosolyogva. — Ezeken a kö­zös vacsorákon mindig pár­ba állítottak bennünket. így kerültem többször is Ágnes lánya mellé, akinek ifjú hó­dolói közé tartoztam. £ Lévay Sándor állatorvos lett. 25 éve dolgozik Békés­csabán, az állategészségügyi intézetben, ahol most a sze- rológiai osztály vezetője. Alig van olyan színházi elő­adás, koncert, irodalmi est a megyeszékhelyen, amelyről hiányozna. A napjainkban immár ritkaságszámba me­nő választékos stílusára be­szélgetésünk közben többször is rácsodálkoztam. Mikor életéről, sorsa alakulásáról is szót ejtett, még két nevet említett, akik egyéniségére mély hatást gyakoroltak: ro­konát, Czanik Zsófia opera­énekes-nőt és professzorát, Kotlán Sándor akadémikust. Aztán búcsúzóul még meg­jegyezte: — Nem lett be­lőlem különleges, megírásra érdemes ember. De úgy vé­lem, mert nyitott tudtam maradni a kultúra, a szelle­mi értékek iránt, már ezért is érdemes volt megszület­nem. S Németh Lászlótól ta­nultam meg: a szellemi és tárgyi világ egységes egész, s hogy ennek megismerése az ember ember voltából fa­kadó kötelessége. Igyekszem eszerint élni. B. Sajti Emese MOZI Az első nagy vonatrablás 1855, a krími háború ide­je. Londonból meghatározott időnként 25 ezer font érté­kű aranyszállítmány indul a háború színhelyére. A csábí­tás igen nagy, s nem is hagy­ja ki a minden hájjal meg­kent nagystílű bűnöző: Ed­ward Pierce. Nos, az egyik ilyen arany­szállítmány elrablását dol­gozta fel novellájában Mi­chael Crichton, aki egyben a film rendezője is. Az izgal­mas, fordulatos film egyik fő erőssége a sűrűn szipor­kázó, sajátos angol humor, s a kitűnő színészi alakítások. A bő másfél órás filmhez igaz néha kevésnek bizo­nyult a novella szolgáltatta történet — így akadnak túl hosszúra nyújtott jelenetek is —, de mégsem lehet unat­kozni. A kora pszichológiai ismereteiben ugyancsak já­ratos bűnöző, Pierce az em­beri gyengeségek ügyes ki- tapogatása közben meglepő helyekre, helyzetekbe kalau­zolja a nézőt, ötletei direkt üdítően hatnak a sugárpisz- tolyos, gépesített, horroros krimitörténetekhez szokott nézőre. Ebben a filmben mindössze egy hullát produ­kálnak a nagy cél érdeké­ben, a többi csupa szellemi, illetve kétkezi teljesítmény. A film java része a há­rom különböző helyen tar­tott, aranyat őrző vaskazet­ták kulcsainak megszerzése körül bonyolódik. Majd el­érkezik a nagy nap, s az agytröszt méltó társa, Lon­don legjobb zsebese, Agár (Donald Sutherland kitűnő alakítása) hullának álcázva, díszes koporsóban utazik együtt az aranyszállítmány- nyal, s egy jó szolgálatot te­vő döglött macskával. A fő­nöknek ezután már csak öt szerelvény izgalmas megmá­szása marad hátra, termé­szetesen a robogó vonat te­tején. A manőver sikerül. Az aranyakat rejtő táskák sor­ban repülnek a sínek men­tén várakozó „kolléga” felé. Aztán jön az utolsó izgal­mas fordulatot hozó- banán­héj: a lesben álló rendőrök elfogják Pierce-t. Az alacsony moralitással megáldott Pierce-t — aki egyébként nem csak az alvi­lág kegyeit élvezi — társai újból megmentik, s csóko­kat hintve elrobog egy "ha­táron ... Könnyű, kellemes szóra­kozást nyújtó filmet készí­tett a rendező. Olyan sztár­ral a főszerepben, mint Sean Connery. Szándékát — hogy másfél órás izgalomban, ne­vetésben, tehát kikapcsoló­dásban részesíti a nézőt —, Michael Crichton maradék­talanul teljesítette. A félel­metes szuper krimifilmek mellett „a régi szép időket” idéző első vonatrablás törté­nete igazán üdítő volt. S néha erre is szükség van. B. S. E. Mfll MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.30: Lányok, asszonyok. 8.55: 4 X 4 — Játék. 10.10: Évszázadok mesterművei. 11.01: Indulók lúvószenekarra. 11.09: A rokkantak nemzetközi éve. 12.20: Zenei anyanyelvűnk. 12.30: Magyarán szólva. 12.45: Népszerű filmek zenéiéből. 13.00: Sokféle... a meséről! 14.06: A dohányzás viszonylagos ártalmatlanságai. 14.16: Bemutatjuk új felvételűn­két. 14.30: Magazin a világ mezőgaz­daságáról. 15.05: Üj Zenei Üjság. 16.00: 168 óra. 17.50: Operaáriák. 18.45: A molnárleány. 19.29: Házi muzsika. 20.24: Schumann: III. (Rajnai) szimfónia. 21.00: A Don Quijotétól Vas Ist­vánig. 22.15: Magyar előadóművészek. 22.38: A mikádó. 23.20: Nagy mesterek — világhí­rű előadóművészek. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Népszerű fúvósátiratok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.38: Népdalcsokor. 9.12: Barátság slágerexpressz. 9.42: Házszám 1. 10.00: Szombat délelőtt. 12.00: Operettfelvételek. 12.33: Jó ebédhez szól a nóta. 13.30: Éneklő Ifjúság. 13.41: Britten: Alpesi szvit. 14.00: Ritmus. 14.35: Orvosok á mikrofon előtt. 14.40: A Rádió Dalszínháza. 15.13; A megélt idő. 15.40: Florentine. 16.35: Pophullám. 17.30: Fenntartott hely az elmúlt hetek legsikeresebb műso­rai számára. 18.33: Sportkrónika. 18.55: Töltsön egy órát kedven­ceivel ! 19.55: Közvetítés bajnoki labda­rúgó-mérkőzésekről. 20.58: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. 22.00: Szombat esti diszkó. 23.10: Slágermúzeum. III. MŰSOR 7.00: A szolnoki stúdió román nyelvű műsora. 7.30: A miskolci körzeti stúdió szlovák nyelvű műsora. 8.11: Mindenki zeneiskolája. 9.01: Hangverseny a Mindenki zeneiskolája hallgatóinak. 9.50: Turpinszky Béla Wagner operáiból énekel. 10.10: Dzsesszfelvételekből. 11.05: Századunk kamarazenéjé­ből. 12.09: Mendelssohn: Éliás. 14.31: Csenki Imre: Kalotaszegi dalok és táncok. 14.42: A szerződés. 15.30: Harminc perc be^t. 16.00: Operaáriák. 16.36: Semlér Ferenc versei. 16.41: Hangfelvételek felsőfokon. 17.40: Slágerlista. 18.15: Brahms: g-moll zongora- négyes. 19.05: Debussy: Pelléas és Méli- sande. Közben: 20.09: Vágyak. 20.29: Az operaközvetítés folyta­tása. Közben: 21.04; Kritikusok fóruma. 21.14: Az operaközvetítés folyta­tása. 22.27: Napjaink zenéje. SZOLNOKISTÜDIÓ 7.00: Román nyelvű műsor. Szerkesztő: Fretyán István. 7.30: Rádióvíkend. Szerkesztő : Merza Jenő. (Hírek — Pia­ci szemle — Filmlevél — Hétvégi karcolat — Milye­nek az utak? — Ritmusro- deó, ism.) 8.30: Bélyegkvíz. 8.40: A tegnap slágereiből En­gelbert Humperdinck éne­kel. 9.00: Hírek, lapszemle, közle­mények. 9.10: Szerkesztik a hallgatók. Közben: riportok a hét eseményeiről. 10.20: Hétvégi programajánlat. 10.25—10.30: Hírösszefoglaló, programelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.05: Tévétorna. 8.10: Iskolatévé. Világnézet, (f.-f.) 8.50: Mese, mese, mátka. 1. Ug- rifüles ugrócsoport. 2. A négy törpe. 3. A szomorú szamovár. 9.15: Perpetuum mobile, (ism.) 10.00: Nas Ekran — A mi kép­ernyőnk. (ism.) 10.20: Autó-motorsport, iism.) 10.40: Pályán maradni! (f.-f.) 11.20: Reklám, (f.-f.) 11.25: Ellery Queen, (ism.) 12.10: Keresztkérdés, (ism.) 12.55: Jégkorong-világbajnokság. A szünetben: Reklám. (f.-f.) 15.20: A nagypapa, a szappan és az óceán. 15.25: Ciwyl kutya kalandjai, (ism., f.-f.) 15.55: Hírek, (f.-f.) 16.0Ö : Reklám, (f.-f.) 16.05: Az Orion űrhajó fantaszti­kus kalandjai, (ism., f.-f.) 17.05: Plava Lerga. 17.25: Reklám, (f.-f.) 17.30: Sorstársak, (f.-f.) 17.40: Az Ipolytól a Bodrogig. 18.10: Parabola. 18.40: Vük. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Vers — mindenkinek. 20.05: Jubileumi leltár. 21.15: In memóriám Rábai Mik­lós. 21.25: Férj válaszúton. 23.00: Tv-híradó 3. 23.10: Pori — Dzsessz — 1980. II. MŰSOR 14.55: Kérem a következőt! (ism.) 15.05: Gólyavári esték. 15.55: Telesport. 19.20: Reklám, (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Vers — mindenkinek. 20.05: Mesteriskola. 20.40: Grönland, (ism.) 21.05: Tv-híradó 2. 21.25: Széchenyi, (ism.) BUKAREST 10.20: Jack London műveiből. 12.00: Zenéről mindenkinek. 13.00: Kulturális mozaik. 18.20: Zimbabwe. 18.35: A hét politikai eseményei. 18.50: A legkisebbeknek. 19.05: Tv-híradó. 19.30: Román tájakon. 19.55: Tv-enciklopédia. 20.40: Dallas. 5. rész. 21.30: Sikerlemezek. 22.45: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 15.25: Labdarúgás: Zeljeznicar— Rijeka. 17.20: Rajzfilm. 17.35: Tv-naptár. 17.45: Gyermekműsor. 18.45: Költői színház. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Az elhagyott malom titkai. 22.00: Hét végén. II. MŰSOR 17.35: Kis történetek. 18.05: Válogatás. 18.35: Hebehurgyán, (ism.) 19.27: Ma este. 20.00: Sárból való várkastélyok. 20.55: Az ember és a törvény. 21.25: Sportszombat. 21.45: Hangverseny az újvidéki zsinagógában. 22.30: Az asztalitenisz VB szem­léje. SZÍNHÁZ VÉRNASZ Békéscsabán 19 érakor, Petőfi- bérlet. BUNKER Szarvason 19 órakor, MOZI Békési Bástya: Start két keré­ken. Békéscsabai Építők Kultúr- otthona: 5 órakor: A hét mes­terlövész, 7 órakor: Családi ösz- szeesküvés. Békéscsabai Szabad­ság: de. 10 és du. 4 órakor: Zor- ró, 6 és 8 órakor: Az első nagy vonatrablás. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Pofonok völgye, avagy Papp Lacit nem lehet le­győzni, fél 8 órakor: A halál magnószalagon érkezik. Gyulai Erkel: Autóversenyzők. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Négy bandita, tíz áldozat, 5 és 7 órakor: Kra­mer kontra Kramer. Orosházi Béke: Luxusbordély Párizsban. Orosházi Partizán: A zsoldoska­tona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom