Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-16 / 89. szám

1981. április 16., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! .. Nagy örömünkre szolgált Köröstarcsán, hogy az erősen elhasználódott közúti jelzőtáblá­kat a közelmúltban kicserélték. Sajnos, az örömbe üröm ve­gyült, ugyanis nem minden táb­la kicserélése szerencsés. Amint a mellékelt fényképfelvétel bi­zonyítja, a Verem utca jobbra kanyarodik, a tábla viszont egy­értelműen balra irányítja a tá­jon ismeretlen gépkocsiveze­tőt... Ez bizony nem veszélyte­len . .„!” Fotó: Vámos Károly, Köröstarcsa, Széchenyi u. 10. * * * És ha már a tájékoztatást nyújtó tábláknál tartunk: ha va­laki Békésről Bélmegyerre tart, az útkereszteződésben megtor­pan, mert a táblák hátsó olda­lai üresek. Nem látni rajta sem­mit. Ha a gépkocsiból kiszállva Vésztő irányából nézzük meg a táblákat, kiderül: teljesen el­fordultak. Bélmegyer irányába Gyulát, Vésztő felé Bélmegyert mutat, Szeghalmot pedig egye­nesen a szántóföldre jelzi. A környék lakói mondják: a közelmúltban cserélték ki a táb­lákat, nem rögzítették kellőkép­pen. Nem kell viharnak lenni, az enyhe tavaszi szél is elfor­dítja. Jó lenne mielőbb jól rögzíteni a táblákat. Válaszolnak az illetékesek A gyermekápolási táp­pénzre jogosultság időtarta­ma iránt érdeklődött több kedves olvasónk. A SZOT Békés megyei Társadalom- biztosítási Igazgatóság illeté­keseinek válasza: „A társa­dalombiztosítási rendelkezé­sek lehetővé teszik, hogy a dolgozó anya, vagy az egye­dülálló dolgozó apa beteg gyermekét ápolja, és emiatt foglalkoztatását nem folytat­ja, folyamatos munkaviszo­nyától függően a gyermek egyéves koráig — a gyer­mek betegségének teljes ide­jére — gyermekápolási táp­pénzt kaphasson. A dolgozó anya, vagy az egyedül álló dolgozó apa az egy életévét betöltött gyer­mek hatéves koráig — ha a gyermek beteg — az alábbi­ak szerint részesülhet táp­pénzben : — az egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermeknek az ápolása mi­att évenként 60 napig, — a háromévesnél idő­sebb, de hatévesnél fiatalabb gyermekének az ápolása mi­att évenként 30 napig. Az egyedülálló anyának vagy apának háromévesnél idősebb gyermeke ápolása esetén is 60 napig jár éven­te a gyermekápolási táppénz. A gyermekápolási táppénz a gyermek születése napjától számított évenként jár, te­hát nem a naptári év sze­rint. Ha például a dolgozó nő gyermeke az első életévét május 31-én töltötte be, úgy június l'től a következő év május 31-ig számított egy éven belül jár a gyermek- ápolási táppénz, összesen 60 napra. Gyermekápolási táppénz gyermekenként illeti meg az anyát (vagy az egyedül álló apát). Ha tehát két-három- évesnél idősebb, de hatéves­nél fiatalabb gyermeke van, egyenként 30—30 napra, ha egyedülálló, 60—60 napra jogosult gyermekápolási táp­pénzre. Kérdésként vetődik fel az is: kik minősülnek egyedül­állónak. Az előbbiekből ki­derül: az egyedülállók hosz- szabb ideig részesülhetnek gyermekápolási táppénzben. Egyedülálló: aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, vagy házastársától bizonyíthatóan külön él (kivétel, ha élet­társa van). Egyedülállónak kell tekin­teni azt. akinek a férje sor­katonai szolgálatot teljesít, házastársa ápolásban része­sül, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, kényszergyógykezelés alatt áll stb. Az életben számtalan hely­zet adódhat, amikor a szülő gyermekének ápolása miatt kényszerül a munkából tá­vol maradni. Egyedülállónak azonban mégsem minősül, mert helyzete nem felel meg az előbbiekben felsoroltak­nak. Indokolt esetben a szü­lőt — gyermekápolási táp­pénzre jogosultság szempont­jából a munkahelyén műkö­dő társadalombiztosítási ta­nács, ha pedig a munkálta­tónál TT nem működik, a társadalombiztosítási bizott­ság kérheti az illető egyedül­állónak minősítését. (Pl. az anya ágyban fekvő beteg volt, ugyanabban az időben a kisgyermek is ápolásra szorult, az anya újra szül, és közben az otthon levő gyermek beteg stb.) * * * Ugyancsak társadalombiz­tosítási problémával kereste fel rovatunkat Bátori Zsig- mond, köröstarcsai lakos, a Hidasháti Állami Gazdaság dolgozója. Otthon fűrészgép­pel elvágta a jobb csuklóját. A lelkiismeretes orvosoknak hála, úgy ahogy rendbe jött a keze, csak hosszadalmas volt a gyógyulás. Egy évig volt táppénzen. Kérésére az orvos meghosszabbította a táppénzt, s újabb két hónap elteltével írták ki dolgozni. A munkahelyén viszont az említett két hónapra nem kapta meg a táppénzt. Az illetékesek válasza: az egy év letelte után az ide­vonatkozó rendelet értelmé­ben táppénz nem jár. De ha az országos orvosszakértő bizottság 50 százalékos mun­kaképes-csökkenést állapít meg, a munkahely köteles a dolgozót megfelelő munkára áthelyezni. Ilyen esetben a helyi tanács szakigazgatási szerve is sokat segíthet. Virágba borult a szarvasi arborétum vérszilvafája. A kert másik tavaszi ékessége az élénk­piros színű japánbirs virága Fotó: Martin Gábor Észrevételek — intézkedések Levelekből — sorokban .......Kinek hol szorít a c ipő, az sok mindentől függ — írja több kedves régi elő­fizetőnk. — .Nemcsak attól függ, hogy mekkorára nőtt a lábunk, de a korunk, egész­ségi állapotunk is erősen be­folyásolja: milyen számunk­ra a kényelmes lábbeli. Elke­serítő és szomorú eset, hogy nincs 38 és feles méretű, be­teg lábra megfelelő sarokkal ellátott női cipő. A 38-as ki­csi, a 39-es nagy. A cipőgyá­rak legyenek tekintettel kü­lönösen a fájós lábú, idősebb női vásárlókra, akik nem tudnak, és nem is akarnak tűsarkakon billegni...” Üze­mi balesetet szenvedtem, fáj a lábam, három év óta nem találok megfelelő méretű és sarkú cipőt. Kérem az ille­tékeseket, segítsenek...” — írja többek között Birkás Margit Pusztaföldvárról. * * * „ ... Közeledik egyik leg­szebb ünnepünk, május el­seje. Jó lenne, ha a nem­zetközi munkásság nagy ün­nepét szép, tiszta környezet­tel köszönthetnénk. En na­ponta járok Békéscsabán Ja- minába dolgozni. Szomorú látvány, hogy a híd oldalán még az 1980-as esztendőből visszamaradt sok száraz gaz, ág-bog éktelenkedik. Nem takarították el, holott erősen nő az új gaz is. Különösen a jaminai oldalon levő gya­logjáró nagyon elhanyagolt, esős időben sáros, jó időben pedig nagyon poros ...” — írja Nagy Jánosné. * * * „ ... Miért nincs sorozat­ban víz Újkígyóson — kér­dezi több előfizetőnk. — Fő­leg a csúcsidőben, este öt és nyolc óra között nem, vagy alig folyik a csapból a víz. Természetes, hogy a bojlerből az alacsony nyomás miatt nem jön meleg víz. Holott a dolgozó háziasszo­nyok ilyenkor mosnának, főz­nének, gyerekfürdetésre, és sok minden másra nagyon kellene a víz. Mi lesz nyá­ron, ha már tavasszal sincs rendszeresen víz?” Létezik egy olyan törvény, melynek rendelkezései értel­mében a lakossági észrevéte­leket, panaszokat, bejelenté­seket záros határidőn — egy hónapon — belül meg kell válaszolnia az illetékes szer­veknek, s ami ennél is fonto­sabb: a jogos bírálatokra megfelelő intézkedéseket kell tenniük. A Szerkesszen ve­lünk rovat egyik feladata — ha nem a fő —, hogy tolmá­csolja az illetékesek felé ezeket az észrevételeket és egyben tájékoztassa a lakos­ságot a reagálásokról. „Vá­laszolnak az „illetékesek” fejléc alatt segíti „realizálni” lapunk a fenti törvényt. Mint életünk minden te­rületén, ebben a vonatkozás­ban is óriási a fejlődés. Volt idő, amikor egyes illetékes szervek egyszerűen tudomást sem vettek a hatáskörükhöz tartozó dolgok bírálatáról, s törvény ide, törvény oda, „elfelejtették” megválaszolni a Szerkesszen velünkben megjelent olvasóleveleket. Vagy, ha tudomásul is vet­ték, minden rendelkezésükre álló eszközzel — befolyásuk­kal, kapcsolataikkal azon igyekeztek, hogy a fehérről bebizonyítsák — az fekete, a feketéről pedig, hogy fehér, s a jogos bírálat objektivi­tását semmisnek kiáltották ki egy esetleges formai vagy más lényegtelen, az észrevé­VISSZHANG „Hírlapfelelősök Oroshá­zán” címmel lapunk 1981. március 26-i számában meg­jelent írásra a Szegedi Pos­taigazgatóság vezetői reagál­tak*. „ ... A hírlaposok mun­kájáról elismerően szóló cikk feltétlenül segíti munkánkat, és szolgálja közös törekvése­inket, amiért köszönetemet fejezem ki. A hírlapkézbesítők béré­nek csökkenése két éve, az áremelések óta ismert, és sajnálatos jelenség. Bérezésük teljesítményre alapuló. így a családok takarékosabb gaz­telezésben elhangzott meg­jegyzés miatt. A szocialista demokratizmus fejlődése vál­toztatott ezen a „vakarózó” hozzáálláson, s ma már egyenlő mennyiségű a dol­gozók leveleinek, észrevéte­leinek közlése, a rájuk ér­kezett illetékes válaszokkal. Akkor is reagálnak az ész­revételekre, ha nem tartják jogosnak a bírálatot, vagy kivihetőnek — egyelőre — a javaslatot, mint például aho­gyan a békéscsabai Városi Tanács tette ezt az antikvár könyvesbolttal kapcsolatban, amelynek újabb megnyitását a VI. ötéves terv időszakára ígéri. De ami még ennél is fon­tosabb : sok esetben előbb intézkednek, mint válaszol­nak, jelezvén ezzel, hogy ép­pen az intézkedésük a vá­lasz. Ez történt legutóbb ugyancsak Békéscsabán, ami­kor rovatunkban szóvá tet­tük a Tanácsköztársaság úti 92 lakásos épület utcai front­jára néző „udvar” lehangoló, s a város panorámáját egyál­talán nem emelő, még az építéstől visszamaradt álla­potát. Ma már az impozáns épülethez méltóan rendezett ez a köz, s ez eddig is meg­nyugtató, ameddig a terve­zett szobor elkészül és „he­lyet foglal” majd a balkonos lakások karéjában ... a. ö. dálkodásával járó előfizetői lemondások náluk keresetki­esést okoznak. Mint a népgazdaság más területein, a kézbesítésben is nőttek a munkakövetelmé­nyek. Kézbesítőink új előfi­zetők gyűjtésével, az árusí­tás fokozásával, totó-, lottó- szelvényekkel csökkenthe­tik a bérkiesésüket. Lelki- ismeretes, pontos munkával kell megnyerniük az előfize­tők bizalmát. Felettes szerveink a hír­lapkézbesítői bérek alakulá­sát figyelemmel kísérik. Ér­tesüléseim szerint még ez évben várható a kézbesítők egyes bértételeinek megvál­toztatása ...” Dr. Lénárd László igazgatóhelyettes Közép-Amerika közelről III. El Salvadoréi A salvadoriak vaca (tehén) szóval illetik mindazokat a csoportokat, személyeket, akik valamilyen ügyben, hi' vatalban vagy szervezetben döntő szerepet játszanak. Ez a szóhasználat kifejezi azt is, hogy „akié a vaca — azé a tej is”. A vaca pedig min­denütt megtalálható, a had­seregben, az államapparátus­ban, a bankokban, a keres­kedelemben. Köztük a leg­hatalmasabb a kávéültetvé­nyeseké, a monopóliumoké. Ez a „vaca de los vacas” — a tehenek tehene. A salvadoriak legnagyobb vacája azonban nem olyan jámbor, mint a nevét viselő állat, hanem veszedelmes fe­nevád. Támad, mar, zúz ér­dekeiért. El Salvadorban, ebben a legkisebb közép-amerikai or­szágban a múlt esztendőben közel ‘ízezer embert gyilkol­tak meg. A féktelen, politi­kai terror, az egyes ország­részekben dúló már-már pol­gárháború elsősorban a la­kosság köréből szedi áldo­zatait. A hatalmon levő öt­tagú katonai-polgári junta az erőszak eszközével pró­bálja letörni, megfékezni a fokozódó forradalmi hangu­latot és akciókat. Szövetkez­ve a szélsőjobb irányításá­val garázdálkodj halálkom­mandókkal. A hazafiakkal rokonszenvező és az együtt­működéssel vádolható embe­rek százainak megkínzott, megcsonkított holttestére bukkannak nap mint nap. A Nemzeti Palota kék ter­mének lakói is felismerik és érzik a közép-amerikai kom­vaca munista pártok múlt év ok­tóberi találkozóján megálla­pított tényt: Salvadorban megérettek a feltételek a tár­sadalmi átalakulásra, vagy­is az országban forradalmi helyzet van. Ezt a folyama­tot meggyorsította a nica- raguai nép győzelme, és an­nak példája. Washington, va­lamint a kávéültetvényekben érdekelt amerikai monopó­liumok már a hetvenes évek közepén érezték, hogy a nö­vekvő társadalmi, gazdasági feszültségek előbb-utóbb robbanáshoz vezetnek. Ezért döntöttek úgy a hadsereg irányítása alatt álló állam- gépezet fejével, Carlos Hum­berto elnöknek bizonyos re­formok bevezetését javasol­ják. Valamiféle földreform­nak nevezett elképzelést ki is dolgoztak, de éppén a mo­nopóliumok ellenállása mi­att a végrehajtás megfenek­lett. Lám, milyen érdekes a történelem. Ahogy változik az idő, úgy változnak a kény­szerítő módszerek is. Az öt­venes évek elején, amikor a szomszédos Guatemalában Arbenz elnök haladó kor­mánya földreformot hirde­tett meg, Washingtonban meghúzták a vészcsengőt, az amerikai hadsereg partra szállt, és megdöntötte a „kommunista” rendszert. Tíz évvel később Dominikában csaik programként fogalmaz­ták meg a reformokat, s két hét múlva az USA bevetette hadseregét. Most pedig a Fehér Ház kénytelen szor­galmazni bizonyos gazdasá­gi, társadalmi reformokat. Természetesen azzal a cél­lal és reménnyel, hogy hát­ha így sikerül csökkenteni a feszültséget. Ami két évtize­de még „kommunista ve­szélyként” szerepelt, az ma „washingtoni megoldásként” került a politikai szótárba. Csakhogy nem csupán az idő rohan, hanem a folya­matok, az erőviszonyok is változnak. Nem - véletlen, hogy a minap így kesergett a New York Times egyik cikkírója: „Régen a diplo­San Salvador, a parlament épülete

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom