Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-15 / 88. szám

1981. április 15., szerda „Elpergő napok” Irodalmi est Békéscsabán A költészetnapi irodalmi est dr. Becsei József ünnepi beszé­dével kezdődött Fotó: Martin Gábor A költészet napja alkal­mából megrendezett megyei irodalmi esten, hétfőn zsúfo­lásig megtelt a Megyei Mű­velődési Központ nagyter­me. Tisztelgés és őszinte vonzódás jele volt ez a ma­gyar költészet, s ezen belül szűkebb hazánk, megyénk lírikusai iránt. Az irodalmi műsor dr. Becsei József, a megyei ta­nács elnökhelyettesének ün­nepi megnyitó beszédével kezdődött. Aki a József At­tila születésnapjához kötődő költészetnapi megemléke­zésbe joggal szőtte bele Ady Endre, a magyar költészet géniuszának 1906-ban meg­jelent első, igazán „adys” kötetének, az Üj vérseknek megjelenését, s a zeneiro­dalmunk kiemelkedő nagy­ságáról, Bartók Béláról szóló megemlékezését. A, megyében élő vagy in­nen elszármazott költőket köszöntve szólt a költők fe­lelősségéről, az igazi költé­szet mozgósító erejéről. Ar­ról a sosem múló kötelezett­ségről — a társadalmi való­ság felelős, őszinte hangú feltárásáról —, amely törté­nelmi létünk minden fázisá­ban várt és vár költőinkre. E gondolatok jegyében folytatódott a békéscsabai általános iskola énekkarának műsorával az irodalmi est. A kórus Sárhelyi Jenőné ve­zényletével Bartók-műveket tolmácsolt nagy átéléssel. Stílusosan, Fodor András, Simonyi Imre, Devecsery László Bartókhoz, Bartókról írott verseivel folytatódott a műsor, majd a költészet nap­ja tiszteletére nemrég meg­jelent — s az előcsarnokban ezen az estén már vásárol­ható — Elpergő napok cí­mű, Békés megyei költők műveit tartalmazó — verses­kötetből következett össze­állítás. Kiss Anna. Szúdy Géza, Filadelfi Mihály, Sass Er­vin, Papp László, Tomka Mi­hály, Varsa Zoltán, Ujházy László és Pardi Anna verse­it Mézei Annamária színmű­vésznő, Kürti Papp László és Kun László előadóművé­szek tolmácsolták. A műsor összeállítóit dicséri az ötlet, hogy hallhattuk József At­tila megzenésített verseit is Vitay Ildikó zeneszerző-elő­adóművész mindig színvona­las előadásában. Hiszen csak így, ezáltal válhatott teljes­sé és igényessé ez a hétfő es­ti költészetnapi műsor. B. S. E. Bábjátékos-találkozó Dévaványán Ez évben már tizedik al­kalommal rendezik meg a hagyományos sárréti bábjá­tékos-találkozót. A berety- tyóújfalui, a püspökladányi és a szeghalmi járás bábcso­portjai április 26-án a déva- ványai József Attila Művelő­dési Házban mutatják be műsorukat. A találkozót az­zal a céllal rendezik, hogy a járások bábcsoportjai kicse­réljék tapasztalataikat, fej­lesszék szakmai tudásukat. Ez alkalomból kiállítást te­kinthetnek meg az ide láto­gatók „Bábjáték Dévavá­nyán” címmel, amely a nagy­község művészeti csoportjai­nak tevékenységét mutatja be 1946-tól napjainkig. A ki­állítást Barabás Józsefné já­rási közművelődési felügyelő nyitja meg délelőtt 9 órakor. Ezt követően a résztvevő csoportok tartanak bemuta­tót, majd a csoportok veze­tői cserélik ki tapasztalatai­kat a nap záróeseményeként. Képernyőre kerül a Határidő: április 25. Jelentős vállalkozásba fo­gott a Magyar Televízió. Corneille remekművét, a Cidet, a franciák klasszi­kus, nemzeti drámáját vi­szik képernyőre Kazimir Ká- rolynak, a Thália Színház főrendezőjének rendezésé­ben. A XVII. századi mű spa­nyol dráma átdolgozása. Té­mája egy spanyol lovag sor­sa, becsülete. Sajátos módon a Cid patetikus spanyol drá­ma, s hogy mégis francia nemzeti dráma lett, az első­sorban annak tudható be, hogy szerzője önmagából merített. Corneille műve már olyan nemzeti dráma, amely kifejezi egy nép gon­dolatait, érzelmeit a haza­szeretetről, . a becsületről, a szerelemről. Ez adja meg ér­tékét, minden nép számára. — Nálunk viszonylag rit­kán játsszák. Mi az oka? — Valószínleg az, hogy ne­héz dráma. De ugyanakkor szép, értékes. Nem véletlenül terjedt el ez a mondás: „Olyan szép, mint a Cid” — válaszolja Kazimir Károly, aki húsz évvel ezelőtt a Kör­színházban vitte színre és si­kerre ezt a művet. — Milyen változásokkal kerül a dráma képernyőre? — Mint minden tv-átdol­gozásnál, így a Cidnél is bizonyos tömörítéseket kel­lett végeznünk. Egyúttal ar­ra is gondoltunk, hogy ez az átdolgozás a mi emberi és társadalmi értékeinkre hívja fel a figyelmet, amelyek minden korhoz, és minden­kihez szólnak. Ezt a drámát sokan támadták a maga ko­rában. Még plágiummal is vádolták a szerzőt, hiszen a Cid-történetek közismertek voltak Spanyolországban. A lényeg azonban a dráma sok­rétűségében keresendő, va­lahogy úgy, mint a mi Bánk bánunkban. — Kazimir Károly bizo­nyára nem véletlenül vál­lalkozott a tv-átdolgozás megrendezésére? — A körszínházi előadás óta évtizedek teltek el, s ré­gi tervem volt a Cid újabb színházi bemutatója. Most azonban, hogy felkértek a televíziós változat megren­dezésére, nem hiszem, hogy erre sor kerülne a közeljö­vőben. A televíziós bemuta­tó nagyszerű lehetőség, hogy ez a remekmű sokakhoz el­jusson. Mi alkotók, mind­annyian úgy készültünk fel, mint egy színházi előadásra. A Cid főbb szerepeit Ko­zák András, Sunyovszky Szilvia, Kubik Anna, Szabó Gábor és Inke László játsz­szák. Szémann Béla A Budapesti Képzőművészeti Igazgatóság Vas utcai szabad­téri galériájában a napokban megnyílt Papachristos Andreas görög származású szobrászművész kiállítása. A szabadtéri tárlatot D. Fehér Zsuzsa művészettörténész nyitotta meg. A képen: részlet a kiállításból (MTI-fotó: Fényes Tamás felvétele — KS) Megyei színjátszó­pályázatot hirdetnek A megyei KISZ-bizottság, a megyei tanács művelődés- ügyi osztálya és a Megyei Művelődési Központ ama­tőr színjátszási és forgató­könyvíró pályázatot hirdet. A pályázaton műfaji és te­matikai megkötés nincsen, de a meghirdetők az érdekeltek figyelmébe ajánlják az ere­deti drámák, pódiumjátékok, adaptációk, dokumentumjá­tékok, epikai és lírai szer­kesztett játékok előadását, illetve ezen bemutatók for­gatókönyveinek elkészítését. Az elbíráláskor — amelyet külön zsűri végez — előny­ben részesülnek azok a pro­dukciók, amelyek megyénk jellegzetességeit, eseményeit, életét — néphagyományok, nemzetiségi történet és ha­gyomány, a napi események — dolgozzák fel, illetve mu­tatják be. A legsikeresebb produkci­ók számára fellépési lehető­séget biztosítanak, a díjazott forgatókönyveket pedig meg­jelentetik. A jelentkezési ha­táridő április 25.; a forgató- könyveket szeptember utolsó napjáig kell eljuttatni a Me­gyei Művelődési Központ cí­mére (Békéscsaba, Luther u. 6.). A színpadi művek bemu­tatására, majd „tájoltatásá- ra” november 20-a után ke­rül sor. A legjobb előadáso­kat, illetve forgatókönyveket jelentős összegű díjakkal ju­talmazzák. Kiadvány a szarvasi nyári egyetemről Megjelent a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Bé­kés megyei Szervezetének kiadásában a szarvasi Tes- sedik Sámuel Mezőgazdasági Nyári Egyetem tavalyt elő­adásainak kompendiuma, azaz röyid, kivonatos össze­foglalása. Az elmúlt évben második alkalommal meg­rendezett nyári egyetem iránt növekvő az érdeklődés, ezért a résztvevők, illetve a szakemberek bizonyára örömmel fogadják ezt a ki­adványt, amely részben a Környezetvédelem = em­bervédelem. Meglehetősen sokszor, bár a nap mint nap tapasztalható elrettentő pél­dák szerint nem elégszer ír­ják le ezt a magától érthető egyenletet. Hogy a környe­zetet, a természetet a maga eredendő természetességé­ben, formájában megőrizzük és megvédjük, attól a követ­kező nemzedékek élete, az emberiség fennmaradása függ. Ennek tudatosításáért, megértetéséért harcol és agitál az egyik legszebb kül­lemű hazai havilap, a Búvár. Az áprilisi, legújabb szám színes nyomású oldalpárjain többek között a magyar ter­mészet- és környezetvéde­lemnek is példát mutatható japán nemzeti parkokba, a Hortobágy ritka fajokból ál­ló madárvilágába, valamint a krími természet- és vadvé­delmi gazdaságba kalauzol­ja el az olvasót megannyi nagyszerű fényképfelvétellel illusztrálva a tanulságos ol­vasmányokat. Az új szám írói Györ-Sopron megyébe látogattak el, s tettek kör­nyezetvédelmi sétákat. így derül ki, hogy az ipari köz­pontra, a megyeszékhelyre savas eső hullik... S egy másik írás tanúsága szerint forrásmunka, részben a kedvcsináló szerepét tölti be. Az idén július 26-tól au­gusztus 1-ig tart a nyári ren­dezvénysorozat, amely ezút­tal is a mezőgazdaság egyik legfontosabb kérdésével, a melioráció szerepével foglal­kozik majd. A hallgatók át­fogó elemzést kapnak a ha­zai talajjavítási gondokról, és szó lesz a számítástechni­ka felhasználásáról, valamint a rendszerszemléletű válla­latvezetés kérdéseiről is. az aggteleki barlangba jut­tatott szennyvíz lassan el­pusztítja egyik nemzeti érté­künket, a föld egyedülálló „őslényét”, a vakrákot... De a fenyőfői (a Bakony ismert turisztikai helye) ősfenyves is veszélybe került a bauxit­bányászat következtében; a természetvédelem őrző-védő munkája azonban itt sikert hozott! Az áprilisi Búvár egyik cikkének címe — Állatok a „kínpadon?’’ — önmagáért be­szél. A képekkel gazdagon illusztrált írás azt a kérdést teszi fel: az ember egészsé­géért folytatott küzdelem ál­latáldozatai sorában szük­ségszerűen kellenek-e a vé­dett, ritka állatfajok is, nem­egyszer értelmetlenül. Az érdeklődők megismer­kedhetnek a következő hó­napokra tervezett Búvár-tú­rákkal is, amelyek közül kettő megyénkbe, Szarvasra, illetve Gyulára vezet. A Mikrokörnyezet című rovat többek között az aranyfácánt, a „nishiki-goi”-t, a japán díszpontyokat, néhány szövő­madárfajtát, valamint a kaktuszgyűjtőknek a parodia- fajokat mutatja be. <N. L.) MDI MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÖ 8.21: A kis kéményseprő. 8.51: Nótacsokor. 9.44: Kis magyar néprajz. 10.05: szécsi Margit: Eszem a gesztenyét. 10.35: Szerpentin. 11.35: Könnyűzenei felvételek. 12.35: Czuppi Imre nyugdíjas igazgató portréja. 12.55: Operaslágerek. 13.25: Dzsesszmelódiák. 14.04: Szervánszky Endre kama­razenéjéből. 14.29: Litera-túra. 15.10: Daloló, muzsikáló tájak. 15.30: MR 10—14. 16.10: Kritikusok fóruma. 16.20: Charles Kullman felvételei­ből. 16.38: Hangverseny a Mindenki zeneiskolája hallgatóinak. 17.35: Jó-e már a nyúlbőr? 18.00: Bogár István fúvósművei­ből. 19.15: Simonffy Kálmán nótáiból. 19.35: A Magyar Rádió és Televí­zió szimfonikus zenekará­nak hangversenye. Közben: kb. 20.20: Gazdaság és elmélet. 20.40: A hangversenyközvetítés folytatása. 21.30: Külpolitikai klub. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Debussy: Verlaine-dalok. 22.55: Az ember tényező „techni­kája”. 23.10: A kegyencnő. 0.10: Bakos Géza táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Könnyűzene trombitára. 8.20: Amiről Amerika beszél. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: Válaszolunk hallgatóink­nak. 9.43: Hidas Frigyes—Gál Zsu­zsa: Hajnaltól estig. 10.00: Zenedélelőtt. 11.33: A Szabó család. 12.03: Énekszóval, muzsikával. 12.33: Tánczenei koktél. 13.30: Labirintus. 14.00: Kettőtől négyig ... 16.00: Iskolanap Szombathelyen. 16.40: Fiataloknak! 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Operettdalok. 19.07: Zenei Tökör. 19.37: A beat kedvelőinek. 20.25: Közvetítés a Spanyolország —Magyarország válogatott labdarúgó-mérkőzésről (I. félidő). 21.15: Grabócz Miklós: Nyugat­dunántúli táncok. 21.25: A labdarúgó-mérkőzés köz­vetítésének folytatása (II. félidő). 22.15: A tegnap slágereiből. 23.15: Horváth István cigánydalo­kat énekel. 23.40: Szimfonikus könnyűzene. III. MŰSOR 9.00: Híres előadóművészek ka­marazene-felvételeiből. 11.05: Operafinálék. 12.00: Szimfonikus zene. 14.00: A kegyetlen város. 14.35: Beethoven-szonáták. 15.25: Porgy és Bess. 16.35: Gesztusok és látványok, szavak és tőmondatok. 16.56: öt földrész zenéje. 17.03: Haydn-művek. 18.23: A kamarazene kedvelőinek. 19.39: Külföldi tudósoké a szó. 19.54: Maria Callas operafelvéte- ' leiből. 20.30: Töltsön egy órát kedven­ceivel ! 21.30: A bécsi Concentus Musicus kamarazenekar felvételei­ből. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Volt szolnoki színészek énekelnek. Szabadi Jó­zsef és Szombati Gyula felvételeiből. 17.20: Milyenek estéink? Pálréti Ágoston jegyzete. 17.25: Fúvóspolkák. 17.30: Zenés autóstop. Szerkesz­tő: Vágási Kálmán. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Táncmelódiák. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna. 8.05: Fizika. (Alt. isk. 6. oszt.) (f.-f.) 8.35: Magyar nyelv. (Alt. isk. 1. oszt.) 9.05: Élővilág. (Alt. isk. 7. oszt.) 9.20: Lehet egy kérdéssel több? (ism., í.-f.) 9.50: Madame Bovary. (ism.) 11.50: A Kárpátok dalai, (ism.) 13.55: Iskolatévé. Magyar nyelv, (ism.) 14.10: Élővilág, (ism.) 14.25: összeállítás Huszárik Zol­tán filmjeiből, (f.-f.) 15.50: Gólyavári esték, (ism.) 16.35: Hírek, (f.-f.) 16.40: Egészségünkért! (ism.) 16.50: Szíria és a forradalom. 17.20: A bábu. (ism.) 18.25: Reklám, (f.-f.) 18.30: A Közönségszolgálat tájé­koztatója. (f.-f.) 18.35: In memóriám Rábai Mik­lós. 18.50: Staféta, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Az új Aladdin. 20.10: Tévélottó-sorsolás. (f.-f.) 20.20: Spanyolország—Magyar­ország. Válogatott labda­rúgó-mérkőzés. A szünet­ben : Reklám, (f.-f.) 22.15: Unokáink is látni fog­ják. .. (f.-f.) 22.55: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Angyalok földje, (f.-f.) 21.30: Tv-híradó 2. 21.50: Tudósklub ’81. (f.-f.) BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 16.45: A Koreai NDK. (Riport­film.) 17.00: Románia—Szovjetunió lab­darúgó-mérkőzés. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági hírek. 20.10: Könnyűzene. 20.25: Dánia—Románia labdarú­gó-mérkőzés. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-jaapló. 17.45: Gyermekműsor. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Zenebarátok. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Aktuális szerda. 21.15: A forradalom alakjai. 22.15: Rockenroller — popzene. II. MŰSOR 17.15: Iskolai műsor. 18.45: A nők alkoholizmusa. 19.15: Kulturális szemle. 19.27: Ma este. 20.00: Narkománia. 21.25: A színpad fényei, (ism.) 22.15: Az asztalitenisz Vb szem­léje. SZÍNHÁZ BANK BAN Békéscsabán 19 órakor, ifj. ope­ra, H. bérlet. MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: Zorrő, 8 órakor: Woyczek. Bé­késcsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 órakor: Start két keréken, 6 és 8 órakor: A papa mozija. Békéscsabai Terv: Orvosság a félelem ellen. Gyulai Erkel: So­kat akar a szarka. Gyulai Pe­tőfi: 3 és 5 órakor: Münchhau­sen báró csodálatos kalandjai, 7 órakor: Rally. Orosházi Parti­zán: fél 4 órakor: Kérek egy elefántot, fél 6 és fél 8 órakor: Sógorok, sógornők. i A Búvár új számában olvastuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom