Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-14 / 87. szám
1981. április 14., kedd o Húsz nap alatt kész a torony Előregyártott elemekből épít hűtőtornyokat az Északdunántúli Közmű- és Mélyépítő Vállalat. Az üzemi kísérletek befejeződtek, s az IPARTERV szakembereinek tervei alapján az idén tíz ilyen berendezést építenek; a többi között a dunaújvárosi vasműben és a dorogi hőerőműben. Az új eljárással megtakarítható a zsaluzás, dúcolás, állványozás, az előregyártott elemek elkészítése során jobban ügyelhetnek a beton minőségére. Lényegesen lerövidül az építkezés ideje is: a hagyományos technológiával 200 nap alatt építettek egy-egy hűtőtornyot, az új módszerrel húsz nap alatt összeszerelik. Keresettek a magyar gyógynövények Keresettek a magyar gyógynövények külföldön. A 25 szövetkezetét tömörítő HUNGARODROG Gyógynövénytermelő és Értékesítő Közös Vállalkozás az idén a tavalyinak harmadával több gyógynövényt termeltet. A gyógyszerelőállításban világszerte keresettek a természetes alapanyagok. A hagyományos vevők: osztrák, NSZK-beli, amerikai cégek mellett az idén már újak is jelentkeztek, például Japánból és Svédországból. A vevők igényét követő gyors fajtaváltáshoz a társulás biztosítja a vetőmagot. Amíg a korábbi években külföldre majoránnát, kamillát, borsfűt és anyarozsot szállítottak, az idén elsősorban az ánizst, a gyógylent, a mustármagot keresik. Sokat rendelnek az urológiai panaszok orvoslásához alapanyagul szolgáló új terményből, a héj nélküli tökmagból is. Tavaly e termékből 33 vagonnal exportáltak. Az idén még nagyobb kivitellel számolnak. Egy NSZK-beli céggel kooperálva a legnagyobb hazai termesztők: a tamási Béke és a tokódi Aranykalász Tsz már a legkorszerűbb gépekkel tisztítja, kezeli e keresett gyógyszeralapanyagot. Sok még a tartalék A nehézségek ellenére sikeres év Hidasháton A Hidasháti Állami Gazdaság jelentős terhet vállalt magára, amikor 1979-ben egyesült á Biharugrai Állami Gazdasággal. A gazdaság vezetői már akkor számoltak azzal, hogy ez a tény hosszú évekig kedvezőtlen befolyással lesz a gazdálkodásra. Ezért már az elmúlt évben legfontosabb feladatul a biharugrai körzet veszteséges ágazatainak eredményessé tételét tűzték célul. Veszteséges volt a hal-, a kacsa- és a juhágazat is, a növény- termesztésben pedig a termésátlagok az indokoltnál alacsonyabbak. Tavaly az állami gazdaságban a kitűzött célok jelentős részét sikerült teljesíteni, pedig a Kettős-Körös árvize nagy károkat okozott. Víz alá került az új, 1300 férőhelyes szakosított tehenészeti telep, nagy mennyiségű takarmány semmisült meg, és az állomány is leromlott. Az árvíz a búza aratásában és az őszi betakarítás során is éreztette hatását. A rendelkezésre álló erők átcsoportosítása, és a helyreállításban részt vett áldozatos munka következtében sikerült csökkenteni a veszteség mértékét. o A rendkívüli körülmények lekötötték a vezetés figyelmét, és emiatt néhány területen munkaszervezési hiányosságok is előfordultak. A korábbi évekhez képest kisebb szerepet kapott a rendszeres számonkérés. Hidasháton azonban a nehézségek ellenére sikeresen fejezték be az 1980-as gazdasági évet, hiszen 1979-hez képest a nyereséget csaknem háromszorosára, 35 millió forintra növelték. Nyereséges lett a kacsa-r tartás, a juhászat, a halászatban pedig a kilencmilliós veszteség másfél millióra csökkent. Ez utóbbit a biharugrai halastórendszer sikeres rekonstrukciójának, és a javuló értékesítési munkának' köszönhették. Az állattenyésztés ágazataiban továbbra is jelentősek a tartalékok, ezt bizonyítja az is. hogy például a juhászaiban változatlanul magas volt az elhullás. Itt nem kielégítő a gondozás színvonala, hiányos az ágazat kiszolgálása, az épületek karbantartása. A kacsatartás eredményességét kedvezőtlenül befolyásolta a tojás gyenge kelési százaléka. A sertéságazat az elmúlt évben is súlyos gondokkal küszködött. Az épületek rossz állapota miatt, a magas elhullás következtében az ágazat mindössze kétmillió forint nyereséget állított elő. Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy a korábbi években veszteséges volt ez a tevékenység. Szembetűnő, hogy a tehenészetben a nyereség a tervezett 26 millió forinttal szemben 13 millió forint lett. 1980 júliusáig még úgy tűnt, a terv teljesítésének nem lesz semmilyen akadálya. A Kettős-Körös gátszakadása azonban keresztülhúzta a számításokat. Az állomány több lépcsőben végrehajtott áttelepítése — a telep víz alá került — következtében a tejtermelés jelentősen csökkent. A tehenek húsz százaléka tüdőgyulladást kapott. A tejtermelés az áttelem'té- sek miatt - ~35 százalékkal csökkent, és a visszatelepítéseket követően sem érte el a korábbi szintet. © A növénytermesztés 3,8 millió forintos nyeresége nem tűnik nagynak egy 14 ezer hektáros gazdaságban. Am, ha figyelembe vesszük, hogy 1979-ben ez az ágazat veszteséges volt, már egészen más a helyzet. A repce- és zöldség-, gyümölcstermesztést kivéve, valamennyi növény termesztése nyereséges volt. Az év első felében az időjárás még kedvezően alakult. A búza betakarításának idejében lezúdult nagy meny- nyiségű csapadék azonban •már év végéig éreztette kedvezőtlen hatását. Hiába csökkent például búzatermesztésben a termésátlagok közötti különbség, hiába értek el cukorrépából az előző évekhez viszonyítva rekord- termést, ha a kukorica szárítása és az őszi betakarításnál a többletmunkák sok pénzt emésztettek fel. Az állami gazdaságban a vetésszerkezet a Biharugrai Állami Gazdasággal történő egyesülést követően módosult. Nőtt a kalászosok vetésterülete. Nagyobb hangsúlyt fektettek az állattenyésztés szükségletének megfelelő mennyiségű tömegta- karmány-termesztésre. A gazdaságnak ma három termelés rendszerrel: a BKR- rel, a BRZ-vel és az FLR- rel van kapcsolata. Ezektől nagyobb szerepet vártak, és várnak az eredményesség alakulásában. o Hidasháton az elmúlt évben több olyan intézkedést hoztak, amelyek tovább javították az eredményességet. A gazdaságban egy év alatt duplájára növelték a tőkés exportot. Javitotta az energiagazdálkodás helyzetét, hogy a szárítók gázolaj helyett pakurával üzemeltek. A takarmánygazdálkodásban a keveréktakarmányokhoz használt importfehérjék egy részét saját előállítású fehérjetakarmányokkal helyettesítették. Előkészítették a számítógépes anyaggazdálkodási rendszer kiépítését, hasonló intézkedéseket foganatosítottak • a tehenészeti telep számítógépes irányítót sára. Az állami gazdaság vezetése az elmúlt év gazdálkodását elemezve többször is megállapította, hogy a növénytermesztésben, állattenyésztésben, továbbá a melléktevékenységekben, és a segédüzemágban is sok olyan tartalék van, amelyek mozgósítása nem igényel beruházást. K. J. Hal Tatáról A Tatai Állami Gazdaság halászai megkezdték a Tataitó lehalászását. Folyamatos munkájukkal az idén mintegy húsz vagon hallal segítik a komáromi elárusítóhelyek ellátását. ! (MTI-fotó: Tóth Gyula felvételei — KS) üzenjenek egymásnak. Valójában a társadalmi és gazdasági feszültségekből keletkező (oda-vissza) határkövetelések robbantották ki a négynapos háborút. Salvador 21 ezer négyzetkilométeres területén 4,5 millió ember él. Ugyanakkor Honduras ötször nagyobb területe lakosainak száma alig haladja ■ meg a hárommilliót. A fegyverek a határon levő 200 kilométeres sávért szólaltak meg. Ezer halott árán Salvador el is foglalta ezt a területet. Hasonlóan, évek óta tartanak — változó hevességgel — a viták a haldokló Középamerikai Közös Piac újjáélesztéséről vagy eltemetéséről. A hatvanas évek elején, amikor zajos amerikai bábáskodás és propaganda közepette létrehozták a társulást, nagy jövőt jósoltak neki. Abból az alapgondolatból kiindulva, hogy meggyorsítják az egymás közti kereskedelmet, új iparágakat hoznak létre, eltörölték az országok védő vámrendszerét. Már a kezdet kezdetén nyilvánvaló volt, hogy az érintett országok gazdasága egyoldalú, csaknem azonos mezőgazdasági termékekre, a banánra, kávéra, gyapotra és a fakitermelésre épül. Egyi- kőjüknek sincs fejlett ipara. Így — a térségen belüli szabad kereskedelem — nagyon leszűkül. Másrészt a tőke és a tapasztalat hiányában szenvedő országokban kevés az esély arra, hogy új iparágakat fejlesszenek ki, amelyek áruit a szomszédok keresik. A közös piacból eddig a legnagyobb hasznot — a tagországok teljes kereskedelmi forgalmának 70 százalékát uraló — amerikai monopóliumok húzták. A védővámok megszüntetése növelte piaci területüket, s szabadon vándorolhatott az áru egyik országból a másikba. Nem beszélve arról, hogy az olcsó munkaerő lehetővé tette azt is, hogy gazdaságosabban, vagyis nagyobb nyereséggel termeljenek, mint az USA- ban. A több mint félmillió négyzetkilométeren elterülő hat ország — Costa Ricát kivéve — a pánamerikai földrész legszegényebb államait alkotja. A gazdasági, kulturális, technikai fejlettség itt a legalacsonyabb. Legmagasabb az analfabetizmus, a pusztító járványok ereje. Pedig jelentős kincsekkel rendelkeznek. Közülük legismertebb a banán. A közép-amerikai országok (Kolumbiával és Ecuadorral együtt) a világ banántermésének 65 százalékát adják. Panamában a devizák 57, Hondurasban 42 százalékát jelenti. A barna arany frontját csaknem teljesen a há- ;; rom nagy amerikai banánmonopólium — United ■ Brands, Standard és a Del Monte — uralja. Saját légi : és tengeri flottájuk van. ' Mintegy 5000 kamion szállít- í; ja a kikötőkbe az árut. A hatalmas áruházaikban hi- | telbe is vásárolhatnak a ba- í nánszüretelők, így — eladó- | sítva — biztonságosabban | lehet hallgatásra bírni őket. | A pánamerikai földrészen I szinte kényük-kedvük szerint | manipulálják az árakat. Ezek után érthető, hogy g bármerre jár az jember Kö- 1 zép-Amerikában, mindenütt | „gringónak” (a túlsó partról 8 jött idegennek) nézik, s bi- I zalmatlanok vele. Ezek a né- I pék bármilyen kedvesek és 1 nyílt szívűek, mint általában a trópusi népek: ha lehet, elkerülik a „kék szemű, szőke hajú idegeneket”. Az ősi bizalmatlanságot a mai valóság méginkább táplálja. (Folytatjuk) Király Ferenc II jobb minőségű vetőmagért Fólia alatti rlzspalánta-nevelés Csárdaszálláson Hagyomány már, hogy tavaszról -tavaszra az országban az elsők között kezdi meg a rizs vetését a csárdaszállási Petőfi Tsz. A KITE termelési rendszeren belül a fenti kollektív gazdaság a rizstermesztés bázisgazdasága. Az idén 627 hektáron termelnek rizst Csárdaszálláson, ebből mintegy 100 hektárnyi területen vetőmagot állítanak elő. A rizstáblákon — a rendkívül kedvezőtlen időjárás ellenére — optimális vetőágy készült. Tegnap, április 13- án megkezdődött a rizs vetése. Ez a hír önmagában nem volna érdekes, hiszen ezt teszik hosszú évek óta. Csakhogy 1981. tavaszán a csárdaszállási Petőfi Tsz-ben nemcsak a szabad földben, de fólia alatt — nagy gonddal előkészített —, műanyag tálcákon is kel a rizs. Még látványnak is érdekes, ahogy előkészítik a rizspalánta számára a talajt. Egy jól bevált japán gépsor segít ebben. A termőföldet az ország különböző tájairól és a helyi határból szállították a fóliasátrak tőszomszédságába. Ott először géppel megdarálják, szállítószalagon szerves és műtrágyát, vegyszert adagolnak a földhöz, megfelelő arányban keverik, menet közben locsolják. A műanyag tálcákra először egy sor termőföld érkezik, ezt a gép finom kefével szépen „elrendezi”, ledöngöli, majd egy sor rizst szemenként lehullat, erre ismét egy sor termőföld jön. így kerül a komplett -tálca a műanyagfólia alá, ahol gondos asz- szonykezek locsolgatják az előírásoknak megfelelően. — Elsősorban a rizsvetőmag minőségéért vállalkoztunk erre a nagy kiadásra — vallják a Petőfi Tsz vezetői. — Már korábban is termeltünk vetőmagot palántáról, de a fábiánsebestyéni Kinizsi Tsz-ből hoztuk az előnevelt palántát. A rizs any- nyira kényes növény, hogy ha egy picikét megfázik a palánta, máris nagy a kiesés. Ezért gondoltunk arra, hogy az idén — kísérletképp -— 40 hektáron a saját magunk által nevelt palántából állítjuk elő a rizsvetőmag egy részét. Elmondották a szövetkezet vezetői: hagyományos módszerrel 200 kiló vetőmag szükséges egy hektárra. Palántázással elég mindössze 40 kiló. Egy hónapig marad a kikelt palánta a fólia alatt. Átvészeli azt a legkritikusabb időszakot, amikor a tavaszi fagyok esetén épp a megtermékenyülés idején sokat szenved a növény. Legalább két hetet nyernek a rizs érésével, ami az őszi betakarításnál rendkívül nagy előny. Hiszen az időjárást nem a szövetkezet vezetői „dirigálják”, még Csárdaszálláson sem. Ügy vélik, minőségileg sokkal jobb vetőmagot sikerül így előállítani, és menynyiségben is pár mázsával több várható a hagyományosan vetett rizsföldek hozamánál. A csárdaszállási Petőfi Tsz-ben nyolc fóliasátor alatt látni a műanyag tálcákra vetett rizsvetőmagot, ösz- szesen 2800 négyzetméter hasznos területen csaknem 40 millió palántát állítanak elő. A szövetkezet csaknem 13 ezer műanyag tálcával rendelkezik, s kiültetésre alkalmas lesz a palánta, géppel rakják földbe. így is nagy a kézimunkaigény, ezért nem várható, hogy a jövőben a jelenleginél nagyobb területen állítanak elő rizsvetőmagot pa- lántázási módszerrel. A japánok és a nagy gyakorlattal rendelkező fábián- sebestyéniek sok segítséget nyújtanak ahhoz, hogy Csárdaszálláson szakszerűen történjenek a munkafolyamatok és valóban meghozza a gyümölcsét az anyagi, erkölcsi nagy vállalkozás. A beszélgetésből az is kiderült: legalább 30 mázsa rizst kell termelni ahhoz, hogy az önköltség megtérüljön, tehát ne legyen ez az ágazat ráfizetéses. A népgazdaságnak is nagy előny, ha nem kell import rizst oly nagy mennyiségben behozni. Csakhogy a tsz nem elégszik meg azzal, hogy ne legyen veszteséges. Ennél sokkal többet akarnak és tudnak is produkálni Csárdaszálláson. A. R. Nyomornegyed Hondurasban
