Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-28 / 74. szám

1981. március 28., szombat Fafaragó a tanyán A fekete kutya először gyanakodva néz, aztán kö­zelebb jön, és lassú farkcsó­válásba kezd. — Ne féljenek, nagyon szelíd! — kiált a gazda, aki a ház előtt elterülő, még alig zöldülő kert irányából tart felénk. Nem ilyennek képzeltem egy tanyai em­bert. Igaz, ez nem is igazi tanya. Jellegét már csak a házszám őrzi. Mert néhány évtized alatt csaknem köré épült a falu, Csabacsüd. — Amikor Szarvasról ki­költöztünk, itt még csak harminc ház volt. A város után nehezen szoktam meg a környéket. De aztán meg­szerettem — folytatja a nagy ablakos előszobában Varga László. — Most már semmi pénzért nem mennénk el, hiszen itt minden a kezünk nyomát őrzi — mutat kör­be. — Először nálunk volt a faluban összkomfort, köz­ponti fűtés. Ritkán hívunk mesterembert, s a kertet is magunk műveljük. Nézem a kezét. Erős, és mégis finom. Ugyanúgy al­kalmas földművelésre, mint bármilyen, nagy ügyességet kívánó munkára. Számolga­tom, 25 év alatt vajon hány figurát faragott ki ez a kéz? Ha csak napi egyet-kettőt számolunk, akkor is irdatlan mennyiség a végeredmény. Nem hiszem, hogy Varga László valaha is végzett vol­na ilyen számítást. Ha meg­kapta a megrendelést, neki­ült, és csinálta. Sokszor éj­szakába nyúlóan. A pénzre nagy szüksége volt, hiszen négy gyereket kellett etetni, öltöztetni, taníttatni. De va­jon hogyan lett a szarvasi kertész fiából népművész? — A háborúban szovjet fogságba kerültem, s a tá­bor gipszbánya mellett volt. Kezembe került egy darab, elkezdtem formálgatni, az­tán kialakult egy női alak. .. Meglátta a táborparancsnok. Nézegette, forgatta, tetszett neki. — Hogy miket készítettem akkoriban ? Legszívesebben emberi alakokat, az alföldi táj jellegzetes figuráit. Dol­goztam kőből, fából, mikor mi volt. Amikor hazakerül­tem, néhány évig „szünetet” tartottam, aztán újrakezd­tem. Először a magam szó­rakozására faragtam, ké­sőbb elküldtem néhányat zsűrizésre. Elfogadták a munkáimat, megkaptam a „Népi iparművész” címet. Ettől kezdve egy budapesti népművészeti szövetkezetnek dolgoztam, egészen 1979-ig, a nyugdíjazásomig. Annyi rendelést kaptam, hogy napi 10—12 órát kellett talpon lennem, hogy eleget tegyek a kívánságoknak. Főként fával foglalkoztam, ez volt legin­kább kéznél. Alföldi paraszt­figurákat készítettem, mert ezt kérte a szövetkezet, erre volt igény. Ennyi maradt negyedszázad munkájából :— Dolgozott-e saját örö­mére? — buggyan ki belő­lem önkéntelenül a kérdés, mert a tényszerű elbeszélés mögött érzek valamiféle nosztalgiát. Talán egy el­vesztegetett lehetőség nosz­talgiáját ... — Bizony, erre nagyon rit­kán maradt időm — vála­szöl, s mindjárt meg is indo­kolja: — Ahhoz, hogy ha­tan megélhessünk, nagyon keményen kellett dolgoznom. Tudja, mit fizetnek egy fa­ragott dobozért? — kérdezi hirtelen, s az elképesztően alacsony összeg hallatára akaratlanul felvillan ben­nem az ajándékboltok kira­kata. Aztán arra gondolok, volt-e ebben az emberben al­kotói hiúság? — Egyszer egy svéd film­ben láttam viszont a figu­ráimat. Tudja, az ember megismeri a saját „gyere­két” — mondja egyszerűen. Aki nem ismeri a házi­gazdát, a lakásban körülte­kintve az is könnyen meg­állapíthatja, hogy akik itt élnek, szeretik a szépet. Az A fa élni kezd egyszerű bútorokat egy-egy faragott doboz, lámpa, ciga­rettatartó díszíti. A szekré­nyek polcán néhány figura: juhász, favágó, szántóvető. Valamennyi alkotás — azon túl, hogy gyönyörködtet — egyben praktikus célt is szol­gál. A mester óvatosan ve­szi kezébe az egyiket, és ki­csit szomorúan nézegeti. — Mindössze ennyi ma­radt 25 év munkájából. Tud­ja, úgy örültem, amikor nyugdíjba mentem. Azt hit­tem, végre lesz időm a sa­ját gyönyörűségemre dol­gozni. Hát nem így történt! Két év óta nagyon ritkán vettem a kezembe fát. Va­lahogy elfáradtam, elfásul­tam, s ha hozzá is kezdek valamihez, már sokkal ne­hézkesebben megy, mint ré­gen. Az udvar végi műhely ki­csit elhagyatott. A sarkok­ban itt-ott pókháló, s poros már a bekeretezett oklevél is. Hideg a kályha, pedig egykor szinte lakószoba volt ez a helyiség. Még ágy is állt itt. A helyét most egy modern esztergagép foglalja el. — A fiam dolgozik rajta — mondja az ősz férfi. — A gyerekek örökölték a rajz­szeretetem, de egyikük sem vállalta főállásban az apja mesterségét. Az egyik lá­nyom rajz szakos tanár, ő hobbiból készít ezt-azt, a fi­am pedig afféle „mellékál­lásban” dolgozik itt néha. Nem biztattam őket soha. Megmondtam: nehéz ke­nyérkereset ez. Persze, szép­sége is van. Szenvedéllyel szerettem a szépet, szerettem a holt fából élőt varázsolni — summázza. Mindezt múlt időben. Azért nem állja meg, hogy hozzá ne nyúljon egy félig kész darabhoz. Az asz­talhoz ül, gondosan kiválaszt egy éles kis kést, s erős ke­zével úgy vág a fába, mint­ha puha vaj lenne. Villám­gyors mozdulatai nyomán hamarosan kucsmás-bajuszos parasztfej bontakozik ki. A fa élni kezd. Gubucz Katalin Fotó: Gál Edit Heltai András megyénkben Fotó: Martin Gábor A fotón látható arc bizo­nyára sok olvasónknak' isme­rős a televízió képernyőjéről. Heltai András, a Magyar Távirati Iroda külpolitikai osztályának főszerkesztője gyakran látható a tv-ben, hallható a rádióban, neve ol­vasható az újságok külpoli­tikai rovatában. Sokan úgy ismerik, mint az MTI wa­shingtoni tudósítóját, hiszen évekig ő teljesítette ezt a feladatot. Így hát természe­tes, hogy sok újat, érdekeset tud mesélni az amerikai em­berekről, életmódjukról, szo­kásaikról, melyet csak az ott élő ismerhet igazán. De nem­csak egyetlen országot tud sajátos szemszögből bemutat­ni. hiszen jó külpolitikushoz illően, állandóan figyelemmel kíséri a világpolitika min­Emlékműsor a Megyei Művelődési Központban Bartók Béla születésének 100. évfordulója alkalmából emlékműsort rendez a Békés megyei Művelődési Központ ma, szombaton délután 3 órakor. Előbb „Bartók és Szlová­kia” címmel hangzik el elő­adás, majd Sebestyén Albert zongorázik. Műsorán többek között Bartók 14 Bagatel, Rapszódia szlovák népdalok­ra és 3 Rondo szlovák nép­dalokra című műve szerepel. Ezt követően Stefan Janci, a szlovák nemzeti opera szó­listája lép fel szlovák és ma­gyar népdalfeldolgozásokkal. den rezdülését. így hozzáér­tőként világíthat rá az ösz- szefüggésekre, adhat magya­rázatot a felmerülő kérdé­sekre. Az elmúlt években egyre népszerűbbek a külpolitikai műsorok, rendezvények. Köz­ismert, hogy a „Hét” a tele­vízió egyik legnézettebb mű­sora, s hogy egyre több mű­velődési ház iktat program­jába külpolitikai rendezvé­nyeket. Az elmúlt évben megyénkben is rendkívül nagy népszerűségre tettek szert a külpolitikai fórumok, melyekre általában egy-egy ismert újságírót hívtak meg. Ezúttal Heltai Andrást, aki az elmúlt napokban megyénk több művelődési házában ta­lálkozott a világ eseményei iránt érdeklődő közönséggel. Népművészeti kiállítás Gyulán A Mezőtúri Fazekasok Népművészeti és Háziipari Szövetkezete, valamint az Erkel Ferenc Múzeum ren­dezésében tegnap, március 27-én délután fél 4-kor meg­nyitó ünnepséget tartottak a gyulai vármúzeum emeleti kiáliítóhelyiségeiben. A kö­zönség Kosa Klára mezőtú­ri keramikus, népi iparmű­vész, valamint Nyakas Mik- lósné debreceni szövőnő, a népművészet mestere mun­káival ismerkedhet május 3- 1 a A kiállítást dr. Nagy Lász­ló, a KISZÖV és a Népi Iparművészeti Tanács elnö­ke nyitotta meg a népművé­szetet kedvelő közönség előtt. MOZI Ellopták Jupiter fenekét Találó és sokat mondó a cím. Sejteti a történetet, ki­menetét, környezetét, a cse­lekmény bonyolódásának irá­nyait. S ha még azt is tud­juk, hogy a Riói kaland, az Egy kínai viszontagságai Kí­nában, a Marie szeszélyei és a Lépj olajra! című kassza­sikerű filmek rendezője, Phi­lippe de Broca rendezte az Ellopták Jupiter fenekét cí­mű színes és magyarul be­szélő francia filmet, nehéz megállni, hogy ne váltsunk jegyet erre a kalandfilmre. Arról már nem is szólva, hogy Annié Girardot és Phi­lip pe Noiret játsszák a fősze­repeket ... Igen, a filmet Görögország­ban, a hellenisztikus kultúra, s egyáltalán: az európai kul­túra szülőhazájában forgat­ták. Jean-Paul Schwartz ope­ratőrnek talán mindössze annyi dolga lehetett, hogy bekapcsolva tartotta a ka­merát; a mesebeli táj és a szereplő színészek nagysze­rűsége — ahogy mondani szokás — „adta magát”. S mindehhez még az is hozzá­járult, hogy nagyszerűen komponált, mindvégig az iz­galmas, valóban szórakoztató történetet szolgálta a fény­képezés. Hogy miről is szól a több mint százperces film, azt nem lenne illő elárulni, hi­szen amolyan bűnügyi-ka- landsztoriról van szó. Szó­rakoztató? A francia in­tellektuális humor legjobb poénjai (és a frissebb je!) csat­tannak el pillanatról pilla­natra. Ebben kitűnő partner a „Jupiter” fenekét felfedező Francis Perrin és igencsak szexis felesége, Catherine Alric, akit eddig még nem láthatott a magyar közönség a mozivásznon. Olyan ez a francia film, mint egy minden igényt ki­elégítő vacsora után a desz- szert: teljessé és emlékeze­tessé teszi a napot, attól füg­getlenül, hogy nem számít halhatatlanságra. Mégis né­hány morzsájával ott marad bennünk, s ha legközelebb olyat vagy ahhoz hasonlato­sat látunk, felrémlik, és utánrezgéseivel ismét jó­kedvre derít. Mindehhez per­sze az is hozzájárul, hogy a magyar Pannónia Filmstúdió kitűnően szinkronizálta a filmet. Noiret Bujtor István hangján szólal meg; több mint tökéletes. De Földi Teri (Girardot) alakításáról is ugyanez mondható el, sőt Szakácsi Sándor, Detre An­namária és Horkai János szö­vegének átültetése is nagy­szerű; mindez Mezei Éva szinkronrendező és Szeredi Anna fordítói munkája, az ő nevük-tettük dicsérete. (nemesi) MQI MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Mai kulturális programok. 8.30: Lányok, asszonyok. 8.55: Tipegő. 9.30: Játék a könyvtárban. 10.05: Csajkovszkij: Manfréd szimfónia. 11.00: A Svájci Rádió fúvószene­kara játszik. 11.10: Az ellentétek kora, a ba­rokk. 12.20: Zenei anyanyelvűnk. 12.30: Magyarán szólva . . . 12.45: A Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola énekkara Mozart-müveket énekel. 13.00: Korunk kocsmárosa. (ism.) 13.54: Egy kis figyelmet kérek! 14.04: Filmdalok. 14.24: Magazin a világ mezőgaz­daságáról. 15.05:,Oj Zenei Újság. 16.00: 168 óra. 17.33: Világhírű zongoraművé­szek. 18.45: Rádiószínház. Határidőnap­ló. 19.43: Nótaest. 20.35: Emlékezetes dzsesszhang­versenyek. 21.12: A zeneirodalom remekmű­veiből. 22.15: OperafiRájék. 23.09: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 1.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Katonadalok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Népdalcsokor. 9.15: Válaszolunk hallgatóink­nak. 9.30: Hétvége a cirkuszban. 11.40: Fiataloknak! 12.33: Jó ebédhez szól a nóta. 13.30: Páskándy Géza gyermek­versei zenével. 14.00: Ritmus. 14.35: Orvosi tanácsok. 14.40: May Fair Lady. 15.15: Egy klub az egészségért. 15.42: Legenda a kapitányról. 16.33: Pophullám. 17.30: Egy rádiós naplójából. 18.33: A7 Ars Musica együttes játszik, Bikfalvy Júlia régi magyar dalokat énekel. 18.56: Magnósok, figyelem! 19.41: Póruljárt lovagok. 20.38: A Rádió Dalszínháza. 22.48: Slágermúzeum. in. MŰSOR 7.00: A szolnoki stúdió román nyelvű műsora. 7.30: A miskolci körzeti stúdió szlovák nyelvű műsora. 8.08 : A kiállítótermek program­jából. 8.11: Fordulók a líra történeté­ben. 8.41: Mahler: VII. szimfónia. 10.00: Szombat esti diszkó. 11.05: A stuttgarti Melos vonós­négyes hangversenye. 12.19: Richard Strauss: Ariadne Naxos szigetén. 14.32: A fizikus főtisztelendő. 15.30: Harminc perc beat. 16.00: Muszorgszkij-művek. 16.55: Tóth Árpád versei 17.00: Operaáriák. 17.30: Kritikusok fóruma. 17.40: Slágerlista. 18.15: Zenekari muzsika. 19.35: A Budapesti kamaraegyüt­tes, a Győri leánykar és a Magyar Néphadsereg Mű­vészegyüttese énekkarának hangversenye. Közben: kb. 20.00: Világirodalmi paródiák. Kb. 20.20: A hangversenyközvetítés folytatása. Kb. 21.10: Kemény Zsigmond: A ra­jongók. Kb. 22.06: Dzsesszfelvételeinkből. 22.42: Luigi Nono műveiből. SZOLNOKI STÚDIÓ 7Í00: Román nyelvű műsor. 7.30: Kaleidoszkóp. Szerkesztő: Dalocsa István. (A nap hí­rei, eseményei — Lapszem­le — Piaci séta — Hétvé­gére ajánljuk — Stúdióbe­szélgetés az -első negyedév élelmiszerfogyasztásáról — A héten történt) 9.00: Hírek. 9.05: Könnyűzene. 9.25: Hétvégi jegyzet. 10.00: Daloló fiatalok. A jászbe­rényi Tabula Rasa együt­tes énekel. 10.10: Mindennapi kenyerünk. Ri­porter: Dalocsa István. 10.20: Könnyű hangszerszólók. 10.25—10.30: Hétvégi program- ajánlat, műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.05: Tévétorna. 8.10: Iskolatévé: Világnézet. 8.45: Hipp_hopp. (ism.) 9.15: Kuckó. 9.45: Az ördögi Roy Slade, (ism.) 11.15: A fele sem igaz! (ism.) 11.45: Pulzus, (ism.) 13.37: Műsorismertetés. 13.40: Cimbora. 14.30: A Fekete-tenger hullámai. Vin/7. rész. 15.35: Hírek, (f.-f.) 15.40: Idesüss! (f.-f.) 16.05: Reklám, (f.-f.) 16.10: Sakkműsor gyerekeknek. 16.30: Családi kör-klubok, (f.-f.) 17.05: Reklám. 17.10: A motorozás veszélyhely­zetei. 17.25: Bemutatjuk a szovjet- mongol űrpárost. 17.55: Ház-tartás. 19.00: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30 : Tv-híradó. 20.00: Vers — mindenkinek. 20.05: Derrick. Mulatság a séta­hajón. 21.05: Bartók: A kékszakállú herceg vára. 22.20: Tv-híradó — 3. 22.30: Vágvakozás. Francia film. (f.-f.) II. MŰSOR 17.15: Kérem a következőt! (ism.) 17.25: Találkozások Bulgáriával. 17.45: A hatalom árnyékában. III/3. rész. 18.35: Reklám. (f..f.) 18.40: Gólyavári estéké 20.00: Vers — mindenkinek. 20.05: Bartók nyomában a Szov­jetunióban. 20.50: Tv-híradó — 2. 21.10: Bertolt Brecht: Egy fő az egy fő. (f.-f.) BUKAREST 10.20: Filmismétlés. 12.00: Hangverseny Bartók mű­veiből. 13.00: Kulturális mozaik. 18.30: Március politikai esemé­nyei. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Remekírók. 20.00 :-Tv-enciklopédia. 20.45: Dallas. (2. rész) 21.35: Tavaszi dallamok. 22.15: Tv-híradó. 22.35: Éji zene. BELGRAD, I. MŰSOR 10.30: Dokumentumműsor az új­vidéki Szerb Nemzeti Szín­ház megnyitása alkalmá­ból. 11.00: Az újvidéki Szerb Nemzeti Színház megnyitása. 12.30: A felfuvalkodott tökfej. 14.10: Sí Világkupa. 15.25: Labdarúgás: Borac—Parti­zán. 17.20: Rajzfilm. 17.45: Belgrádisták — a belgrádi Bosko Buha Színház elő­adása. 18.45: Költői színház. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Vedd el a pénzt és fuss. 22.00: Éjszakai zseb. II. MŰSOR 17.05: Hét tv-nap. 17.45: Népek muzsikája. 18.05: Válogatás. 18.35: Hebehurgyán, (ism.) 19.55: Ma este. 20.00: Az élet a Földön. 20.55: Huszonnégy óra. 21.05: Dokumentumműsor. 21.35: Sportszombat. 21.55: A játék ideje. 23.00: Színházfesztiváli krónika. SZÍNHÁZ VÉRNASZ Békéscsabán, 19 órakor — Som- lay-bérlet. MOZI Békési Bástya: Vámmentes há­zasság. Békéscsabai Építők Kul- túrotthona: Gengszterek sofőrje. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: Erőd az őserdőben, 4 órakor: Filmklub — 6 és 8 órakor: Ellopták Jupiter fe­nekét. Békéscsabai Terv: Kicsi a kocsi, de erős. Gyulai-Erkel: fél 6 és fél 8-kor: Luxusbordély Pá­rizsban. Gyulai Petőfi: 3-kor: Tigriscsapáson, 5 és 7 órakor: Isten hozta. Mr. . . . Orosházi Bé­ke: Ballagás. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: A korona elrablá­sa, avagy újra a bosszúállók, fél 6 és fél 8 órakor: Egér és a macska. Szarvasi Táncsics: 6 és 8 órakor: A nyolcadik utas: a Halál.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom