Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-26 / 72. szám

1981. március 26., csütörtök A ti Koszorúzás, emléktábla-avatás Bartók emlékére Dr. Csende Béla ünnepi beszédét tartja Fotó: Gál Edit Hét új tagszövetkezet Tisztújító küldöttközgyűlés a KISZÖV-nél Bartók Bélára emlékezett tegnap, március 25-én Bé­késcsaba város. Délelőtt 11 órától a szoborsétányon, a zeneszerző szobránál rendez­tek koszorúzási ünnepséget. A 2-es számú általános is­kola kórusa Bartók Levél az otthoniakhoz című művét adta elő a rendezvény nyitá­nyaként Sárhelyi Jenőné ve­zényletével, majd Andódy Olga mondta el Kosztolányi Bartók Béla című írásának egy részletét. Megemlékezést Sárhelyi Jenő nyugalmazott zeneiskolai igazgató tartott. Végül a városi tanács mű­velődésügyi osztálya, a Bé­kés megyei Művelődési Köz­pont, a zeneiskola és a 2-es számú általános iskola ne­vében megkoszorúzták a Bartók-szobrot. Délután 3 órakor ezzel a felirattal avattak emléktáb­lát: „Bartók Béla 1881—1945 békéscsabai hangversenyei­nek emlékére születésének 100. évfordulóján ...” A Se­bes György Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépis­kola kórusának nyitóműso­rát követően — melyet Széplaky Endréné vezényelt — Vajda Márta mondta el Fodor András: Bartók című versét. Avatóbeszédet dr. Csende Béla, a Békés me­gyei Tanács művelődésügyi osztályának helyettes veze­tője tartott. A megemléke­zés koszorúit ezúttal a bé­késcsabai Városi Tanács és a Békés-megvei Jókai Szín­ház képviselői helyezték el. Kirakatrendezők tanácskozása A jól megkomponált kira­kat felér több eladóval, hi­szen gyorsan hat az embe­rekre, azonnali vásárlásra ösztönöz, a maga valóságá­ban mutatja be a terméket; ezért is különbözik az egyéb reklámeszközöktől. Erről volt szó többek között azon a ta­nácskozáson, amelyet tegnap délután tartottak Békéscsa­bán, az Univerzál Kiskeres­kedelmi Vállalatnál. A Ma­gyar Reklámszövetség Békés megyei szervezetének ren­dezvényén Kassay Béla, a megyei szervezet elnöke kö­szöntötte a megye kirakat- rendezőit, a meghívott vál­lalati és szövetkezeti szak­embereket. Ezután Pelles József, a Ma­gyar Reklámszövetség deko­ratőr szakosztályának vezető­ségi tagja tartott előadást. Hangsúlyozta: egyre nagyobb helyet foglal el ez a szakma a vállalatoknál, a szövetke­zetekben és a népgazdaság egészében. Ennek ellenére még sok a tennivaló. Gyak­ran panaszkodnak a dekora­tőrök, hogy monoton, egy­hangú a munkájuk, művészi hajlamaikat nem tudják tel­jesen kihasználni. Külön ki­emelte a továbbképzés fon­tosságát, az önképzést, mert ezek nélkül ma már lehetet­len az előbbrejutás. A vitá­ban felszólalók szóvá tették a rossz anyagellátást és -be­szerzést, rámutattak a fiata­lok oktatásának hiányossá­gaira, a továbbképzés nehéz­ségeire. Belvízmentesítés A Körösök és a Berettyó vízgyűjtő területén csak je­lentéktelen mennyiségű csa­padék hullott az elmúlt na­pokban, így tovább apadtak a folyók. Csupán a Fekete- Körös bal partján, a mályvá­di tározó térségében van ér­vényben a harmadfokú ár- vízvédelmi készültség. A mályvádi szükségtározó víz­szintje több mint 150 centi­métert apadt, s a folyóba visszavezettek mintegy 52 millió köbmétérnyi vizet. A fő védvonalakon megkezdték az ideiglenes védőművek bontását, a töltéskoronák rendezését, tovább folyik a vésztározó két megnyitási he­lyének helyreállítása. A belvízvédelmi készültsé­gi fokozatokban az elmúlt napon változás nem történt. Megyénkben mintegy 22 ezer hektárt borít belvíz, melyből 16 ezer 800 hektárnyi a Kö- VIZIG területén van. Teg­nap 43 szivattyútelep és 33 szivattyúállás üzemelt, együt­tesen másodpercenként 110 köbméternyi vizet emeltek át a folyókba. Grafikai galéria Balmazújvárosban Kulturális életünk ünnepi ese­ménye zajlott le március 25-én, szerdán a „Mai magyar grafikai galéria” megnyitásával a bal­mazújvárosi Veres Péter Művelő­dési Központban. A mintegy három évtizedes múltra visszatekintő hazai gra­fika máris nagy egyéniségeket vallhat magáénak. Ennek a nemzedéknek egyik legjelentő­sebb egyénisége volt a tavaly el­hunyt Csohány Kálmán, aki a balmazújvárosi galéria gondola­tának felvetője és megalapításá­nak legfőbb szorgalmazója volt. •ötletét a nagyközség vezető tes­tületéi megvalósították, állandó otthont adva ennek a fiatal, de már eddig is sok meglepetést okozó képzőművészeti ágnak. Csohány Kálmánon kívül az ala­pító tagok között találunk még számtalan ma élő és alkotó fia­tal tehetséget. Az ő munkáikból nyílt a galéria első kiállítása, melyet munkanapokon 9—18 órá­ig, ünnepnapokon pedig 8—17 óráig tekinthetnek meg a grafi­ka iránt érdeklődők. (Folytatás az 1. oldalról) Mindez azt jelenti, hogy öt év alatt a termelékenységük 46 százalékkal nőtt. Rendkívül erőteljes volt a tőkés export fejlődési üte­me. Átlagosan évente 19 százalékkal szállítottak1 ki több árut a megye szövet­kezetei, mint a megelőző években. Jelentősen hozzá­járultak az ipari szövetkeze­tek a belföldi árualapok bő­vítéséhez is. A nagy- és kiskereskedelem részére tör­ténő értékesítés évenként 11 és fél százalékkal növeke­dett. A szolgáltatásokban el­sősorban lakossági igényeket elégítettek ki a szövetkeze­tek. Ezt jelzi, hogy évente átlagosan 11 százalékkal fej­lődött ez a tevékenység. Ezek a számok azt bizo­nyítják, hogy a szövetkeze­tek többsége jól alkalmazko­dott a nehezebb gazdasági viszonyokhoz, a változó pia­ci igényekhez. A termék- szerkezet folyamatos korsze­rűsítésével kiegyensúlyozot­tan, jól gazdálkodtak. Részletesebben nézve az egyes ágazatok termelését, jól látható, hogy jelentős fejlődést értek el a szövet­kezetek az eltelt öt évben. A gépipari ágazatban az Oros­házi KAZÉP. a Thermopress kazánok mellett fokozatosan fejlesztette az oxidkerámia- gyártást. A békési Start Szö­vetkezet a sportszerek fej­lesztésével, a mezőberényiek a litografált fémtermékek­kel és adattároló szekrények­kel, a szarvasi vasipar a háztartási kisgépekkel, a vi­lágítótestek, valamint a va­salók gyártásával ért el si­kereket. De eredményesen Országszerte megkezdődött a lezárult ötéves időszakra kötött kollektív szerződések végrehajtásának értékelése, s e munkával párhuzamosan megindult az új — öt évre szóló — kollektív szerződé" sek előkészítése. Az értékelés, valamint az új szerződések elkészítésé­hez a Munkaügyi Miniszté­rium és a SZOT elvi irá­nyításával az ágazati mi­nisztériumok adtak irányel­véket, megjelölve azokat a kritikus pontokat, amelyek felülvizsgálata és esetleges újraszabályozása szükséges. A segítő célzatú ágazati út­mutatások mindenekelőtt ar­ra hívták fel a figyelmet, hogy a kollektív szerződések legyenek összhangban a nép- gazdasági célkitűzésekkel, így egyebek között ösztönözze­nek a munkaerő és a mun­kaidő hatékonyabb kihaszná­lására, adjanak lehetőséget a dolgozók mobilizálására, vagyis a vállalat érdekeinek megfelelően más munkahe­lyen való foglalkoztatására. Ajánlották továbbá a minisz­tériumok, hogy az új szer­ződések tegyék lehetővé a lépcsőzetes munkakezdést, a szokásostól eltérő szabadnap kiadását, valamint a rugal­masabb munkaidő bevezeté­sét, jobban alkalmazkodva a munkacsúcsidőkhöz, a köve­telményekhez. Nyomatékosan hangsúlyozták, hogy a szer­ződések elkészítésekor min­denhol maximálisan figye­lembe kell venni a helyi vi­szonyokat és lehetőségeket, de a döntéseket csak a jog­szabályokkal összhangban lehet kialakítani. A kollektívák eddigi vitái­ból kitűnt, hogy az elmúlt öt évben általános gondot okozott egyebek mellett a túlóra kérdése. A Csepel Mű­vekben például szóvá tették, hogy nem tartották be kö­vetkezetesen a túlórakeretet, s javasolták, hogy az új kol­lektív szerződésben ezt szi­gorúbb feltételekhez kössék. dolgozott az Orosházi Vas-, Műanyag Ipari Szövetkezet is a vákuumformázó és cso­magolóeszközöket gyártó gé­pek előállításával. A könnyűipari szövetkeze­tek közül az ENCI és a szarvasi Szirén emelkedik ki. Mindkét szövetkezet je­lentősen fokozta termelését, korszerűsítette gyártástech­nológiáját, és új piacokat hódított meg. Az egyéb ipar­ágakban az állami és szö­vetkezeti iparból átvett pro­filok továbbfejlesztésével foglalkoztak a szövetkezetek elsősorban. Emellett a szarvasi PLASTOLUS jelen­tősen növelte a játékgyár­tást, a körösladányi META- KÉMIA pedig keresett ház­tartásvegyipari termékcsalá­dot alakított ki. A VI. ötéves terv során nem csökkennek az ipari szövetkezetek előtt álló fel­adatok. Elsősorban a haté­konyságot, a nyereséges ter­melést kell fokozni, termé­szetesen úgy. hogy a legna­gyobb mértékben nőjön az export. Emellett nem sza­bad elfeledkezni a hazai el­látás folyamatosságáról, és arról sem, hogy az import­kiváltó termékek gyártása éppen olyan fontos, mint maga az export. Sikereket a jövőben csak az a szövetke­zet érhet el, amelyik tarta­lékait jól kihasználja, él a rendelkezésre álló lehetősé­gekkel, és ha kell, bátran, de megfontoltan kockáztat. A KISZÖV elnökének' be­számolója után a vitában elsőként Székely László, a Szarvasi Vasipari Szövetke­zet elnöke kért szót. Ö a ter­mékszerkezet-váltás fontos­ságát hangsúlyozta, többek Szinte mindenütt szóba hozták a dolgozók átcsopor­tosításának szükségességét. A kollektív szerződések vi­tája még tart. Átfogóbb ké­pet, megalapozott értékelést csak a beszámolók, illetve az új szerződésék megköté­se után lehet kialakítani. A Munkaügyi Minisztérium ta­pasztalatai arra engednék következtetni, hogy az előző tervidőszakban ezek a helyi munkajogi szabályok-hatáso­san segítették a vállalatok gazdasági tevékenységét, s hozzájárultak a munkaerő hatékony foglalkoztatása, va­lamint a jobb munkára ösz­tönző bérezés feltételeinek kialakításához. Az új közép­távú kollektív szerződések előkészítése ezen az úton ha­lad tovább. A Gyulai Járásbíróság hir­detett ítéletét R. Á. és V. Á. bűnükében. A két általános iskolás korú gyerek sorozato­san követett el bűncselekmé­nyeket Gyulán R. Á. az egyik épület előtt parkoló segédmotorra felült, és el­hajtott vele. Késő éjszaka a Várfürdő előtt hagyta, ahon­nan nyoma tűnt. R. Á. szü­leit félrevezetve hol úttörő­foglalkozásra, hol moziba kért engedélyt, és iskolatár­sához csatlakozva követett el bűncselekményeket. A múlt év november 13-án előzetes megbeszélés után Gyulán a* Bárdosban feltörtek egy ga­rázst. Az ott levő Lada sze­mélygépkocsit be akarták indítani, de mivel ez nem si­került, különböző holmikat tulajdonítottak el az autó­ból, majd meg is rongálták. Ugyancsak novemberben egy Simson gyártmányú segéd­motort tulajdonítottak el, és közt ennek is köszönhető, hogy ma már a Magyaror­szágon gyártott világítótes­tek 60 százaléka Szarvason készül. Havas István, a Bé­késcsabai RUTEX elnöke a tervezés néhány lényeges kérdését elemezte, szólt azokról a gondokról, ame­lyeket az alacsony bérszín­vonal okoz a szövetkezetek munkaerő-ellátottságában. Surányi András, az Oros­házi KAZÉP elnöke beszá­molt arról az új fejlesztési lehetőségről, melyet a nem­régiben . létrehozott Innová­ciós Alap adhat a szövetke­zeteknek. Verhás Mihály, a szarvasi Szirén Szövetkezet műszaki vezetője elmondta, hogy milyen nagy nehézsé­gekkel és költségekkel jár egy, már egyébként is jól szer­vezett szövetkezet hatékony­ságának növelése. Botyánsz- ki Pál, a Békés megyei Szol­gáltató Szövetkezet elnöke az egyenlő feltételekkel dol­gozó konkurrenciát javasol­ta. Nyerges László, a kö­rösladányi METAKÉMIA el­nöke a szövetkezet szállítási és csomagolóanyag-gondjai­ról és a kifejlesztés alatt ál­ló új termékekről tájékoz­tatta a küldöttközgyűlést. Stefancsik Pál, a szarvasi PLASTOLUS elnöke a je­lentős fejlődést, és az ezzel együtt járó szakembergondo­kat ismertette. Hozzászólt a beszámoló vi­tájához Kónya Lajos, a KI­SZÖV elnökhelyettese is. ö a VI. ötéves népgazdasági terv néhány kérdését ele­mezte, és itt felhívta a fi­gyelmet arra, hogy ebből milyen nagy rész esik a szö­vetkezetre. Gajka Pál, a Csaba Szőnyegszövő és Vigh Imre, a Gyulai Háziipari Szövetkezet elnöke az újon­nan csatlakozott háziipari szövetkezetek problémáit is­mertették. Utolsó hozzászólóként Kiss Sándor, a megyei pártbizott­ság gazdaságpolitikai osztá­lyának vezetője világított meg részletesebben néhány fontos kérdést, majd Gold­berger János válaszolt az észrevételekre. Ezután a küldöttközgyűlés titkos szavazással megvá­lasztotta a szövetség elnökét és elnökségét, a felügyelő bizottság elnökét és tagjait, a szövetkezeti bizottság el­nökét és tagjait, a nőbizott­ság elnökét és tagjait, vala­mint az ifjúsági, a műszaki­fejlesztési és termelési, va­lamint a közgazdasági bi­zottság elnökét. A Békés megyei KISZÖV elnökévé ismét Goldberger Jánost választották. motoroztak vele a városban, késő éjszakáig. November 17-én a vásártér közelében levő villanyoszlop szekrényét rongálták meg. Ezt követően feltörtek egy italboltot. Az italoknak egy részét kiöntö- gették. Több mint 4 ezer fo­rint kárt okoztak. Ezt köve­tően egymás után törték fel a garázsokat. Végül egy Wartburg gépkocsit sikerült beindítaniuk, és elhajtottak vele. Igazoltatás során ke­rültek rendőrkézre. A járásbíróság fiatalkorú­ak bírósága elrendelte R. Á. javítóintézeti nevelését. V. Á.-t pedig próbára bocsátot­ta, mégpedig azzal a kikötés­sel, hogy az általános iskola befejezése után létesítsen ál­landó munkaviszonyt. Iskolán kívüli tevékenységét ezentúl csak pártfogója engedélyez­heti.-dl Happy end mászókaügyben Miklya Jánosné, békéscsabai óvónő nagyszerű óvodai tornaszer újításáról, a konstrukciós mászókáról először 1978-ban írtam. Az ötletes, kis helyen is elférő tornaszert meglátni és megszeretni egy pillanat műve volt. Nem így azoknak, akik eldönthették volna gyártási engedélyé­nek sorsát... Csoda hát, hogy egy esztendővel később nagy nekibuz­dulással igyekeztem felderíteni: mi lehet az oka a torna­szer körül kialakult huzavonának? Persze akkor még más szelek fújdogáltak a pedagógusújítások körül. Nos, 1979 májusában — több hónapos felderítő munka után — a következőkre jutottam: a Triál akarja, a Start Sportszergyártó és Fémipari Szövetkezet is akarja, a vizsgálatban részt vevő szakemberek egy része is lát benne fantáziát, s valahol mégis megfeneklett a dolog. Utólag szégyen bevallani, mégis megteszem: ennyi lát­hatatlan falbaütközés után feladtam. Nem így — az igazi feltalálók megszállottságával küzdő — óvónő, Mik­lya Jánosné, aki a hivatalos utat — mintha először tenné — újfent végigjárta 1980-ban. A mászókával kapcsolatos dossziéja már Ady összes műveinek vastagságát eléri. De most, az utóbbi két hivatalos értesítés alapján végre mosoly terül el arcán a dosszié láttára. S most érkeztünk el a címben is jelzett happy end- hez. Az Oktatástechnológiai Tárcaközi Tudományos és Koordináló Tanács 33 tagja végre megszavazta, s az óvo­dák valamennyi csoportja számára alkalmasnak tartja a konstrukciós mászókát, engedélyezését pedig javasolja. Aztán érkezett egy másik levél is a Tudományszervezési és Informatikai Intézettől. Ebben kérik az alkotót, hogy a pedagógus újítómozgalom népszerűsítése, s az országo­san elfogadott pedagógiai újítások hasznosítása céljából tervezett kiadványukhoz küldje meg újításának leírását. (Igaz, az újításért járó díjról, a mászóka további sor­sáról, forgalmazásáról még nincs hivatalos jelzés, de már ez is óriási előrehaladást jelent.) Üj szelek fújdogálnak tehát a pedagógus újítómozga­lomban. Valószínű, a konstrukciós mászóka ennek kö­szönheti sorsa jobbra fordulását. Felejtsük el tehát a négy éven át tartó hercehurcát. Bízzunk benne, hogy az óvodák, általános iskolák zsúfoltságának időszakában, a kis helyen is jó szolgálatot tevő sportszer végre azokhoz kerülhet, akiknek megálmodta feltalálója. A tornaterem­ben, szervezett testedzési lehetőségekben szűkölködő óvodákba és alsó tagozatos osztálytermekbe. B. Sajti Emese Készülnek az új kollektív szerződések Lónyai László A tárgyalóteremből Garázsokat törtek fel - jármüveket loptak

Next

/
Oldalképek
Tartalom