Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-06 / 55. szám

1981. március 6., péntek Hol állítják fel Mohacsy Mátyás szobrát? Beszélgetés az emlékbizottság elnökével Dr. Mohácsy Mátyás ker­tészmérnök, a mezőgazdasá­gi tudományok doktora, Kossuth-díjas egyetemi ta­nár 1881. március 12-én szü­letett Békéscsabán. A kö­zelgő centenárium méltó megünneplésének előkészíté­sére a megyeszékhelyen em­lékbizottság alakult, amely­nek tevékenységéről Araczki János városi'tanácselnök, az emlékbizottság elnöke a kö­vetkezőket mondja: — Gazdag programmal szeretnénk a város neves szülöttéről megemlékezni. A rendezvénysorozat tartal­masságával igyekszünk a szülőföld adósságát törlesz­teni olyan életmű népszerű­sítésében, amely nemzedé­-> kék szakmai és emberi ön- fejlesztésének, önművelésé­nek kiapadhatatlan tárháza. Az emlékbizottság a Ma­gyar Agrártudományi Egye­sület Békés megyei szerve­zetének kezdeményezésére, a működési szabályzat elfoga­dásával tavaly december 8- án kezdte meg működését, azzal, a nem titkolt igénnyel, hogy a 100 éves évforduló ünnepségeinek megrendezé­sén, megszervezésén túl, ha­gyományt is teremtsen Mo­hácsy Mátyás emlékéhek őrzésében, ápolásában. — Mit mond a mának a Mohácsy-életmű? — A kérdés jogos, annál is inkább, mert eddig a köz­vélemény keveset hallott a felsőfokú kertészeti szakok­tatás és kutatás hazai meg­alapozójáról. Világot járt ember, széles látókörű tu­dós volt Mohácsy Mátyás, akinek egyebek közt leg­főbb érdeme, hogy hosszú munkássága során sikerrel ötvözte egybe korának leg­A laboratórium roncsolóbe­rendezése, ahol a tápok bél­tartalmát vizsgálják és ellen­őrzik fejlettebb kertészeti tudo­mányát és az üzemi terme­lési ismereteket; az így el­ért eredményeket pedig ké­sedelem nélkül tette köz­kinccsé. — Az említett rendez­vénysorozat elegendő lesz ahhoz, hogy az alkotó ker­tészt az őt megillető helyre emelje az utókor emlékeze­tében? — Az emlékbizottság a megalakulást követően fel­hívással fordult a szakmai és az általános közvélemény­hez. Széles körű társadalmi megmozdulásban bízunk, s erre számítva a mezőgazda- sági üzemeket szakirányító, érdekvédelmi, integrátor és szakoktatási intézményeket, a kertészeti termékeket for­galmazó és feldolgozó ipar- vállalatokat, anyagi és er­kölcsi támogatásra az emlék- bizottság munkájába való részvételre hívtuk fel. Az egyénileg érdeklődők, fel­ajánlást tevők, Mohácsy-re- likviával rendelkezők jelent­kezését pedig a Békéscsaba Pf. 146 címen várjuk. A felhívás nyomán fakadt kezedeményezésekhez jó ala­pot adott, hogy a rendez­vénysorozat védnökei között a MAE Békés megyei szer­vezete, s a békéscsabai Vá­rosi Tanács mellett ott talál­hatjuk a Kertészeti Egyete­met is, amelynek Mohácsy Mátyás rektora volt. — Döntött-e már az em­lékbizottság a végleges cen­tenáriumi programról? — Igen, az események a tudós születésnapján, már­cius 12-én, Budapesten kez­dődnek, ahol a kertészeti egyetem ünnepi tanácsülésén küldöttségünk a szülőföld A keverőüzem lelke: az au­tomatizált vezérlőfülke Fotó: Veress Erzsi üzenetét tolmácsolja. Két nappal később, március 14- én a gyulai Mohácsy Mátyás Kertészeti Szakközépiskola és Élelmiszeripari Szakmun­kásképző Iskola centenáriu­mi emlékünnepsége nyitja azt az eseménysort, amely a tudós szülővárosában egészen októberig tart majd. A hagyományápolás je­gyében kerül sor a gyulai szakközépiskolában április 22—24-én a Szakma kiváló tanulója országos versenyre. Ezt követően a legkiemelke­dőbb programokat szeptem­berben rendezzük, 17-én a városi tanács dísztermében emlékülést tartunk, utána szeretnénk fölavatni Mohá­csy Mátyás szobrát, a Szé­chenyi ligetben, s megnyit­ni a Munkácsy Mihály Mú­zeumban az emlékkiállítást. Ugyanezen a napon a Körös Hotelben adnak találkozót egymásnak a megye kertész­szakemberei. Ez a négyna­posra tervezett centenáriumi rendezvény másnap tudo­mányos ülésszakkal és me­gyei kertészeti kiállítással, termékbemutatóval és -vá­sárral folytatódik, amely szeptember 20-án estig tart nyitva terveink szerint. E kiállítás és termékbemutató díjainak ünnepélyes átadá­sával zárnánk a tudós és életműve feletti megemléke­zést a megyeszékhely fel- szabadulásának évfordulóján. — És ezt követően? — őszintén reméljük, hogy ez csak a kezdet, amely nyitánya lesz egy mélyebb­re ható, lényegfeltáró hely- történeti kutatásnak, s te­ret ad a megye kertészeti hagyományainak ápolásá­hoz. Kcváry E. Péter Nagy vízhozamú kutak Huszonöt nagy vízhozamú ku­tat fúr az idén az Országos Földtani Kutató Fúrö Vállalat, kapacitásának tíz százalékát a lakosság ivóvízellátásának javí­tására fordítja. Az idei új ivóvízfúrásokból el­sősorban Szeged részesül, ahol nyolc kutat fúrnak. Veszprém­ben, ahol az utóbbi 4 évben már 14 kutat adtak át a vízművek­nek, két újabbat létesítenek. Ojabb kutakat fúrnak Sop­ronban, Pécsett és Szombathe­lyen is. Megoldják továbbá a Bakonyalja két községe — ősi és Berhida — évek óta nyo­masztó gondját. A jelenlegi ku­tak vizei ugyanis ezeken a te­lepüléseken szennyezetté váltak, s már hosszabb ideje a szomszé­dos településekről szállítják ré­szükre az ivóvizet. Az idén mindkét község új kutat kap. Az ezredik Az elmúlt év elején új gazdasági szabályozókkal kel­lett megbarátkozniuk a vál­lalatoknak, szövetkezetek­nek. A számos,- gyakran alapvető változás rendkívül bizonytalanná tette az év indítását, és emiatt sok he­lyütt borúlátóan ítélték meg a várható eredményeket. Így volt ez az Orosházi Kazángyártó és Építő Ipari Szövetkezetben is. Bár tud­ták, hogy értéket csak mun­kával teremthetnek, mégis féltek attól, hogy rajtuk kí­vül álló okok miatt az ered­mények nem lesznek arány­ban az erőfeszítésekkel. Most már mindenki nyu­godt a szövetkezetben. A ne­hézségek ellenére fennállásá­nak legsikeresebb esztende­jét zárta december 31-gyel a KAZÉP. Takarékos Thermopress A cím és cikkünk illuszt­rációja ugyanarra a fontos eseményre utal: elkészült az ezredik Thermopress nagy­kazán. Tíz évnek kellett eltelnie I ahhoz, hogy sor kerülhessen a kis háziünnepségre, és valószínűleg csak négy évet kell várni, hogy elkészüljön a következő ezer darab. — Több mint kétszeresére nőtt szövetkezetünk kazán­gyártó kapacitása azzal, hogy rendkívül rövid idő alatt megvalósítottunk egy nagy­arányú beruházást — ma­gyarázza a helyzetet Sitrá- nyi András, a KAZÉP elnö­ke. — Energiaracionalizálási hitelpályázatunkat 1978 feb­ruár végén készítettük el, ezt 1978 decemberében hagy­ták jóvá. Gyakorlatilag 1979- ben tudtuk elkezdeni a be­ruházást. Saját kivitelezés­ben új csarnokokat építet­tünk, és ezeket korszerű gé­pekkel telepítettük be. A fedőporos, automata hegesz­tőgépek nemcsak könnyebbé és gyorsabbá teszik a mun­I kát, hanem a varratok mi­nősége is jobb. A nagy tel­jesítményű daraboló- és hen- gerlőgépek is fokozzák a ter­melékenységet. Egyszóval: elértük, hogy valóban nagy­üzemi módon gyártjuk a ka­zánokat, nemcsak csinálgat- juk, mint a kezdeti években. Hogy érdemes volt hitelt felvenni a kazángyártás bő­vítésére, azt jól bizonyítják azok az akciók, melyeket az Állami Energetikai és Ener­giabiztonságtechnikai Fel­ügyelet szakemberei számí­tottak ki. Eszerint az új ka­pacitás beindulásával évente 2 ezer 140 tonna fűtőolaj, és 3 millió 210 ezer köbméter gáz takarítható meg. Ezen felül, mintegy 15 millió fo­rint egyéb megtakarítás is keletkezik az egyszerűbb üzemeltetés, a kisebb kar­bantartási igény révén. Az új üzemhez egy új ka­zánt is konstruáltak a szö­vetkezet szakemberei, vagy pontosabban szólva tovább­fejlesztették a régit. Ez az új is Thermopress névre hallgat, de hatásfoka már 88—90 százalékosra emelke­dett, megbízhatósága javult, kezelése pedig tovább egy­szerűsödött. A tavalyi BNV-n még a kiállítás egyik szen­zációja volt a kazán, most pedig már ezt gyártják soro­zatban. Nagyobb a nyereség Mivel a szövetkezet árbe­vételének legnagyobb része a kazánok értékesítéséből szár­mazik, így az új beruházás időbeni indításának döntő része van abban, hogy az eredeti tervet több mint 9 százalékkal túlteljesítve 130 millió forintos árbevétellel zárhatta a KAZÉP az el­múlt évet. Az export még ennél is jobban nőtt: 6 mil­lió 800 ezer forint helyett 10 millió forint volt a teljesí­tés. Ez a növekedés főleg a nyereségre tett jó hatást. A szövetkezeti eredmény ugyan­is a tervezett 5 és fél millió forinttal szemben 11 és fél millió forint lett. Ez jórészt a termelés hatékonyságának növekedéséből származik és ez azt is jelenti, hogy ja­vult a munkafegyelem, a munkaszervezés, jók voltak a műszaki intézkedések, és eredményesen hasznosították a különféle újításokat, ötle­teket. A tervezettnél jóval na­gyobb nyereség sok minden­re ad lehetőséget. Egyrészt a szövetkezet kényelmesen ele­get tud tenni minden hitel­visszafizetési kötelezettségé­nek, és emellett megmarad a lehetősége a további inten­zív fejlődésre is. Nem elha­nyagolható szempont, hogy az átlagos nyereségrészesedés mértéke meghaladja a húsz napot. A termelés eredményessé­ge természetesen kihatott a bérfejlesztésre is. Az év ele­jén, a sok bizonytalanság miatt még szerényen tervez­tek, de az évközi eredmé­nyek ismeretében a vezető­ség megváltoztatta az eredeti elképzelést. Bíztak abban, hogy a hatékonyság javulá­sa tartós lesz, ezért vállalták a nagyarányú bérfejlesztés kockázatát. Végül is 8,4 szá­zalékos volt az átlagos bér- növekedés. Ezzel a szövet­kezet bérszínvonala elérte a 45 és fél ezer forintot. Fő cél: az export Volt tehát mire alapoznia a szövetkezet vezetőségének, amikor elkészítették a VI. ötéves tervidőszak koncep­cióját. A növekedés a terv szerint egyenletes, de van­nak olyan területek, amelyek kiugróan fejlődnek. A szö­vetkezeti árbevétel például a tervidőszak során 31 száza­lékkal nő, de az export már 90 százalékkal. A tőkés ex­port növekedési aránya 200 százalék fölött van, míg a rekordot az oxidkerámia-ex- port éri el 370 százalékos emelkedéssel. A fő mutatóknak megfe­lelően dolgozták ki az idei elképzeléseket is a KAZÉP- nél. Erre az évre 134 millió forintos árbevételt tervez­nek, ebből a k zángyártás 81, az oxidkerámia 12, a kazán- szerelés pedig 25 millió fo­rinttal részesedik. A többit az építőipari tevékenység és a szerviz adja. Az exportot a tavalyi 10 millió forinttal szemben 16 millió forintra akarják nö­velni. Erre reális alapot ad­nak a külföldi kazáneladá­sok és -szerelések, és az oxidkerámia-gyártás fejlesz­tése. Ez utóbbi termékben egy­re nagyobb jövőt lát min­denki a szövetkezetben. Hogy a lehetőségeket ki is tudják aknázni, február 11-én a Központi Váltó- és Hitel­bank Részvénytársaság In­novációs Alapjával szerző­dést' kötött a KAZÉP, és en­nek értelmében megkezdő­dött a hétmillió forintos be­ruházás az oxidkerámia- gyártás fejlesztésére. Ennek eredményeként várják a ke­rámiagyártás és -export ug­rásszerű növekedését. Mint a számokból és a tervelképzelésekből látszik, az elkövetkező időszakban a fő célkitűzés az export meny- nyiségének és hatékonyságá­nak növelése. A tervidőszak végére az összbevétel ne­gyedrészének az exportból kell realizálódnia. Ahhoz, hogy ezt teljesíthessék, már most komoly erőfeszítésekre van szükség. Lónyai László Az ezredik Thermopress kazánt ünnepélyes keretek között adta át Surányi András elnök a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezet képviselőjének Automatizált takarmánykeverés Iparművész tervezte szőnyegek exportra Sarkadon épült meg a GMV legújabb és egyik leg­korszerűbb keverőüzeme, s a SKJOL típusú dán automata keverőberendezésre alapo­zott takarmánygyártó két éve üzemel. Az elmúlt évben 42 ezer tonnányi takarmány­táp előállítását tervezték, ezt a mennyiséget 60o tonnával teljesítették túl. Termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak és vál­lalatoknak, kis- és háztáji termelőknek mintegy 34-faj- ta tápot kevernek. A hagyományos sertés-, baromfi- és marhatápok mellett galamb- és nyúlele- delt is gyártanak. Sőt, az er­dőgazdaságok és vadásztár­saságok megrendelésére fá­cántáppal segítik a korszerű vadgazdálkodást. A kiskereskedelemben 22 ezer 460 torma takarmányt forgalmaztak az elmúlt év­ben, az idén ezt 23 ezer ton­nára tervezik. Az 1980-as év ötszázalékos termelékenység-növekedést hozott, így érhették el lét­számcsökkenés ellenére is tervük túlteljesítését. A VI. ötéves tervben ké­szül majd el egy 43 millió forintos beruházás a sarkadi keverőüzemben. A korszerű, automatizált, nagy teljesít­ményű berendezés mellé egy 960 vagonos fémsilót építe­nek. A jövő terve még egy vas­úti iparvágány megteremtése is, amely a vagonkirakás éj­jel-nappali műszakja és a jelentős számú túlóra alól ad felmentést az itt dolgo­zóknak. K. T. M. A népgazdasági terv fő célkitűzése, a külgazdasági egyensúly helyreállítása fon­tos kötelezettségeket ró a gazdálkodó egységekre. Min­denkinek, akinek minimális esélye van az exportnövelés­re, maximális teljesítményt kell nyújtania kivitele eme­léséért. Annál is inkább, mi­vel a jövőben ez lesz a nye­reség növelésének legfonto­sabb útja. Ezért, ha valaki­nek a tőkés piacokon is ke­lendő termékei vannak, az igyekszik dinamikusan nö­velni termelését. Ezt teszi a Csaba Szőnyegszövő Háziipa­ri Szövetkezet is. Az idei frankfurti vásáron sikert arattak szőnyegei. Igen sok megrendelést, ajánlatot kap­tak de sajnos, kapacitás- problémák miatt, csak kor­látozottan köthettek szerző­déseket. Nagyobb arányú ka­pacitásbővítésre, és ezáltal termelésnövelésre csak 1983- ban lesz módjuk, amikor az szövetkezet új telephelyre költözik. Most minden pénz­eszközt erre a beruházásra koncentrálnak. De a tőkés export növelé­sének a kapacitásbővítésen túl más módozatai is van­nak. így például a termék- szerkezet átalakítása. A kül­földi piacokon ugyanis fő­ként azokat a szőnyegeket keresik, amelyek nem ha­gyományos mintázattal, ha­nem iparművész tervei alap­ján készülnek. Ezért a szö­vetkezet úgy döntött, hogy fokozatosan „leépíti” a ke­vésbé keresett termékeit. így csökkenti például a csomó­zott szőnyegek közül a Ber- ber-típusúak gyártását. Eb­ből a fajtából ugyanis Ma­rokkó igen nagy mennyisé­get, és rendkívül olcsón dob piacra. A szövött technikával ké­szült szőnyegek közül a to­rontáli mintázatút kell foko­zatosan megszüntetni. Helyé­be a nagyon keresett művé­szi alkotások lépnek. Az iparművész tervezte szőnye­gek iránt a kapacitást két­szeresen is meghaladó a ke­reslet. A legnagyobb partner Olaszország, aztán Svédor­szág, Dánia, az NSZK, Fran­ciaország és az USA. A termelést a termékszer­kezet átalakítása mellett bel­ső szervezési intézkedésekkel is növelni kívánják. Az igen fárasztó kézi munka, a szö­vés megkönnyítésére speciá­lis gépeket helyeznek üzem­be. Nagyobb figyelmet for­dítanak az anyagellátás fo­lyamatosságára és pontossá­gára, valamint a gyártásközi minőségellenőrzés megjavítá­sára. Ezáltal szeretnék elér­ni, hogy tőkés kivitelük az esztendő folyamán a tavalyit 6—8 millió forinttal megha­ladja, ami a nyereség 2—2,5 millió forintos növekedését is jelenti. A készülő beru­házás birtokbavétele után pedig, a VI ötéves terv vé­gére a tőkés export megkét­szerezését, 104 millió forin­tos kivitelt terveznek. ' Sz. I. Korai, bőtermő az új egri szőlő A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet egri kutató­állomásának új szőlőfajtája, a Zenit, állami elismerést kapott, s ezzel kiváló minő­ségű, fehér bort adó szőlő­fajta kerül be a köztermesz­tésbe. A Zenit alkalmas a korszerű magasművelésre, fagytűrő, a közismert Leány­kánál korábban, szeptember elején érik, bőtermő, jó ter­mésbiztonságú, ellenáll a rothadásnak. Az egri kutatóállomás kí­sérleti parcelláin az elmúlt nyolc évben szerzett tapasz­talatok szerint a Zenit ter­mése hektáronként 130 má­zsára emelhető. A fajtából Egerben és az ország más területein 30 hektárnyi törzsültetvényt hoztak létre. Ezekről a törzsültetvények­ről biztosítják az oltócsapnak alkalmas rügyeket az olt­ványkészítő nagyüzemek ré­szére, ahol az idén már nagy számban készítenek az új szőlőfajta termesztéséhez szaporítóanyagot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom