Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-06 / 55. szám
1981. március 6., péntek Hol állítják fel Mohacsy Mátyás szobrát? Beszélgetés az emlékbizottság elnökével Dr. Mohácsy Mátyás kertészmérnök, a mezőgazdasági tudományok doktora, Kossuth-díjas egyetemi tanár 1881. március 12-én született Békéscsabán. A közelgő centenárium méltó megünneplésének előkészítésére a megyeszékhelyen emlékbizottság alakult, amelynek tevékenységéről Araczki János városi'tanácselnök, az emlékbizottság elnöke a következőket mondja: — Gazdag programmal szeretnénk a város neves szülöttéről megemlékezni. A rendezvénysorozat tartalmasságával igyekszünk a szülőföld adósságát törleszteni olyan életmű népszerűsítésében, amely nemzedé-> kék szakmai és emberi ön- fejlesztésének, önművelésének kiapadhatatlan tárháza. Az emlékbizottság a Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei szervezetének kezdeményezésére, a működési szabályzat elfogadásával tavaly december 8- án kezdte meg működését, azzal, a nem titkolt igénnyel, hogy a 100 éves évforduló ünnepségeinek megrendezésén, megszervezésén túl, hagyományt is teremtsen Mohácsy Mátyás emlékéhek őrzésében, ápolásában. — Mit mond a mának a Mohácsy-életmű? — A kérdés jogos, annál is inkább, mert eddig a közvélemény keveset hallott a felsőfokú kertészeti szakoktatás és kutatás hazai megalapozójáról. Világot járt ember, széles látókörű tudós volt Mohácsy Mátyás, akinek egyebek közt legfőbb érdeme, hogy hosszú munkássága során sikerrel ötvözte egybe korának legA laboratórium roncsolóberendezése, ahol a tápok béltartalmát vizsgálják és ellenőrzik fejlettebb kertészeti tudományát és az üzemi termelési ismereteket; az így elért eredményeket pedig késedelem nélkül tette közkinccsé. — Az említett rendezvénysorozat elegendő lesz ahhoz, hogy az alkotó kertészt az őt megillető helyre emelje az utókor emlékezetében? — Az emlékbizottság a megalakulást követően felhívással fordult a szakmai és az általános közvéleményhez. Széles körű társadalmi megmozdulásban bízunk, s erre számítva a mezőgazda- sági üzemeket szakirányító, érdekvédelmi, integrátor és szakoktatási intézményeket, a kertészeti termékeket forgalmazó és feldolgozó ipar- vállalatokat, anyagi és erkölcsi támogatásra az emlék- bizottság munkájába való részvételre hívtuk fel. Az egyénileg érdeklődők, felajánlást tevők, Mohácsy-re- likviával rendelkezők jelentkezését pedig a Békéscsaba Pf. 146 címen várjuk. A felhívás nyomán fakadt kezedeményezésekhez jó alapot adott, hogy a rendezvénysorozat védnökei között a MAE Békés megyei szervezete, s a békéscsabai Városi Tanács mellett ott találhatjuk a Kertészeti Egyetemet is, amelynek Mohácsy Mátyás rektora volt. — Döntött-e már az emlékbizottság a végleges centenáriumi programról? — Igen, az események a tudós születésnapján, március 12-én, Budapesten kezdődnek, ahol a kertészeti egyetem ünnepi tanácsülésén küldöttségünk a szülőföld A keverőüzem lelke: az automatizált vezérlőfülke Fotó: Veress Erzsi üzenetét tolmácsolja. Két nappal később, március 14- én a gyulai Mohácsy Mátyás Kertészeti Szakközépiskola és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Iskola centenáriumi emlékünnepsége nyitja azt az eseménysort, amely a tudós szülővárosában egészen októberig tart majd. A hagyományápolás jegyében kerül sor a gyulai szakközépiskolában április 22—24-én a Szakma kiváló tanulója országos versenyre. Ezt követően a legkiemelkedőbb programokat szeptemberben rendezzük, 17-én a városi tanács dísztermében emlékülést tartunk, utána szeretnénk fölavatni Mohácsy Mátyás szobrát, a Széchenyi ligetben, s megnyitni a Munkácsy Mihály Múzeumban az emlékkiállítást. Ugyanezen a napon a Körös Hotelben adnak találkozót egymásnak a megye kertészszakemberei. Ez a négynaposra tervezett centenáriumi rendezvény másnap tudományos ülésszakkal és megyei kertészeti kiállítással, termékbemutatóval és -vásárral folytatódik, amely szeptember 20-án estig tart nyitva terveink szerint. E kiállítás és termékbemutató díjainak ünnepélyes átadásával zárnánk a tudós és életműve feletti megemlékezést a megyeszékhely fel- szabadulásának évfordulóján. — És ezt követően? — őszintén reméljük, hogy ez csak a kezdet, amely nyitánya lesz egy mélyebbre ható, lényegfeltáró hely- történeti kutatásnak, s teret ad a megye kertészeti hagyományainak ápolásához. Kcváry E. Péter Nagy vízhozamú kutak Huszonöt nagy vízhozamú kutat fúr az idén az Országos Földtani Kutató Fúrö Vállalat, kapacitásának tíz százalékát a lakosság ivóvízellátásának javítására fordítja. Az idei új ivóvízfúrásokból elsősorban Szeged részesül, ahol nyolc kutat fúrnak. Veszprémben, ahol az utóbbi 4 évben már 14 kutat adtak át a vízműveknek, két újabbat létesítenek. Ojabb kutakat fúrnak Sopronban, Pécsett és Szombathelyen is. Megoldják továbbá a Bakonyalja két községe — ősi és Berhida — évek óta nyomasztó gondját. A jelenlegi kutak vizei ugyanis ezeken a településeken szennyezetté váltak, s már hosszabb ideje a szomszédos településekről szállítják részükre az ivóvizet. Az idén mindkét község új kutat kap. Az ezredik Az elmúlt év elején új gazdasági szabályozókkal kellett megbarátkozniuk a vállalatoknak, szövetkezeteknek. A számos,- gyakran alapvető változás rendkívül bizonytalanná tette az év indítását, és emiatt sok helyütt borúlátóan ítélték meg a várható eredményeket. Így volt ez az Orosházi Kazángyártó és Építő Ipari Szövetkezetben is. Bár tudták, hogy értéket csak munkával teremthetnek, mégis féltek attól, hogy rajtuk kívül álló okok miatt az eredmények nem lesznek arányban az erőfeszítésekkel. Most már mindenki nyugodt a szövetkezetben. A nehézségek ellenére fennállásának legsikeresebb esztendejét zárta december 31-gyel a KAZÉP. Takarékos Thermopress A cím és cikkünk illusztrációja ugyanarra a fontos eseményre utal: elkészült az ezredik Thermopress nagykazán. Tíz évnek kellett eltelnie I ahhoz, hogy sor kerülhessen a kis háziünnepségre, és valószínűleg csak négy évet kell várni, hogy elkészüljön a következő ezer darab. — Több mint kétszeresére nőtt szövetkezetünk kazángyártó kapacitása azzal, hogy rendkívül rövid idő alatt megvalósítottunk egy nagyarányú beruházást — magyarázza a helyzetet Sitrá- nyi András, a KAZÉP elnöke. — Energiaracionalizálási hitelpályázatunkat 1978 február végén készítettük el, ezt 1978 decemberében hagyták jóvá. Gyakorlatilag 1979- ben tudtuk elkezdeni a beruházást. Saját kivitelezésben új csarnokokat építettünk, és ezeket korszerű gépekkel telepítettük be. A fedőporos, automata hegesztőgépek nemcsak könnyebbé és gyorsabbá teszik a munI kát, hanem a varratok minősége is jobb. A nagy teljesítményű daraboló- és hen- gerlőgépek is fokozzák a termelékenységet. Egyszóval: elértük, hogy valóban nagyüzemi módon gyártjuk a kazánokat, nemcsak csinálgat- juk, mint a kezdeti években. Hogy érdemes volt hitelt felvenni a kazángyártás bővítésére, azt jól bizonyítják azok az akciók, melyeket az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet szakemberei számítottak ki. Eszerint az új kapacitás beindulásával évente 2 ezer 140 tonna fűtőolaj, és 3 millió 210 ezer köbméter gáz takarítható meg. Ezen felül, mintegy 15 millió forint egyéb megtakarítás is keletkezik az egyszerűbb üzemeltetés, a kisebb karbantartási igény révén. Az új üzemhez egy új kazánt is konstruáltak a szövetkezet szakemberei, vagy pontosabban szólva továbbfejlesztették a régit. Ez az új is Thermopress névre hallgat, de hatásfoka már 88—90 százalékosra emelkedett, megbízhatósága javult, kezelése pedig tovább egyszerűsödött. A tavalyi BNV-n még a kiállítás egyik szenzációja volt a kazán, most pedig már ezt gyártják sorozatban. Nagyobb a nyereség Mivel a szövetkezet árbevételének legnagyobb része a kazánok értékesítéséből származik, így az új beruházás időbeni indításának döntő része van abban, hogy az eredeti tervet több mint 9 százalékkal túlteljesítve 130 millió forintos árbevétellel zárhatta a KAZÉP az elmúlt évet. Az export még ennél is jobban nőtt: 6 millió 800 ezer forint helyett 10 millió forint volt a teljesítés. Ez a növekedés főleg a nyereségre tett jó hatást. A szövetkezeti eredmény ugyanis a tervezett 5 és fél millió forinttal szemben 11 és fél millió forint lett. Ez jórészt a termelés hatékonyságának növekedéséből származik és ez azt is jelenti, hogy javult a munkafegyelem, a munkaszervezés, jók voltak a műszaki intézkedések, és eredményesen hasznosították a különféle újításokat, ötleteket. A tervezettnél jóval nagyobb nyereség sok mindenre ad lehetőséget. Egyrészt a szövetkezet kényelmesen eleget tud tenni minden hitelvisszafizetési kötelezettségének, és emellett megmarad a lehetősége a további intenzív fejlődésre is. Nem elhanyagolható szempont, hogy az átlagos nyereségrészesedés mértéke meghaladja a húsz napot. A termelés eredményessége természetesen kihatott a bérfejlesztésre is. Az év elején, a sok bizonytalanság miatt még szerényen terveztek, de az évközi eredmények ismeretében a vezetőség megváltoztatta az eredeti elképzelést. Bíztak abban, hogy a hatékonyság javulása tartós lesz, ezért vállalták a nagyarányú bérfejlesztés kockázatát. Végül is 8,4 százalékos volt az átlagos bér- növekedés. Ezzel a szövetkezet bérszínvonala elérte a 45 és fél ezer forintot. Fő cél: az export Volt tehát mire alapoznia a szövetkezet vezetőségének, amikor elkészítették a VI. ötéves tervidőszak koncepcióját. A növekedés a terv szerint egyenletes, de vannak olyan területek, amelyek kiugróan fejlődnek. A szövetkezeti árbevétel például a tervidőszak során 31 százalékkal nő, de az export már 90 százalékkal. A tőkés export növekedési aránya 200 százalék fölött van, míg a rekordot az oxidkerámia-ex- port éri el 370 százalékos emelkedéssel. A fő mutatóknak megfelelően dolgozták ki az idei elképzeléseket is a KAZÉP- nél. Erre az évre 134 millió forintos árbevételt terveznek, ebből a k zángyártás 81, az oxidkerámia 12, a kazán- szerelés pedig 25 millió forinttal részesedik. A többit az építőipari tevékenység és a szerviz adja. Az exportot a tavalyi 10 millió forinttal szemben 16 millió forintra akarják növelni. Erre reális alapot adnak a külföldi kazáneladások és -szerelések, és az oxidkerámia-gyártás fejlesztése. Ez utóbbi termékben egyre nagyobb jövőt lát mindenki a szövetkezetben. Hogy a lehetőségeket ki is tudják aknázni, február 11-én a Központi Váltó- és Hitelbank Részvénytársaság Innovációs Alapjával szerződést' kötött a KAZÉP, és ennek értelmében megkezdődött a hétmillió forintos beruházás az oxidkerámia- gyártás fejlesztésére. Ennek eredményeként várják a kerámiagyártás és -export ugrásszerű növekedését. Mint a számokból és a tervelképzelésekből látszik, az elkövetkező időszakban a fő célkitűzés az export meny- nyiségének és hatékonyságának növelése. A tervidőszak végére az összbevétel negyedrészének az exportból kell realizálódnia. Ahhoz, hogy ezt teljesíthessék, már most komoly erőfeszítésekre van szükség. Lónyai László Az ezredik Thermopress kazánt ünnepélyes keretek között adta át Surányi András elnök a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezet képviselőjének Automatizált takarmánykeverés Iparművész tervezte szőnyegek exportra Sarkadon épült meg a GMV legújabb és egyik legkorszerűbb keverőüzeme, s a SKJOL típusú dán automata keverőberendezésre alapozott takarmánygyártó két éve üzemel. Az elmúlt évben 42 ezer tonnányi takarmánytáp előállítását tervezték, ezt a mennyiséget 60o tonnával teljesítették túl. Termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak és vállalatoknak, kis- és háztáji termelőknek mintegy 34-faj- ta tápot kevernek. A hagyományos sertés-, baromfi- és marhatápok mellett galamb- és nyúlele- delt is gyártanak. Sőt, az erdőgazdaságok és vadásztársaságok megrendelésére fácántáppal segítik a korszerű vadgazdálkodást. A kiskereskedelemben 22 ezer 460 torma takarmányt forgalmaztak az elmúlt évben, az idén ezt 23 ezer tonnára tervezik. Az 1980-as év ötszázalékos termelékenység-növekedést hozott, így érhették el létszámcsökkenés ellenére is tervük túlteljesítését. A VI. ötéves tervben készül majd el egy 43 millió forintos beruházás a sarkadi keverőüzemben. A korszerű, automatizált, nagy teljesítményű berendezés mellé egy 960 vagonos fémsilót építenek. A jövő terve még egy vasúti iparvágány megteremtése is, amely a vagonkirakás éjjel-nappali műszakja és a jelentős számú túlóra alól ad felmentést az itt dolgozóknak. K. T. M. A népgazdasági terv fő célkitűzése, a külgazdasági egyensúly helyreállítása fontos kötelezettségeket ró a gazdálkodó egységekre. Mindenkinek, akinek minimális esélye van az exportnövelésre, maximális teljesítményt kell nyújtania kivitele emeléséért. Annál is inkább, mivel a jövőben ez lesz a nyereség növelésének legfontosabb útja. Ezért, ha valakinek a tőkés piacokon is kelendő termékei vannak, az igyekszik dinamikusan növelni termelését. Ezt teszi a Csaba Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet is. Az idei frankfurti vásáron sikert arattak szőnyegei. Igen sok megrendelést, ajánlatot kaptak de sajnos, kapacitás- problémák miatt, csak korlátozottan köthettek szerződéseket. Nagyobb arányú kapacitásbővítésre, és ezáltal termelésnövelésre csak 1983- ban lesz módjuk, amikor az szövetkezet új telephelyre költözik. Most minden pénzeszközt erre a beruházásra koncentrálnak. De a tőkés export növelésének a kapacitásbővítésen túl más módozatai is vannak. így például a termék- szerkezet átalakítása. A külföldi piacokon ugyanis főként azokat a szőnyegeket keresik, amelyek nem hagyományos mintázattal, hanem iparművész tervei alapján készülnek. Ezért a szövetkezet úgy döntött, hogy fokozatosan „leépíti” a kevésbé keresett termékeit. így csökkenti például a csomózott szőnyegek közül a Ber- ber-típusúak gyártását. Ebből a fajtából ugyanis Marokkó igen nagy mennyiséget, és rendkívül olcsón dob piacra. A szövött technikával készült szőnyegek közül a torontáli mintázatút kell fokozatosan megszüntetni. Helyébe a nagyon keresett művészi alkotások lépnek. Az iparművész tervezte szőnyegek iránt a kapacitást kétszeresen is meghaladó a kereslet. A legnagyobb partner Olaszország, aztán Svédország, Dánia, az NSZK, Franciaország és az USA. A termelést a termékszerkezet átalakítása mellett belső szervezési intézkedésekkel is növelni kívánják. Az igen fárasztó kézi munka, a szövés megkönnyítésére speciális gépeket helyeznek üzembe. Nagyobb figyelmet fordítanak az anyagellátás folyamatosságára és pontosságára, valamint a gyártásközi minőségellenőrzés megjavítására. Ezáltal szeretnék elérni, hogy tőkés kivitelük az esztendő folyamán a tavalyit 6—8 millió forinttal meghaladja, ami a nyereség 2—2,5 millió forintos növekedését is jelenti. A készülő beruházás birtokbavétele után pedig, a VI ötéves terv végére a tőkés export megkétszerezését, 104 millió forintos kivitelt terveznek. ' Sz. I. Korai, bőtermő az új egri szőlő A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet egri kutatóállomásának új szőlőfajtája, a Zenit, állami elismerést kapott, s ezzel kiváló minőségű, fehér bort adó szőlőfajta kerül be a köztermesztésbe. A Zenit alkalmas a korszerű magasművelésre, fagytűrő, a közismert Leánykánál korábban, szeptember elején érik, bőtermő, jó termésbiztonságú, ellenáll a rothadásnak. Az egri kutatóállomás kísérleti parcelláin az elmúlt nyolc évben szerzett tapasztalatok szerint a Zenit termése hektáronként 130 mázsára emelhető. A fajtából Egerben és az ország más területein 30 hektárnyi törzsültetvényt hoztak létre. Ezekről a törzsültetvényekről biztosítják az oltócsapnak alkalmas rügyeket az oltványkészítő nagyüzemek részére, ahol az idén már nagy számban készítenek az új szőlőfajta termesztéséhez szaporítóanyagot.