Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-12 / 60. szám

1981. március 12., csütörtök Premier előtti bemutató Ballagás Láttam is, nem is, hallottam is, nem is, értettem is, nem is. Az okos Katicához illő Mátyás királyi felad­ványt a békéscsabai ifjúsági házban hétfőn este a Bal­lagás című magyar film vetítésén tették fel a nézőknek. Ugyanis az országos bemutatót megelőző vetítésen vagy a filmkópia volt rossz minőségű, vagy a vetítőgép, de lehet, hogy mind a kettő, s ezért hol látni, hol hal­lani nem lehetett a filmet. Aztán a majd négyszáz, többségében középiskolás néző közé keveredett néhány pankrációzó fiatal miatt is olykor lehetetlen volt a ve­títésre odafigyelni. Pedig az elsőfilmes Almási Tamás rendezte új magyar filmben, a Ballagásban még az Ed­da Művek által játszott zenei stílusoknak, a dalok szö­vegének is komoly szerepe van. (Erre a felismerésre a zavarmentes pillanatokban jutottam.) A tanácsülés döntése Medgyesegyházán: Az anyagi és a szellemi erők egyesítésével a közművelődésért A körülmények tehát nem voltak ideálisak. Mégis, e kellemetlen tapasztalatok el­lenére amellett vagyok, hogy vállalni kell továbbra is a premier előtti bemutatókat. Hiszen a hétfő esti, mit esti, éjszakába nyúló! izgalmas vita igazolja: jó lehetőség ez egy a filmeket értő, igénye­sebb generáció nevelésére. (Többet ér ugyanis, mint a régi, túlon-túl vegyes szín­vonalú gimnáziumi filmesz­tétika-órák.) No, e kissé hosszúra nyúlt bevezető után lássuk, Almá­si Tamás rendező és Mári- ássy Ferenc operatőr milyen alkotással is váltott ki ilyen nagy érdeklődést az ifjúság körében. Mert meg kell hagyni, hogy a Dialóg Stú­dióban készült filmjüket, a Ballagást sokféleképpen le­het szemlélni, csak közöm­bösen nem. A film története egy bu­dapesti középiskola szalag­avatóján kezdődik, és a bal­lagással ér véget. Közben a gimnázium IV. C osztá­lya fellázad, s e különle­ges (?) körülmények között számos társadalmi, politikai, erkölcsi kérdés vetődik fel. Több síkban, meglehetős bo­nyolultsággal, s a kérdések konkrét megválaszolása nél­kül. De mivel is kezdődik a történet... A szalagavatón búcsúbe­szédet mond egy eminens kinézetű diáklány, öszintét- len, jól begyakorolt sablon­szövegét fintorok, tömény unalom lengi körül. A IV. C osztály egy része valami „újat” akar, tehát le­isszák magukat egy házibu­lin. Aztán betörnek az isko­lába, ahol ellenállhatatlan erővel törnek, zúznak. Ez még csak előjáték a későbbi lázadáshoz. Aztán jön a szá­monkérés, ami az addig ösz­tönösen lázadó fiatalokat kö­zösséggé kovácsolja. Lesz di­ákvezér, elkészül a 12 pont, s közben folyik az egyezke­dés a tanári kar és a diákok között. A film ezután már több apró cselekményszálon folyik, amelynek mindegyike hordoz valamiféle üzenetet, de végül is nem válik egy­séges, világosan érthető kon­cepcióvá. A napok múlnak, a közös­ség szép lassan bomlásnak indul, a többség „beáll a sorba”, feladják a harcot, s úgy tűnik, az egész lázadás­nak a szimpatikus diákveze­tő, Gabi issza meg a levét. (Nem továbbítják felvételi papírját.) Ugyanakkor az is­kola vezetésében is változás áll be. Valami tehát tör­tént ... Ennyit röviden az eseményekből. A fiatal, tehetséges rende­ző, Almási Tamás e filmjé­ben sokat markol. Ahhoz ké­pest sokat, hogy a tanulság tisztán érthető legyen. Mert olyan körben ábrázol egy át­értelmezésre, szélesebb körű asszociációkra alkalmas té­mát, amelyből az alapötlet önmagában is megérdemelt volna egy alapos elemzést. Ez pedig a mai fiatalok ne­velése, oktatása. A jobb megélhetés, az anyagi javak néha túlzott hajszolása köz­ben — a filmben is, akár a valóságban — elfelejtkeznek a szülők problémákkal, meg­oldatlan kérdésekkel küsz­ködő gyermekeikről. S az általuk okozott űrt a fele­más eszközökkel, túlszabá­lyozottsággal, régi beideg- zettségekkel működő iskola nem tudja pótolni. Érthető hát az ifjúság lázadása. Amely kezdetben, az ösztö­nösebb szakaszban még szimpatikus is volt. Ebben a helyzetben a pedagóguskol­lektíva tanácstalan. Egy em­ber, a helyzetet ügyesen meglovagoló igazgatóhelyet­tes kivételével. A szokatlan helyzet szo­katlan „hősöket” szül. Az osztályban Gabit, aki élére áll a lázadásnak, majd mar gára marad, s ellenfélként az igazgatóhelyettest, a maga kiszámított, tudatos eszkö­zeivel. A hatás ellenhatás fizikai, de társadalomra is érvényes törvényéről van itt szó. A mondanivaló tehát, ha nehe­zen is, de kibogozható. Vi­szont a rendező által félbe­hagyott szituációk, a felve­tett kérdések félig-meddig megválaszolása inkább árt a filmnek, mint használ. Pedig olyan kitűnő — főként ama­tőr gárdával — dolgozott együtt a rendező, amely sze­reposztásbeli telitalálatai ré­vén igazán hitelessé .tudott volna tenni egy „csak” isko­lában játszódó történetet. Ehhez pedig a kamerájával jól és ötletesen gondolkodó Máriássy Ferenc és az Edda Művek is kellő partnernek bizonyultak. B. Sajti Emese „Miután Medgyesegyháza ki­emelt alsófokú központ je­lentős vonzáskörzettel, meg­határozóan fontos, hogy a község közművelődési tervei reálisak, következetesek le­gyenek” — állapította meg a közelmúltban a nagyköz­ség tanácsülése, miután i Ke­resztényi Tibor tanácselnök­helyettes beszámolóját meg­vitatták. A bészámoló első részében a nagyközség tár­sadalmi fejlődését és kultu­rális ellátottságát elemzi, megállapítva, hogy Medgyes- egy<háza lélékszáma 5360, ebből aktív kereső 2510. Mintegy nyolcszázan dolgoz­nak a mezőgazdaságban, ki- lencszázan az iparban, négy­százan a kereskedelemben. „A település továbbfejleszté­sében az emberek műveltsé­gi színvonala növelésének fontos szerepe van, egy te­lepülés helyzetét nemcsak a lakások, utak, csatornák ha­tározzák meg, hanem az ott élő emberek társadalmi tu­data, kialakult szokásai, ha­gyományai, erkölcse” — hangsúlyozza a beszámoló. A továbbiakban az ötödik 5 éves terv közművelődési eredményeit értékeli, feltár­va a nehézségeket, a prob­lémákat is. A művelődési ház költségvetése az évi 624 ezer forintról 987 ezerre emelkedett, ez azonban nem a tartalmi munkát segítette, a különbözetet a fenntartási és szállítási költségek növe­kedése emésztette fel. Az el­múlt öt év alatt megduplá­zódott a könyvtár könyvbe­szerzési kerete, jelenleg évi 50 ezer forint. Kiemelten hívta fel a figyelmet a be­számoló arra, hogy a műve­lődési ház nagytermének be­rendezése és a mozi helyi­sége elavult, habár az utób­bit sokan látogatják. Nem megnyugtató viszont, hogy a könyvtárba beiratkozott ol­vasók száma a vizsgált idő­szakban 758-ról 644-re csök­kent, feltehető, hogy ezt a könyvesbolt megnyitása is eredményezte, az olvasók számának növelése továbbra is lényeges könyvtári fel­adat. A felnőttek tanulási igényét szolgálta az elmúlt tervidőszakban az általános iskolában működő kihelye­zett szakközépiskolai és gim­náziumi osztály, a dolgozók általános iskoláját azonban nem sikerült megszervezni. Megállapítja a beszámoló a továbbiakban, hogy az utób­bi években a munkahelye­ken folyó közművelődési te­vékenység bővült, változato­sabb lett. Az üzemek, szö­vetkezetek önállóan is, de alkalmanként a művelődési intézményekkel közösen szer­veznek olyan alkalmakat. melyre dolgozóik szívesen el­járnak. Az író-olvasó talál­kozók, képzőművészeti kiál­lítások, ismeretterjesztő elő­adások esetenként igen nagy közönséget vonzanak. A mű­velődési házban öt klub, há­rom szakkör és hat művé­szeti csoport működik, és rendszeresen fogadják az if­jú zenebarát hangversenye­ket, melyekre 300 bérletes jár. A tanácsülés elé terjesz­tett beszámoló végül a ha­todik 5 éves terv közműve­lődési feladatát részletezi. A fő célkitűzések alapjául a Békés megyei Tanács hato­dik 5 éves tervének közmű­velődési irányelvei szolgál­nak, ennek szellemében az új tervidőszakban a minőségi munka elmélyítését, a mű­velődési intézmények egy­mást kiegészítő együttműkö­dését kívánják általános gya­korlattá tenni. „El kell érni az anyagi és a szellemi erők egyesítését, ésszerű. haté­kony hasznosítását” — fo­galmazza meg a beszámoló. Terveik közül különösen ki­emelkedik az, hogy a me­gyei tanács művelődésügyi osztálya és a Békés megyei Moziüzemi Vállalat segítsé­gével, helyi erőkre is tá­maszkodva szeretnék megva­lósítani a művelődési ház nagytermének felújítását, filmszínházzá alakítását, melynek során tanácstermet és kiscsoportok összejövete­lére alkalmas helyiségeket is létrehoznának. Ugyanakkor korszerűsíteniük kell a mű­velődési ház berendezését, székeket, technikai berende­zéseket szükséges vásárolni, kicserélni a színpad világí­tási eszközeit, otthonosabbá tenni a klubhelyiségeket. Er­re a különböző munkahe­lyek vezetőit is felhívják. Külön fejezetet szentel a beszámoló a világnézeti, po­litikai nevelés feladatainak, kiemelve, hogy „érvényre kell juttatni a műveltség és politikai felkészültség dia-. léktikus kapcsolatát, hiszen az aktív politizálásnak, vi­lágnézeti, erkölcsi személyi­ségformálásnak, önkifejezés­nek, a közügyekben való jár­tasságnak egyik feltétele a műveltség.” A tanácsülés végül . meg­bízta a nagyközségi tanács vb szakigazgatási szervét, hogy az elkövetkező öt esz­tendőre szóló középtávú köz- művelődési terv végrehajtá­sára évente készítsen egysé­ges közművelődési tervet, hangolja össze az intézmé­nyek tevékenységét, és a terv megvalósulását rendsze­resen ellenőrizze. (—s —n) NÉPÚJSÁG HANGSZÓRÓ Miska bácsi • Kíváncsi voltam Miska bá­csira, és arra, hogy mi lesz a március 8-i levelesládájá­ban? Kíváncsiságomat a gye­rekek hullámhosszára han­goltam, visszaidézve a gye­rekkoromat, habár akkor sok minden másképpen volt, mint ma. De azért vala­mi csak megmaradt ab­ból, ami volt, hiszen ko­moly és szavahihető tudósok azt állítják, hogy a gyerekek Harminc, ötven vagy száz­ötven évvel ezelőtt is legin­kább abban hasonlítottak egymásra, hogy gyerekek voltak. Eképpen felvértezve ma­gam kapcsoltam be a rádiót reggel fél 9-kor. Már a lá- danyitogató szép zene tet­szett, Miska bácsi pedig olyan atyai-baráti hangon szólt, hogy nem csodálko­zom, miért áradnak hozzá a levelek. És a gyerekszerep­lők? Mindegyiknek sok Száz, vagy sok ezer rádiós barátja lehet. A műsor nagyon komoly­nak ígérkezett, hiszen a le­velesládából a nőnappal kap­csolatos levelek kerültek elő. Vagyis inkább azok, ame­lyekben a lányok-fiúk ba­rátságát, ellenségeskedéseit és nyiladozó szerelmét bon­colgatták a levélírók, a leg­különfélébb tanácsokat kér- ve-várva Miska bácsitól, „akivel sokkal jobban meg lehet beszélni a problémá­kat, mint anyuval, vagy apu­val.” Mennyi ötlet gazdagította ezt a harminc percet! A mikrofon körül ülő gyerekek — amíg egy szép dalt hall­gattunk — összeírták, mit szeretnek a lányokban, és mit nem. illetve mit a fiúk­ban, és mit nem? Előjött minden, hiúság, nagyképű­ség, kedvesség, segítőkészség és árulkodó hajlam, lányok­ra, fiúkra nézve egyenlő arányban. Ahogy hallgattam, egyre jobban tetszett a műsor. .Megragadott a .levelek nyíltsága, sokfélesége, és té- vedhetetlenül az a felisme­rés: Miska bácsit évek óta újabb és újabb korosztályok szeretik, tisztelik, tartják kis és nagy gondjaik orvosának, osztják _ meg vele örömeiket. A „titkos válaszok” roman­tikája pedig belőlem is elő­hozta az emlékeimet, a va­lamikori lányok kedves te­kintetét, sétákat és leckeírá­sokat, egy harminc éve írott karcolatot, melynek azt a címet adtam: „A kislány”. Ha most lennék gyerek, becsület szavamra hűséges levelezője lennék Miska bá­csinak. Van abban valami megmagyarázhatatlanul iz­galmas. hogy levelet írunk, ég a levelünkre a rádióban válaszolnak. Sok ilyen gye­rekműsor kellene, mert ép­pen elég gondunk van azzal, hogy a ma gyerekeit tiszta gondolkodású, igaz emberek­ké neveljük. Ahogyan Mis­ka bácsi is akarja ... Sass Ervin A zúzda helyett végre a néhány évvel ezelőtt kibocsátott könyvek az olvasóhoz kerülhettek a március 9-én kezdődött féláras akció során, amely a Művelt Nép Könyvterjesztő Válla­lat jó üzleti érzékét igazolja. A március 28-ig tartó vásár alkalmával a könyvbarátok az 1978-ban és azelőtt kiadott könyveket 50 százalékos kedvezménnyel vásárolhatják meg. Az akció sikerét igazolja a békéscsabai Radnóti Könyvesboltban készült felvételünk is Fotó: Martin Gábor MM MŰSOROK s KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: A gerolsteini nagyherceg­nő. 9.20: Irodalmi évfordulónaptár. 9.44: Zenevár. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Haydn operáiból. 11.05: Dalok Pálóczi Horváth Ádám gyűjteményéből. 11.24: örmény vásár. 11.39: Az élet komédiásai. 12.35: A Magyar Biblia földjén. 12.50: Zenemúzeum. A Székesfő­városi zenekar hangverse­nye. 13.59: Az elbeszélés klasszikusai: I. Bábel: Lovashadsereg. 14.29: Lakatos Mihály népi zene­kara játszik. Chrenkó An­na nótákat énekel. 15.10: Dalok a békéről. 15.28: Csiribiri. 16.05: Tóth Bálint: Túl a «vesz­tett kert fáin. 16.15: Magyar előadóművészek. Mura Péter Mozart-műve- ket vezényel a Miskolci szimfonikus zenekar élén. 17.07: Olvastam valahol... II. Lajos király haláláról. 17.27: Kazacsay Tibor: Három magyar tánc. 17.35: Délutáni Rádiószinház. Po­lipok. 19.15: Gershwin: Porgy és Bess. 19.58: A gyorsuló idő nyomá­ban . .. 20.18: Az operaközvetítés folyta­tása. 21.20: Radnóti Miklós két verse. 21.28: Az operaközvetítés folyta­22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Esti hangverseny. Szegedi Anikó zongorázik. 23.30: A King’s Singers együttes madrigálfelvételeiből. 0.10: Barabás Mihály táncdalai­ból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Régi filmdalok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Napközben. 10.33: Zenedélelőtt. 12.33: A Népművészet mesterei­nek felvételeiből. 12.55: Kapcsoljuk a miskolci kör­zeti stúdiót. Csöposta Lyu- kóbányán. 13.25: Látószög. 13.30: Tavaszlesen. 14.00: Szórakoztató antikvárium. 16.00: Népek zenéjéből. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Bartók-fesztivál Duisburg- ban. 18.00: Disputa arról, hogy mi­lyennek szeretnénk a. jö­vőt. — 18.33: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. Nem volt min­dig papsajt! 21.48: Sei-fi kedvelőknek. Ray Bradburry: Szép aranyal­máit a Nap. 22.00: Nótacsokor. 23.15: A dzsessz a 70-es években. Pege Aladár együttesei és szóló felvételei. II. rész. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Operanégyesek. 10.00: Szimfonikus zene. 11.05: Nagy mesterek kamaraze­néjéből. 12.40: Dzsesszfelvételekből. 13.07: ,,Szép szemben állni ezer­nyi pokolnak.” Dokumen­tumjáték. 13.57: Operarészletek. 15.07: Századunk zenéjéből. 16.00: Zenei Lexikon. 16,20: A magyar muzsika múltjá­ból. 16.50: Popzene sztereóban. 18.07: Telemann-művek. 19.05: Disputa — még mindig arról, hogy milyennek sze­retnénk a jövőt? 19.35: Kritikus füllel . . . 20.10: Kilátó. 20.55: A zeneirodalom remekmű­veiből. 21.43: Hangfelvételek felsőfokon. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Hétközben. Aktuális maga­zinműsor. Szerkesztő: Kar­dos Ernő. (Stúdióbeszélge­tés a parkok, lakótelepi zöldterületek, levegőszeny­nyezés, víztisztítás és köz- tisztaság állapotáról.) A műsor telefonszámai: 12­959, 11-088. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők elő­adásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. BUDAPEST, TV, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna. 8.05: Iskolatévé. Fizika. (Ált. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 9.05: Környezetismeret. (Ált. isk. 1. oszt.) 10.25: Deltácska. Az élet feltéte­lei. (f.-f.) 11.05: Fizika. (Alt. isk. 6, oszt.) (f.-f.) 12.05: Világnézet. (Középisk. IV. oszt.) (f.-f.) 13.55: Iskolatévé. Környezetisme­ret. (ism.) 14.15: Deltácska. (ism., f.-f.) 14.50: Fizika. (Ált. isk. 6. oszt.) (ism., f.-f.) 15.15: Világnézet, (ism., f.-f.) 16.00: A látás hatalma. Színek mágiája, (ism.) 16.20: Hírek, (f.-f.) 16.25: Petőfi útjai. IV/4. rész. (f.-f.) 17.05: Perpetuum mobile. A Hold. 17.50: Tévébörze, (f.-f.) 18.00: Telesport. (f.-f.) 18.25: Pedagógusok fóruma, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.)' 19.30: Tv-híradó 1. 20.00: Védtelen utazók. Tévéfilm. 21.25: Hatvanhat. Vendégünk: Szirmai Jenő, az OTP ve­zérigazgatója. 22.25: Dalok, táncok a Szovjet­unióból. 22.35: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.35: Iskolatévé. Fizika. (Ált. isk. B. oszt.) (f.-f.) 19.05: Unser Bildschirm — A mi képernyőnk, (f.-f.) 19.30: Tv-híradó 1. 20.00: Interjú. Heltai Jenő vidám jelenetének tévéváltozata. 20.35: Kertünk — udvarunk, (ism., f.-f.) 21.05: Tv-híradó 2. 21.25: Párbeszéd a dialógusról, (f.-f.) BUKAREST 16.05: Iskola tévé. Orosz nyelvok­tatás. 16.25: Oktató kabinet. 18.10: Üttörőhíradó. 18.35: Rajzfilmek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 19.45: Fiatalok órája. 20.25: A világmindenség titkai. 21.25: Slágerek. 22.05: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Jelenko. 18.15: Tudomány. 18.45: Az élet folyik a körúton. 19.15: Rajzfilmek. 20.00: Külpolitika. 20.50 : Vetélkedő. II. MŰSOR 17.15: Az iskolai műsorból. 18.45: Aktualitások. 19.15: Idegenforgalmi szemle. 20.00: 3—2—1 . . . indulj! 23.00: Huszonnégy óra. SZÍNHÁZ A HÉTPETTYES LOVAG Békéscsabán 14 órakor, Neme- csek-bérlet. JUTALOMJÁTÉK Gyulán 19 órakor. MOZI Békési Bástya: De hová tűnt a 7. század? Békéscsabai Építők Kultúrotthona: Bosszúvágy. Bé­késcsabai Szabadság: de. 10 óra­kor: Mondd, hogy mindent meg­teszel értem, 4 ódakor: A két­éltű ember, 6 és 8 órakor: Mondd, hogy mindent megteszel értem. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Üldözés, fél 8 órakor: Hálózat. Gyulai erkel: minden előadáson: Joseph Andrews. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Liliom- fi, 5 és 7 órakor: Psyche II. rész. Orosházi Béke: A halál magnószalagon érkezik. Oroshá­zi Partizán: fél 4 órakor: Kör­hinta, fél 6 és fél 8 órakor: A svéd, akinek nyoma veszett. Szarvasi Táncsics: A boldogtalan kalap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom