Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-12 / 60. szám

Cipőkesergő Kedves Barátnőm! Biz­tosan csodálkozol, hogy ez a levél érkezik he­lyettem, de sajnos, nem tudok elmenni. Ugyanis esik. Esernyőm az most éppen van, tudod, még vadonatúj, így nem volt időm elveszíteni. A baj a cipőmmel van. Lyukas. Nagyon diszkrét, modern vonalú nyílás nyeli a vi­zet az oldalán, ott; ahol a talp és a felsőrész ta­lálkozik. Vagyis boldo­gabb időkben találkozott. De amióta hűtlenül el­hagyták egymást, folyto­nossági hiány keletkezett kényelmes lábbelimen. No, persze nem az az egyetlen pár cipőm. Van egy másik is, ami annyi­ra kitágult, hogy az ut­cán sokszor úgy hozták utánam a figyelmesebb járókelők. A harmadik meg fekete és lakk, és tűsarkú. Színházba való, j tragédiákhoz. Ügy együtt j tudok érezni a szenvedő 1 hősökkel, ha ezt ve- j szem fel! Folytatva a fel­sorolást: van továbbá i csizmám, (egy számmal nagyobb a kelleténél, de kisebbet nem kaptam). És végül: van szandálom, meg papucsom. De most márciust írunk, amikor a téli holmi már meleg, a nyári pedig még hideg. Ha már így belemele­gedtem ebbe a cipöke- sergésbe, meg a papu­csomba, beszámolok ar­ról is, hogy tettem én kísérletet egy pár új, zárt, kényelmes, de azért divatos cipő vásárlására. A teljes kudarc okai rö­viden: — nem átallok 36-os méretű lábakon járni. — Márciusban sze­retnék zárt, tavaszi ci­pőt venni. — Ragaszko­dom ahhoz, hogy a meg­levőhöz hasonló, divatos, de kényelmes lábbelit vegyek. Két álló hétig jártam a boltokat, szerte a me- ; gyében. A csabai üzle- j tekben már leltárba vet­tek, kereskedői állást ígértek, meghívtak má­sodállásba pszichológus­nak, hogy tanulmányoz­zam a vevők lelkét, ha , már úgyis mindig ott va- gyök, és így tovább. Az­tán? Aztán jöttek az'esős napok, én cipő helyett alapos náthát kaptam — s azóta csak ülök, és vá­rom a jó időt. Közben töprengek. Vajon miért vagyunk kénytelenek, mi vevők már télvíz idején tavaszi cipőt vásárolni, csak azért, mert az ipar­nak meg a kereskede­lemnek így praktikus? (Bár ebben erősen kétel­kedem.) Aztán: miért ér­kezik az üzletekbe az igé­nyekhez képest arányta­lanul kevés kis méretű női cipő, amikor a 39-es, ne adj Isten 40-es diva­tos, tűsarkú cipők ott porosodnak meg a polco­kon? A kereskedők, aki­ket naponta százával ost­romolnak a vevők szép cipőkért, nagyon jól is­merik az igényeket. A valódi igényeket. Mi len­ne, ha egyszer hinne ne­kik a nagykereskedelem meg az- ipar? (Elárulha­tom: akkor nem csupán sok-sok cipő, hanem ke­lendő, szép lábbeli is so­rakozna a polcokon. , Olyan, aminőt a nemzet­közi vásáron, a minta- kollekciókban reklámfo­tókon látunk. Az évszak­nak megfelelően.) Mert a vevő makacs. De nem is untatlak tovább ezzel a cipőüggyel, elvégre nem olyan nagy dolog. Üdvözlettel: X. I. UTÖ1RAT: Feltétlenül most vegyél nyári szan­dált! Ha nincs március­ra a családi költségve­tésben tervezve, kérjél OTP-kölcsönt! Hódít az oxidkerámia A tiszta alumínium-oxid- ból készülő rendkívül ke­mény anyag, az oxidkerá­mia egyre több helyütt ta­lál alkalmazásra. Ez a kü­lönleges anyag — melyet szabadalom alapján gyárt az Orosházi KAZÉP — sok, rendkívül előnyös tulajdon­sággal rendelkezik. A gyé­mánt után a legkeményebb ismert anyag a világon, ki­váló elektromos szigetelő, jó hővezető, megfelelő me­chanikai szilárdságú és kép­lékeny állapotban, égetés előtt, bármilyen alak for­málható belőle. Az oxidkerámia gyártási technológiája meglehetősen bonyolult, nagyfokú tiszta­ságot, pontosságot követel. Ezért érthető, hogy a terv­időszak első három évében még alacsony volt az ága­zat árbevétele, és nyereség helyett veszteséget termelt. A szövetkezetben 1978 vé­gén intézkedéseket hoztak a helyzet javítására, és ennek köszönhetően 1979-ben és 1980-ban jelentősen nőtt a termelés mennyisége, árbe­vétele és nyeresége. Kiala­kították a textilipari szál­vezetők családját, ezek al­kalmazásával sikerült meg­oldani, hogy az eddig gyor­san kopó, és sűrűn cserére szoruló fém vagy porcelán alkatrészeket az igénybevé­telt évekig bíró új anyaggal váltsák fel. Ez a termék olyan jól sikerült, hogy vi­lághírű textilgépgyárak is Orosházáról vásárolják az apró alkatrészeket. Sokat ígérő alkalmazási lehetőség a szemcseszóró be­rendezések fúvókáinak oxid­kerámiából való elkészítése. Ez is egy olyan terület, ahol minden más anyag rendkí­vül gyorsan tönkremegy. De ezenkívül készítenek belőle ipari gyújtóelektródákat, szigetelő testeket, és még sok egyebet is. A legújabb alkalmazási lehetőség, hogy az oxidke- rámiát emberi protézisként alkalmazzák. Különféle ízü­leteket lehet helyettesíteni a szuperkemény anyaggal, melyet nem vetnek ki ma­gukból az emberi szövetek. Ilyen csípőprotézisek né­hány tőkés országban már készülnek, de horribilis áruk miatt szélesebb elter­jedésre csak akkor lehet mód. ha sikerül megoldani a hazai gyártást. Ahhoz, hogy emberi pro­tézisként alkalmas legyen az oxidkerámia, az eddiginél is tisztább összetételűnek kell lennie, gyakorlatilag az alu- mínium-oxidon kívül nem tartalmazhat más anyagot. Viszont minél tisztább az anyag, annál magasabb az égetési hőmérséklete. Az ilyen nagy tisztaságú anya­gok kiégetéséhez szükséges kemencével jelenleg nem rendelkezik a KAZÉP, ezért az Innovációs Alappal hét­millió forintos szerződést kötöttek, az oxidkerámia- gyártás fejlesztésére. A be­ruházás máris megkezdő­dött, és ha az új berendezé­seket üzembe helyezik, Orosházán is elkezdődhet a nagy tisztaságú, emberi pro­tézisnek is alkalmas oxid­kerámia gyártása. L. L. Bővül a mirelitétlap Újfajta tésztákkal bővül a mirelitétlap. A Győri Hűtő­ház megkezdte a gyorsfa­gyasztott linzer és sós süte­ménytészta gyártását. Az előbbi dzsemmel, csokolá­déval tölthető, az utóbbi köménymaggal, sajtreszelék­kel. Készítésük a Győri Hű­tőház másik termékéhez, a levelestésztához hasonlóan egyszerű: miután a kemény­re fagyott tészta szobahő­mérsékleten felengedett, máris lehet nyújtani, szele­telni és ízesíteni, sütni. A süteménytészta-újdonságok a héten kerülnek az üzletek hűtőpolcaira — a választék bővítését szolgálják. Tejtermék-bemutató A nagybánhegyesi Zalka Tsz tejüzeme március 5-én Tótkomlóson, az ÁFÉSZ Bás­tya önkiszolgáló boltjában kóstolóval egybekötött tej­termék-bemutatót rendezett. Több mint 100-féle árut lát­hatott, és ízlelhetett meg a közönség, mégpedig az or­szág csaknem valamennyi tejüzemének a termékét, amelyekkel a tsz szerződés­ben áll, továbbá a saját ké- szítményű füstölt sonkasaj­tot, valamint a parenyicát. Balogh Dezsőnek’, a tej­üzem kereskedelmi vezetőjé­nek tájékoztatása szerint a tsz értékesítési körzetébe a mezőkovácsházi, a gyulai, a battonyai, a tótkomlósi, az orosházi és a medgyesegy- házi ÁFÉSZ boltjai tartoz­nak. A "tejüzem a nagyobb boltokban évenként 1-2 al­kalommal tart hasonló be­mutatót és kóstolót. Sajtótörténeti újdonság Kulturális és sajtótörténe­ti újdonság a Gondolat Ki­adónál a napokban megjele­nő könyv, a Magyar Hír­mondó, amely válogatás az első magyar nyelvű újság kilenc évfolyamából. Hát Mátyás 1780-ban megjelent Magyar Hírmondónak két­száz évvel ezelőtt írt cikkei a kor, a XVIII. század 80-as éveinek életét tükrözik, s az újságokat, amelyekből a vá­logatás készült, a felvilágo­sodás szelleme hatja át. A lap 1788 októberéig je­lent meg Pozsonyban, a to­vábbiakban pedig Magyar Merkurius címen Pesten. A kötetben külön közlik a szerkesztői programcikkeket és az újság életére vonatko­zó közleményeket, a hazai tudósításokat, a külföld hí­reit az irodalommal, a mű­velődéssel, a tudománnyal foglalkozó írásokat, és végül a hirdetéseket. lőhetnek az ifjú párok A képen: dr. Hrabovszky Jánosné és Varga László Fotó: Veress Erzsi Száz éve született Mohácsy Mátyás Tizenegy éve távozott el tőlünk örökre a magyar ker­tészek nesztora, a kertészeti szakoktatás, a kutatás és a kertgazdaság fejlesztésének jelen századi legmarkánsabb egyénisége. A halál, amellyel már ko­rábban megbékélve elszá­molt, egy keveseknek kijá­ró, hosszú, küzdelmes, ku­darcoktól sem mentes, de tartalmas élet végére tett pontot. Életének 90. eszten­dejében csendesen és szeré­nyen ment el, ahogy élt. Utolsó percéig szellemi fris­seségében, a fejlődés viha­raitól aggódva, féltő gonddal viseltetett a magyar kertész­társadalom, a kertgazdaság iránt. Mint a mester, aki tudván, hogy művét nem vi­heti magával a nagy útra, hát megpróbálja őrizni a végsőkig. Volt neki mit. Ma lenne százéves, ha él­ne. Bár halálának évfordu­lóba is közeleg, születésnap­ján az alkotó Mohácsy Má­tyásra emlékezünk. „Uz Értől az Óceánig” Mohácsy (Mac-hács) Mátyás 1881. március 12-én született Békéscsabán. A várost észak-, illetve Kelet-Magyatország felől betelepítő ősök szorgal­mas munkája révén tehetős iparos család sarjaként látja meg a napvilágot. Kora gyer­mekkori élményei között mégis inkább az árverezés doppergése válhatott mara­dandóvá. Apja ugyanis mél­tatlannak nyújtott kezessé­get, és fizetnie kellett. Ettől kezdve a kondorosi plébános nagybácsi segítsé­gével szerényen él a 7 gyer­mekes család a Körös part­ján. Apja közhivatala mel­lett halászattal és kertészke­déssel foglalkozik. A fiatal gyermek érzelemvilágát ra­bul ejti a Körös-part vadre­gényes szépsége. A tanoncsorsra ítélt fiút egy ismeretlen a Budapesti Kertészeti Tanintézetbe irá­nyítja, ahol a 48-as eszmé­ken nevelkedett tanári kar hatására gondolatvilága is kitárul. Eszményévé válik a közösségért való értelmes élet, melynek beteljesedésé­ért ettől kezdve tudatosan munkálkodik. Az okleveles kertésszé vált ambiciózus ifjút egyik taná­ra beajánlja a stuttgarti Gaucher Európa-hírű kerté­szetébe. Döntő élményeket szerezve itt, ambícfói hiva­tástudattá érlelődnek benne, és sorra járja Németország, Svájc, Franciaország és Anglia jelentős kertészeteit, segédként, kétkezi munkával fenntartva magát. Az önte­vékeny „csavargóra” felfi-_ gyei a földművelésügyi kor­mányzat is: hivatalos tanul­mányútra Amerikába kül­dik. Tízéves külföldi kemény munka és lemondás árán szerzett tapasztalatokkal és 3 idegen nyelvvel gazdagod­A házasságkötés, a névadó je­les családi esemény, amely rend­szerint ünnepi külsőségek kö­zött zajlik le. Hozzá tartozik ehhez a szép házasságkötő terem is, ami hosszú éveken át csak terv, kívánság maradt Csanád- apácán. Egészen mostanáig, pontosabban addig amíg a köz­ségi tanács vb-titkára megbízá­sából dr. Hrabovszky Jánosné anyagkönyvelő hozzá nem látott a terem teljes felújításá­nak, berendezésének megterve­zéséhez, és a Varga László ál­tal vezetett tanácsi házilagos építőbrigád segítségével, a kivi­telezéséhez. Kis költséggel, ám annál több ügyes ötlettel, jó ízléssel vará­zsolták újjá, ünnepi hangulatú­vá a termet. A közelmúltban fe­jeződött be a munka, s a leg­utóbbi községi tanácsülésen be­mutatták a testület tagjainak a felújított házasságkötő termet, ahol felvételünk készült. va, túláradó tenniakarással érkezik haza. Megméri ön­magát a sivár magyar való­ságban, és végleg elkötelezi magát a magyar kertkultúra felvirágoztatása mellett. vr í Objektív és szubjektív akadályok — 6 éves ember­telen szibériai fogság és a kortársak szakmai féltékeny­sége — próbakövén akarat­ereje, meggyőződéses hite az élet emberibbé tételében győ­zedelmeskedett. Végcél: a kertgazdaság Világlátottsága, szakmai felkészültsége versenyen kí­vülivé avatta — akaratlanul is — kortársai körében. Gaz­dasági-társadalmi viszonya­inkat objektíve tudta meg­ítélni, s amiért ez fontos: vi­lágosan látta a tennivalókat. Reális értékrendje szerint bízott is ezek megvalósítha­tóságában. A magyar valóság és lehe­tőség fényévekben mérhető távolsága nyomasztóan ha­tott rá az első háborút kö­vető világkonjunktúra ide­jén. A cél világos — a ma­gyar adottságok realizálása a világpiacon —, de milyen út vezet hozzá? Mohácsy felis­merte: a harchoz katona kell, akinek muníciója van. Első dolog tehát a szakem­berképzés. Korlátoltságával tüntetett a kor,, amely kö­zépfokú intézménnyé „avan­zsálta” a kertészeti taninté­zetet, holott már régen szin­te kizárólag érettségizettek jelentkeztek felvételre. És ezért még egy évtizedig har­colni is kellett. De megtört a jég. Tanárok és tanítvá­nyok egyre szélesedő rétegé­nek szívós munkája a II. vi­lágháború alatt akadémiai, maid főiskolai rangra segíti a kertészeti szakoktatást. Ma a Kertészeti Egyetemnek három fakultása van. És a muníció? Mert köz­ben évtizedek telnek el, a világ előrehalad, az ismere­tek bővülnek. Két forrása van a szellemi tőkének a tan­intézet fejlődésében: az egyik a magát folytonosan önkép­ző, jól felkészült tanári kar, a másik a kutatási feltételek gyarapodása, amely végül is az önálló Kertészeti Kutató Intézet megalapításában ölt testet. A végcél, a kertgazdaság kialakítása vajúdva várat magára. Nem véletlenül. Mo­hácsy Nyugat-Európában megtanulta a szakma tech­nikai fogásait, a szervezés fegyelmét, és látta a piac hatalmát. Amerikában mind­ezek legcélszerűbb létformá­ját fedezte fel: az áruterme­lő nagyüzemet. Nem lehet az másként Ma­gyarországon, mint a prog­resszív világtapasztalat szin­tézisének adaptációja. Ehhez adta meg a kereteket a fel- szabadulás után az új világ, ‘amelyben a már harcra kész „kertész hadsereg” megkezd­hette gazdasági „hadműve­letét”, a kertgazdaság kiépí­tését. Kevesek sorsa, hogy az élet ajándékaként megérhe­tik életművük kiteljesedését. Mohácsy élete alkonyán megérte, hogy a mag, amit elvetett fává nőtt, sőt meg­hozta első termését. Becses ajándék. Tanításában él tovább Az élet múlandó, a mű ma­radandó. Az életmű a ker­tészeti szakoktatás, kutatás és a termelés szerves egy­ségben való fejlesztése. S a személyes érdem, a tanul­ság? Az utókor számára ez mindennél fontosabb erőfor­rás. Az egyéniséget meghatáro­zó jellembeli tulajdonságok örökletes alapja a törekvő, jobb létért küzdeni akaró ősökben gyökerezhet. Ehhez járult a családi környezet, amely pallérozó szeretetével, a munkára neveléssel, az élethely természetközelségé­vel természetes életösztönö­ket alakított ki a gyermek Mohácsyban, melyek az egészséges politikai töltésű iskolai környezet hatására tiszta erkölcsű életelvekké tudatosodtak. Megteremtet­ték az embernek a közösség­ben való gondolkodás képes­ségét, a másokért értelmes felelősséget vállalás szük­ségszerű belső igényét. Ezek a tulajdonságok segí­tették elő, hogy hadifogságá­ban aktív alkotómunkát folytasson, botanikai gyűjte­ményt küldjön a Nemzeti Múzeumnak, és első 2 köny­vének kéziratával térhessen haza. Ugyanakkor megóvták őt a meggyőződésétől idegen részrehajlástól — igaz, por­hüvelyének nem előnyére — a bálványimádás háború előtti és utáni dicstelen kor­szakaiban is. Tiszta erkölcse erről így vallott: „Világosan láttam utamat: embernek kell maradnom minden em­bertelenségben; ...” A külföldi és hazai ta­pasztalatok önbizalmat ad­tak a célok kitűzéséhez, és erőt a vállalt feladat telje­sítéséhez. A nagyszerű felismerés, hogy csak másokkal együtt haladva lehet célhoz érni, jó vezetővé érlelte, csökkentet­te a „veszélyhelyzeteket”: bár voltak, akik 33, főleg ta­nítvány-társszerzőkkel meg­írt könyve miatt elmarasz­talták. Munkásságának elismerése megkésve, csak rendszerünk­ben következett be: számos kitüntetés, köztük a legma­gasabb, birtokosa lett, társa­dalmi funkciókat töltött be. Tanintézeti igazgatóságtól az egyetemi rektorságig jutott. Megkapta a tudományok doktora fokozatot. Intézmé­nye díszdoktorrá fogadta. A Munka Vörös Zászló Érdem­rend és Kossuth-díj birtoko­sa. A kitüntetést nem sokra becsülte. Sem az ünneplést. Nem udvariatlanságból, ha­nem egyedülálló szerénységé­ből és munkatársai iránti tiszteletéből: személyes ér­demeit sosem tartotta emlí­tésre méltónak. De örült tanítványai elő­menetelének : életműve leg­nagyobb elismerését bennük és a magyar kertgazdaság rangosodásában látta. Keve­sek értéke e nemes becs­vágy. Páratlanul kifinomult bölcsességre vall. Eseményekben gazdag élet­útja a Köröstől indult és az óceánig jutott el, hogy on­nan hazatérjen tartalmas életének alkotóhelyére. Hogy életműve, amely bővizű for­rása lehet a szebbért, job­bért küzdő nemzedékeknek, mint a csermely, feloldódjék majd az egyetemes emberi kultúra nagy óceánjában. Sicz György * * * Dr. Mohácsy Mátyás szü­letésének 100. évfordulója al­kalmából ma délelőtt 10 órakor Budapesten, a Kerté­szeti Egyetem tanácsa ünne­pi ülést tart, amelyen a szü­lőföld hagyományőrző üzene­tét Araczki János, a békés­csabai Városi Tanács elnöke tolmácsolja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom