Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-12 / 60. szám

1981. március 12., csütörtök NÉPÚJSÁG ■ ■ SZERKESSZEN VELÜNK! Válaszolnak az illetékesek Rojik Benedek, Hunya, T. 106.- szám alatti lakos azzal a panasszal fordult rovatunk­hoz, hogy egyik délután Bé­késcsabán, a Hunyadi téren nem vette fel a békéscsaba— kétsoprony—kondorosi já­ratra a buszvezető. Csak az ülőhelyek voltak foglaltak, néhány személy állt a kocsi hátsó részében. Csak két- sopronyi utasokat vettek fel, amit levélírónk sérelmez. Kérésünkre a Volán 8. sz. Vállalat illetékesei megvizs­gálták a panaszt. Kiderült, hogy Békéscsabáról 16.20 órakor induló járat beka­nyarodik Kétsopronyba. Nos, nemcsak- a végállomáson, ha­nem a Szarvasi—Kazinczy út sarkán levő, illetve a Vo­lán-telep előtti buszmegálló­dban olyan kétsopronyi uta­sok várnak erre a járatra, akik nap mint nap munká­ból igyekeznek haza. Ha er­re nem férnek fel, jóval ké­sőbb érnek haza. Ugyanakkor csupán 10 perccel később, 16.30 órakor indul járat Békéscsabáról Kondorosra. Levélírónk ez­zel szépen hazaér, pontos időben, a kétsopronyiak vi­szont nem vehetik igénybe ezt a járatot, mivel nem tér le a Békéscsaba—Kondoros útvonalról. Az említett járat vezetője helyesen járt el — több ál­landó utas érdekében, akik munkába járnak —, amikor nem vett fel Kondorosra uta­zó egyént. A Volán Vállalat dolgozói jól ismerik az ál­landóan munkába járó uta­sokat, és ahol lehet, segíte­nek . nekik abban, hogy mi­előbb hazakerüljenek család­juk körébe. * * * Kamasz Júlia orosházi la­kostól kaptunk keserű han­gú levelet arról, hogy a kö­zelmúltban az Orosháza, Szabó Lőrinc u. 37. szám alatt pincetűz keletkezett a fáradtolaj-tüzelésű kazán miatt. A riasztott tűzoltók el­oltották ugyan a tüzet, de a lakás tulajdonosát — aki mellesleg öt éve agytrombó­zis miatt rokkant, és por­oltóval akarta elfojtani tü­zet — súlyos füstmérgezés­sel szállították kórházba. Az egész lakás fekete, kormos lett, mivel az ajtók nyitva maradtak. Az Állami Bizto­sító helyi fiókjától kint járt a kárszakértő, de kártérítést nem kaptak. Az illetékesek válasza: a kárszakértő véleménye sze­rint a tűz a kazán szabály­talan üzemeltetése miatt ke­letkezett, amit befolyásolt a tulajdonos alkoholos befolyá­soltsága. Szükséges volt ezek szerint a tűzoltó-parancsnok­ság által kivizsgált ügy jegy­könyvének a bevárása. A tűzoltó-parancsnokság jegy­zőkönyve alapján — a levél megérkezése óta — 10 ezer forint kárelőleg kiutalása megtörtént, a végleges le­rendezésre hamarosan sor kerül. * * * Boross László, Békéscsaba, Lencsési u. 24. sz. alatti la­kos a lakás garanciális javí­tási költségeit kifogásolta. A Dél-magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat az egy­éves garanciális javítások költségét készpénzben akarta megváltani. A vállalat a la­kástulajdonosnak — javítási költség címén — 4795 forin­tot átutalt. Levélírónk sze­rint ez kevés, a hibák kija­vítására legalább 8500—9500 forint szükséges. Nos, az említett vállalat a panaszt megvizsgálta. A kért összeget irreálisnak tartja, ezért a kérése: a lakástulaj­donos fizesse vissza az előre megkapott javítási költséget, és a vállalat 1981. június 8- ig minden hibát'ki javíttat a saját költségén. A lakók szívesen segítenek „ ... Hazánk városait já­rom mint turista, de csabai lokálpatrióta vagyok, örü­lök, hogy épülnek az új há­zak, csinosodnak a lakóte­lepek. Hazánk más tájain azonban sok jó ötletet ösz- szeszedtem, amit szeretnék a városi tanács illetékes ve­zetőinek figyelmébe ajánla­ni, talán lehetne ebből va­lamit hasznosítani ... A környezetvédelemben úgy érzem szigorúan vett normákat dolgoztak’ ki az illetékesek. Az új lakótele­pek előbb-utóbb megfelelő út- és járdahálózattal, zöld­övezettel rendelkeznek. A mini parkok, a pázsitok, az üde zöld bokrok a zsúfolt la­kótelepi emberek életében igen kedves színfoltok. Tom­pítják a zajt, oldják az egy­hangú épületek robosztussá­gát .. ” Utak és kiutak... Tapasztalatból mondhatjuk el: nincs még egy olyan el­maradott megyeszékhelye az országnak utak és csator­názások tekintetében, mint Békéscsaba. Sok évtizedes hiányosságokat kell itt pótolni, s a városi tanács dicsé­retére legyen mondva: amiből az ereje és pénze futja, azt igyekszik is megtenni. De hát nem rajta múlik min­den. A város legnagyobb lakótelepéhez vezető egyetlen utat- (a Lencsésit, illetve Dózsát) csaknem egy éve szélesítik már, s a munka még mindig tart. Mert úgy „halad”, hogy több napon, és heteken is át (nem a téli fagyos na­pokról beszélünk) abbahagyták, közben a korlátok persze ott maradtak, tovább növelve a balesetveszélyt a legkri­tikusabb kanyarokban. Azóta már a tél okozta lyukakat, repedéseket is „betömték” az útcsinálók, de ki tudja az okát, azért itt-ott maguk után hagytak egy-két gödröt az útszéleken. A közművesítés korszerűsítése sok gondot old majd meg a megyeszékhelyen. De sok bosszúságot is okoz a lakóknak, amíg az útbontások, csatornázások stb. történ­nek. A Kisszik u. 19-ben például K. Gy. háztulajdonos 1979 óta nem tudja használni a korábban nyolcezer fo­rintért bevezetett vízvezetékét, mert annak idején meg­sértették a fővezetéket és az ő bekötő vezetékét, amely miatt átázások történtek házában, és el kellett zárni a csapjait. Kétszáz méterről hordja azóta is a vizet, és hiá­ba reklamál, kérte a szakértői kivizsgálást panaszára, a helyzete azóta is változatlan. Esetleg bírói úton követel­het kártérítést. Legtöbb panasz a Luther utcai lakóktól érkezik, akik ugyancsak majdnem egy éve utcájuknak még a másik felére sem tudnak átmenni, mert úgy felbontották az út­testet, hogy dimbes-dombos vidékké varázsolódott a kör­nyék. Néhol a csatornázásból eredő földet, kődarabokat úgy lapátolták az építők egyenesen a kapukijáratok elé, hogy például a Leelőssy'ház udvarából a tavaly ősszel bentrekedt személygépkocsi ma sem tud kijönni. Ki tud­ja, még meddig kénytelen bent vesztegelni, mert egyelőre nyoma sincs annak, hogy építeni kezdik az utcát. Hogyan keressen magának „kiutat” ez a gépkocsi? Egy év persze nem nagy idő. Múltkoriban láttam egy tv-filmet valamelyik afrikai államról, ahol az útépítés­vezető azért volt ideges, mert alig egy éve maradt hátra, úgy emlékszem, 240 km (!) út elkészítésére, de fogad- kozott: azért megbirkóznak a feladattal. Korábban „sötét Afrikának” nevezték ezt a földrészt, amelynek sokkal több pótolnivalója van, mint nekünk. De ott talán jobban is készítik elő az ilyen nagy munkákat. Nem kellett vol­na nálunk is várni még egykét évtizedig a jobb előké- készítés miatt? ? ? a. ő. Ez esetben a békéscsabai József Attila-lakótelep hely­zetéről szeretnék szólni, ahol több ezer család él. Őrölünk, hogy otthonhoz jutottunk, de szeretnénk, ha a lakáson kívül is kellemes környezetben élhetnénk, mi felnőttek és gyermekeink. A környezet sivársága azon­ban elkeserít nemcsak en­gem, hanem több más la­kótelepi atyát. Sok a por, a latyak, a felbugyborékoló szennyvíz...” „Tudjuk1, a városfejlesztés sok szemetet, felbontott út­burkolatot stb. kíván. De az már csak az embereken múlik, hogy a törmeléket ne hagyják maguk után az utcákban. A mi telepünkön épül egy új iskola. Az in­nen kitermelt földből példá­ul egy jókora dombot le­hetne összehozni, befüvesí­teni, tavasztól őszig ez jó „játszótér” lehetne a sok mozgást igénylő „lépcsőhá­zi” gyerekeknek. Télen pe­dig ha sok a hó, innen jól lehetne szánkóval leeresz­kedni... ” „Szeretnénk a "lakótelep névadójához méltóak lenni. Ezért mi lakók szívesen fel­ajánljuk a társadalmi mun­kát, csakhogy szebb, tisztább és kellemesebb legyen a környezetünk...” Fehér Antal Békéscsaba, Fövenyes u. 9. Szerkesztői üzenetek Machász László, Kondo­ros: A nyugdíjas házaspár­ról írt cikket és fényképet megkaptuk. Anyagtorlódás miatt felhasználni nem tud­tuk. Szíves tudomására hoz­zuk azonban, hogy az imp­resszumban is megtalálható a közlés: kéziratot és fény­képet nem küldünk vissza. Erre a szerkesztőségnek nincs lehetősége. Az idős házaspárt egyébként mi is szívből köszöntjük. * * * Ravan Lajosné, Battonya, Marx tér 11. A hozzánk kül­dött panasza egészen egye­di. Szíves türelmét kérjük, utánanézünk és a választ lapunk hasábjain közöljük. * * * Herczeg Lászlóné, Mező- berény: Manapság természe­tes igény, hogy a csendet, nyugalmat biztosító tanyai lakás mellett — tekintettel a gyermekek jogos igényére — szeretnének a nagyköz­ségben is lakást vásárolni. Mivel nem tudjuk, mennyi ingatlan — lakás, üdülő, te­lek stb. — van a család bir­tokában, így kérdésére nem adhatunk konkrét választ. Javasoljuk, hogy keresse meg a Békés megyei Tanács igazgatási osztályát, ahol kellő felvilágosítást kaphat problémájának megoldásá­hoz. * * * Ottlakán Jánosné, Lökös- háza; L. I.-né, Sarkad: Mindketten hasonló témával fordultak rovatunkhoz. Hosz- szú évek óta állattartással foglalkoznak a háztájiban. Munkaviszonyuk a szó igazi értelmében nincsen. Kérdé­sük: kaphatnak-e a férj jo­gán nyugdíjat, vagy ha fel­adják az állattartást és el­mennek dolgozni, lesz-e sa­ját jogukon nyugdíj? A háztartási állattartás — a tej- és húsérték'esítés — népgazdasági érdek. Aki odahaza évek óta ezzel fog­lalkozik, az a társadalom megbecsült tagja. Más kér­dés, hogy korukra való te­kintettel, ha most állnának munkába, már nem lenne idejük megszerezni a nyug­díj folyósításához szükséges éveket, így a saját jogukon nem kaphatnak nyugdíjat. Az viszont természetes, hogy férjük után az özvegyi nyugdíj annak idején megil­leti mindkettőjüket és a ha­sonló problémával küzdő asszonyokat. Köszönet az óvónőknek „Mindig kedves színfoltja a szülők életének az óvodai farsang. Községünkben, Csa- nádapácán az idén minden korábbinál szebben, színvo­nalasabban rendezték meg ezt a várva várt eseményt. A gyerekek hetekkel ezelőtt már készültek, mi pedig na­gyon boldogan hallgattuk a verseket, a dalokat. Köszön­jük az óvó nénik és a dadák fáradozását...” (Tóthné) Bizony nem a legszerencsésebb helyen van ez a szemetes­edény! A békéscsabai Szabadság téren, a járda közepén ta­lálható Fotó: Martin Gábor MIT MOND II JOGSZABÁLY? • " *’v vV •• ..M.-s V. •• * P. T. Békéscsaba: Mint bér­lő valóban jogosult a lakás átalakítására és korszerűsí­tésére. Ehhez azonban nem­csak az építésügyi hatóság engedélye szükséges, hanem a bérbeadó előzetes hozzá­járulása is. Amennyiben a bérbeadótól a lakástervezet átalakításához, vagy korsze­rűsítéséhez hozzájárulást kér, ismertetnie kell az elvégez­ni kívánt munkát, ennek vár­ható költségét, és a bérbe­adó kívánságára a munka jellegétől függően mellékel­nie kell a műszaki leírást és a tervet is. Korszerűsítési munka esetén a bérbeadónak 30 napon belül nyilatkoznia kell. Ha ezt elmulasztja, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. Abban az eset­ben, ha a bérbeadó előzetes hozzájárulásával hatósági en­gedéllyel emeletráépítés, te­tőtér-beépítés, toldaléképí­tés, műszaki megosztás, avagy nem lakás céljára szolgáló helyiség lakássá va­ló átalakítása útján, illetve más módon lakást létesített, helyreállított, a költségének 75 százalékát a bérleti díjba beszámíthatja. A költségének ezt meghaladó részét viszont már nem követelheti. A költség teljes beszámítására is megvan a lehetőség, de csak a következő esetekben. Amennyiben a lakás átadá­sakor észlelt hibák, hiányos­ságok megszüntetéséről a bérbeadó helyett gondosko­dott, továbbá ha a bérbeadót terhelő olyan egyéb munkát végzett el, amely költségek­nek a megtérítését egy ösz- szegben nem követelheti. De akkor is megvan a lehető­ség, hogy a teljes költséget beszámítsa a lakbérbe, ha a lakás átalakításával, korsze­rűsítésével a lakás alapterü­letét, komfortfokozatát, a la­kószobák számát növelte. A költségeket a munka befeje­zésekor kiállított számlával kell igazolni. Csak a tényle­gesen felmerült és műszaki­lag is indokolt költségeknek a beszámítását kérheti. A jogszabály erre vonatkozóan határidőt ír elő. A beszámí­tási jogának elismerését a munka befejezésétől, ha pe­dig használatbavételi enge­dély szükséges, annak meg­adásától számított egy éven belül írásban követelheti a bérbeadótól. A határidő el­mulasztása jogvesztéssel jár. Abban az esetben, ha a bér­beadó a beszámítani kívánt összeget kifogásolja, vagy az igény bejelentésének kézhez­vételétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, ak­kor a bíróságtól kérheti a beszámítás jogosságának és mértékének a megállapítását. A bíróság jogerős határoza­táig viszont csak a bérbeadó által önként elismert össze­get lehet a lakbérbe beszá­mítani. Sz. András, Békés: Hornos tanyát, vagy tanyaterületet csak a mezőgazdasági ter­meléssel élethivatásszerűen foglalkozó személy vásárol­hat. dr. Serédi János VISSZHANG „A középblokk kálváriá­ja” címmel 1981. március 1. számunkban megjelent Írás­ra a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat mezőtú­ri központjából reagáltak. „ ... Vállalatunk a VI. öt­éves tervidőszak folyamán is a tervszerűen bejelentett igé­nyeknek megfelelően gyártja és ellátja az építőipart a Kisújszállási Téglagyár ter­mékeivel, az előre gyártott téglaközépblokkal. Kérjük az illetékesek szí­ves tudomásulvételét. Ahol lehet, segítünk a - gondok megoldásában, kérésükkel forduljanak hozzánk biza­lommal ...” * * * „Helyi bizalmatlanság” címmel az 1981. február 21-i számban megjelent írásunk­ra a Békés megyei Kiskeres­kedelmi Vállalat vezetői rea­gáltak: „...Árudánknál az üvegvisszaváltási módszert évek óta alkalmazzuk. Gyors üvegvisszaváltást tesz lehe­tővé ez a lehetőség. Annak, hogy nem készpénzzel fize­tünk, fogyasztói, érdekvédel­mi és társadalomtulajdon- védelmi okai vannak. Cé­lunk, hogy a vásárlók az üvegvisszaváltási értéket ná­lunk vásárolják vissza. ... Tény, hogy a rendelet értelmében nem kérdezzük: hol vásárolta a kedves ve­vő az italt, az üvegeket visz- szaváltjuk. Gyula legna­gyobb ABC-áruháza másfél —kétmillió forintos készletet kínál a vevőnek. Jogos az igény: az üvegvisszaváltás árát itt vásárolják le. ... A cikkíró megdorgálta a pénztárost, mert soron kí­vül nem adta vissza az üvegértéket. Ez nem he­lyénvaló, hiszen a pénztáros naponta nagy összeggel dol­gozik, ha menet közben meg­zavarják — főleg csúcsfor­galom idején —, akkor ala­posan ráfizethet a boltra. A forgalmazott áruk árré­sének tisztességes növelése nem pusztán „ravaszság”, hanem gazdasági érdek, örülnénk, ha a tisztelt cikk­író segíteni tudna abban, hogy az üveg mielőbb visz- szakerüljön a felhasználó üzemhez...” Levelekből — sorokban . .. Manapság úgy tudjuk, hogy természetes dolog: mindig, mindenütt kapható friss búzakenyér. Sajnos, ez a mi községünkben — Me- zőgyánban — nem természe­tes. A falusi lakosság ke­nyérellátása enyhén szólva kifogásolnivalót hagy maga után. Az utóbbi időben akadozik a legalapvetőbb élelmiszer­rel, a kenyérrel való ellátás. Hogy hol a hiba, mi nem tudhatjuk. Néha fél napokat kell várni arra, hogy ke­nyérhez jussunk, vagy pék­süteményhez. Megkaptuk már: „Ha nem tetszik, menjenek Sarkadra kenyérért.” Valóban, manap­ság arra vagyunk kénysze­rülve, hogy ha friss kenye­ret vagy péksüteményt aka­runk fogyasztani, üljünk buszra, és utazzunk Sarkad­ra? Előfordul, hogy reggel hétre érkezik a kenyér, és 9 órakor már nincsen, vagy ki­lenc után érkezik, és addig hiába várunk. Kérjük a sü­tőipart, Mezőgyán se legyen mostohagyermek kenyér- és péksütemény-ellátásban — Írja többek között Veres Sándorné mezőgyáni család­anya. „ ... Örömmel hallottam, hogy magyar gyártmányú kerékpárt lehet kapni, még­pedig kedvezményes áron. Éppen volt nálam annyi pénz, elhatároztam, hogy azonnal bemegyek Gyulára, a járműboltba, és megve­szem ezt a közkedvelt jár­művet, amire rég vágyom. Kerékpár volt ugyan, de nem volt összeszerelve. Arra gondoltam, hogy üzemképes állapotba hozzák — megiga­zítják a kormányt, kifordít­ják a pedált stb. —, amíg mást vásárolok. Boldogan akartam • hazavinni a rég óhajtott kerékpárt... Ez azonban csak álom maradt. Az üzletvezető meg­tagadta azt a kérésemet, hogy üzemképes állapotba hozzák a kerékpárt. Nincs rá módjuk, válaszolta. Ez­után arra kértem, hogy ki­fizetem, tegye félre, és más­nap érte jövök, valami meg­oldást csak találok, hiszen nő létemre a hátamon nem vi- hetem haza. Ezt is megta­gadta ...” Az újság reklámozza a kedvezményes árukat. Miért nem lehet ez esetben min­denképp örömet szerezni a vevőnek — kérdezi Szaba­dos Kristófné gyulai lakos.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom