Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-12 / 60. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. MÁRCIUS 12., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM Nemcsak a papir számít Fura históriát hallottam nemrégiben. Lefokoztak egy művezetőt. No, nem azért, mert kiderült róla, hogy al­kalmatlan a műszak vezeté­sére. Az ok sokkal egysze­rűbb: nincs meg a nyolc osztálya. Helyére pelyhedző álló technikust állítottak, akinek bizonyítványai a leg­szebb reményekre jogosítot­tak. Telt, múlt az idő, aztán egyszercsak újra elővették a régi embert, s bújtatva bár, de őt helyezték megint a műszak élére. A technikus, sajnos, csődöt mondott, keze alatt megvadultak az embe­rek, s rhár-már veszélybe ke­rült az éves terv teljesítése. A rehabilitált művezető zok­szó nélkül állt régi helyére. És a rákövetkező héten a műszak teljesítményei visz- szakúsztak az éveken át meg­szokott magasságba. A művezető — bár nem keres rosszul — általában kevesebbet visz haza a borí­tékban, mint legtöbb mun­kása. Mindent elkövet ugyanis, hogy emberei meg­találják számításukat. Titka, ha van egyáltalán, legfeljebb az, hogy „vertikumban” gondolkodik. Tudja, hogy a technológiában elég egyetlen meggyengült láncszem, s kész a baj. Ezért arra törekszik, hogy műszakjában alkalomadtán mindenki tudjon helyettesí­teni mindenkit, s ha még- sincs erre szükség, akkor műszakról műszakra a leg­jobb összeállításban „futhas­sanak ki”. Vagyis, mindenki azt csinálja, amihez a leg­jobban ért. Mondhatni, nincs ebben semmi rendkívüli. Csakhogy manapság nem terem min­den bokorban ilyen műveze­tő. S mégis: egy rosszul al­kalmazott rendelkezés elég volt ahhoz, hogy két évtized után meggondolatlanul el­mozdítsák a helyéről. Hasonló példa kínálkozik nem is egy. Panaszolta pél­dául egy vezető, hogy két darust „földre” kellett pa­rancsolnia, mert kiderült, hogy csak hat osztályuk van. Pedig jó ideje daruznak már, s kiválóan látták el a feladatukat. Most téblábol- nak lent a műhelyben, nem találják helyüket, s a felkí­nált munka se ínyükre való. Már az is megfordult a fe­jükben, hogy odébbállnak. hátha máshol nem betűről betűre értelmezik a rendel­kezéseket. Tanulni nincs kedvük, de még ha lenne bennük hajlandóság, akkor is csak két esztendő múlva gyakorolhatnák választott mesterségüket. . Nem azt akarom mondani, hogy félre minden papírral, éljenek az autodidakták, akik maguktól jönnek rá mindenre. Ellenkezőleg: na­gyon is üdvözítő lenne, ha képzett, művelt fők sokasá­ga dolgozna mindenhol az iparban. Ám ez nem megy egyik napról, sőt egyik évről a másikra, ha még oly szi­gorú rendelkezések lépnek is életbe. A »régebbi dolgozókban — nyugodtan nevezhetjük de­rékhadnak őket —, szóval ezekben a tapasztalt, megle­het kevésbé pallérozott em­berekben jelentős szakmai tudás halmozódott fel, ami­ről végzetes és tisztességte­len lenne lemondani. Kertész Péter Vetőmaa, gépek, vegyszerek Benépesült a határ őrszágszerte megkezdődtek a tavaszi munkák. Az őszi kalászosokat 1,4 millió hektáron csaknem minde­nütt műtrágyával látták el. Néhány nap múlva befeje­ződik a szántás is. A gyümölcsöskertek megélénkültek; a nagyüzemekben a metszés 75—80 százalékával elké­szültek, ennél valamivel rosszabbul állnak a szőlősker­tekben. A következő napokban a mezőgazdasági gép­park mintegy harmada indul a határba, közöttük az új, idén megvásárolt traktorok és műtrágyaszóró berende­zések. Az ország legnagyobb ve­tőmagtermelő gazdaságában, a bólyi kombinátban az utol­só vetőmagtételeket fémzá­rolják ezekben a napokban. A borsó, a kukorica és a szó­ja feldolgozása már befeje­ződött, s rövidesen zsákok­ba kerül a vetőmagnak szánt étkezési bab is. A nagyüzem csaknem félmillió hektárra elegendő tavaszi vetőmagot állított elő korszerű fajtaösz- szetételben és kitűnő minő­ségben. Ezekben a napok­ban csúcsforgalom van Bolyban; naponta 400—500- féle különböző magot indíta­nak útnak bel- és külföldre. A legsürgetőbb a borsó, szál­lítása, hiszen ezzel a nö­vénnyel kezdődik a tavaszi munka. A kombinát az idén rekordmennyiségű, csaknem 8 ezer tonna vetőmagot állí­tott elő fehérjedús borsóból, méghozzá igen jó minőség­ben. Űgyszintén az eddigi legnagyobb mennyiségű szó- javetőmagot fémzárolták, kö­zel 5 ezer tonnát. A gyors felmelegedés után benépesült a makói hagy­más tájkörzet. A családok apraja-nagyja ülteti a fok­hagymát. A fehér fűszernö­vény az utóbbi években ki­szorult a nagyüzemi táblák­ról, mindenütt a háztájiban termesztik, mert az ültetés és a szedés is csak kézzel vé­gezhető. A termelőszövetke­zetek azonban segítik tagjai­kat; a táblákban kiosztott háztáji parcellákon gépekkel készítették elő a vetőágyat. A gépek most már a nagyüzemi földeken a másik makói fű­szernövénynek, a vöröshagy­mának ágyaznak, és amint jobban felmelegszik a talaj, hozzáfognak a vetéshez, majd később a vöröshagyma dug­ványainak gépi kiszórásához. A szegedi paprikás tájkörzet­ben szintén szorgos munka Napirenden az árvízi tározók útjai A nyári árvizek megyénk több útját elöntötték, néhány vasútvonalat megrongáltak. Helyreállításuk többségében befejeződött, s ma már min­denhol zavartalan az árvízi tározókban levő utakon, vas­utakon a forgalom. Az Országos Vízügyi Hi­vatal évekkel ezelőtt a Szeg­halom—Vésztő közötti terü­letet, vagyis a Sebes-Körös és a Berettyó deltáját — is­mertebb nevén a Halaspusz­tai területet — árvízi szük­ségtározónak nyilvánította. Tegnap, szerdán délután a KPM Békés megyei Közúti Igazgatóságán előkészítő tár­gyalás kezdődött az érintett terület, a tavaly nyárihoz ha­sonló esetre előforduló idő­szak közlekedésének’ biztosí­tására. A tárgyaláson részt vettek a megyei pártbizott­ság, a megyei tanács, a KPM, az OVH és az érintett vízügyi igazgatóságok képvi­selői, szakemberei. Több javaslat hangzott el arra, hogy a közúti közleke­dést' a terelőúton hogyan tartják fenn, a vasúti forga­lom zavartalanságát hogyan is biztosítsák. Jó néhány ja­vaslat segíti a térségben élő lakók nyugalmának megte­remtését. A végleges kiala­kításhoz szükséges gazdasá­gossági számítások, elemzé­sek után az érintett szervek folytatják a tárgyalásokat, a végleges tervek elkészítését kezdődött: a feldolgozó vál­lalattól megkapták a szerző­dött 5500 hektár területre a jó minőségű vetőmagot. Az ország nagy gabopater- mő táján, Szolnok megyében jól telelt az őszi búza. Noha hótakaró nem mindig védte a vetéseket, a zsenge növé­nyek idejekorán megerősöd­tek, bokrosodtak, és végül is jól tűrték a téli időjárás vi­szontagságait. A tél utolján 100 ezer hektárnál nagyobb búzaterületen végeztek fej- trágyázást, hogy ezzel is ser­kentsék a növényzet fejlődé­sét, erősödését. Pest megye zöldségtermelő gazdaságai és háztáji kerté­szetei nagy tempóban készí­tik elő a munkát. Az idén 17—18 ezer hektárról akar­nak zöldségféléket betakarí­tani. A legnagyobbak: a ve- csési Ferihegyi Tsz 1050 hek­táron, a csepeli Duna 650, a túrái Magyar—Kubai Barát­ság Tsz pedig 600 hektáron vállalkozik különböző zöld­ségfélék nagyüzemi termesz­tésére. A tavaszi munkákhoz szükséges mezőgazdasági gé­pek 90 százalékát kijavítot­ták Fejér megyében. Különö­sen nagy terveik vannak a takarmánynövényekkel. A szokottnál nagyobb gondot fordítanak a magágy előké­szítésére, a korai tél miatt ugyanis 50 ezer hektáron el­maradt az őszi mélyszántás. E terülteken már nem szán­tanak, hanem a tarlón ma­radt kukoricaszár szétzúzása, elégetése után tárcsával, hen­gerléssel készítik elő a ta­lajt a vetésre. A balaton-felvidéki törté­nelmi borvidéken jól halad­nak a szőlő metszésével. Veszprém megye több mint 3 ezer hektárnyi nagyüzemi szőlőültetvényének 80 száza­lékán végeztek már a mun­kával. Ez a sok kézi erőt igénylő tavaszi munka a leg­szervezettebb a Badacsonyi Állami Gazdaságban, a ne­mesvámosi, a kővágóörsi és a balatonedericsi tsz-ekben. Megállapították, hogy a nagy tél ellenére lényeges rügyká­rosodás nem érte a balaton- felvidéki szőlőtáblákat. A rügyválogatás, a korrigálás így nem okoz gondot a met­szésnél. Az IBUSZ szarvasi irodájában a legnagyobb érdeklődés az elmúlt hetekben az egyéni kül­földi társasutak, belföldi túrák és f hétvégi Munkács—Ungvárt érintő utak iránt volt Fotó: Martin Gábor A Körösök Vidéke Tsz-szövetség és az endrődi Lenin Tsz műszaki vezetőknek rendezett tapasztalatcserét tegnap, már­cius 11-én délelőtt 9 órától. A „Korszerű alkatrészfelújítási technológiák” címmel megtartott programban filmvetítések, előadások szerepeltek, végül gyakorlati bemutatót tartottak a résztvevő, mintegy 40 érdeklődőnek. Képünk a bemutatott speciális hegesztések egyikét örökítette meg Fotó: Gál Edit Magyar—NDK barátsági nagygyűlés Mezőberényben A magyar—NDK barátsági napok alkalmából tegnap nagygyűlést tartottak a Me- zőberényi Műszaki és Vas­ipari Szövetkezetben. Délelőtt az NDK Kulturá­lis és Tájékoztató Központ­jából érkezett vendégeket először a nagyközségi párt- bizottságon fogadták, ahol a település társadalmi, gazda­sági és kulturális eredmé­nyeiről tájékozódtak. Ezt kö­vetően a faipari szövetke­zetben, majd délután a mű­szaki és vasipari szövetke­zetben üzemlátogatáson vet­tek részt. Az ott rendezett barátsági nagygyűlésen Nagy Ferenc, a népfrontbizottság titkára mondott köszöntőt. Az ün­nepi összejövetelen felszó­lalt Berndt Kiesewalter, az NDK budapesti kulturális intézetének igazgatóhelyette­se is. A vendégek délutáni programja a művelődési ház és a könyvtár megtekintésé­vel zárult. Nőnap Pozsonyban Március 7-én reggel Bé­késcsabáról 7 autóbusszal 301 asszony utazott Pozsony­ba és Bécsbe. Megyénk 'vál­lalatai, szövetkezetei, intéz­ményei a munkában jó ered­ményt elért dolgozó nőket küldték el a nőnapi juta- lomútra. Az IBUSZ által szervezett 5 napos társasuta­zás részvevői Várai Mihály- nénak, a megyei pártbizott­ság osztályvezetőjének veze­tésével Pozsonyban megte­kintették a város nevezetes­ségeit. Március 8-án Szlová­kia fővárosában a vendéglá­tókkal együtt ünnepelték a nemzetközi nőnapot. Bécs- ben többek között ellátogat­tak a schönbrunni kastélyba, megtekintették a Belvedere- palotát. Tegnap, szerdán az éjszakai órákban érkeztek vissza az emlékezetes nőnapi kirándulásról. Együttműködés a szállításban A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa, a MÁV Sze­gedi Igazgatóság és a Volán 8. számú Vállalat vezetői tegnap, szerdán délelőtt Bé­késcsabán, az SZMT-szék- házban értékelték az együtt­működési és munkaprogram tavalyi eredményeit. Már ha­gyomány, hogy a szakszer­vezet koordinációjával nyújt segítséget a két nagy fuva­rozónak feladataik sikeres megvalósításához. Ennek a segítségnek főként ősszel, a szállítási csúcsidőszakban van nagy jelentősége, ami­kor is az elszállítandó áru tömege megnő, ugyanakkor a szállítási kapacitás mind köz­úton, mind vasúton szűkül. A kölcsönös információ, tá­jékoztatás mind a két nagy szállítópartnernek jó lehető­séget nyújt a programozás­hoz, a szervezéshez. A MÁV Szegedi Igazgató­ság tavaly a kocsiigényes szállítási tervét 95,67 száza­lékra teljesítette, ami egyben ötmillió 836 ezer tonna áru elszállítását jelentette. Ez az összes mozdított áruszállítás­nak 56,4 százalékát tette ki, a többit az import- és a tranzitszállítás adta. A ko­csiigényes árumennyiségen belül az exportszállítás rész­aránya 19,02 százalék, ami több, mint az 1979-es. Az igazgatóság feladási áruforgalmának 30 százaléka Békés megyében jelentke­zett. Az őszi forgalomban a feladást tekintve a kocsi­igény 7,1 százalékos mérsék­lődése mellett az elszállított árumennyiség csak 1,9 szá­zalékkal csökkent. Kedvező­en alakult a fuvaroztatók rakodási készsége is. A ké­sett kocsik aránya az 1979- es 14,93 százalékkal szemben 10,74 százalékkal csökkent. A Volán 8. számú Válla­latra is nagy feladatok há­rultak az elmúlt esztendő­ben. Csak az év utolsó négy hónapjában csaknem 464 ezer tonna küldeményt to­vábbítottak közúton. Rend­kívüli szombati, vasárnapi és kommunista műszakok szer­vezésével segítették a Volán dolgozói az együttműködés eredményességét, melyben kiemelkedően dolgoztak a MÁV—Volán komplex bri­gádok. Az eddigi kedvező tapasz­talatok figyelembevételével az SZMT, a MÁV és a Vo­lán a már meglevő munka- kapcsolatuk további szélesí­tése mellett döntött. A VI. ötéves terv időszakára kö­zéptávú ' tervet készítenek, s a közös feladatokat a jövő­ben évenként áttekintik és értékelik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom