Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-11 / 59. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 1981. MÁRCIUS 11., SZERDA Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM BÉKÉS MEGYEI A ktívaértekezlet az SZMT- ben Cél: az alapszervezetl munka erősítése Tartalék tiszta tükörben Egy műanyagfeldolgozó vállalat cipőkellékgyártó üze­mében a karbantartók szo­cialista brigádja átalakított egy gépet, s ennek révén az addig használt importalap­anyag helyett hazai készíté­sűből állítják elő a kellékek egyikét. Tavaly a műanyagfeldol­gozók dinamikusan növelték a termelést, s egyre több ha­zai alapanyagot használtak fel. S mert ezzel csökkent a drága alapanyagimport, nem kellett mindenáron expor­tálniuk sem. Ma már az ilyen és ha­sonló örvendetes példák nem tartoznak az ünneplésre érdemes ritkaságok közé. Ám gyakran akkor is a tartalé­kok kihasználását emlegetik, amikor erről szó sincs. 'Ott is erről beszélnek, ahol va­lójában nem történt több, mint a pazarlás, az addig is nyilvánvaló ésszerűtlenség fölszámolása. A vélt és tényleges tarta­lékok terepén járva sok pél­dát látunk. Az elmúlt évben például nagyon sók gondot okozott a kötöttárugyártók­nak a fonalhiány. A hazai fonodák a szükségesnél keve­sebb fonalat bocsátottak ki, ráadásul ezek összetételesem volt megfelelő. S minthogy a magas ár mi­att a fonalak importja szó­ba sem jöhetett, a kötöttáru­gyártó üzemek nem tudták kihasználni kapacitásukat. Pedig áruik kelendőek min­denütt. E példából is kitű­nik, ha sikerült volna meg­teremteni az összhangot a fonalkészítés és annak fel­dolgozása között, egy jól fi­zető tartalékot lehetett vol­na kihasználni. Tartalék az is, ha közös érdekeltséget teremtve új gyártmányokat fejlesztenek ki a hozzájuk kapcsolódó gé­pekkel, berendezésekkel együtt. Hosszasan lehetne so­rolni az erre alkalmas társ­üzemeket. Ez már a tényle­ges tartalékok mezeje. Itt nem pusztán arról van szó, hogy ami fölött eddig szemet hunytunk, azt nem tűrjük to­vább. Sokkal inkább arról be­szélhetünk, hogy azok az üze­mek, amelyek a termelési kapcsolatok magasabb foká­ra törekszenek, eddig ki nem aknázott tartalékokat tárnak fel. Napjaink nehezebb gaz­dálkodási feltételei eredmé­nyezték, hogy a tartalékok­nak megnőtt a rangja. Ki­használásukban ott teremtet­tek ésszerű sorrendet, ahol először a lazaságokat, a pa­zarlásokat, az indokolatlan veszteségeket számolják fel. De ezzel a folyamat még nem zárult le. Sokat mond a tartalékok értékéről, hogy. tavaly az iparvállalatok nyeresége több volt, mint amennyire számí­tottak. Az önkritikára kész vállalatok nem szépítik a tör­ténteket: a kényszerhatások­nak — elsősorban a szabá­lyozómódosítás nyereség- csökentő hatásának — en­gedve most kezdik tisztára csiszolni a tükröt, hogy ab­ban világosan láthassák tar­talékaikat. Mészáros Ottó A szakszervezeteknek a fejlett szocialista társadalom politikai rendszerében betöl­tött helyéről, szerepéről; to­vábbá a szervezeti élettel és a munkahelyi demokrácia fejlesztésével kapcsolatos feladatokról beszélt dr. Sáli Ferenc, a SZOT szervezési és káderosztályának veze­tője azon az aktívaértekezle­ten, amelyet tegnap tartot­tak az SZMT székházában, Békéscsabán. Az előadó bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az'1980- as évek nemcsak a gazdasá­gi és társadalmi élet külön­böző szféráira gyakorolnak hatást, hanem igényeket tá­masztanak a szakszervezeti mozgalommal szemben is. Tulajdonképpen a két utób­bi kongresszus közötti idő­szakban mondták ki: a ma­gyar szakszervezeti mozga­lomban potenciálisan több az erő és az energia annál, mint amit a gyakorlatban érvényesíteni tud. Meg kel­lett vizsgálni: milyen szem­pontok szerint próbáltak akkor elemezni, hogy a szakszervezeti mozgalom hatékonysága magasabb szintre jutott-e, s volt-e po­litikai, társadalmi és jogi akadálya ennek. Ezekre a kérdésekre egyértelmű a vá­lasz: nem. Ma nem az a gond, hogy a szakszervezeti Elmondotta, hogy a terv­célok szerint a begyűjtésre kerülő hulladékok és mellék- termékek értéke öt év múlva 5.4 milliárd forinttal haladja meg a jelenlegit, 11,6 mil­liárd forint lesz. Ez ameny- nyiség 86 százalékos növeke­dést jelent, mellyel csaknem megduplázódik az ipar anyagfelhasználásában a má­sodnyersanyagok részaránya. — A program végrehajtása 10,2 milliárd forint összegű beruházást és forgóeszköz­fejlesztést igényel. Ezzel je­lentősen csökkennek elma­radásaink — hangsúlyozta. Jelenleg ugyanis az ország­ban kibocsátott papírnak például csak a 26 százalékát gyűjtik össze, Ausztriában ez az arány 52 százalék, az NDK-ban 47 százalék, Svéd­országban 35 százalék. Vi­szonylag kedvező — ‘ 80—90 százalékos — a vas- és fém­hulladékok visszagyűjtési aránya, nagyon alacsony vi­szont — 4-6 százalék — a műanyag és gumihulladékok­nál. A fáradtolajnak is csak a 27 százalékát hasznosítjuk mozgalomnak még több joga legyen, hanem az, hogy ezekkel a jogokkal tudnak-e megfelelően élni. Noha a 4,3 milliós létszámú tagságot a szakszervezet jól képes átfog­ni, mégis a szervezet kissé bonyolulttá, formálissá vált. Az osztályvezető kiemelte továbbá a funkció pontosítá­sának és a túlszervezettség megszüntetésének fontossá­gát. Mint mondotta, a szak- szervezeti mozgalomnak olyan erőkkel kell rendel­keznie, amelyeket a tettre- készség és a felelősségérzés jellemzi. A belső szervezeti élet alakulásáról szólva megemlítette, hogy főként az elmúlt öt évben következett be jelentős változás. (Szak- szervezeti csoportok és bi­zalmiak megnövekedett sze­repe, a munkahelyi demok­rácia szélesítése, a jogse­gélyszolgálat bevezetése stb.). Az előadó ezután rá­tért a mozgalom fejlesztésé­vel összefüggő kérdések elemzésére. Hangsúlyozta: a szakszervezeti mozgalmon belül javítani kell a munka- megosztást, meg kell szün­tetni az átfedéseket, növelni és erősíteni kell a szerveze­tek önállóságát, valamint felelősségét is. Ugyanakkor az alapszervezeti munka irá­nyításáért a központi veze­tőségek a felelősek. újra. A fajlagos vashulla­dék felhasználása 54 száza­lékos, ez megfelel a nemzet­közi átlagnak. A hulladékhasznosítás át­fogó fejlesztése már koráb­ban is felmerült, a fejleszté­si források hiánya miatt azonban nem valósulhatott meg. Az elmúlt ötéves terv­időszakban a MÉH Tröszt vállalatai a tervezett 1,5 mil­liárd helyett mindössze 600 millió forintot fordíthattak beruházásokra. A rendelke­zésre álló eszközök koncent­rálását és jobb kihasználá­sát kedvezően befolyásolta a MÉH-vállalatok átszervezése. Ennek eredményeként kere­ken 200 ezer tonnával több hulladékot gyűjtöttek be a MÉH-vállalatok 1980-ban, mint öt évvel ezelőtt. Elma­radt azonban az ipari előké­szítés fejlesztése, így a le­hetségesnél és a szükséges­nél kevesebb hulladék vál­hatott magasabb értékű, a primér helyettesítésére al­kalmas másodnyersanyaggá. — A VI. ötéves terv hul­ladék- és melléktermék-hasz­Magyar gazdasági napok Helsinkiben Helsinkiben ünnepélyes keretek között Sakari Yrjö- nen, a Finn Kereskedelmi Kamara vezérigazgatója megnyitotta a Finlandia házban a magyar gazdasági és műszaki napokat. Kö­szöntője után Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Ka­mara társelnöke üdvözölte a résztvevőket és felolvasta Veress Péter külkereskedel­mi miniszternek, a rendez­vény magyar védnökének levelét. Ezután Esko Rekola finn külkereskedelmi miniszter, a finn védnök köszöntője hangzott el. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Marjai József miniszterelnök-helyettes. A tegnapi megnyitó részt­vevőinek „Magyarország gazdaságpolitikája, különös tekintettel a külgazdasági kapcsolatokra” címmel elő­adást tartott dr. Bartha Fe­renc miniszterhelyettes, a kormány nemzetközi gazda­sági kapcsolatok titkárságá­nak vezetője. Az előadás után levetítet­ték az „Ablak Magyaror­szágra” című filmet. A megnyitót követően a Finlandia házban koktélt adtak a vendégek tiszteleté­re. Ezen jeleh volt Mauno Koivisto, a Finn Köztársa­ság miniszterelnöke és Ahti Pekkala pénzügyminiszter. nosítási programjában sze­replő beruházások vállalati hatáskörben valósulnak meg. A hitelpolitikai irányelvek­ben a hulladékhasznosítás a preferált célok között szere­pel, így a beruházó vállala­toknak lehetőségük van ar­ra, hogy az előírt követel­ményeknek megfelelve, saját erőforrásaikat állami köl­csönnel, hitellel egészítsék ki. A program legfontosabb célkitűzései között szerepel a vas- és acélhulladékok be­gyűjtésének és kohászati elő­készítésének fejlesztése, szo­rosan kapcsolódva a hazai acélgyártás követelményei­hez. A begyűjtött vashulla­dékok mennyiségi növelése mellett előtérbe kerül a fo­kozott válogatás, a darabo­lás és a térfogatsúly növelé­se. A fáradtolaj regenerálásá­nak fejlesztése az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt feladata. Az 1985-re terve­zett 50 ezer tonna fáradt­olaj begyűjtésével a kenő­olaj-szükséglet 18 százaléka lesz biztosítható. A program szerint a hulladékhasznosítás köre a használt gumiabron­csok új raf elf utózásával, és a vastartalmú Martin-salakok feldolgozásával is bővül. Ez utóbbi lesz a hulladékhasz­nosítási program egyik, 2,5 milliárd forintos nagyberu­házása, a dunaújvárosi és az ózdi vastartalmú salak újra­hasznosítására. A tervek valóra váltásá­hoz azonban nélkülözhetet­len a lakosság egészének, a társadalom minden tagjának aktív részvétele, támogatása. Sajtótájékoztató a Parlamentben 10,2 milliárd forint a hulladékok hasznosítására Hazánkban az ipar anyagfelhasználásának csupán 2-3 szá­zalékát teszik ki az újrahasznosított melléktermékek és hul­ladékok. Az évek óta rendszeresen hasznosított hulladékfaj­tákból — többek között vas- és acél-, a színesfém-, a papír-, a textilhulladékokból — tavaly 6,3 milliárd forint értékűt gyűjtöttünk be. A tartalékok mozgósítása, a hazai természeti erőforrások gazdaságos felhasználása egyaránt indokolja a másodlagos nyersanyagok nagyobb arányú hasznosítását, a környezetvédelemhez igazodó feldolgozását. A VI. ötéves tervidőszak fontos feladatai között. szerepel a másodlagos nyersanyagok begyűjtésének, ipari előkészítésének és feldol­gozásának fejlesztése, melynek programjáról Vallus Pál, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökhelyettese tegnap, a Par­lamentben tájékoztatta az újságírókat. A Gyulai Húskombinátban a karbantartók munkája nem csupán az üzemzavarok elhárítására, a gépek javítására kor­látozódik. Több berendezést ők maguk készítenek el; sokat tettek a kombinát higiéniai színvonalának emeléséért. Nánási György például rozsdamentes acélból készít csöveket, melye­ket majd a zsírolvasztóba szerelnek be. (A. Gyulai Húskom­binát karbantartóinak munkájáról az 5. oldalon írunk) Fotó: Lónyai László Magyar-NDK barátsági nap Pusztaföldváron Március 10-én, tegnap jól sikerült magyar—NDK ba­rátsági napot rendezett a Hazafias Népfront — a he-, lyi párt- és gazdasági szer­vekkel közösen — Puszta- földváron. Ebből az alkalomból me­gyénkbe érkezett Bernd Kiesewalter, az NDK Kul­turális és Tájékoztató Köz­pontjának igazgatóhelyette­se és Árpádi László, az in­tézmény politikai munka­társa, akiket Szikszai Fe­renc, a HNF megyei titká­ra a párt-, állami és társa­dalmi szervek nevében kö­szöntött. Ezt követően tájé­koztatót hallgattak meg Bé­kés megye iparáról, mező- gazdaságáról, továbbá leg­jelentősebb termelési ered­ményeinkről, valamint szo­ciálpolitikai célkitűzéseink megvalósulásáról is. A békéscsabai látogatás után a vendégek Pusztaföld­várra utaztak, ahol a párt­házban fogadták és község­politikai kérdésekről tájé­koztatták őket. A helyi ter­melőszövetkezet megtekinté­se után tartották azt a ré­tegtalálkozót, amelyen a kulturális központ igazgató- helyettese az NDK mező- gazdaságában dolgozók élet- és munkakörülményeiről, valamint termelési eredmé­nyekről tartott előadást az érdeklődőknek. Ezenkívül kerekasztal-beszélgetés és filmvetítés is szerepelt az esti programban. A magyar —NDK barátsági rendez­vénysorozat ma Mezőbe- rényben folytatódik. Tovább javul az építkezők anyagellátása Kedvezőbbre fordult az építőanyag-kereskedelem helyzete, javult kínálata, már most, a szezon kezdetén mindenféle építőanyag a vá­sárlók rendelkezésére áll — tájékoztatták a Belkereske­delmi Minisztériumban az MTI munkatársát. A tervezett 31 ezer családi házon kívül több ezer tár­sasház építéséhez, valamint a tatarozási, fenntartási, fel­újítási íjiunkákhoz szüksé­ges építőanyagok — födém­szerkezeti anyagok is — ele­gendő mennyiségben állnak rendelkezésre. Így például vasbeton-gerendából a múlt évi 5,3 millió helyett 6 mil­lió folyóméter, a korszerű könnyűszerkezetes fért ge­rendából 423 ezer helyett 500 ezer folyóméter szállítására kötöttek megállapodást a termelőkkel, melyek az idén azbesztcement-termékekből, nyílászáró szerkezetekből, parkettából, falazóanyagok­ból többet is ajánlottak az igényeknél. A tetőfedő cse­rép, a mészhidrát s a padló­burkolólap viszont nem ígér­kezik elegendőnek — a hi­ányt palával, darabos mész­szel, illetve importáruval igyekeznek pótolni. Az építőanyag-kereskede­lem a jó kínálati helyzetet kihasználva igényesebb a termelőkkel. Megszigorítják az • áruátyételt, például csak kiváló minőségű ajtóra, ab­lakra tartanak igényt. Palá­ból is csak akkor vásárolnak többet, ha az ipar bővíti vá­lasztékát, s új formákat, szí­neket kínál. Az árubőség mégsem ígér zavartalan ellátást. Változat­lan gond ugyanis, hogy sem az ioar, sem a külkereske­delem nem tartja a szerző­désben kikötött negyedévi, s főleg nem a havi szállítási ütemet. Az üzemek termelé­se sem folyamatos. Előfordul például, hogy egy-egy fajta ajtót, ablakot egy évben csak kétszer gyártanak, így időnként hiányos a kínálat. A sok falazóanyagon belül változatlanul kevés a kis­méretű tégla. Legutóbb Sop­ronban — egy országos szak­mai találkozón 40-féle bejá­rati ajtót mutattak be a ke­reskedelemnek, mely har­mincat választott ki közülük, de csak 15-nek g gyártására vállalkoztak az érintett üze­mek. Az országban jelenleg 850 telepen árusítanak építő­anyagot, de nem mindenütt kínálják a teljes választékot. Ezért kezdték meg az úgy­nevezett bázistelepek kiala­kítását — Érden, Egerben, Siófokon, Siklóson, Vácott, Dombóváron már van, Szol­nokon most épül ilyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom