Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-10 / 58. szám
békés Megyei Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. MÁRCIUS 10., KEDD Ara: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 58. SZÄM A Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának jelentése A megye gazdasági fejlődéséről az V. ötéves tervben Modern lakóépületek Békéscsabán, a Gábor Áron utcában Fotó: Martin Gábor Az országos kempingtalálkozó sikeréért A megye gazdaságának fejlődése szervesen kapcsolódik a népgazdaság egészének fejlődéséhez. Ezért indokolt, hogy az elért eredmények értékelésénél is a népgazdaság ötödik ötéves tervének főbb célkitűzéseiből, illetve azok megvalósításának esetenként megváltozott feltételeiből, körülményeiből induljunk ki. Az V. ötéves népgazdasági terv — számolva a gazdálkodás külső és belső feltételeinek változásaival —, fő célként a termelés hatékonyságának gyors ütemű emelkedését, a belföldi felhasználás mérsékeltebb növelését, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását jelölte meg. A tervidőszak első éveiben a termelés és a felhasználás viszonylag gyorsan növekedett, de ez nem járt együtt a gazdasági fejlődés minőségi követelményeinek megvalósításával ; a belföldi fel- használás növekedése mellett a számítottnál kedvezőtlenebbül alakultak a külpiaci értékesítési lehetőségek, az import pedig erőteljesen emelkedett. Mindezek a változó helyzetnek megfelelő intézkedések megtételét tették szükségessé. A gazdaságpolitika 1978-ban a gazdasági munka fő feladatának a népgazdaság külső egyensúlyi helyzetének javítását, az elért életszínvonal megőrzését, megszilárdítását jelölte meg. E céloknak rendelték alá az Állami ipar Szövetkezeti ipar Szocialista ipar Ezen belül: nehézipar könnyűipar egyéb ipar élelmiszeripar A megye területfejlesztési célkitűzéseinek megfelelően az ipari termelőerők (munkaerő, állóeszközök) struktúrája ágazati szempontból főként az élelmiszeripar, területileg pedig a községekben települt ipar javára módosult. Ezt elősegítette a célirányos fejlesztési politika. Javult a megyében termelt nyers- és alapanyagok, valamint ezek helyi feldolgozása közötti összhang. Főként Szeghalom és Mezőkovácshá- za térségében pedig az ipar fejlesztésével kiegyenlítettebb lett a helyi munkaerő foglalkoztatottsága. A tervidőszak alatt az átlagosnál mérsékeltebben emelkedett a nehézipar és a könnyűipar termelése. Ezen ipari üzemek termelésére hatottak leginkább a bel- és főleg a külpiaci igények változásai, a rekonstrukciós feladatok és a termékszerkezet módosításának szükségszerűségei. Mindezek mellett 1980- ban például: földgázból lehengerelt síküvegből 45, húzott síküvegből 67, konzervipari és háztartási idény- üvegből 57, terménybetakarító gépekből és géprendszerekből 49, kötött felsőruházatból 11 százalékkal többet termeltek, mint öt évvel korábban; kőolajból, égetett téglából, kötött alsóruházatból viszont kevesebbet állítottak elő. Az élelmiszeripar termelése — a mezőgazdaság kedvező árutermelésének, a fel1979. és 1980. évi terveket, ezen követelményekhez igazították hozzá a gazdasági szabályozókat és az irányítást. 1979—1980-ban az éves népgazdasági tervekben meghatározott főbb gazdaság- politikai célok megvalósultak. Javult az összhang a termelés és a felhasználás között, a tervezettnél is kedvezőbben alakult a külkereskedelmi mérleg, összességében egyensúlyban volt a vásárlóerő és az árualap is. Az életkörülmények öt év alatt tovább javultak. A megye gazdaságának és a lakosság életkörülményeinek ötéves fejlődését részleteiben az alábbiak jellemezték. IPAR A szocialista ipar termelése a tervidőszak első három évében évenként viszonylag dinamikusan fejlődött, majd 1979-ben és 1980-ban az előző év szintjén alakult, s az 1980. évi termelés 21,3 százalékkal haladta meg az 1975. évit. (E növekedés mértéke az országosnál 3 százalékponttal nagyobb volt.) A szocialista iparban 1980-ban átlagosan 56 000 főt foglalkoztattak, megközelítően any- nyit. mint öt évvel korábban. Az öt év alatt elért termeléstöbblet az egy foglalkoztatottra jutó termelés emelkedéséből származott. Az ipari termelés alakulása szektoronként és ágazatonként: 1980. év, az 1975. évi "/o-ában 120.3 128,1 121.3 111,1 107,6 205,1 151,9 dolgozókapacitás bővítésének és a helyi feldolgozottság fokozásának eredményeként — kiugró mértékben, 52 százalékkal haladta meg az 1975. évit. (Országosan az élelmiszeripar termelése 17 százalékkal emelkedett.) 1980-ban a fontosabb cikkek közül például: a szárazkolbászból 66 — ezen belül gyulai kolbászból 58 —, vágott baromfiból 28, főzelékkonzerv- böl 42, cukorból 55 százalékkal többet termeltek, mint 1975-ben. A gyümölcskon- zervből előállított mennyiség — a kedvezőtlen gyümölcs- terméstől függően — kevesebb volt, mint öt évvel ezelőtt. Az utóbbi két évben a megye ipari termelésének exportképessége javult, a belföldi ellátás mellett fokozódott — elsősorban az élelmiszeripar révén — a külkereskedelmi célú értékesítés. Az iparban a fizikai foglalkozásúak havi átlagkeresete 1980-ban meghaladta a 3500 forintot, s 37%-kal volt több, mint 1975-ben. ÉPÍTŐIPAR Az elmúlt öt évben a termelőágak közül a megyei székhelyű építőipar termelésének alakulása volt a leg" hullámzóbb. Egyes években viszonylag kiugróan nőtt, máskor hasonló mértékben csökkent az építési-szerelési munkák értéke. A termelés 1980-ban — összehasonlítható árakon számítva — csak 6,2%-kal haladta meg az 1975. évit, amely a termelő- ágazatok közül a leginkább maradt el a tervezettől. A megyében nemcsak a helyi, szervezett építőipar, hanem más megyei építőipari vállalatok és a nem építőipari szervezetek is egyre nagyobb mértékben végeztek építési tevékenységet. A tervidőszak végére — a beruházások visszafogottabbá tételével és a műszaki jellegű kapacitás bővítésével — javult az igények és a kapacitások összhangja. 1980 végén a megyei székhelyű szocialista építőipar összes állóeszközeinek állománya 2,1- szerese, ezen belül a gépek és gépi berendezések állománya 2,3-szerese volt az 1975. évinek. E szervezet a termelő jellegű beruházások mellett jelentős szerepet vállalt az infrastrukturális (lakás, egészségügyi, oktatási stb. célú) fejlesztésekből is. Búza Kukorica Cukorrépa Napraforgó Lucerna Búza Kukorica Cukorrépa Napraforgó Lucerna A megyében 1980 végén 119 000 szarvasmarhát, 930 000 sertést, csaknem 200 000 juhot és több mint 5 millió darab baromfit tartottak. A szarvasmarhák száma 3, a sertéseké 25, a juhoké 44, a baromfiaké 12%-kal volt több az 1975. év véginél. A felsorolt állatfajok állománya a nagyüzemekben kivétel nélkül' gyarapodott öt év alatt, a kistermelőknél pedig a szarvasmarha kivételével. Különösen kedvezően alakult a sertés- és a juhállomány. A megye 1980. év végi sertésállományának 57, baromfiállományának' 48%- át a kisüzemek tartották. A mezőgazdasági termékek áruértékesítése, a termelést is meghaladó mértékben, öt év alatt összességében — összehasonlítható árakon számítva — 23%-kal emelkedett. Ezen belül a növényi termékek értékesítése 17, az állatok és állati eredetű termékeké 26%-kal nőtt 1975-höz viszonyítva. Ez utóbbi dinamikus emelkedését nagyban elősegítette a kistermelők árutermelési tevékenységének kedvező alakulása is. Az értékesített mezőgazdasági termékek összvolumenének csaknem 31%-át jelentő vágósertésből évről évre nőtt az átvétel, s 1979-ben meghaladta a 900 000, 1980.-ban pedig a 950 000 darabot. A tervidőszak végére előirányzott 24%-os tehéntejtermelésnövekedést 1978-tól, a 40 000 tonnás vágóbaromfi-termelést pedig a tervidőszak valamennyi évében túlteljesítették a megye mezőgazda- sági üzemei. 1980-ban a vágóállat-értékesítés 59%-át a MEZŐGAZDASÁG A megye mezőgazdaságának termelése (és árutermelése) alakult leginkább a tervcéloknak megfelelően. A termelés öt év alatt minden évben emelkedett. Az 1976— 1980. évek termelése — nem végleges számítások szerint — összehasonlítható árakon számítva 16—17%-kal haladta meg az előző öt évit. (Országosan 15%-os volt a növekedés.) A két fő ágazat közül az állattenyésztés termelése nőtt gyorsabban': 19 —20%-kal, míg a növénytermelésé 13—14%-kal. A mezőgazdasági üzemek a termelés növelését a hozamok emelésével, az élőmunka mennyiségének csökkentésével, az anyagi-műszaki bázis növelésével — bár a termelési költségek viszonylag gyorsabb emelkedése mellett — érték el. A mezőgazdasági nagyüzemek fontosabb növénytermelési adatai: Termésmennyiség, tonna 1971—1975 1976—1980 évek átlaga 453 212 544 585 371 192 500 Ä4 475 297 555 565 21 940 34 849 185 490 202 779 Termésátlag, kg/ha 1971—1975 1976—1980 évek átlaga 3 417 4 447 5 332 5 998 32 770 35 236 1 200 1 483 4 727 5 577 vágósertés-termelés adta, a vágómarha-értékesítés aránya a tervidőszak végére 15 százalék alá csökkent, a vágóbaromfi-értékesítésé ugyanakkor 22 százalékra emelkedett. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés eredményei összességében biztosították a belföldi ellátás kiegyensúlyozottságát, és jelentősen hozzájárultak az exporttal kapcsolatos célkitűzések megvalósításához. BERUHÁZÁS A tervidőszakban a megyében a szocialista szervek 27 milliárd forintot fordítottak beruházásokra, amely több mint 10 milliárd forinttal haladta meg az 1971— 1975. évek ráfordításait. A beruházások döntő része a gazdaság szerkezetének' további korszerűsítését, az anyagi ágak fejlesztését szolgálta. A fejlesztésekből az ipar és a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás egyharmad- egyharmad arányban részesedett. Növekedett a nem anyagi ágak — a lakosság életkörülményeit közvetlenebbül érintő intézményhálózat — fejlesztése is, de az anyagi ágakénál kisebb mértékben. A tervidőszak alatt üzembe helyezték Gyulán az új húskombinátot, tovább fejlesztették az üvegipart, ezenkívül jelentős rekonstrukciót hajtottak végre a tégla-, a könnyű-, a baromfi-, a cukor- és a tartósítóiparban, fejlesztették a gabonatárolást, a mezőgazdaság gépparkját és állati férőhelyeit. A lakosság ellátottságának javítását szolgálták több új (Folytatás az 5. oldalon) Tanácsadó testület alakult A KISZ Központi Bizottsága 1981. évi akcióprogramjának megfelelően az idén lesz a dolgozó fiatalok VI. országos kempingtalálkozója, melynek megrendezésére a KISZ KB Békés megyét kérte fel. A KISZ X. kongresszusa utáni első nagy országos ifjúsági rendezvénynek tehát megyénk lesz a házigazdája. A KISZ Békés megyei bizottsága, a megye párt-, állami és társadalmi szerveinek egyetértésével, nagy körültekintéssel készül az eseményre, melynek időpontja 1981. július 9—12., a színhely pedig Póstelek. A találkozó sikeres lebonyolításáért március 9-én, tegnap délután Békéscsabán, a pártszékházban tanácsadó testület alakult, melynek elnöke Frank Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, tagjai pedig a megye és Békéscsaba párt-, állami, társadalmi szerveinek, fegyveres testületéinek a vezetői. A Frank Ferenc elnökletével megtartott alakuló ülésen Pataki József, a KISZ megyei bizottságának titkára tartott tájékoztatót arról, hogy mit tett eddig az országos rendezvényt előkészítő szervező bizottság. Szólt Az idén április 10—12. között rendezi meg a Magyar Rádió hagyományos nemzetiségi népzenei fesztiválját. A rendezvénysorozatnak ezúttal is Békéscsaba ad otthont. A fesztivál nyitóhangversenye a Bartók-centenáriu- mot köszönti, kifejezve, hogy Bartók Béla tudományos és zeneszerzői munkássága jelentősen hozzájárult a nemzetiségi népdalhagyomány megőrzéséhez. Naponta két-két nemzetiségi csoport tart bemutatót az ifjúsági és úttörőházban. Április 11-én a délszláv és a német nemzetiségi népi énekesek és zenekarok lépnek fel, akik Baranya, Bács-Kis- kun, Fejér, Győr-Sopron, a találkozó színvonalas lebonyolításához nélkülözhetetlen fejlesztésekről, mindenekelőtt a bekötő út felújításáról, a sportpályáról, amelyet a megyei és a békéscsabai Városi Tanács magára vállalt. Ezután röviden ismertette a programot, amelyben szerepel ifjúsági nagygyűlés, megyénk .művészeti életének, munkásmozgalmi emlékhelyeinek, üzemeinek bemutatása, akadály- verseny, sportverseny, bemutatók. Elmondta továbbá a KISZ megyei titkára, hogy készül a rendezvény költség- vetése, készülnek a verseny- kiírások. A szervező bizottság mellett alakult munka- bizottságok jól haladnak az előkészítő munkálatokkal. A tanácsadó testület tagjai közül többen hozzászóltak, támogatásukról biztosították a szervezőibizottságot, illetve konkrét feladatok kijelölését kérték. Végül Frank Ferenc foglalta össze az elhangzottakat, hangsúlyozva, hogy a testület feladata megadni a szervező bizottságnak a politikai, erkölcsi, anyagi támogatást, hiszen e nagyszabású országos ifjúsági politikai rendezvény sikere megyénk jó hírnevét öregbítheti. Pest, Vas, Veszprém és Zala megyéből érkeznek az alföldi városba. Másnap a román és a szlovák nemzetiségiek Békés, Borsod, Hajdú- Bihar, Pest és Szabolcs- Szatmár megyei képviselői mutatkoznak be. A műsorokat a rádió hangszalagra rögzíti, és április 29. és május 3. között sugározza. Az első nemzetiségi népzenei fesztivált 1972-ben rendezte meg a rádió. Az elmúlt időszakban mintegy hatvan énekes és hangszeres szólista, duó és trió, s ugyanennyi együttes, kórus és zenekar, összesen csaknem kétezer szereplő vett részt a rendezvényeken az ország szinte valamennyi megyéjéből. Nemzetiségi népzenei fesztivál Békéscsabán
