Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-08 / 57. szám
1981. március 8., vasárnap Különleges bélyegek — fantasztikus árak A hatalmas New York-i árverési csarnokban feszült csendben koppan a kalapács: 850 ezer dollár harmadszor — mondta a vezető, majd egy ismert bélyeg- kereskedőhöz fordult —még tíz százalék költséget tessék lefizetni, és átveheti a bélyegek Az órásmester tévedése Amiért csaknem egymillió dollárt kellett fizetni, az a világ legritkább bélyege: az 1856. évi brit—guyanai, vitorláshajót ábrázoló, piros színű, egyeentes címletű kisegítő bélyeg volt, amelyből csak egyetlen példány maradt meg. (lásd képünkön) A filatélia krónikásai szerint ugyan a húszas években akkori tulajdonosánál, Hind amerikai bankárnál, aki ötvenezer dollárért vette meg, egy tengerész jelentkezett, s eladásra kínált egy példányt. Hind megvásárolta, majd gyufát gyújtott, és az elképedt matróz szeme láttára nyomban elégette. Csak egy legyen belőle — mondta —, mert ha kettő van, csak a felét éri. A bélyegkincs legújabb tulajdonosainak neve — mert hír szerint konzorcium vásárolta meg — titokban maradt, megbízott kereskedővel vásároltatták meg, nehogy kiderüljön, mekkora érték van a birtokukban. Brit—Guyanának másik világritkasága egy 1851-ből származó boríték. amelyet címzettjéről Miss Rose néven tart számon a filatéliai világ. Ezen két kör alakú bélyegző igazolja a bérmentesítést. Aukción hetvenezer angol fontot fizettek érte. Egy másik New York-i árverésen olyan boríték került dobra, amelyen a regényben, filmen is megörökített, legendás hírű Mauri- tiusok két példánya szerepelt. (lásd képünkön) Ezek is kisegítő bélyegek. A szigeten ugyanis 1847-ben elfogyott a bélyegkészlet, ezért sürgősen újat nyomattak, mert a kormányzó feleségének estélyi meghívóit kellett kiküldeni. A klisét készítő órásmester tévedésből nem az előírt Post Paid (portó fizetve), hanem Post Office (postahivatal) szavakat véste a lemezre, és a bélyegek így jelentek meg. A levél háromszáznyolcvanezer dollárért kelt el. 96 centből félmillió dollár Egyik New York-i posta- hivatalban történt, 1918-ban. Egy bélyeggyűjtő kör titkára arra lett figyelmes, hogy Valaki méltatlankodva utasítja vissza az akkor kibocsátott, repülőgép ábrájú, 24 centes bélyeg százas ívét, mert a repülőgép tótágast áll rajta. A titkár Fortuna istenasszony kezét érezte a vállán, és „előzékenyen” megvette - az ivet. A múlt évben egy ebből kiemelt négyes blokkért — névértéke 96 cent volt —, félmillió dollárt fizettek. A világ első bélyege, a fekete egypennys, 1840. május 6-án jelent meg Angliában. Egy ilyen bélyeggel ellátott levélnek, amelyet a bélyegző tanúsága szerint a kibocsátás napján adtak fel, egy frankfurti árverésen húszezer márkáról hatvanegyezerre verték fel az árát. Kanada 1851-ben bocsátotta ki első sorát. Ebből két 12 pennys névtértékű, használatlan példányért, londoni aukción két éve 51 ezer fontot fizettek. Honduras 1925-ben kibocsátott légipostabélyegeiből csupán egy maradt meg. Jelenlegi tulajdonosa nyolcvan- ezer dollárt fizetett érte. Magyar egykrajcáros árverése Párizsban A magyar bélyegek között is akadnak nagy ritkaságok. Amikor 1871-ben a kezdetleges kőnyomatos eljárással első bélyegsorunkat kinyomták, mind a nyolcmillió példányt meg kellett semmisíteni, mert az uralkodó arcképe tele volt foltokkal, (lásd képünkön) Néhány két- krajcáros, krómsárga színű bélyeg valahogyan elkerülte a máglyát, sőt, bérmentesítésre is fölhasználták. Egy ilyen bélyeget negyedmillió forintra becsülnek. Rövidesen Párizsban árvereznek el egy 1868. évi egykrajcáros, kék színű magyar hírlapille- ték-ibélyeget, amelyet az egykori katonai határőrvidék osztrák—magyar postaigazgatása számára nyomtak. Kikiáltási ára 160 ezer forintnak felel meg. Ezekből a bélyegekből kétkrajcárps címlet is van. Elgondolható, mit ér a használatlan kétkrajcá- ros százas ív, amelyet a budapesti Bélyegmúzeumban őriznek. Nyomdai rendellenesség folytán keletkezett az úgynevezett „fordított Madonna”. Az 1921—25-ben kiadott Madonnasor egyik ívén a középen levő ábra tótágast áll. Ezt a bélyeget százhúszezer forintra becsülik. Még nagyon sokáig sorolhatnánk a külföldi és hazai bélyegsztárokat. Azoknak azonban, akik ezeket sohasem remélhetik megszerezni, még sincs okuk szomorkod- ni, mert a bélyeggyűjtés örömét nélkülük is maradéktalanul élvezhetik. Hajdú Endre Tudomány — technika „Tél tábornok” pusztítása Kézi talajmintavétel Nincs rá mindig lehetőség, hogy a próbafúrásokhoz és a talajmintavételhez teherjárműre szerelt, motoros működtetésű fúróberendezéseket vegyenek igénybe. Ilyen alkalmakra ausztrál szakemberek kézi fúrót szerkesztettek. A kis kézi fúrószerkezet mindössze 18 kg súlyú. Különlegesen szívós acélból készült, nagy menetemelkedésű, 75 milliméter átmérőjű csigafúróból és alumínium csövekből kialakított hosszabbító közdarabokból áll. A fúró kb. öt fordulattal 30 centimétemyire hatol be a homokos vagy agyagos talajba. Két személy két óra alatt mintegy 18 méteres mélységig fúrhat le vele (9 méter mélységig egv ember is elvégezheti vele a munkát). A talajminták kiürítése céljából a fúrót időnként ki kell emelni. Egy szintén könnyű és hordozható gépi változatát is kidolgozták. Ehhez a változathoz egy kis, benzinmotoros aggregát tartozik, amely olajszivattyút forgat. Gumicsővel csatlakoztatható hozzá a kézzel tartott és irányított fúrószáron levő motor, amely a fúrót forgatja. E berendezéssel — könnyű talajban — akár 50—60 méter mélyre is le lehet fúrni. Robbantás — vízzel Szovjet technikusok olyan robbantási módszert fejlesztettek ki, amellyel nagy biztonsággal megbontható az épületek vasbeton alapzata is. Először egy 42 milliméter átmérőjű furatot készítenek, 400—800 milliméter mélyre lőporral töltött patront helyeznek bele, majd vízzel feltöltik, és lezárják. A patront ezután — megfelelő távolságból — elsütik. A robbanáskor felszabaduló gázok szétnyomják a vizet, amely széttördeli a betont. A betondarabok legfeljebb 20 méter távolságig repülnek. A módszer kőzetek, betontömbök szétroncsolására, szikla-, beton- és acélbeton alapzatok bontására alkalmas. Az erdők gazdái azt mondják, hogy az elmúlt tél sok eddigin túltett, fák. cserjék ezreit kényszerítvén „térdre”. Már a korán jött rendkívüli hóesés példátlan károkat okozott. A nedves, ta- padós fehér lepel hatalmas súlyával letörte a nagy hidegben sokkal sérülékenyebb fák ágait, olykor akár az egész fakoronát. Az ezt követő változékony időjárású hetek során pedig a zúzmara, a jég, a szél, a fagy re- pesztette, hasította a fákat. A lombhullató erdők fái jól bírják a telet, csupasz ágaikon nem tud úgy megtelepedni a hó, mint a sűrű ágazatú, örökzöld fákon. A fenyőféléken kívül még az oszlopos tuják szokták nagyon megszenvedni az ilyen szeszélyes teleket. A várcsi utakat szegélyező lombhullató fák — például a platánok — * között azért végez nagyobb pusztítást a kemény hideggel párosult nagy havazás, mivel a megdőlt törzsű fáknak az úttest fölé hajló ágait olykor több tonna súlyú hótömeg terheik A fény- és tápanyaghiányos környezetben tengődő, a légszennyeződéstől „fojtogatott” fák persze már nem is olyan ellenállóak, mint a szabad természetben élő társaik. Amikor nem tömeges, elemi kárral felérő fapusztításról van szó, az erdészeti szakemberek nem tekintik tragédiának a kisebb hókárokat, természetes szelekciónak fogják fel. Ám az szigorú szabály, hogy amint a sérült embert vagy állatot, úgy a fákat sem hagyják magukra. Kivágják a végképp tönkrement törzseket, levágják a megújulni képtelen ágakat, a csúnya csonkokat, s a vágások helyét sebkezelő anyaggal vonják be. Képünkön egv 25—30 éves erdei és fekete fenyőből álló erdő szomorú maradványát láthatjuk, bizonyságául annak, hogy a nem lombhullató fákban milyen kárt tehet a 15—20 fokos hideggel és szélviharral párosult nagy hóesés. <KS> Egészség — higiénia II csuklásról és másról Mindnyájunkkal előfordult már, hogy több-kevesebb ijedtséget, riadalmat okozott ez a két betegségtünet. A legtöbb esetben a riadalom nem indokolt, de e két betegségtünet már magában is kényelmetlen. Más betegségek, állapotok kezdő vagy kísérő tünete szokott lenni. Egyes embereknél minden betegség nélkül is jelentkeznek. A hányás agyi központja a nyúltvelőben helyezkedik el, de a hashártya, a gyomor, illetve az emésztőszervek, valamint a hátsó garatfal izgatásával szintén kiváltható a hányás. Hányáskora hasizom megfeszül, a vékonybél és a gyomor közötti izomgyűrű záródik, a gyomor alsó része görcsös állapotban van, míg a felső része elernyed. A rekeszizom leszáll, a gyomor és a nyelőcső közötti izomgyűrű kinyúlik, és a nyelőcső ellazul. A fokozott hasnyomás és a mellkasi szívóhatás következtében a gyomortartalom kiürül. A gyomortartalom nem kerülhet a légcsőbe, mert ilyenkor szünetel a légzés, és a gégefedő zárja a légcsövet. Minden elsősegélynyújtó tanfolyamon azonban felhívják a figyelmet arra, hogy eszméletlen állapot esetén a beteget olyan helyzetbe rögzítsük, hogy légzéskor a légutak ne záródjanak el. Általában hányinger előzi meg a hányást, de nem minden hányingert követi a hányás. Szinte lehetetlen felsorolni, hogy milyen betegségek1, állapotok járhatnak hányással. Előfordul a legtöbb fertőző betegségnél, természetesen más kísérő tünetekkel. A gyomor-bélrendszer fertő- zéses megbetegedéseinél hasmenés is társul hozzá. Az epe- és veseköves rohamok szinte kivétel nélkül ezzel járnak. Különböző mérgezésekkor (ide tartozik az alkoholmérgezés is) szintén ezt tapasztaljuk. Hajón vagy repülőn utazva sokan éreznek hányingert — ez a „tengeri betegség”. Ilyes esetekben a függőleges helyzetváltozásban történt „labirint izgalom” váltja ki az ingert. Másoknál erős izgalmi állapot vagy gusztustalan dolog látványa provokálja a hányingert. Ismeretes a terhességi hányás, amely a terhesség korai szakaszában, általában a kora reggeli időben lép fel. Foghúzás után és orrvérzéskor szokott előfordulni véres hányadék, mely fölösleges riadalmat okoz. Előfordulhat vérhányás, melyet a nyelőcső vagy a gyomor ereinek sérülése okozhat. Minden vérhányást komolyan kell venni, orvost kell hívni a beteghez. A -beteg hasára hideg borogatást tegyünk, és helyezzük nyugalomba, amíg az orvos meg nem érkezik. A csuklás kevéssé riasztó, de adott esetben igen kellemetlen lehet. A rekeszizom, amely elválasztja a hasüreget a mellüregtől — görcsbe rándul. A rekeszizomnak ez a hirtelen ösz- szehúzódása olyan heves le- vegőbeszívást okoz, hogy összerántja a hangszalagokat, és ez adja a csukláshoz hallható hangot. A csuklás minden betegség nélkül is felléphet, de mivel a rekeszizom érintkezik a hasi és mellkasi szervekkel — azok betegségei is csuklást okoznak. Számos népi gyógyeljá- rás ismeretes a betegség nélküli csuklás megszüntetésére — a legtöbbször ezek eredményei járnak. Ilyen a hideg víz itatása, az ijesztés, a levegő beszívása után a légzés szüneteltetése egy percig, és még sok más. Ha a csuklás makacs, orvoshoz kell fordulni. A csuklásra hajlamos ember kerülje az erős paprika, a fűszerezett ételek és a tömény italok fogyasztását. Dr. König János, a Vöröskereszt egészségnevelési munkabizottság elnöke Unikum — az 1856. évi brit—guyanai piros egycentes Hibás kétkrajcáros, am^ty elkerülte a máglyát A legendás „Mauritius”
