Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-07 / 56. szám
1981. március 7., szombat iZIjilUkf'Tct Szabálysértések, szabálysértők 1979. júliusa óta kibővült a szabálysértések köre. A társadalomra kisebb mértékben veszélyes, egyes jogellenes cselekmények ettől az időponttól kezdve már nem bűn- cselekmények, hanem a tanácsok hatáskörébe tartozó szabálysértések. — Békéscsabán ez a változás évente 150-nel emelte a szabálysértések számát. Ügyhogy az évi ügyérkezés 600—800 között mozog. Különösen sok a tulajdon elleni — ezek között is a bolti lopás, továbbá a tankötelezettség elmulasztása, a becsületsértés, a magánlaksértés, a parkrongálás szabály- sértése. — Tájékoztat Takács Ilona, a városi tanács igazgatási osztályának szabálysértési csoportvezetője, aki az ügyek nagy többségét tárpvalja. a kitöltetlen menetlevél Tágas iroda. Íróasztalok, szekrények, akták és a sarokban egy pálmafa. A csoportvezető kérdéseket tesz fel és gépeli a válaszokat. Vele szemben két ellenőr ül. Az egyik szőke, a másik fekete héjú. A szőke elmélázva hallgatja a társát, miközben komótosan járatja állkapcsát. Ezt a furcsa műveletet csak akkor hagyja abba, amikor a csoportvezető tekintete rá villan. — A közúti ellenőr hatósági személy, jelzésére a gépkocsivezető köteles megállni — mondja a fekete hajú —, de nem állt meg. Amikor a parkoló felé fordult, veszélyeztette a szembejövő forgalmat. — Később igazoltatták? — Hogyne. — Mi volt nála? — Egy kitöltetlen menetlevél. Máskor is igazoltattuk, és máskor is üres volt a menetlevele. — Megkérdezték tőle, hogy miért ? — Azt válaszolta, hogy a munkahelyén nem töltötték ki, mert ott mindig sietnek. Én az ellenőrzés során kitöltettem vele a menetlevelet. Véleményem szerint a vállalat is hibás, hogy nem tart kellő figyelmet, és megengedi az üresjáratokat. A betonszállító gépkocsival — mely a Budapesti Hídépítő Vállalat tulajdona — Békéscsaba és Kondoros között követett el szabály- sértést egy szegedi illetőségű gépkocsivezető. A szegedi tanácsnál a szabálysértési ügy tárgyalása során nem ismerte el a cselekményt. Ezért került sor Békéscsabán a tanúk meghallgatására. Jubilál a szolnoki járműjavító Alapításának 125. évfordulóját ünnepli az idén az ország egyik legidősebb MÁV" műhelye, a Szolnoki Járműjavító. A hazánkban harmadikként, 1856-ban létrehozott vasútüzem jubileuma tiszteletére a szocialista brigádok munkaversenyt kezdeményeztek, vállalták, hogy át" lagosan két nappal lerövidítik a Diesel-mozdonyok és a négytengelyes vasúti személykocsik javítási idejét, a hiányzó külföldi alkatrészek egy részét házilagos gyártással pótolják. Az évfordulóra 125 év a fejlődés útján címmel há- romfordulős szellemi vetélkedősorozat kezdődött a szocialista brigádoknak. Az üzem történetéről, fejlődéséről, a munkásmozgalom helyi eseményeiről tudományos ülésszakot rendeznek, s külön rendezvényen emlékeznek meg a 70 éves üzemi szakmunkásképzésről. — Van még valami hozzáfűzni valójuk az elmondottakhoz? — Nincs — hangzik a válasz. Befejeződött a meghallgatás. A szőke fiatalember feláll, és megforgatja szájában a rágógumit, mint aki biztos a dolgában, hogy most már nem utasíthatják rendre. Babát várok Pergő nyelvű asszony robban be az ajtón. Haragosan, nyugtalanul forgatja a szemét. De az is lehet, hogy csak mímeli a haragot. Ilyen a természete. Felvágták a nyelvét. — Itt vagyok, ha már hívtak. Ha jól tudom, 8 órára hívtak. Nekem rengeteg dolgom van. — Csakhogy már 11 óra van. Miért nem jött időben? — Itt vagyok már fél órája. Itt toporgok az ajtó előtt. — Most azok következnek, akiket 11 órára idéztünk. — Akkor legalább azt mondják meg, mit akarnak tőlem? — Tankötelezettség elmulasztása miatt idéztük meg. — No és — vonja meg a vállát. — Az eleki diákotthonba kapott elhelyezést a két fia. — Ezt tudom. — Több hete hiányoznak. — Hát én erről igazán nem tehetek — méltatlankodik. — De hiszen ön az édesanyjuk. — Na, de nézzen rám, babát várok. — És a férje? — Jaj, az kérem beteg. Négy éve ápolom hűségesen. Láthatja, mennyi minden dolgom van. Most is megyek a gyógyászatra. Délután lesz, mire végzek, úgy egy óra körül. A szabálysértési csoport- vezető előveszi az aktát. Elkészíti a jegyzőkönyvet. Ezt kell aláírnia a fiatalasszonynak. Kezébe veszi a tollat, írná is, de aztán felemeli a fejét. — Nem .tudok írni — mondja. Tessék megfogódzkodni — A szóváltás a kukorica miatt történt. Pali régi barátom volt. Tudta, hogy a termelőszövetkezetben dolgozom, és van háztáji földem. Felkeresett, hogy megvásárolja a kukoricát. Pénzt is adott. Én közben kiléptem a téeszből. Most, mikor a lakásomra jött, elmondtam neki, högy mi a helyzet. Nem tudok kukoricát adni, visszaadom hát a pénzt. — Mit válaszolt? — Felkapta a vizet. Szó szerint pedig a következőket mondta: ha nem adok neki kukoricát, a saját kályhámban fog eltüzelni. Kinn az udvaron kiabált. Már azt hittem, hogy elmegy. Aztán mégis visszafordult. Egy kicsit kinyitottam az ajtót. Kérdem tőle, mit akarsz? Elkezdte rugdosni az ajtót. Kitörte az üveget is. Ekkor sérülhetett meg. Az üveg felvágta az orrnyergét. Folyt a vére. És most tessék megfogódzkodni, még ő jelentett föl a bíróságon. — Miért? — Mondom, folyt a vére, de én hozzá se nyúltam ... — Volt ítélet? — Hát éppen ez az! A bíróság engem marasztalt el könnyű testi sértés vétsége miatt, mégpedig 1500 forint pénzbüntetésre. — Fellebbezett? — Még szép! Nem hagyom én ezt ennyiben. Csak azon csodálkozom, hogy az én feljelentésemet miért a tanácsnál tárgyalják? Miért nem a bíróságnál ? Mert ugye a bíróság az mégiscsak más. Összetörte kérem az ajtómat. Erőszakkal be akart hatolni a lakásomba. — Feljelentését azért a tanács tárgyalja, mert a magánlaksértés alapesete 1979. óta szabálysértés. — Hát kérem ez aztán a pech. — A szabálysértési ügyek az igazgatási osztályhoz tartoznak. Az ügyek elbírálása színvonalas — tájékoztat dr. Simon Mihály, a városi tanács igazgatási osztályának vezetője. A végrehajtó bizottság a múlt évben értékelte ezt a munkát. Megállapította, hogy az osztály a szabálysértési ügyek intézése során helyesen és következetesen érvényesíti az állam- igazgatási jogalkalmazás jog- politikai elveit. Serédi János így könnyű: ketten egy ellen Ez év elején 15 éves volt a nagyszénási szociális otthon. A 68 itt dolgozó, és a 200 otthonlakó házi ünnepségen emlékezett meg az évfordulóról. A hatalmas, négyholdas park téli kopárságával is szép. Az intézet modern, világosak a folyosók, a szobák, és félhomályt is találnak azok, akik szeretik. Sarkok, zugok; a magányos emlékezés pihenői, kártyaasztalok, könyvtárszoba, ebédlő; a közösségi élet színterei. Még házaspárok is élnek itt, mint például Erzsi néniék. ök ketten a férjével a jókedv, a vidámság éltetői, s csak azt bánják», hogy nem hamarább kerültek az otthonba. Amikor Erzsi néni előveszi a citeráját, rázendít a vérpezsdítő muzsikára, még a legöregebbekben, a legkeserűbb emlékűekben is megmozdul valami jó érzés. önkormányzatban élnek, de házirend szerint. Az érdekeket, kívánságokat, szokásokat, hangulatokat neKülönleges ruhák Csurgárál A Somogy megyei csurgói- Napsugár Ipari Szövetkezet új termékkel bővítette választékát. Az országban egyedül itt varrják a kéményseprők fekete öltözékeit, s nagy tételben csak itt készülnek a vadászruhák is. Az új termékre már megérkeztek a megrendelések. A kéményseprőknek háromszáz, a vadászoknak kettőszáz komplett öltözéket készítenek, az utóbbiakból valószínűleg külföldre is szállítanak. A citerás Erzsi néni héz egyeztetni, az együttlét azonban csak így képzelhető el. A ház körül is dolgozhat, aki akar. Kirándulások, felolvasó-délutánok, fürdőzés, tévénézés, zenehallgatás és A Békéscsabáról Budapestre induló vonatok mindegyike nap mint nap zsúfolt, sőt a fővárosba vezető közutak is jelentős hányadban a „vidékről” igyekvők autóival vannak telítve. Mindebből az következik, hogy fővárosunk nemcsak a budapestieké ... KÁVÉRAVALÖ. Híres (és Mág Bertalan dokumentumai szerint meglehetősen hírhedett) presszó a Duna innenső oldalán. Délelőtt, a bűvös 9 óra előtt. Időnként egy-egy kóbor vendég lép be, a pénztárnál kávéblokkot vált. Másodosztály. Aztán a kávécédulához minimum egy ötöst fog hozzá, így nyújtja át a mindenében buja, fekete hajú kávéshölgynek. Nagyon diszkréten felmérést végzek, mivégre ez a fura „kávéravaló”. Az „áldozatok” zöme szabódik a válasz elől... Végre az egyik kiböki: „Igaz, hogy igy több mint tíz forintba kerül egy dupla, de különben csak bokszosvizet kapnék ..Hát,.. SZINTÉN „RÁVALÓ". A vidékiek által leginkább látogatott, a körülményeknek megfelelően reprezentatív, másodosztályú önkiszolgáló étterem a belvárosban. Jókora táblák hirdetik, hogy „Étkezés után az edényeket tessék a mosogatóhoz vinni”. Szemtanúja is lettem egy olyan esetnek, amikor az egyik „feledékeny” vendég nem tett eleget a felszólításnak. Vagy öten támadtak rá. S mit tesz az átlag, aki siet, és nem akar még- egyszer sorba állni a mosogató-beadó előtt.is? Némi aprót (minimum egy „bélás”, maximum 6—7 forint, de legfeljebb két címletben!) rak a tányérra... Mert mindig van vállalkozó, aki az így, és kis munkával megszerezhető „rávalóért” Fotó: Martin Gábor sok-sok' beszélgetés teszi változatosabbá a napok per- gését. Az intézetből bármikor, bárki elsétálhat a községbe, a művelődési házba, csak az étkezéseknél várják haza a lakókat. Az öregek még brigádokat is alakítottak. Feladatokat vállalnak, vigasztalják a rászorulót, hímzésekkel hintik tele a 4 ágyas szobák asztalait és szekrényeit. Sokféle idős férfi ,és nő él itt, szomorú, gondoktól terhes, vagy könnyedebb sok» esztendős múlttal. Van aki magányos maradt, s van, akit azzá tett a „családja”. Sokan vannak olyanok is, akiknek az állam nem tud itt helyet biztosítani. Enyhít a gondokon a szociális gondozói hálózat, az öregek napközije. A családi élet harmóniája, humanitás, lelkiismeret, megértő gyerekek, anyagiak, vagy mi kell ahhoz, hogy a társadalomnak csak a valóban magányosokat kelljen segítenie? Mert ez lenne a megoldás. Bede Zsóka (borra? sörre? pálinkára? egyébre?) készségesen elszállítja a használt tányért, evőeszközt... Mert ugyebár konyhalányban, felszolgálóban, segédmunkákra vállalkozóban igencsak nagy hiány van Budapesten is. FRÖCCS — SZÓDÁTLA- NÍTVA. A lexikon szerint is a fröccs borból és szénsavval dúsított vízből, megfelelő keverési arányban áll. Nem így a Keleti pályaudvar közelében levő másik, ugyancsak másodosztályú önkiszolgáló étteremben. A pénztárnál a sorban előttem áll egy idősebb férfi. Nagy- fröccsöt kér, fizet. Megy a söntéspulthoz. Az idősödő, nem éppen vénuszi alkatú csaposhölgy belelöttyint a felcsippentett háromdecis pohárba némi bort, majd a bácsika elé löki. A bátyó mondja halkan: „És a szóda, kedves?” A válasz nem teljesen a megszólításban rejtett jelző szerint jön: „Mért, tata, maga vizezi?” A tata meredten néz, én mögötte szintén. De ömlik (szóda helyett) a folytatás: „Ha magának annyira fontos a szóda, akkor vánszorogjon át oda, a túloldalra, ott az a csaj majd spriccel magának!” S lön! Szemben valóban ott gcsorog egy unott képű nő, jókora szódásbal- lon és -csapoló társaságában. S ha valaki elég türelmesen néz rá, sőt: némi „rávalót” is mellékel a borral félig- háromnegyedig teli poharához, kaphat bele egy kis „spriccet"... KÖVETKEZTETÉS HELYETT. Mindez messze tőlünk, úgy kettőszáz kilométerre van. Csák amiatt izgulok, nehogy Békés megyében is elterjedjenek ezek az „újítások”... Átélte és lejegyezte: Nemesi László Több évszázados farsangfarki népszokást, azaz farsangbúcsúztató mulatságot, a tikverő- zcst elevenítették fel március 3-án a Fejér megyei Moha község fiataljai. A tavaszhívogató ünnep megtartását a szakadó hó sem akadályozta. Képünkön: „Egy-két tojás mindig akad a háznál..(MTI-fotó — Ruzsonyi Gábor felvétele — KS) Budapesti anzix Vendéglátós furcsaságok Mkonyatkor Nagyszénáson 1
