Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-06 / 55. szám
1981. március 6., péntek ffTHslUI&Td Gyermekszínházi bemutató Békéscsabán Cser Gábor: A hétpettyes lovag Az Óperenciás tengeren, s az üveghegyen túl áll egy kerek erdő, s abban egy uralkodói tisztás. Ott éldegél a harcias manók fejedelme, Barnamakk király, bolondos háza népével, akik1 között a legbolondosabb a lánya, iBoróka hercegnő. Barnamakk bizony nem afféle jóságos király: kegyetlenül leigázta a katicák népét, s még szolgálatkész udvarmesterét, Galagonyát is minduntalan le akarja nyakaz- tatni. Sőt, bohókás lányát is erőszakkal akarja férjhez adni a kiszemelt vitézhez, az ostoba, gőgös Galócához. Boróka hercegnő persze megszökik a nem kívánt házasság elől, s elindul, hogy felkutassa azt a Hétpettyes lovagot, akit szabadítóként emlegetnek a leigázottak'. Eddig nagyon is valóságos a történet. Hogy a manóhercegnőből Hold-anyó segítségével Hépettyes lovag lesz, hogy legyőzi varázskardja segítségével a manók hadseregét, s megfutamítja Galócát, mindez már a mesék kiszámíthatatlan, de mindig humánus és optimista törvényszerűségei szerint történik. Persze, mindez nem ilyen egyszerű. Nem is lenne igazi mese a mese, ha nem volna átszőve izgalmas fordulatokkal, amelyek — ha átmenetileg nem is — végül mindig a rokonszenves hős győzelmével végződnek. Ez hát Cser Gábor egyszerű, kedves meséjének1 története. Ügy is folytathatnánk: hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy békéscsabai színház, amely országszerte méltó hírnevet szerzett gyermekelőadásaival. Aztán volt egy Magyar Televízió, amely rádöbbent, hogy bizony túl sok jó gyermekműsorral nem büszkélkedhet, s ezért elhatározta, hogy kooperál, azaz együttműködik a színházakkal. Az országban ugyan egyetlen, kizárólag gyermekszínházi feladatokat ellátó társulat létezik, de a vidéki színházak többsége nem feledkezik meg a kicsinyekről. Nemcsak szívjóságból teszik1 ezt, hisz jövendő létükhöz nélkülözhetetlen egy új, színházba járó generáció „kinevelése”. A békéscsabai színház sok éves munkával elérte, hogy állandó gyermekközönsége van, amely talán hűségesebb, hálásabb is a felnőtteknél. A mesékben oly gyakori véletlen tehát nemigen játszhatott szerepet a televízió választásában. És úgy tűnik, ez a választás mindkét félnek hasznos. A színháznak egyrészt azért, mert a gyermekek nyelvét értő, s egyben a látványosságra törekvés természetes televíziós igényét magukkal hozó, kiváló szakemberek állították színre a darabot, másrészt, mert az együttműködés nemcsak1 szakmai, de tágabb anyagi lehetőségeket biztosított. A televízió haszna azonkívül, hogy jó műsorlehetőséget kapott, a közönséggel való közvetlen kapcsolat megteremtése, épp az, amelyet a tévés produkciókból a legtöbbször hiányolnak a nézők. A március harmadiki bemutató alapján egyértelműen állítható, hogy a közös munka meghozta gyümölcsét, a sikert. Amelyet nehéz elérni, bár összetevőit könnyű felsorolni A jó alapanyag, Cser Gábor darabjában adott volt. Persze, ez még csak a lehetőség hordozója. A vértelen rendező egy jó történetet is unalmasan állíthat színpadra. Kat- kics Ilona érdemes művész azonban éles szemmel és kifinomult érzékkel fedezte fel a kibontásra, a továbbjátszásra érdemes meseelemeket. Ráérzett az állati tulajdonságokat az emberi jellemek sajátosságaival ötvöző figurák lényegére, s erre kiválóan rá tudta vezetni a színészeket is. Ismerve a gyermeki figyelem tűrőképességét. unatkozásra sohasem hagyott időt. i Kiemelésre érdemesek még a szemkápráztató díszletek, és a rendkívül ötletes jelmezek. A díszlet-jelmeztervező Gyarmathy Ágnes Munkácsy-díjas vendégművész, a rendező egyenrangú partnereként dolgozott, s ez kifejezetten hasznára vált a produkciónak. Nem csupán megértette a rendezői elképzelés lényegét, hanem kiváló ötleteivel gazdagította, színesítette azt. Látványosság számban ment egy-egy színpadkép, s nem akadt olyan szereplő, akinek jelmezét ne csodálta volna meg a közönség. Tobzódtak a színek a színpadon, vetekedve a természet festőműhelyével. Szebb volt ez a mesevilág minden valóságnál, s az illúziót csak fokozta a zene. Gyárfás Endre szép verseihez Madarász Iván szerzett érdekes zenét, s ő volt egyúttal Holpert Jánossal együtt az előadás zenei vezetője is. Erdélyi Hajnalka változatos koreográfiája szerves része volt az előadásnak, és fokozta a látványosságot. A dramatizálás nem könnyű munkáját Békés József végezte. Valódi alkotóközösség alakult ki a mesejáték próbáin, legalábbis ezt mutatja a végeredmény. Olyasfajta közösség, ahol mindenki hamar megérti, mi a feladata, mert szereti ezt a feladatot. Mindez nagyon érződött a színészi kollektíva munkáján. A cím- és kulcsszereplő, Kővári Judit igazi, kedves mesefigurává lényegült, akit nem lehetett nem megszeretni. Izgalmas, mozgékony alkata, gyönyörű hangja alkalmassá tette a kapott szerep színvonalas megformálására. Épp annyit nvújtott. amennyire szükség volt. figyelembe véve a gverekközönség elvárásait. Székely Tamás „Bamamakk király”-a nem tűnt olyan félelmetesnek, olyan gonosznak, mint ahogy vártuk. Inkább kedélyes, hepciáskodó öregúr volt az első felvonásban, még akkor is, amikor fenyegetőzött. Valahogy nem éreztük igazi ellenségnek. Kárpáti Tibor hihetően formálta meg a ravasz, hajlongó Galagonya udvarmester ellenszenves szerepét. Remek választás volt Szép- laky Endre, aki Galócaként igazi felfújt hólyagot személyesített meg. Imre István a roknoszenves, ám állandóan harciaskodó Vasfullánk alakját humorral, játékosan formálta meg. Szentirmay Éva „Hold-anyó”, Horányi László a „Légy”, Vennes Emmy „Bíborpille” és Csiszár Nándor „Áfonya” hű megformálásával járult hozzá a csapatmunka sikeréhez. Mert valódi csapatmunka volt ez, amelyben az egyének nem kiemelkedő, de egyenletes, jó teljesítményeket nyújtottak, maradandó élményt szerezve a közönségnek. Gubucz Katalin Boróka (Kővári Judit) és Vasfullánk (Imre István) találko- rása Fotó: Demény Gyula Tavaszköszöntő Eleken A keddi időjárásra még a legnagyobb jóakarattal sem lehetett azt mondani, hogy tavaszi: jeges szél fújt és esett az eső. Mindez nem zavarta azt a félszáz fiatalt, akik az évszázados hagyomány szerint éppen ezen a napon kergették ki a sok- nemzetiségű községből a telet, és köszöntötték g megújulást hozó tavaszt. A maszkák serege előtt három fekete álarcos lovas pattogtatott a karikással. A magyar történelem egy-egy korszakát, a népi misztikum világát megtestesítő,. groteszk és bohókás alakok némán (!), a felvonulás útvonalán összegyűlt elekiek riogatása közepette adták tud- tul, hogy „jő a tavasz, menekül a tél..S aki a kezdetben szíves, majd egyre határozottábbá váló, de mindvégig tréfás adakozásnak nem tett eleget, az nem csodálkozott, hogy nyomban megseprűzték. De aki igen, az elől az Ördög és a Halál söprögette el a sarat. A mókás és színes, látx>á- nyos eleki felvonulást több évi szünet után rendezték meg a helyi művelődési ház nemzetiségi klubjai. S ha a maszkák seregének ígérete bexmlik, akkor hamarosan itt a tavasz ... (ni) Gá| Edit képösszeállitása MDI MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Energiatakarékosság — de hogyan? 8.37: Történelmi operákból. 9.33: Sírjunk, ríjunk ... 10.05: Leporelló. 10.35: Fekete kő. 10.40: Karai József kórusműveiből. 11.00: Gondolat. 11.45: Keringők fúvószenekarra. 12.35: Hétvégi panoráma. 13.54: Hidas Frigyes—Gál Zsuzsa: Az emberiségért. 11.06: Magyar szerzők kamarazenéjéből. 14.44: Magyarán szólva . .. 15.10: Hilde Zadek operaáriákat énekel. 16.05: Márciusi front. 16.35: Orosz Júlia és Melis György operettdalokat énekel. 17.10: Balogh Albert népi zenekara játszik. 17.50: Láttuk, hallottuk. 19.15: Világhírű zongoraművészek. 20.19: Hallgassuk együtt. 21.10: Külföldről érkezett 21.30: Répáshuta télen. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: A Svájci fesztiválzenekar hangversenye a luzerni fesztiválon. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Népdalkórusok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Zenés játékokból. 9.26: Munkaerő-gazdálkodás és érdekvédelem. 9.41: Ghánái népzene. 10.00: Zenedélelőtt. II. 45: Tánczenei koktél. 12.33: Édes anyanyelvűnk. 12.38: Nótamuzsika. 13.15: A Gyermekrádió új zenei felvételeiből. 13.30: A zene titka. 14.00: Kettőtől ötig . . . 17.00: Nem tudom a leckét! 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Márssal társalkodó Murányi Vénusz. 19.03: Újdonságainkból — külföldi táncdalok. 19.36: Nem mondhatom el sen- kinek ... 22.05: örökzöld dallamok. 23.15: A cigánybáró. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Romantikus zene. 10.30: Jan Peerce operaáriákat énekel. 11.05: Kamarazene. 12.13: A Hamburgi Rádió szimfonikus zenekarának hangversenye. 13.54: Szőnyi Erzsébet népdalfeldolgozásaiból. 14.14: összecsavart zászló. Magyar költők József Attiláról. 15.06: Oj operalemezeinkből. 16.50: Oláh Gábor: Két ló beszélget. 17.00: Délutáni hangverseny. 18.00: Tip-top parádé. 18.30: Rádióhangversenyekről. 19.05: Iskolarádió. 19.36: Találkozásaim. 20.30 : 2000 felé ... f 21.05: Fenntartott hely a-, elmúlt hetek legsikeresebb műsorai számára. 22.57: Zenei panoráma. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00 : Hírek. 17.05: Délutáni minikoktél. 17.20: Grafikon. 17.50: Pár perc dzsessz a február 28—i szolnoki rádiós dzsesszhétvége műsorából. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Nótakedvelőknek. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, műsorelőzetes. BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna. 8.05: Iskolatévé. Fizika. (Ált. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 9.05: Orosz nyelv. (Ált. isk. 6. oszt) 10.05: Fizika. (Alt. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 10.35: Környezetismeret. (Alt. isk. 2. oszt.) 14.15: Iskolatévé. Környezetismeret. (ism.) 14.30: Orosz nyelv, (ism.) 14.55: Fizika. (Ált. isk. 7. oszt.) (ism., f.-f.) 15.30: Fizika. (Alt. isk. 8. oszt.) (ism., f.-f.) 16.00: A látás hatalma. (ism.) 16.20: Hírek, (f.-f.) 16,25: Pintér József: Egy óra múlva itt vagyok. (ism., f.-f.) 17.25: Keresztkérdés. 17.55: Reklám, (f.-f.) 18.00: Ablak, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Delta, (f.-f.) 20.25: Horváték. Tévéjáték Csáth Géza drámájából. 21.40: Monitor. Dél panasza. 22.30: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.00: Bp. Spartacus—Sportist Kremikovci. KEK női kézilabda-mérkőzés. (f.-f.) A szünetben:' Reklám, (f.-f.) 19.05: Kapcsolatok. Szovjet rövidfilm. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Műkorcsolya világbajnokság. Férfi szabadon választott gyakorlatok. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Állj meg és kiálts! Portréfilm Palasovszky Ödönről, (ism., f.-f.) 21.55: A bábu. Lengyel filmsorozat. BUKAREST 15.05: Románia—Brazília teniszmérkőzés. 16.30: Német nyelvű adás. 18.20: Steaua Bucuresü—Dukla Prága férfi kézilabdamérkőzés. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Jogi tanácsok. 20.00: Az ügyvéd. Csehszlovák játékfilm. 22.10: Tv-híradó. BELGRÁD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű” tv-napló. 17.45: A mi költőink. 18.15: Slágerlista helyett. 18.45: Radoje Domanovic történetei: Ünnepnapok. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Szerelmi játékok. 21.45: Az ember egyetlen élete. 22.30: Műtermi zene — komoly zenei műsor. 23.00: Hét tv-nap. n. MŰSOR 16.45: Hartford: műkorcsolyázó VB, férfiak, szabadon választott gyakorlatok. 18.45: Tudomány. Párbeszéd a román szociológusokkal. 19.15: Ma este. 20.00: Esküdtszék: Tanítás vagy kínzás. 20.45: Huszonnégy óra. 21.10: Népi muzsika. 21.40: A szív kultúrája. SZÍWHÁZ SZERELEM Békéscsabán 18 órakor. Bérlet- szünet. (A nemzetközi nőnap alkalmából.) MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Hu- lot úr közlekedik, 6 és 8 órakor: S. O. S. Concorde. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: A csillagszemű, 7 órakor: Az első kísértés. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: A svéd, akinek nyoma veszett, 4 órakor: Keresztül a nagy vízválasztón, 6 és 8 órakor: A svéd, akinek nyoma veszett. Békéscsabai Terv: Az acélváros titka. Gyulai Erkel: Vágta. Gyulai Petőfi: 3 órakor: A cárlány és a hét dalia, 5 és 7 órakor: Psy- ché I. rész. Orosházi Béke: Boldog születésnapot, Marylin. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Severino, fél 7 órakor: Csillagok háborúja I., n. rész. Szarvasi Táncsics: Pofonok völgye, avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni.
