Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-31 / 76. szám
1981. március 31., kedd o Hogyan tervez a MEZŐGÉP? Nem kevés fejtörést okoz a vállalatoknak a közéDtávú tervek elkészítése, hiszen az eddigitől eltérő, sok úi elemet tartalmazó metodika alapján kell céljaikat meghatározniuk. A termelés növelését nem csupán a kapacitás, a rendelkezésre álló munkaerőforrás figyelembevételével, hanem elsősorban a piaci helyzet vizsgálata alapján kell megtervezni. Éppen ezért előtérbe került, meghatározóvá vált a marketing munka. Viszonylag könnyebb helyzetben vannak azok a nagy- vállalatok, amelyeknek előzetes tervprognózist kellett készíteniük. Így már némi tapasztalatot szereztek ebben a munkában. Megyénkben egyik ilyen vállalat a MEZŐGÉP. A közgazdasági főosztály vezetőjével, Puskás Ernővel, a tervről, az elkövetkezendő öt esztendő elképzeléseiről beszélgettünk. — A tervprognózis elkészítését Önöknél is mélyreható piackutatás előzte meg. Mi volt a munka eredménye, hogyan alakulnak a piaci feltételek a jövőben? — A legfontosabb, amit megállapítottunk, hogy növelni kell a marketingmunka szerepét, döntő hangsúlyt kell kapnia a vállalati stratégiában, gazdaságpolitikában. Csak a marketingpolitika következetes, gyakorlati alkalmazásával számíthatunk nagyobb piaci sikerekre. Ennek keretében változtatunk kereskedelempolitikánkon, nagyobb jelentősége lesz a gyártmány- és gyártásfejlesztésnek, a költségszemléletű gazdálkodásnak és a szervezésfejlesztésnek. így, a kereslethez alkalmazkodva, tudjuk növelni mind a belföldi, mind a külföldi értékesítést. — A népgazdasági terv nagy arányú tőkés export- növelést irányzott elő. Mennyire tudnak megfelelni ennek a követelménynek? berendezéseket szállítanak a gyárból a Szovjetunió és a többi szocialista ország piacaira. „Integrációs ipar” ez — magyarázzák. A KGST egységes számítógéprendszere ma elképzelhetetlen a bolgár számítógépek, központi processzorok. memóriaegységek és más alkatrészek nélkül. Ám a bolgár elektronika sem indulhatott volna fejlődésnek a szocialista országok segítsége nélkül. A szófiai gyár fiatal üzem: az igazgató harmincöt körül lehet, hasonló korú a főmérnök, s a többi műszaki vezető. Az összeszerelést végző munkások többsége fiatal asszony és lány — könnyű, finom kezek kellenek a bonyolult szerkezetek összeállításához. „A gyár azonban önmagában mit sem érne — figyelmeztet kísérőm, s a szomszédos épületre mutat —, az ott az IZOT tröszt kutatóintézete.” A modern elektronika e bulgáriai központjában kutatók és termelők egymás szomszédságában, közös munkával állítják elő új, magas színvonalú termékeiket. , ★ Az elektronika csak egy az iparágak közül, igaz, a leg- dinamikusabbak közé tartozik. Hasonlóan fontos Bulgária számára a gépgyártás, a járműipar, a hajóépítés is. Mindez természetesen energiát követel, és nem is keveset. Bulgária — a szocia— Vállalatunk a Claas és a Hesston cégekkel áll kooperációs kapcsolatban. Tavaly termelésünk 10—12 százaléka került nyugati piacra. A jövőben — gyártmányfejlesztés eredményeként — mintegy háromszorosára növeljük a Claas cégnek szállított mennyiséget. Próbálunk a fejlődő országok piacára is betömi, de itt termékeink jellegénél fogva, nehézségeink vannak. Adaptereinket ugyanis csak alapgéppel együtt (ami lehet szocialista, vagy tőkés) tudjuk eladni, erre vonatkozóan azonban — bár tárgyalások folynak — nem született megegyezés. összességében körülbelül másfélszeresére tudjuk emelni a tőkés exportot. — A gyártmányfejlesztésen túl milyen eszközökkel tervezik erősíteni a vállalat piaci helyzetét? — Magasszintű szolgáltatással, az ehhez szükséges műszaki bázis kiépítésével. Gondolok itt szervizhálózatra, szakemberképzésre, vevő- szolgálatra, új értékesítési forma bevezetésére, konszignációs raktárak telepítésére. — Milyen új termékek kerülnek piacra a tervidőszakban? — A KGST-célprogram keretében a fő profillal összefüggő, de más jellegű, nem a betakarításhoz, hanem a termeléshez, illetve a betakarítást követő munkálatokhoz kapcsolódó adapterkiegészítő berendezésekkel bővítjük profilunkat. Ezek a gépek túlnyomórészt a szocialista országokba kerülnek. Ide irányuló exportunk körülbelül 60 százalékkal emelkedik az elkövetkező öt esztendőben. — Mi a helyzet a belföldi piacon? — A hazai piacon a nép- gazdasági terv célkitűzésélista országok többségéhez hasonlóan — a Szovjetuniótól kapja a szükséges kőolaj és földgáz túlnyomó részét. Az ország nem rendelkezik számottevő szénhidrogénkészlettel (bár az utóbbi években ígéretes kutatásokat folytattak a Fekete-tenger kontinentális talapzatában!). így a fejlődésnek két útját látják. Először is arra törekednek, hogy az ország területén nagy mennyiségben található, alacsony fűtőértékű barnaszénkészletet feltárják, és hasznosítsák az erőművekben. A tervek szerint például az évtized végére szenet ad a dobrudzsai medence első bányája. A másik út az atomé. Már ma áramot termel a Duna-parti Kozlodujnál épült erőmű, s 1985-re atomenergia biztosítja az ország villamosáram- szükségletének 30 százalékát. nek megfelelően az importhelyettesítő termékek értékesítését növeljük. Ezek a szántóföldi és fólia alatti kertészeti gépek, az erdészeti gépek, a melléktermék hasznosítását előkészítő gépek. Belföldi eladásainkat, többcsatornás értékesítési rendszerre áttérve, 10 százalékkal kívánjuk növelni. — Milyen információkra támaszkodtak a tervkészítés folyamán? — A vállalat belső információs rendszerére, a tröszti információkra, piaci prognózisokra. Megkérdeztük a legnagyobb belföldi forgalmazóinkat, az Agrotrösztöt és a MEGÉV-et. Nagyon kevés információnk volt az árprognózisra vonatkozóan, ezért tervünkben az árra, a pénzügyekre, a szabályozásra vonatkozó részeket változó elemként tekintjük, taktikai elemeknek, amelyeket a mindenkori feltételeknek megfelelően rugalmasan változtatunk. — A tervidőszakban a gépipar növekedési ütemének meg kell haladnia az ipar növekedési ütemét. Milyen növekedési ütemet irányoz elő a MEZŐGÉP? — Folyóáron, 5,9 százalékos növekedéssel számolunk, ezen belül az első években mérsékeltebb, 3-4 százalékos lesz a növekedés. — Milyen módszereket használnak a fogyasztók megnyerésére? — Kiállításokat szervezünk, prospektusokat nyomatunk, élünk a reklámeszközeivel. Emellett ott vagyunk minden nagyobb vásáron külföldön és belföldön egyaránt. Szatmári Ilona A század végére ez az arány 50 százalékos lesz. ★ Az eterai vízimalomtól hosszú út vezetett a kozlo- duji atomerőműig. Évtizedek alatt évszázados utat tett meg az új, a szocialista Bulgária. A tervek továbbra is merészek: a testvérország a világgazdasági recesszió éveiben is továbbfejleszti iparát. A kongresszusi irányelvek szerint a most kezdődő nyolcadik ötéves tervidőszakban az ipari termelés 30—35 százalékkal növekedik majd. A Bolgár Kommunista Párt Közportti Bizottságának dokumentuma a mennyiségi növekedés mellett a minőség javítására, a tudományos eredmények fokozott hasznosítására helyezi a hangsúlyt. A cél tehát a termelékenység növelése. Tájékoztató a MÉM-ben Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek több száz istálló és állattelep rekonstrukcióját készítik elő; a tervező irodák sorra adják át a terveket a megrendelőknek. Általános tapasztalat: mindenekelőtt a költség- takarékos módszerek bevezetésében várható előrelépés — erről tájékoztatták a MÉM-ben az MTI munkatársát. Üj telep építését az idén csak egyetlen helyen, a Veszprém megyei vaszari Hunyadi Termelőszövetkezetben tervezik, a többi gazdaságban a meglevő létesítmények átalakításától remélik a tejtermelés növelését. Mindenekelőtt a műszaki berendezések felújításától várják az eredményeket. Az építészeti megoldások igen változatosak. Alapvető követelmény, hogy a korábbinál természetesebb körülmények között tartják majd az állatokat. A tehénállomány jó része az eddigi zárt, fűtött és gépi szellőztetésű istállókból átvonul majd a nyitható oldalfelületű, lényegesen szellősebb létesítményekbe. A rekonstrukciót a gazdaságok állami támogatással valósítják meg. Megérkezett a gyapjúnyíró brigád Szeghalomra, ahol az ál" lami gazdaság birkáit szabadítják meg rövid idő alatt nehéz „gúnyájuktól” Fotó: Veress Erzsi Termálvíz, nap, szél Energiatakarékos módszerek a mezőgazdaságban Az energiaárak gyors emelkedése az utóbbi években jelentős hatást gyakorolt gazdasági életünkre. Felgyorsultak az extenzív fejlődésre jellemző folyamatok. Fokozottabban került előtérbe a gazdaságosság, hatékonyság, választékbővítés. Ezzel egy időben, és elsősorban az előbb már említett energiaárak robbanásszerű emelkedése miatt, a gazdaság szinte valamennyi területén szigorú takarékossági intézkedéseket léptettek életbe. Ez jellemzi egyébként a mezőgazdasági üzemekben folyó termelést is. Az energiaárak növekedése ugyanis jelentős mértékben megdrágította a termelést. A mezőgazdaságban az összes költség mintegy 15—20 százalékát az energiaköltségek teszik ki. Érthető tehát, hogy az utóbbi időben egyre nagyobb figyelem kíséri a népgazdaság ezen ágazatában is az energiagazdálkodást. Egyre többen teszik fel a kérdést, hogyan lehetne hatásosabbá tenni ezt a tevékenységet. Mely területeken lehet csökkenteni az energia felhasználását, milyen új módszerek elterjesztésével lenne célszerű csökkenteni az igen magas költségeket? Az utóbbi években — a villamos energiát nem számolva — gyors ütpmben nőtt a folyékony energia, a benzin, a gázolaj, a fűtőolaj felhasználása. Ezzel párhuzamosan szinte változatlan maradt a fa, a szén és a koksz, vagyis a szilárd tüzelőanyagok iránti kereslet. Mindez egyfajta folyamatról árulkodik, amely nem éppen kedvező irányban fejlődött. Mentségül csupán az szolgál, hogy például a fűtőolajat felhasználó berendezések építésének fénykorában még nem érződtek az áremelkedés hatásai. Ma már azt teszik vizsgálat tárgyává, hogy népgazdasági szempontból az energiafelhasználást milyen irányba célszerű terelni. Mivel hazánk igen kevés benzint, gázolajat, fűtőolajat állít elő, ráadásul erdőkben is szegény, ezért az energiafelhasználás iránya az eddigivel éppen ellentétes kell hogy legyen. De milyen lehetőség kínálkozik például á folyékony tüzelőanyagok kiváltására? A kérdést vizsgálók megyénkben is egyre inkább a geotermikus energia, vagyis a termálvíz felhasználását javasolják. Nem csak azért, mert vidékünk igen gazdag ilyen energiában, hanem azért is, mert ezzel jelentős importot takaríthat meg az ország. Sokan erre azt válaszolják: a termálkutak fúrása már önmagában is igen költséges, nem beszélve a hasznosítást szolgáló további beruházásokról. Mi is a helyzet tehát valójában? A megyében mintegy 300 olyan meddő olajfúrás található, amelyek egy részéből, kis befektetéssel 80—90 fokos víz nyerhető. így tehát a kételyek egy része már el is oszlott. A termálvizek hasznosítására ma már nagyon sok élő példát találhatunk. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy ilyen szempontból több megye, így Csong- rád is, vagy 10—15 évvel megelőzi Békést. Az ott szerzett ismeretek megköny- nyítik a termálvíz hasznosítására vállalkozó mezőgazda- sági üzemek dolgát. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy jelentősebb beruházások nélkül is alkalmazható ez az „új” energiaforrás. A termálvizet fóliaházak, létesítmények, beleértve az állattartó telepeket is, fűtésére és termények szárítására veszik igénybe. Békés megyében hét mezőgazdasági üzem használ fel geotermikus energiát. így többek között Tótkomlóson, Nagybán- hegyesen, Endrődön, Dévavá- nyán és Orosházán. Termálvíz azonban nem fakad mindenütt, és természetesen azt sem képzelhetjük, hogy ez az ésszerű energiafelhasználás egyetlen módja. Ha csak azt vesszük számításba, hogy Békés megyében az elmúlt másfél évtizedben 80 szemestermény- és lucernaszárító berendezés épült, amelyek egyébként óriási mennyiségű folyékony ' energiát emésztenek fel, akkor már azt is számításba kell vennünk, hogy ezek működésüket egyik napról a másikra nem szüntethetik meg. Egyrészt tehát olyan energiaforrást kell keresni, amellyel olcsóbbá válik a szárítók üzemeltetése, másrészt fokozatosan célszerű áttérni más energiatakarékos szárítási módszerre. Az utóbbi időben több helyen tértek át a fűtőolajról pakuratüzelésre. E módszer terjedésének azonban útját állja, hogy az ország pakurából csak kisebb mennyiséget tud a gazdaságok rendelkezésére bocsátani. Ez a módszer tehát még akkor sem terjedhetne tovább, ha a pakura jóval olcsóbb, mint a fűtőolaj. Az ugyancsak gazdaságosabb gáztüzelés elterjedésének is a szűk lehetőségek szabnak határt. A termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban eddig igen kevés szó esett a melléktermék-tüzelésű kazánok alkalmazásáról. Igaz, ezzel kapcsolatosan több országos jelentőségű bemutatót rendeztek már, de végül is a bemutatott kazánok gyártására nem akadt vállalkozó, így az energiatakarékos törekvéseknek a berendezések hiánya is határt szab. Békés megyében ma egy helyen, a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezetben használnak fel hulladékot, gyümölcsfanyesedéket fűtésre. A gazdaságoknak így nincs más választásuk, mint hogy olajat használjanak fel a szárítók üzemeltetéséhez, vagy áttérjenek az energia- takarékos, nedves termény tárolására, a szellőzőpados szárításra. Annál is inkább, mert a szakemberek szerint több szempontból is ez a jövő tárolási-szárítási módja. Az elmúlt évben már több helyen kísérleteztek ilyen módon 25—30 százalékos nedvességtartalom mellett, fólia alatti tárolással. Az elkövetkezendő években arra lehet számítani, hogy a szellőzőpados szárítást és ned- vesszemtárolást egyre több helyen vezetik be. (Természetesen ehhez a takarmányozás egész technológiáját is meg kell változtatni!) Sokat segíthetnek az új, rövidebb tenyészidejű fajták, sőt, a szél- és napenergia alkalmazása sem elképzelhetetlen. Kepenyes János A kozloduji atomerőmű harmadik reaktorához tartozó generátoregység (Fotó: MTI Külföldi Képszolgálat — KS)
