Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-26 / 72. szám
NÉPÚJSÁG 1981. március 26., csütörtök Tanyai tanulók megváltozott környezete és körülményei Békéscsabán Már az 1954. évi februári közoktatás-politikai párt- határozat irányt mutatott az összevont osztályokból alakított tanulócsoportok felszámolására, a körzetesítési tervek elkészítésére, és azok megvalósítására. Ennek megfelelően Békéscsabán is elkezdődött az ilyen irányú tervező, szervező tevékenység. Az igazsághoz azonban hozzátartozik az is, hogy ezekben az években (1960-ban) csak a tervezés szintjéig jutottunk el. Ennek legfőbb oka az volt, hogy városunk külterülete szétszórt „tanyavilág”-ból állt. Nagy volt a tanyai iskolák tradíciója, erős volt a tanyai parasztember kötődése az iskolához, mint — sokáig — a* egyetlen „kultúr- centrum”-hoz. Az a környék is nehezen, hosszú viták után vált meg csak az iskolától, amely a felszabadulás után kapott iskolát. A televízió műsora elé Woyzeck világszerte Városunk tanyai iskoláiban az 1960-as évektől indult meg az iskolák természetes elnéptelenedése. Ennek egyik oka, hogy már ezekben az években kezdett csökkenni a gyermekszületések száma. Tapasztalatom szerint azóta a 2—3, esetleg 4 gyermekes családok az általánosak. Diákotthonunk lakói közül (120 fő) egyetlen egy család van, amelyben 8 gyermeket számlálnak. A tanyai iskolák elnéptelenedésének egy másik oka, hogy erre az időszakra esik városunk dinamikus fejlődésének kezdete, s ezen belül is a lakásépítés nagyobb üteme. Ilyen és esetleg más természetű okok (a szülők egy része felismerte a városi osztott tanulócsoportú iskolák előnyeit is) következtében a hatvanas évek elejére, közvetlen a diákotthon létesítésének kezdetére, 9 összevont tanuló- csoportban alig több mint 100 gyermek tanult, nem éppen korszerű környezetben és körülmények között. Ilyen előzmények után 1975 tavaszán ült össze városunk tanácsa és határozatot hozott — egyebek között — az általános iskolai diákotthon azonnali (1975. augusztus 31-ig) megszervezésére, és épületének 1977 augusztus 31-ig történő megépítésére. Két teljes tanévet az Achim L. András szlovák nemzetiségi kollégiumban töltöttünk. Az engedélyezett felvételi létszámunk 110 volt, ennek ellenére, alig több, mint 80 tanuló jelentkezett csak. A szülők körében nagy volt még akkor a bizalmatlanság, itt-ott még ellenállást is tapasztaltunk. Amikor — 1977 szeptemberében — tanulóinkkal együtt- birtokba vettük az új diákotthont, már több mint 120 gyermek szülője kérte gyermeke diákotthoni elhelyezését. Az új, 120 személyes diákotthon modern, minden igényt kielégítő épülete második otthont nyújt tanulóinknak. ötágyas hálószobák, hideg-meleg vízzel ellátott mosdók és fürdők állnak tanulóink rendelkezésére. A hat, jól felszerelt tanulószoba a nyugodt délutáni tanulást biztosítja. A kilenc televízió, a kiskönyvtár, a játszótér és bitumenes kézilabdapálya, a szabad idő hasznos eltöltését segíti. A tágas, ízlésesen berendezett étterem a napi ötszöri (bőséges) étkezést szolgálja. Mindmind olyan környezeti tényezők, amelyek jótékonyan hatnak tanulóink személyiségformálására, különösen ha azt is figyelembe vesszük, hogy milyen környezetből érkeztek. Mindenki tudja és elismeri — különösen azok, akik tanyán éltek, vagy tanítottak —, hogy hihetetlen sokat fejlődtek általában a tanyai életkörülmények a 35—40 évvel ezelőtti viszonyokhoz képest. Különösen a villamosítás lendített sokat a fejlődésen. Mégsem mondható el, hogy teljesen megszűnt a tanya, a falu és a város közötti különbség. Tanulóink jelentő^ része olyan tanyáról jött, melyben nem világít villany. A tanya még a műúttól is 3—4, rosz- szabb esetben 5—6 kilométerre van. Általában egy szoba van az épületben, s ezt öten-hatan vagy még ennél is többen lakják. Számottevő az elhanyagolt, rossz állapotban levő épület, miután előbb-utóbb szanálásra kerül. Több helyen az ivóvízellátás sem kielégítő. A csabai tanyavilágra jellemző szerte- szórtság a közlekedést, az emberek érintkezését is nehezíti. Mindahány olyan probléma, környezetbeli hiányosság. amely a tanyán élő emberek, de különösen a gyermekek művelődését, mindennapi életét károsan befolyásolja. A tanyai tanulók diákotthona nemcsak környezetük tekintetében hozott alapvető változásokat, hanem a tanulási, kulturálódási körülmények is messzemenően javultak. A diákotthoni körülmények jótékonyan hatnak a tanulmányi eredmények javulására is. Gyermekeink a városi iskolák tanulmányi átlagát elérték, ötéves működésünk óta alig volt bukott tanuló, ezzel is nagymértékben hozzájárultunk a tankötelezettségi törvény előírásainak. öt év alatt mintegy 50 tanuló végezte el az általános iskola 8. osztályát. Legnagyobb örömünkre mindnyájan továbbtanulnak: 20— 25 százalékuk középiskolában, 75—80 százalékuk szakmunkásképző intézetben. Tekintettel arra, hogy tanulóink 85—90 százaléka paraszti családból származik, azt gondolhatnánk, hogy a gyermekek zöme mezőgazda- sági jellegű pályák felé irányul. Ellenkező a helyzet: alig van olyan tanuló, aki a paraszti munkát választja. A tanulmányi munkában bekövetkezett pozitív változások mellett a kulturálódás, a művelődés területén is tág lehetőségek nyíltak. A megyeszékhely adta ilyen jellegű feltételeket gyermekeink ki is használják. Mindezek a művelődési tényezők tanulóink személyiségformálásának és neveltségi szintjének meghatározói. Érdemes utalnunk arra is. hogy a gyerekek szüleinek milyen összeget kell téríteni azért a szolgáltatásért, ellátásért, felügyeletért, amit gyermeke kap nyolc éven át a megváltozott környezetben és körülmények között. A diákotthon tanulóinak havi térítési átlaga 240 forint. Azt egyszeri hallás után az olvasó is megállapíthatja, hogy ez szociális juttatás a szülő részére az államtól, a társadalomtól. (Még a napi két liter tej árát sem éri el!) A fentiek — gondolom — fényesen bizonyítják, hogy oktatási rendszerünknek az általános iskolai diákotthonok olyan új intézményei, melyek nagyszerűen illeszkednek bele oktatási hálózatunkba, és kiválóan szolgálják legdrágább kincsünk: a gyermekek érdekeit. Gajdács Pál igazgató Alig huszonnégy évet élt, mégis olyan felfedezésekre tett szert, amelyekre legtöbbször sok évtizedes munka és tapasztalat együttvéve sem elég. Meglepő, milyen jól ismert fel társadalmi összefüggéseket, túlszárnyalva liberális és utópista szocialista kortársait — Kari Marx előtt. Mindössze két drámát, egy vígjátékot írt, egy töredékben maradt elbeszélést hagyott ránk, deeny- nyivel is biztosította helyét a realizmus mesterei, a világ- irodalom remekei között. Művészete — akárcsak világképe — annyira modern, hogy csak jóval halála után értették meg, értékelhették, úgy a század végétől kezdve, fia többet élhetett volna ez a kivételes tehetség, talán nemcsak Goethe és Schiller jelentenék a német klasszika csúcspontját, s nem Shakespeare egymaga a drámát. Joggal említhetnénk még egy nevet: Georg Büchner. — Orvosi és természettudományos tanulmányai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy kora társadalmi ellentmondásait értse és minősítse. Az ellenzéki mozgalom balszárnyához Strasbourg- ban csatlakozott, 1834-ben titkos politikai szervezetet alapított, s kiáltványt jelentetett meg, ami mélységes • radikalizmusa miatt igencsak „finomításra” szorult. Reformok helyett népi forradalmat akart a nyomor megszüntetésére, s követelésének erőteljes hangot adott: Békét a kunyhóknak, háborút a palotáknak!” Válaszképp a társaság tagjait letartóztatták, Büchnernek siT került Svájcba menekülnie, s haláláig a zürichi egyetemen tanított. Megdöbbentően újnak és merésznek bizonyult az a meggyőződése, hogy nem az eszme és szépség, hanem csakis a népi forradalom válthatja meg a világot. Csillapíthatatlan igazság- és igazságosságszomja sok hívet magával ragadott. „A szegények és a gazdagok közötti viszony az egyetlen forradalmi elem a világon; egyedül az éhség válhat a szabadság istennőjévé.” Materializmuson alapuló világnézet ez a javából. Felismerés, hogy az anyagi szükséglet kielégítése az elsődleges. Az embernek legelőször ennie kell, ahogyan később Marx is fogalmazott, utána jöhet minden egyéb. A társadalmi átalakulás célja tehát nem lehet más, mint a nyomor megszüntetése, s ez kizárólag a gazdagok uralmának erőszakkal való megdöntése után valósítható meg. De Büchner féktelen szenvedélye sajnos fatalizmussal párosult. Bár látta a baj okát és a változás szükségességét, nem hitt az ember erejében, tehetetlennek bélyegezte az egyént társadalmi szerepével, osztályhelyzete meghatározottságával szemben. „Az egyén csupán hab a hullám tetején, a nagyság puszta véletlen, a géniusz uralma bábjáték, nevetséges küzdelem egy vastörvény ellen; a legtöbb az, hogy megismerjük azt, uralkodni fölötte lehetetlen.. Ebben a szellemben alkotta műveit. Sem Danton, sem Woyzeck, sem Lenz nem képes uralkodni a vastörvény fölött. A ma este a televízió második műsorában bemutatásra kerülő Woy- zeck-dráma cselekményét megtörtént eset, egyszerű féltékenységi tragédia szolgáltatta. A katonaborbély és kedvese, Marie boldogan éltek — egy darabig. Szegénységüket azonban nem sokáig feledtethette a szerelem. A gazdag tamburmajornak megtetszett .a nő, a nőnek pedig a drága ajándék, a csábítás, felcsillant előtte a könnyebb, gondtalanabb élet reménye. A borbély megölte a hűtlen asszonyt, majd vízbe fojtotta magát. Üj dráma született Georg Büchner darabjával; majdnem mondhatnánk úgy is, hogy megszületett az új dráma. Főhőse társadalmi helyzetét tekintve meghatározott, proletár, korábban alig ábrázolt osztály képviselője. Alakja és tragédiája pontosan szociális determináltsá- gából adódik. Szegény, ezért szerencsétlen. Legszemélyesebb ügyében gyalázzák meg, egyetlen kincsét rabolják el, megfosztják erkölcsétől, emberi mivoltától. Büchner tétele leegyszerűsítve így hangzik: nem lehet jó, aki éhezik. Vagyis: erkölcs és minden további erény az anyagi jóléttől függ; könnyű annak tisztességesnek maradni, akinek tele a hasa. Ám az éhező mit tehet? Öl, áruló, öngyilkos lesz. Megadja magát a sors hatalmának. Büchner világnézete nem véletlenül izgatja ma is a kedélyeket. A Danton halála és a Woyzeck napjaink leggyakrabban játszott drámái közé tartozik Keleten és Nyugaton egyaránt, noha más-más hangsúllyal, előjellel. Míg egyik rendezésben egyén és társadalom konfliktusa, a másikban a sors, az örök érvényű gazdag— szegény ellentét, a kilátásta- lanság kerül előtérbe. De századunk komponistáit szintén megihlette Büchner: Alban Berg a Woyzecket, Gottfried von Einem a Dantont ültette át a modern opera nyelvére. Niedzielsky Katalin HANGSZÓRÓ Csak arra vagyok kíváncsi... ... Miért nem hallunk gyakrabban ilyen műsort a rádióban? — folytathatnám a kérdést. „Tűnődések Gazda István tudománytörténésszel oktatásról, kulturális értékeinkről, és bosszantó apróságokról” — ezt az alcímet adták a hétfőn este elhangzott műsornak. Már az alcím felkeltette a hallgatók érdeklődését, hiszen kevesen tudják például, mi is az a tudománytörténet. Aztán az oktatásról manapság annyi érdekeset, újat hallani... Nemrég jelent meg a négykötetes Pedagógiai Lexikon, melyet sökan vártak türelmetlenül, s fogadtak „csalódottan. Hogy miért? Gazda István szerint sok minden hiányzik ebből az elemi fontosságú szakkönyvből. Kicsit lerágott csontnak számít már az a kérdés, vajon az előírt tanrend, avagy a tanár, illetve a gyermek személyisége-e a fontosabb? Erre már sokszor megkaptuk a feleletet: természetesen az utóbbi. Napjainkban ugyancsak gyakran előforduló polémia a naiv művészetek rangja. Van, aki esküszik az ősire, a természetesre, mások a tanult szakember mellett teszik le a voksot. „Nem festhetek úgy, mint egy hivatásos, mert akkor már nem vagyok az, aki.” — jelentette ki egyszerűen hazánk talán legismertebb naiv festője, Vankóné Dudás Juli. Az óra második' felét a műsor készítője kevésbé gyakran előforduló témának szentelte: a könyvtárak ügyének. De nem úgy általában esett szó a közművelődési intézményrendszerről. Az elképedt hallgató olyan dolgokról szerezhetett tudomást, amelyekről legfeljebb szakmai berkekben értesülhetnek. Például arról, hogy könyvaukción 80—90 ezer forintért kelnek el egyes könyvek. Vagyis a vásárlók egymással versengenek egy-egy nemzeti kincsnek számító . darab” megszerzéséért. Mint a riportból sejteni lehetett, pusztán azért, hogy „pukkadjon” a másik intézmény. Ugyanakkor más könyvtárakból az alapállomány hiányzik. Önálló órát kívánna az egyetemi, vagy az egyházi könyvtárak kérdése, amely ugyancsak felvetődött. A „kérdezz — felelek” merész, de kiváló ötletnek bizonyult. Persze, ehhez megfelelő partnerre volt szükség. Gazda István csak látszólag irányította a műsort, hiszen az ő kíváncsiságán keresztül a szerkesztő-műsorvezető, Erdei Grünwald Mihály erélyes, de szerény közreműködésével tekinthettünk ki a kultúra egy-egy területére, és elgondolkodhattunk a valóban érdekes és időszerű kérdéseken. — gubucz — Möl MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Borodin: I. szimfónia. 9.00: Népdalok. 9.44: Zenevár. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Brahms-felvételeinkből. 11.21:.Üzemi baleset a javából. 11.41: A sötétség mélyén. 12.35: Milliókat keresek. 12.50: Zenemúzeum. 14.01: Szabadpolc. 14.31: Régi híres énekesek műsorából. 15.10: Mai dalok. 15.28: Csiribiri. 16.05: Nagy Péter: Olvasó. 16.15: Lakatos Mihály népi zenekara játszik. 16.29: Németh Géza brácsázik. 17.07: Az a véleményem ... — avagy, ki mibe és miért akar beleszólni a gyárkapun belül. 17.34: Nem halhatunk meg akárhogy. 19.15: Gondolat. 20.00: Népdalok. 20.25: Mascagni: Parasztbecsület. 21.40: A Dunánál. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: A dzsessz világa. 23.30: A müncheni Bach zenekar Bach-felvételeiből. 0.10: Dunajevszkij filmzenéjéből. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Könnyűzene Spanyolországból. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Napközben. 10.33: Zenedélelőtt. 12.33: Nemzetiségeink zenéjéből. 12.55: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót. 13.25: Látószög. 13.30: Magyar táncok. 14.00: Színe — java. 16.00: Népszerű fúvósátiratok. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Zenei Tükör. 18.00: Disputa. 18.33: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: Szociológiai figyelő. 21.08: Kabarécsütörtök. 22.08: Zenés játékokból. 23.15: Nóták. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Kamarazene. 10.37: Dzsesszfelvételekből. 11.05: Rahmaninov: Aljeko. 12.06: Szimfonikus zene. 14.10: Francia barokk szerzők műveiből. 15.00: Operaáriák. 15.32: Magyar szerzők kamara- műveiből. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Concertino Praga ’80. 16.48: Popzene sztereóban. 17.49: A Megváltó hét szava a keresztfán. 19.05: Emlékirat és valóság. 19.35: Hangverseny Bartók műveiből. Közben: kb. • 20.15: A szép hang szerelmese. 20.35: A hangversenyközvetítés folytatása. 21.15: A progresszív beat híres előadói. 21.55: Operaáriák. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Életre kelt dokumentumok. Visszaemlékezések Bartók Béla Békés és Szolnok megyei népdalgyűjtő útjára. Közben: Helyi előadók Bartók-műveket tolmácsolnak. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők előadásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lapés műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna. 8.05: Iskolatévé. Fizika. (Ált. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 8.50: Fizikai kísérletek, (f.-f.) 9.05: Környezetismeret. (Alt. isk 1. oszt.) 10.35: Deltácska. (f.-f.) 11.05: Fizika. (Ált. isk. 6. oszt.) (f.-f.) 11.35: Kamera. (Középiskolásoknak.) (f.-f.) 12.05: Világnézet. (Középisk. IV. oszt.) (f.-f.) 14.05: Iskolatévé. Környezetismeret. (ism.) 14.30: Deltácska. (ism., f.-f.) 14.50: Fizika. (Alt. isk. 7. oszt.) (ism., f.-f.) 15.15: Világnézet, (ism., f.-f.) 16.00: Hírek, (f.-f.) 16.05: A fény hegyei. I. rész. 16.35: Reklám, (f.-f.) 16.40: Hipp-hopp. 17.10: Tévébörze, (f.-f.) 17.20: ,,Akkor nemcsak elmúlik az élet, hanem átéljük.” (f.-f.) 17.55: Telesport. 18.20: Pedagógusok fóruma, (f.-f.) 18.55: Reklám, (f.-f.) 19.05: Tévétorna. 19.10: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 29.00: Vitray Tamás műsora. 21.00: Dalok, táncok a Szovjetunióból. 21.10: A fele sem igaz! (f.-f.) 21.40: Sinudyne Bologna—Macca- bi Tel Aviv. Kosárlabda férfi BEK-döntő mérkőzés. Kb. 23.00: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 19.00: Iskolatévé. Fizika. (Ált. isk. 8. oszt.), (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Woyzeck. Tévéjáték. 21.15: Tv-híradó 2. 21.35: Tudósklub ’81. (f.-f.) 22.45: Reklám, (f.-f.) BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 16.25: Társadalomtudományi kabinet. 17.10: Bangladesh. / 17.35: Kulturális híradó. 18.35: Rajzfilmek. 19.00: Tv-híradó. 19.40: Fiatalok órája. 20.20: A világmindenség titkai. 21.20: Fejezetek a román színháztörténetből. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Jelenko. 18.15: Tudomány. 18.45: A7 élet folyik a körúton. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Érvek ’81 — külpolitika. 20.50: Vetélkedő. 22.20: Dokumentumműsor. II. MŰSOR 17.15: Iskolai műsor. 18.45: Egzotikum, trópusok és kultúrák: A szent bivalyok szigete. 19.15: Idegenforgalmi szemle. 20.00: Moziszem. 23.00: Huszonnégy óra. színház VÉRNASZ Békéscsabán 19 órakor, szakmai bemutató BUNKER Orosházán 19 órakor. MOZI Békési Bástya: Vámmentes házasság. Békéscsabai Építők Kul- túrotthona: Gengszterek sofőrje. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: Erőd az őserdőben, 4, 6 és 8 órakor: Ellopták Jupiter fenekét. Békéscsabai Terv: Forgalmi dugó. Gyulai Erkel: fél 6 és fél 8 órakor Luxusbordély Párizsban. Gyulai Petőfi: Tigriscsapáson, 5 és 7 órakor: Isten hozta, Mr. . . . Orosházi Partizán: fél 4 órakor: A korona elrablása. avagy újra a bosszúállók, fél 6 és fél 8 órakor: Egér és a macska. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: Egy kis indián, 8 órakor: A nyolcadik utas a halál.
