Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-18 / 65. szám

1981. március 18., szerda Az általános iskolák Corini képei Gyulán színvonalbeli különbségéről Most, amikor az általános iskolai tanulók középiskolai beiskolázása folyamatban van, eszembe jutottak egy­kori, igen szigorú tanárom szavai, amelyek bizonyos ta­nulók feleltetése után hang­zottak el: — Mondja, maga nem a ... -i polgári iskolából jött? — De igen, tanár úr! — És, ugye kitűnővel? — Igen, tanár úr! — Gondolhattam volna. Üljön le, négyes kétszer alá­húzva ! (Akkor a négyes a legrosszabb jegy volt.) Az említett tanáromnál a „négyes kétszer aláhúzva” a mai értelemben vett egyes feleletnél is rosszabb volt. Miért is írtam le az előb­bieket? Azért, mert a sokat emlegetett iskolák közötti színvonalbeli különbséget nagyon szépen illusztrálja: kitűnő bizonyítvány tarta­lom nélkül. Bár ma ilyen torz helyzet ritkán fordul elő, az viszont igen, hogy a gimnáziumokba és szakkö­zépiskolákba került egyes ál­talános iskolai tanulók bizo­nyos szaktárgyi ötöseiből hármasok (esetleg netán ket­tesek is) lesznek. Most nem annak a néhány középiskolai tanárnak a módszeréről vitatkozom, mely oka lehet egy ilyen osztályzatzuhanásnak, hanem azt szeretném megvilágítani, hogy az általános iskoláink­ban folyó nevelő-oktató munka és annak eredménye igen eltérő. Magyarán: az egyes iskolák között ma is nagy színvonalbeli különbsé­gek vannak, melynek oka sokrétű. Azok a tanulók, akik egy alacsonyabb szín­vonalú iskolából kerülnek a középiskolákba (különösen, ha az egy színvonalasabb középiskola), ennek kárát megszenvedik, esetleg a hiá­nyokat nem is tudják pó­tolni. Különösen akkor ká­ros ez, ha a szülő is és a gyermek is azt hiszi, hogy a kitűnő bizonyítvány valósá­gos kitűnőséget takar. Ilyen esetekben a középiskolai el­ső félévi bizonyítvány tra­gédiákat hordoz. És ez nem ritka. Az utóbbi években sokat foglalkoztam megyénk álta­lános iskoláinak színvonal­beli különbségeivel, és mind a tapasztalat, mind a vég­zett felmérések azt bizonyít­ják, hogy általános iskolá­ink között igen jelentős szín­vonalbeli különbségek van­nak, melyek az 1972. évi párthatározat óta lényegé­ben nem csökkentek. Az ok oly sokrétű és szerteágazó, hogy annak teljes feltárása hatalmas munkát igényelne. A legalapvetőbb okok közül csak néhányat említek. Az egyes iskolák tárgyi feltételei nagyon eltérők. Csak Békéscsabán hasonlít­suk össze például a 7. szá­mú általános iskola és a 10. számú iskola vagy a Len- csési úti új iskola épületeit, felszereltségét stb. Vagy egy község új' iskolaépületét egy másik község elavult, öreg iskolaépületével. De egy-egy községen belül is (egy isko­lai igazgatóságon belül) elő­fordul, hogy a felső tagozat új és modern épületben, az alsó tagozat pedig a múlt században épült iskolaépü­letben tanul. (Vagy fordít­va.) Hasonlóan nagyok az el­térések a szemléltetőeszköz­ellátottságban is. Amíg egyes iskolák ellátottsága — nemcsak egyes tantárgyak, hanem általános szempont­ból is — jó, a másik iskolá­ban több tantárgy tanításá­hoz is csak a legszüksége­sebb eszközök (vagy még azok sem) vannak meg. Mind az iskolaépületeket, mind a szemléltetőeszközö­ket illetően e nagyfokú kü­lönbségnek sokféle oka van, ami nemcsak a szándékon, vagy a pénzügyi fedezet hiányán múlik... Az egyes iskolák személyi feltételeit tekintve sem jobb a helyzet. Amíg egyes isko­lák nevelőtestülete okleve­les, képzett és jól dolgozó tanítókból és tanárokból te­vődik össze, más testületek­ben viszonylag sok a képe­sítés nélküli vagy az egy he­lyen nehezen megtelepedő nevelő. De nemcsak az isko­lák között, hanem az egyes iskolákon belül is van (néha nagyon is feltűnő!) színvo­nalbeli különbség. Az ilyen iskolából továbbtanuló gyer­mek középiskolai jövője na­gyon is függvénye annak, hogy neki és osztálytársai­nak például az orosz nyel­vet egy elismert szaktanár vagy egy képesítés nélküli nevelő tanította. A tárgyi és személyi fel­tételeken túl komoly oka a színvonalbeli különbségnek az egyes iskolák körzete és környezete, beleértve a föld­rajzi, gazdasági és társadal­mi helyzetet, a gazdasági és társadalmi környezet iskolát segítő tevékenysége. Az előbbiekkel van szoros kapcsolatban (és a pedagó­gus mellett döntő szerepe van!) a színvonalbeli kü­lönbséget illetően a szülők­nek az iskolához, gyerme­kükhöz és gyermekük neve­léséhez, tanulásához való viszonyának. A gyermek ne­vetségéért és tudásáért nemcsak az iskola és 'a tár­sadalom felelős, hanem a szülő is. Egy-egy gyermek nevelésében és tanításában követhet el (és követ is el) hibát a pedagógus is, a szü­lő is, a társadalmi környezet is, de összefogva és egymást segítve, támogatva ez a hi­baforrás sokkal kisebb le­hetne. Hiszen a differenci­ált személyiségformálást al­kalmazva az iskolák közötti és az iskolákon belüli szín- vonalbeli különbségek már ezzel is csökkenthetők len­nének. Nagy baj az, ha problé­mák esetén az iskola és a szülő is a másikban keresi a hibát, a bajért, története­sen a neveletlenségért és a hiányos tudásért, csak a má­sikat okolja. De még na­gyobb baj az, ha akárme­lyik fél is (vagy mindkettő) csak a 8. osztály befejezése után veszi észre, hogy vala­mi nincs rendjén egy-egy gyermek vagy éppen egy egész gyermekközösség ne- veltségével, tudásával. Véle­ményem szerint szörnyű le­het egy szülőnek, ha csaló­dik gyermekében, ha egy megfelelő alapok nélküli hit­vár omlik benne össze, hir­telen, s többnyire megkés­ve. Aminek azért maga is oka lehetett, mert a „vár- éoítésben” csak ímmel-ám- mal vett részt. Ügy érzem, tudatosítanunk kellene a szülőkben, hogy nem a kiharcolt vagy köny- nyedén megadott kitűnő bi­zonyítvány a lényeg, nem a kitűnő bizonyítvány adja meg egy-egy iskola színvo­nalát, hanem a gyermekek neveltsége és tudása, ami az adott bizonyítvány mögött van. Jó ezt tudni mindazok­nak, akik olyan középisko­lába jelentkeznek, ahol fel­vételi vizsga is van, de jó ezt tudni mindenkinek. Pelle Ferenc továbbképzési felügyelő A 84 éves Corini Margit műveiből nyílt kiállítás a napokban a gyulai vízügyi igazgatóság központi épületé­ben. Hogy az utóbbi években fest-e Corini Margit, nem tudjuk, de 80 éves, piros sá- las önarcképe még mindig fiatalos, alkotó kedvű, bo­hém művészt mutat. Talán a jelzőért nem haragszik meg a művésznő, de olyan ter­mészetesen kívánkozik ide, tárlata megtekintése után. Köztulajdonban levő, a gyomai művelődési háztól kölcsönzött festmények lát­hatók Gyulán (az érdeklődők kedvéért ide írjuk a címet: Városház u. 26.). A 47 fest­mény java része francia vá­ros- és utcarészleteket ábrá­zol. Ezek a kiállítás legszebb képei. M. de Corini — ahogy képeit jelzi — erényei közül leghatásosabb talán az a hal­latlan hangulatteremtés, ami által a Párizsban Marseille- ben nem jártak is rögtön kapcsolatot teremthetnek a művekkel. Párizst járt nagy költőink jutnak az eszünkbe, a párizsi őszök és esők, a rosszlányok, a kávéházak, a titokzatos, romantikus éjsza­kák, melynek sötétjét néha egy-egy bársonyos fényű gázlámpa enyhíti. Elsősorban e képek miatt volt érdemes ezt a kiállítást megnézni. Bár az is nagyon jó — mint ahogy a házigaz­dák elmondták —, hogy nem­csak a főépületben dolgozók, hanem a kihelyezett egysé­gek munkatársai is megnéz­ték a tárlatot. így, helyben ismerkedve, barátkozva a művészettel, talán a rendsze­res múzeumba járók száma is növekedett. I. ft. A (FILM)KOCKA EL VAN VETVE. A felszabadulás utáni magyar filmtörténetről ötször harmincperces .vetélkedömü- sort rendez a televízió, melynek Egri János a műsorvezetője. Az adás rendezője Bán Róbert, szerkesztője Sebeő Agnes. Az első vetélkedő meghívott vendége Makk Károly rendező és Lénáit István, az MTV igazgatóhelyettese. A képen: a Vetél­kedő résztvevői (MTI-fotó: Friedmann Endre felvétele — KS) Ifjúsági hangversenyek megyénkben Rendhagyó könyvnap Szeghalmon Az Országos Filharmónia ifjúsági hangversenysoroza­tában gazdag hónap a már­cius. A második évfolyamo­sok Bartók-emlékhgngver- senyt hallhatnak március 20- ig. A Békéscsabai pedagógus női kar Sárhelyi Jenőné ve­zetésével Szarvason, Kondo­roson, Orosházán, Nagyszé­náson, Mezőkovácsházán, Me­zőhegyesen, Gyulán, Med- gyesegyházán. Békésen, va­lamint Békéscsabán, a tégla­gyárban és a Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörőházban mu­tatkozik be az ifjú zeneked­velők előtt. A műsorban fel­lép Sziklay Erika énekkel, zongorán közreműködik Sza­bó Csilla. Elhangzik többek között a Ne menj el, a Le­ánynéző, n Legénycsúfoló, a Ne hagyj itt és a Két baga- tell című Bartók-mű. A mű­sort ismerteti Varga Károly. Ugyancsak március 20-ig hangzanak el a negyedik év­folyamosok hangversenyei Békéscsabán, Tótkomlóson, Gyomán, Dévaványán, Domb- egyházán, Eleken. Gyulán, Dobozon, Sarkadon és Kö- rösladányban. A fiatalok XX. századi kórusművészettel is- medkednek, a Debreceni Ko­dály kórus segítségével. Ve­zényel Gulyás György, köz­reműködik Katona Ágnes zongorán. A műsort, melyen Bartók, Szokolay, Farkas, Vajda és Dávid Gyula mű­vei szerepelnek, Friss Gábor ismerteti. Az állami ifjúsági Jaizott- ság támogatásával Indított szakmunkás bérleti előadá­sok keretében március 20- án, pénteken délelőtt fél 12- től ugyancsak a pedagógus női kar tart megemlékezést Bartók Béla születésének 100. évfordulójáról Békéscsabán. A középiskolások is Bar­tók Bélára emlékeznek már­cius 24-én és 25-én Gyomán, Sarkadon, Békéscsabán és Battonyán. Kiss András he­gedűn. Berkes Kálmán kla­rinéton, Körmendi Klára pe­dig zongorán működik köz­re ezekén a hangversenye­ken. Elhangzik a Román tán­cok, a Három Csik megyei népdal, a Három etűd zongo­rára, az I. rapszódia, a Szvit, s végül a Kontrasztok című alkotás. A műsort Máriássy István ismerteti. A FIN keretében március 15-én a szeghalmi ifjúsági házban látványos könyvbe­mutatót rendezett a járási KISZ-bizottság és a járási könyvtár. A nagy érdeklő­dést kiváltó könyvkiállításon — melyet Boruzs Józsefné könyvtárigazgató rendezett —, mintegy 20 helyi, illetve a járás más területeiről ér­kezett könyvbarát mutatta be magángyűjteménye leg­szebb, legértékesebb darab­jait. így a régi magyar nyom­tatványok, könyvritkaságok foglalták el méltó helyeiket. A legérdekesebb anyagok tulajdonosait díjazták. A zsűri a kiállítás első díját Nagy Lászlónak, a köztiszte­letben álló helyi református lelkésznek ítélte oda XVIII. századból származó könyv- gyűjteményéért. Az első három díjon felül minden kiállító értékes könyvjutalomban részesült. Minden várakozást felül­múló érdeklődés kísérte a fiatalok egymás közötti könyvcseréjét, majd ezt kö­vetően a Vivaldi muzsikájá­val kísért könyvaukciót, me­lyet Balogh Ferenc megyei könyvtáros vezetett'le, derűs hangulatban. Az aukcióra behozott könyveket a könyvtár mun­katársai jegyzékbe vették. A könyvek átlagban féláron ke­rültek kikiáltásra. A száznál több kötet — például Tolsz­toj levelei, Van Gogh élete, Szobanövények ápolása — az eredeti bolti ár kétszereséért talált új tulajdonosra. Aki a könyvárverésen nem tudott ízlésének megfelelő könyvet kapni, annak a könyvesbolt sietett segítségé­re, helyszíni könyvárusítás­sal. Az estig tartó, fiatalokat és felnőtteket egyaránt von­zó rendhagyó könyvnapon több mint 60-an vettek részt. A rendezvény azzal az igény­nyel zárult, hogy egy év múlva ismét tartsanak ehhez hasonlót. MM MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Családerkölcs. 8.57: Zenekari muzsika. 9.44: Kis magyar néprajz. 9.49: Tarka mese, kis mese. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Szerpentin. 11.35: Mészáros Tivadar népi ze- , nekara látszik. Herr Olivér nótákat énekel. 12.35: Magvetők. Morva László körzeti orvos portréja. 12.55: Operaslágerek. 13.25: Dzsesszmelódiák. 14.07: Kóruspódium. 14.29: Kagylózene. A* unalom és ellenszerei. 15.10: Operaötösök. 15.28: MR 10—14. 16.09: Kritikusok fóruma. 16.22: Hangverseny a Mindenki zeneiskolája hallgatóinak. 17.50: Arak és átlagok. 19.15: Lehoczky Éva és Korondy György operettfelvételei­ből. 19.35: Fischer Annie zenekari zongoraestje a Zeneakadé­mia nagytermében. Közben: kb. 20.25: A Balaton szerelmese. Portréműsor. 20.45: A hangversenyközvetités folytatása. 21.30: Külpolitikai klub. A klub vendége: Hajdú János, Ip- per Pál. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: A párizsi Polifon együttes Jannequin-madrigálokat énekel. 22.40: Megjelent az ötödik! 23.00: Kamaramuzsika. 0.10: Virágénekek. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Csajkovszkij: Olasz cap­riccio. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: Válaszolunk hallgatóink­nak. 9.43: T. Vargha Anikó népdalo­kat énekel, Mihály Sebes­tyén citerán játszik. 10.00: Zenedélelőtt. 11.30: A Szabó család. 12.00: Énekszóval, muzsikával. 12.33: Tánczenei koktél. 13.20: Tanulj tinó . . . 13.30: Labirintus. 14.00: Kettőtől négyig . . . 16.00: Mindenki iskolája. 16.35: Néhány perc tudomány. 16.40: Fiataloknak! 17.30: ötödik sebesség. 18.33: A hanglemezbolt könnyű­zenei újdonságai. 18.55: Nótacsokor. 19.45: A beat kedvelőinek. 20.33: Fiatalok a seregben. 21.00: Szemesnek áll a világ? 21.25: Hangverseny a jugoszláv és magyar táncdalokból. 22.30: Vincze Ottó szerzeményei­ből. 23.15: Klasszikus operettekből. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: A War együttes felvételei­ből. 10.00: Basszusáriák. 10.25: Nagy mesterek kamaraze­néjéből. 12.00: Zenekari muzsik®. 14.00: Joan Sutherland operaáriá­kat énekel. 14.38: Uj kamarazene-felvétele­inkből. 15.10: Évszázadok mesterművei. 16.50: öt földrész zenéje. 17.00: A véges végtelen. Szélső értékek a fizikában. 17.30: Dzsesszfelvételekből. 17.49: Üj operalemezeinkből. Csajkovszkij: Anyegin. 19.44: A magyar nyelv hete. 20.04: Az operaközvetités folyta­20.38: Újdonságainkból — Külföl­di táncdalok. 21.08: Janacek: Hradzsini dalok. 21.27: Helmut Walcha összes Bach-orgonafelvétele. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Régi slágereket énekel Pat Boone. 17.10: Tavaszi teendők. Braun Ágoston jegyzete. 17.20: Üj felvételeinkből. A kun­szentmártoni pedagóguskó­rus énekel. 17.30: Zenés autóstop. Szerkesz­tő: Vágási Kálmán. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Reggae-ritmusok. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. BUDAPEST, TV, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna. 8.05: Iskolatévé. Fizika. (Ált. isk. 6. oszt.) (f.-f.) 9.35: Magyar nyelv. (Ált. isk. 1. oszt.) 9.45: Delta, (ism.) lOflO: Csendes Don. Szovjet filmsorozat, (ism.) 11.15: Lehet egy kérdéssel több? (ism., f.-f.) 13.20: Iskolatévé. Magyar nyelv, (ism.) 13.30: Fizika, (ism., f.-f.) 13.55: Üzlet a korzón. Csehszlo­vák film. (f.-f-) 16.00: Gólyavári esték. Magyar- ország a második világhá­borúban. (ism.) 16.45: Hírek, (f.-f.) 16.50: A bábu. Lengyel filmsoro­zat. Az első figyelmeztetés, (ism.) 17.45: Nyugalmunk érdekében. Filmtörténeti vetélkedő. 18.45: Staféta, (f.-f.) 18.55: A Közönségszolgálat tájé­koztatója. (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv^híradó. 20.00: Századunk. Eichmann Bu­dapesten. (f.-f.) 21.40: P. Howard írta Rejtő Je­nő. (f.-f.) 22.35: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: A Gospel Karaván — Templom Harlemben. Francia film. 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Reklám, (f.-f.) 21.20: Jó fogás volt. 21.35: Az operaigazgató. NSZK tévéfilm. BUKAREST 16.Oí)*: Iskolatévé. 16.50: Utazás a földgömbön. 17.10: Műsorösszeállítás. 18.00: Jogi tanácsok. 18.25: Nyelvművelés. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 19.40: Román tájakon. 20.10: Munkáskórusok. 20.40: Hl. Richárd. Angol tv- film folytatása. 22.05: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Pipacsok a sínek mellett. 18.45: Amatőr stúdió. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Sportszerda. 22.45: Rock’n roller. II. MŰSOR 17.15: Iskolai műsor. 18.45: Művelődési műsor. 19.15: Kis koncert. 19.55: Ma este. 20.00: Kazimir Klaric: Apró já­tékok. 21.00: Huszonnégy óra. 21.20: Hét plusz hét. SZÍNHÁZ janosik igazságot tesz Békéscsabán 15 órakor, Hőfehér- ke-bérlet. BUNKER Békéscsabán 19 órakor, „C” bér­let. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: A sziklabarlang titka, 6 órakor: Boldogtalan kalap, 8 órakor: Vi­va, Mexikó! Békéscsabai Sza­badság: de. 10 és du. 4 órakor: Herkulesfürdői emlék, 6 órakor: Apokalipszis most I., II. rész. Békéscsabai Terv: De hová tűnt a 7. század? Gyulai Erkel: fél 6 órakor: A dominóelv, íél 8 óra­kor: Pantaleon és a hölgy vendé­gek. Gyulai Petőfi: 3 és 5 óra­kor: Detektív két tűz között, 7 órakor: A halál magnószalagon érkezik. Orosházi Béke: 5 és ne­gyed 8 órakor: Száll a kakukk fészkére. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Vágta a völgyben, fél 8 órakor: .Ékszerrablás fényes nappal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom