Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-18 / 65. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. MÁRCIUS 18., SZERDA Ara: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 65. SZÁM fl Hazafias Népfront VII. kongresszusának állásfoglalása i. A Hazafias Népfront, mint a Magyar Szocialista Munkáspárt szövetségi politikájának legszélesebb kerete, tömöríti a nemzet valameny- nyi alkotó erejét, a párttá-, gokat, a pártonkívülieket, a materialistákat, a vallásos és a különböző világnézetű embereket. A mozgalom a fejlett szocialista társadalom építésének nemzeti programját az egész nép érdekének, minden állampolgár személyes ügyének, hazafias jogának és kötelességének tekinti. A nerrjzetköziség eszméje alapján a népfront erősíti kapcsolatait a szocialista országokkal, a fejlődő országokkal- és a fejlett tőkés országok haladó társadalmi erőivel, velük együttműködve fejleszti széles körű barátsági, békemozgalmi és szolidaritási tevékenységét. A Hazafias Népfront a VI. kongresszuson elfogadott állásfoglalás szellemében, az elmúlt négy és fél év során eredményesen munkálkodott a szocialista népi nemzeti egység erősítésén. Tartalmasabb és tudatosabb lett az országos, a területi és a helyi testületek tevékenysége. Tervszerű és célra törő munkával járultak hozzá a szocialista társadalmi viszonyaink megszilárdításához, a szocialista hazafiság erősítéséhez, a szocialista demokrácia szélesítéséhez. A testületek elsősorban azokat a fontos társadalmi kérdéseket állították tevékenységük középpontjába, amelyek az állampolgárokat a legközvetlenebbül érintették és érdé- kelték. Az eltelt időszakban növekedett a lakosság érdeklődése a közügyek iránt, a dolgozók egyre nagyobb számban vesznek részt a közösségi feladatok végrehajtásában. Mozgalmunk közreműködött az új törvények előkészítésében,. és társadalmi vitáiban, kezdeményező lépéseket tett állami intézkedések kidolgozására, állást foglalt a legfontosabb politikai és társadalmi kérdésekben, mozgósított az országos és helyi feladatok megoldására. Bizottságaink együttműködtek a tanácsokkal, a tömegszervezetekkel, a tjrsa-• dalmi és kulturális szervezetekkel. Felelősségteljesen előkészítették és szervezték a képviselői és tanácstagi választásokat, rendszereseivse- gítették a képviselők és tanácstagok munkáját. Gazdái voltak a lakó- és falugyűléseknek, valamint a közélet más fórumainak. Támogatták a települések fejlesztését, és ennek érdekében mozgósították a lakosságot a több milliárd forint értékű önkéntes társadalmi munkára, segítették az országos méretű környezetvédelmet. Sokrétű tevékenységük erősítette a szocialista társadalom egységét, szélesítette a szocialista demokráciát. A mozgalom sokoldalúan részt vett a politikai jsme- retterjesztés és közművelődés fejlesztésében, a. megnövekedett szabad idő ésszerűbb, kulturáltabb felhasználásában. Kiemelkedő sikereket ért el az olvasómozgalom, valamint a honismereti kutató- és gyűjtőmunkában. Jó törekvések bontakoztak ki a lakóterületi művelődés lehetőségeinek bővítésére. II. A fejlett szocialista társadalom építésének szolgálatát — az elkövetkező esztendők nehezebb és bonyolultabb körülményei között is — alapvető feladatunknak tekintjük. Arra törekszünk, hogy elősegítsük az' ország gyarapodását, a közös feladatok megoldását, a munkásosztály vezető szerepének érvényesítését. Bizottságaink foglalkozzanak a munkások élet- és munkakörülményeinek alakulásával, anyagi és kulturális ellátásuk fejlesztésével, fordítsanak kellő figyelmet a bejáró munkások életkörülményeire. A munkás—paraszt szövetség szocialista osztályszövetség, amely politikai rendszerünk alappillére. A mező- gazdaságban a korszerű technikai-tudományos eredmények mind inkább iparszerűvé alakítják át a termelést, növelik az ágazatban dolgozó munkások és értelmiségiek arányát, társadalmi szerepét. Ez — egyre magasabb szinten — közelíti a két alapvető osztály mindennapi és távlati érdekeit, ugyanakkor a város—falu között meglevő különbségek csökkentése még további erőfeszítéseket igényel. E folyamatokat mozgalmunk a jövőben is támogatja, s azon munkálkodik, hogy ,a két alapvető osztály egymás iránti bizalma erősödjön. Országépítő feladataink tervezésében, megvalósításában növekvő szerepe van az értelmiség szakértelmének, kezdeményező készségének, tudósaink és művészeink alkotó tevékenységének. l£ü- lönböző fórumok megteremtésével növeljük az értelmiség lehetőségeit, hogy mind szélesebb körben vegyen részt a társadalom ügyeinek szolgálatában. Segítsük, hogy megismerje társadalmunk valóságát, és megfeleljen a fokozódó követelményeknek. A társadalom nem nélkülözheti a jól szervezett és céljainak megvalósítását elősegítő, a köz szolgálatát hivatásnak tekintő, bürokráciától mentes vállalati, hivatali és intézményi ügyintézést, megbecsüli az alkalmazottak felelősségteljes munkáját. Szocialista rendszerünk érdemes tagjai a lakosság jobb ellátásáért, a színvonalasabb szolgáltatásért dolgozó kisiparosok, kiskereskedők és kistermelők. Tevékenységük társadalmilag szükséges és hasznos. Nyújtsunk támogatást munkájukhoz, hogy növekedjék termelési, szolgáltatási biztonságuk, legyenek érdekeltek tevékenységük fejlesztésében. Tegyünk további erőfeszítéseket a cigányság társadalmi, gazdasági, kulturális és szociális felemelkedéséért. A népfront munkájában számít a társadalmi osztályok és rétegek aktív részvétele, segíti, hogy minél többen vegyenek részt a közéletben. A jövőben is megkülönböztetett gondossággal foglalkozzunk a társadalom legkisebb, de alapvető fontosságú közösségével, a családdal. Felvilágosító tevékenységünkkel segítsük elő a szülők és a gyermekek egymás iránti felelősségének erősödését, a készséget egymás önzetlen támogatására. Többet törődjünk az idős kordákkal, különös figyelemmel az egyedülállók mindennapi életére, a családvédelemre, a gyermekét egyedül nevelő szülő gondjainak enyhítésére. A nők alkotmányos egyenjogúságának valóra váltására irányuló társadalmi törekvéseket mozgalmunk messzemenően támogatja, és megvalósításukat az élet különböző területein elősegíti. Szorgalmazzuk a nők még fokozottabb részvételét a közéletben, társadalmi tevékenységünkben, s ezzel párhuzamosan erősítsük az anyák megbecsülését a családban és a társadalomban egyaránt. Ifjúságpolitikai céljaink megvalósítása is tevékenységünk középpontjában áll. Növeljük a felelősségérzetet a fiatalok sorsa iránt. Vállaljunk részt az ifjúság művelődésének, sportéletének segítésében, a pályakezdő fiatalok társadalmi problémáinak megoldásában. Otthonteremtésükhöz az eddiginél nagyobb támogatást kell nyújtani. Az elmúlt évek eredményeire és tapasztalataira támaszkodva a népfront erősítette kapcsolatait a szakszervezetekkel, az ifjúkommunista mozgalommal, és más társadalmi szervezetekkel. Tevékenységünket a jövőben is velük együttműködve bontakoztatjuk ki. Támogatjuk és sokoldalúan segítjük a nemzetiségi szövetségek munkáját, a hazánkban élő, más anyanyelvű állampolgárok hagyományainak, kultúrájának, közösségi szokásainak megőrzését és ápolását. (Folytatás a 3. oldalon) A XI. kerületben, a Budapesti Műszaki Egyetem tőszomszédságában épül a kétszázhetvenkét szobás, ezerhatvannégy személyes, húsz szintes, hatvanhat méter magas kollégium. A műszaki egyetem új kollégiumát várhatóan április végére adják át (MTI-fotó: Balaton József felvétele — KS) Kelet-nyugati gazdasági párbeszéd Hatvan magyar vállalat vezetőinek és 14 gazdaságilag fejlett tőkés ország 70 üzletemberének részvételével tegnap háromnapos tanácskozás kezdődött a Hilton Szállóban. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara — a Magyar Kereskedelmi Kamara közreműködésével — rendezi a konferenciát, amelynek célja a kelet-nyugati párbeszéd a gazdasági kapcsolatok erősítésére. A - tanácskozást Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara társelnöke, a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara kelet-nyugati bizottságának társelnöke üdvözölte. Carl-Henrik Winq- wist, a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara főtitkára beszédében rámutatott, hogy a tanácskozás iránt nagy az érdeklődés. Majd Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese a magyar gazdasági rendszer jellemző vonásairól tartott élőadást. A nap folyamán megvitatták Magyarország és a Nyugat közötti kereskedelem fejlesztésének lehetőségeit, az áruforgalom növelésének egyes akadályozó tényezőit, feloldásuk módjait. Napirenden a megye egészségügye Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága március Íjén, tegnap •— Gyulavári Pál tanácselnök vezetésével — ülést tartott, a következő napirendekkel: — a megyei tanács áprilisi ülésének előkészítése; — beszámoló a megyei tanács vb egészségügyi osztályának munkájáról a minisztériumi vizsgálat alapján; — jelentés a vb 1980. évi ellenőrzési programjának teljesítéséről, a vb 1981. évi ellenőrzési programja; jelentés az 1980. évi költségvetési revízió, valamint a vállalatok és szövetkezetek ellenőrzésének tapasztalatairól; — szocialista versenymozgalom a tanácsi vállalatoknál és intézményeknél; — bejelentések. Az első napirend — amelynek vitájában részt vett a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának képviseletében dr. Pusztai Ferenc — foglalkozott a megye VI. ötéves területfejlesztési, tanácsi fejlesztési és pénzügyi tervével. Az anyag a vitában elhangzottakkal kiegészítve április 23-án kerül a tanácsülés elé. A végrehajtó bizottság a továbbiakban a megyében tartott egészségügyi minisztériumi ágazati átfogó főfelügyeleti vizsgálatról szóló tájékoztatóról tárgyalt,, amelynek vitájában részt vett dr. Medve László államtitkár, dr. Kis Elemér és dr. Tarits Zoltán főosztályvezető. A tájékoztató bevezetőjében az intézmény ellátottságáról megállapította, hogy Békés megye a fekvő beteg gyógyintézeti ellátottság szempontjából a rosszul ellátott megyék közé tartozik. Az V. ötéves tervi fejlesztések elhúzódása miatt a 10 ezer lakosra jutó ágyak számát tekintve az országban a 17. helyen áll. A 310 ágyas békéscsabai kórházi pavilon átadása csak 1982—83-tól javít majd ezen a helyzeten. Tekintve, hogy a gyulai kórház főépületét — életveszélyessé válása miatt — kiürítették, ez a meglehetősen rossz ellátottság tartósan megmarad. Különös gondot jelent, hogy intenzív betegellátó osztály csak a békéscsabai kórházban működik, betegfelvételi osztály pedig egyetlen kórházban sincs. A fekvőbeteg-ellátás fejlesztése a folyamatban levő rekonstrukciókkal érhető el. A gyulai kórház felújítása több ütemben tervezhető, melynek keretében elsősorban a meglevő épületek folyamatos felújítását, illetve korszerűsítését szükséges megvalósítani. A békéscsabai kórházban kiemelt feladatot (Folytatás a 3. oldalon) Pillanatkép a gyulai kórházból Fotó,: Martin Gábor Csapadék- és belvíz elvezetés Az V. ötéves tervben Békéscsabán 47,6 millió forintot fordítottak csapadék- és belvízelvezető rendszerek kiépítésére. Fenntartási munkálatokra három és fél millió forintot költöttek. Ez azonban kevés volt az elvezető csatornák, műtárgyak megfelelő karbantartására. Különösen kora tavasszal változatlanul sok gondot okoz Békéscsaba északi, északnyugati városrészeiben a belvíz. A csapadék és belvízrendszer kiépítésével kapcsolatos megbeszélésre tegnap, március 17-én került sor Békéscsabán, amelyen a megye és a város vezetői vettek részt. A tanácskozáson mindamellett, hogy áttekintették az V. ötéves terv során tett intézkedéseket, szó volt a sürgősen megoldásokra váró feladatokról is. A most kezdődő tervidőszakban megközelítően 50 millió forintot fordítanak a városban belvízelvezető rendszer építésére. A következő években biológiai szennyvíztisztítót helyeznek üzembe, a város nyugati határában csapadék- és belvízelvezetésre alkalmas csatornát építenek, amelyet követően megoldódik az V. kerület és a III. kerület belvízgondja. A beruházásban a környező vállalatok segítségére is számítanak. A megbeszélésen szó volt a város és városkörnyéki termelőszövetkezetekben folyó talaj- és vízrendezési beruházásokról. Erre a célra az V. ötéves tervben * 31 millió, a VI. ötéves tervben várhatóan 59 millió forintot fordítanak. A békéscsabai Május 1. Tsz-ben a munkálatok1 már majdnem teljes egészében befejeződtek, tovább folytatódik a talajrendezés a mezőberényi Aranykalász és a köröstarcsai Petőfi Tsz-ben. t
