Békés Megyei Népújság, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-13 / 61. szám
1981. március 13., péntek 0 EUSSZEZsl Kiállítás hazánk madarairól Lucerna, gyep Az országos átlag fölött ü főfúrómester A civilizáció fejlődése sok veszélyt is rejt magában. A környezet átalakítása nem sejtett ártalmak forrása lehet, amely nem csupán az embert körülölelő természeti környezetében jelentős, hanem az ember természetes életterének biztosításában is. A civilizáció áldása és kára ellentétet szokták emlegetni, s még mindig, amikor tuda* tában vagyunk ennek fontosságával, amikor szakemberek sora tevékenykedik, a megoldatlan kérdések sorával találkozunk. Persze az is igaz, hogy a környezetvédelem valójában valahol a szűkebb környezetünkben jelentkezik, s amíg az olyan igényként nem jelentkezik, mint mindennapi szükséglet, addig a gondok is sokasodhatnak. Ma már törvény védi a fákat, a vadakat, a ritkább növényeket, a madarakat, és az ősiségükben megmaradt tájegységeket. De ez sem elég, másként fogalmazva, csak a törvénnyel és jogszabállyal nem lehet megoldani az egyébként hatásukban csak távlatokban jelentkező (s ez már nem is csak hosszú távon igaz) kérdéseket. Orosházán vasárnap nyitották meg azt a kiállítást, amelynek megtekintése nyomán e gondolatsorok megszülettek az emberben. A „HAZÁNK MADARAI” című időszaki kiállítás nem Méhkeréken a Balcescu Tsz felvásárlási vezetője Kó- ra László., ö köt szerződést uborka-, paprikatermesztésre, feladata a takarmányértékesítés, a naposliba kihelyezése és a liba felvásárlása is. Tájékoztatása szerint a termelők mintegy kétharmada a tsz-szel, egyharmada pedig az ÁFÉSZ-szel kötött szerződést. Ennek alapján primőráruból az idén a tsz 60 vagon uborkára, félmillió darab hegyes és 400 ezer darab tölteni való paprikára számít. A fólia alatti uborka- és paprikatermesztésnek másfél évtizedes múltja van Méhkeréken. Elsőként kezdték el: Kóra László, Rúzsa Tivadar, Rúzsa Péter, Martin László, Márk László és Kozma Tivadar. Nekik Ócsai József gyulai kertész tanácsolta, hogy próbálják meg. Nagy munka, kezdetben sok költséggel is jár, de ha jó a termés, tisztességes haszonra lehet szert tenni. — Ma alig van egy-két udvar, ahol ne lenne föliaház. A lakosság főként ebből teremtett jólétet magának. Ezért valamennyien hálával gondolunk Ócsai Józsefre, aki ma is ellátogat néha hozzánk. — Kiket tartanak számon a legjobb fóliások között? annyira a látványosságával, mint gondolatébresztő elrendezésével figyelemre méltó. Olyan kiállítás ez, amelyen tanítani, tudatosítani lehet a természetvédelem fogalmát nem csupán az iskolásoknak, hanem mindenkinek. A laikusnak néha úgy tűnik, hogy Békés megye természeti ritkaságokban szegény. Megnyitójában Réthy Z sigmond természettudományos muzeológus figyelmet felkeltően bizonyította az ellenkezőjét. A kardoskúti Fehértó az őszi és tavaszi madárvonulások gyülekezőhelye, amelyet az UNESCO is nyilvántart, országos jelentőségű a dévaványai tájvédelmi körzet, amely madártani szempontból azért fontos, mert Európa legnagyobb túzokállománya itt található. Békés megye tehát a természetvédelem folytán különösen jelentős települőhelye, fontos átvonulóhelye a költözőmadaraknak. A kiállításnak nem csupán, vagy leginkább nem ilyen ismereteket gazdagító szerepe van, hanem a mindenfajta madárvédelemre hívja fel a figyelmet, mint olyan láncszemre, amely a földi élet egyensúlyában fontos helyen áll. Minderre emlékeztető e kiállítás, amelyet egy hónapig láthatnak az orosháziak. — f. b. — — A paprikatermesztők közül talán Csetye Györgyöt (Damjanich u. 25.), Kozma Tivadart (József Attila u.), Kondoros Jánost (Lenin út 16.), az uborkások közül pedig Kozma Jánost (Damjanich u.), Száva Jánost (Kossuth u.) és Árgyelán Jánost (Kossuth u.). * * * Már februárban elkezdődött a hegyes paprika felvásárlása, és március elején mintegy 30 ezret vettünk át — mondja Kóra László. — Ki szabja meg az átvételi árat? — kérdezem. — A Békéscsabai Tsz-ker. Vállalat. Attól függ, hogy tudja eladni. Eleinte drágább, később, amint több lesz, folyamatosan csökken az ára. — Mikor kezdődik az uborkaátvétel ? — Április végén. Kozma János, a községi pártvezetőség titkára megállapítja : — A tsz támogatja a primőráru-termesztőket. Előzőleg ugyan a gazdaságnak hátránya származott ebből. Munkaerőhiány állt elő (bár ténylegesen felesleg van), mert az embereket nagyon elfoglalta a fóliás termesztés. Ezen úgy segítettünk, hogy a közösben megszüntettük néhány gazdaságtalan növény termesztését, 780 hektárt pedig tartós használatra Az elmúlt évben a Füzes- gyarmati Lucematermesztő Rendszerhez 32 új partner- gazdaság társult. Így a hét elején megtartott FLR igazgatósági tanácsülésen már 80 gazdaság képviselői ültek össze, hogy megvitassák az 1980-as év eredményeit, és a VI. ötéves terv feladatait, célkitűzéseit. Hét megye — Bács-Kiskun, Fejér, Hajdú- Biihar, Szolnok, Csongrád, Pest és Békés — azon gazdaságaiban, amelyek tagjai a rendszernek, mind a lucerna-, mind a gyephozam meghaladta az országos és a megyei átlagokat. Egy hektárról lucernából 6,7 tonnát, fűből 3,4 tonnát takarítottak be átlagban. A taglétszámbővüléssel nőtt a területe és a juhállománya is az FLR-nek. 1979- ben a juhállomány 46 ezres volt, az 1980-as évet már 74 ezerrel zárták. A lucerna területe 35, a gyepé 50 százalékkal emelkedett. Az igazgatótanács a VI, Üj magyar szabadalom, a polisztirolhab beton hasznosítására kötött szerződést hat építőipari vállalattal a Licencia Találmányokat Értékesítő Vállalat. Az újfajta könnyűbeton alkalmazása az épületek energiaveszteségeit csökkenti, kedvező műszaki tulajdonságai révén tetők, födémek, falak és a különféle előre gyártott elemek, válaszfalak tökéletes hőszigetelését oldja meg. A találmány nagy előnye, hogy alkalmazása semmiféle beruházást nem igényel, mivel a polisztirolhab beton az építőipari vállalatok hagyományos berendezéseivel is előállítható, illetve szállítható. Ráadásul a friss beton szállításához mixerkocsira sincs szükség, mert az anyag a szállítás közben nem „esik”, nem rázkódik szét. átadtunk a kamuti Béke Tsz-nek. * * * Csóka Tivadar 500 négyzetméteren folytat fólia alatti paprikatermesztést. Most éppen a szomszédok és a rokonok tucatnyi csoportjának a segítségével a hajtatóházból a nagy sátrakba ülteti a palántákat. — Cecei fehér, húsos paprika — friutatja az egyik palántát, amelyen néhány virág bontja szirmait. — Csak ezzel a fajtával foglalkozik? — kérdezem. — Igen. De egy kisebb sátorban lesz uborka is, amivel vagy tíz évig foglalkoztam. Két éve azonban inkább paprikát termesztek. — Hány forintból lehet ilyen háztáji primőrtermesztést kialakítani? — Ma 150—200 ezer kezdő tőke nélkül hozzá se fogjon az ember. — Mennyibe kerül a fűtés? — Egy szezonban 70—80 ezer forint értékű fűtőanyagra van .szükség. Én szénnel, illetve koksszal fűtök, amit megdrágít az, hogy távoli helyekről tudjuk csak beszerezni a szenet, nem pedig a sarkadi ÁFÉSZ-hez tartozó méhkeréki TÜZÉP-tele- pen. Nekem például Mezőtúrról szállították ide a tüzelőt, persze tetemes fuvar- költséggel. Aki gázolajjal fűt, annak kedvezőbb a helyzete, ötéves tervben igen magasra állította a mércét. Lucernából 10-11 tonnát, a gyepekről 5-6 tonnás termést kívánnak egy hektárról betakarítani a tervidőszak végére. Ehhez a technológia korszerűsítése és új, speciális magtelepítő gépek beállítása szükséges, ez utóbbiból három ebben az évben már termelésbe áll. A leglényegesebb feladat a betakarító- gép-rendszer korszerűsítése. A felmérések szerint, az elmúlt évben 20—25 százalékkal nagyobb hozamokat értek volna el, ha megfelelő, veszteségmentesen betakarító gépek állnak rendelkezésre. A taggazdaságok munkáját jelentősen megkönnyíti az FLR szénatartósító vegyszere, amelyet 80 százalékkal olcsóbban kapnak a rendszertől. A juhtenyésztésben a sűrített elletés a jövő programja: a VI. ötéves terv végére 170 százalékos szaporulatot "kívánnak elérni az FLR partnergazdaságai. Az új terméket már kipróbálták: a Fővárosi 1. számú Építőipari Vállalat a nemrég felépült Zalai úti óvoda mintegy 2000 négyzetméternyi tetőszerkezetének hőszigetelését polisztirolhabbal végezte el. A szakértők arra. számítanak, hogy hamarosan több építőipari vállalat érdeklődik az új anyag iránt, s a polisztirolhab a magánépítkezőkhöz is eljut. A Licencia Vállalat nemrégiben kísérleti szerződést kötött egy kuvaiti házgyárral, amelynek értelmében olyan szendvicspaneleket készítenek, amelyben polisztirolhabot használnak hőszigetelő rétegként. Ha a házgyári kísérletek jó eredménnyel zárulnak, és megoldódik a polisztirolhab csoportzsalus öntése, akkor Kuvait is vevő lesz az új anyagra. mert az ÁFOR ideszállítja az olajat. — Naponta hány órát tölt a háztájiban? — Nálunk azt mondják, hogy a felügyelet főleg az asszony dolga. Részben igaz is, mert nekem évente 200 munkanapot kell ledolgoznom a tsz-ben, amire tavaly még 10 napot rá is tettem. Ezeken a munkanapokon reggel 6-tól este 6-ig vagyok a tsz-ben, majd itthon folytatom a munkát. A pihenésre, alvásra nem sok időm marad. — Mire kell ügyelni különösen a fóliasátrakban? — A hőmérsékletre. Ha a levegő 10—11 fokra lehűlne, abból nagy baj származna. Éjjel-nappal dolgozni kell tehát, hogy eredmény legyen. * * * Megéri ? Bizonyára. Csóka Tivadar véleménye szerint egy szezonban átlag 50—60 ezer forint tiszta bevételre lehet számítani, ami lényegében az ő, a felesége és a lánya munkadíja. Hogy mikor van több, vagy kevesebb, az elsősorban attól függ, hogy mennyi paprikát tud már április első felében átadni a tsz felvásárlójának. Mert kezdetben 7—8 forint, májusban pedig csak 5, majd 3 vagy 2 forint egy paprika ára. Persze, a minőségtől is függően. Egy azonban bizonyos: amióta a község' lakossága uborka- és paprikatermesztéssel is foglalkozik, több új családi ház épült, sokan vásároltak személygépkocsit, tv-t és más háztartási gépet. Sohasem éltek ilyen jól a méhkerékiek. Pásztor Béla Fiatal legény jelentkezett 1945. december 10-én Berek- böszörményben az olajosoknál. Árva gyerek volt, csak magára számíthatott, így hát nem érdekelte, milyen nehéz a munka, csak pénzt kapjon érte. Csontos Sándornak hívták ezt a fiút, és azon a téli napon aligha gondolta, hogy örökre el- jegyzi magát ezzel a nehéz mesterséggel. Mert ez a szakma most sem könnyű, de akkor bizony pokolian nehéz volt. A németek által hátrahagyott berendezéseken kezdődött meg a magyar olajtermelés, és a háború nem kímélte az olajkutatás gépeit sem. Felújítás, karbantartás a háborús években alig-alig volt, a hadigépezetnek olaj kellett, így tehát mindent kihoztak a berendezésekből, amit csak lehetett. De nemcsak a felszereléssel volt bajj szakembereknek is híjával volt a frissen felszabadult ország. A régi Magyar—Német Ásványolajtársaság és az amerikai érdekeltségű MAORT - itthon maradt szakemberei irányították kezdetben a munkát. Sokféle ember volt közöttük, sokan mindent megtettek a sikerért, de jó néhányon ott gáncsolták a születőben levő magyar olajipart, ahol lehetett. — Szóval ’45 decemberében felvettek az olajosokhoz. Hideg, metsző szél fújt, több mint egy óráig tartott, mire kigyalogoltam a fúráshoz. Abban az időben még nem úgy volt, mint manapság, hogy az a legnagyobb gond, ha elromlik a busz fűtése. Munkásszállítás egyáltalán nem volt, mindenki úgy ment ki a kúthoz, ahogy tudott. Mentünk gyalog, biciklivel, lovasfogattal, kinek, hogyan sikerült. De nemcsak szállítás nem volt, hanem szabadnap sem. Folyamatosan 12 óráztunk, karácsony, húsvét, vasárnap vagy más ünnep egyre ment abban az időben. Én fiatalember voltam, akkor jártam a lányok után, ha el akartam menni egy bálba, akkor műszakot kellett cserélnem, vagy kifizettem a pénzt a helyettesítésért. Úgyhogy nősülni sem volt könnyű abban az időben — emlékszik a múltra Csontos Sándor. Azért persze sikerült a nősülés, és a házasságból négy szép gyerek született. Talán a kezdeti nehézségek, talán más az oka: de* egy biztos, négyük közül egy sem lett olajos. — Nemcsak a munka miatt volt nehéz az az időszak. Amit most 30—31-én csinálnak, arra huszonegyen voltunk, de ezt még csak kibírtuk volna. Hanem az igazi gondot az infláció jelentette. Nem volt a pénznek semmi értéke, még szerencse, hogy Körösszegapátinál egy jó kutat találtunk. Ebből a kút- ból éltünk aztán, az olaj egy részét elcseréltük élelmiszerre, ruhára, mikor mire kellett. Ez a helyzet csak a jó forint megjelenésével változott, attól fogva mi is pénzben kaptuk a fizetést. A jó kötésű, erős fizikumú fiatalembert sem a nehéz munka, sem a hideg, a szél, vagy éppen a forró napsütés sem tudta elriasztani. Megszerette a vándoréletet, a szabadban folytatott munkát. Végigjárta a ranglétra minden fokát, nincs olyan munka egy kútfúrásnál, amit ne csinált volna. így került egyre feljebb, egészen a főfúrómesterségig. , — Ma már egészen mások a viszonyok, és így van ez jól. Nem is jönne senki olajosnak, ha állandóan tizen- kétórázni kellene. Egy mai olajbányász ugyanúgy 8 órát dolgozik mint bárki más, persze a körülmények még mindig jóval mostohábbak. Nálam már nagyon sok fiatal gyerek dolgozott a kezem alatt, sok kitűnő szakembert sikerült felnevelnem, és az a véleményem: aki egy évet kibír nálunk, az már megmarad. Mert egyébként bármilyen nehéz is, de szép ez a szakma. A fizetésre sem lehet panasza senkinek, és lehetőség van külföldi munkákra is. Én például tavaly jöttem haza Irakból, hét kutat fúrtunk ott. Szép, és érdekes munka volt, sok tapasztalatot is adott. Mellettünk dolgoztak franciák, amerikaiak és más nációbeliek, felmérhettük, hogy mi mit tudunk. Ennek alapján mondhatom, hogy nincs szégyel- nivalónk, világviszonylatban is jó a színvonalunk. Igaz, az ő berendezéseik valamivel modernebbek, mi mégis elértünk olyan teljesítményeket, mint ők. Egyszóval : 35 év alatt a szedett- vedett berendezésektől csak eljutottunk mostanra valahová. Az évek eltelnek, a fiatalság elszáll, és Csontos Sándor 36 évi becsületes munka után ez év január elsejével nyugdíjba vonult. Kétszer volt sztahanovista, többször kiváló dolgozó, megkapta a Nehézipar Kiváló Dolgozója kitüntetést, és a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. De mi lesz ezután? — Hát mi lenne? A munka megy tovább, az élet nem áll meg, mert én nyugdíjba mentem. Amikor elbúcsúztattak, azt mondták, hogy számítanak tapasztalataimra, tanácsaimra, és én szívesen segítek is, ha tudok. Szabad időmben pedig végre foglalkozhatok a kertemmel, sétálhatok az unokáimmal. Egyszóval: csupa olyasmit tehetek, amire 36 évig alig-alig jutott idő. A munka persze ennyi év után nem megy ki az agyamból egyik napról a másikra. Gyakran álmodok a fúrásról, néha a kertben is azon kapom magam, hogy már megint a kútnál jár az eszem. Hiába, ha nyugdíjba is mentem, azért a szívemben-lel- kemben olajbányász maradtam. Lónyai László Dr. Hévvizi Sándor múzeumigazgató köszöntője után Réthy Zsigmond megnyitja a kiállítást Fotó: Szűcs László Fóliasátrak Méhkeréken Új szabadalom: polisztirolhab beton
