Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-13 / 37. szám
1981. február 13., péntek o Ma, pénteken este 7 órakor ősbemutató lesz Békéscsabán, a Jókai Színház klubszínházában. Mészöly Miklós Bunker című drámáját Giricz Mátyás érdemes művész állította színpadra, vendégrendezőként. A néhány évvel ezelőtt tévéjátékként is nagy közönségsikert aratott, különös atmoszférájú darab főbb szerepeit Gálfy László, Nagyidai István és Basa István — képűnkön —, valamint Kárpáti Tibor, Bökönyi Laura, Kátó Sándor és Béres Károly játsszák. Díszlet- és jelmeztervező Gyarmathy Ágnes Munkácsy-díjas, vendégként Fotó: Demény Gyula Hatvanéves kórus Február 21-én, szombaton ünnepli fennállásának 60. évfordulóját a békéscsabai Általános Munkásdalkör. A jubileum alkalmából délután 6 órai kezdettel hangversenyt tartanak a békéscsabai téglagyári művelődési házban, melyen rajtuk kívül fellép a békési munkáskórus és a salgótarjáni pedagógus kórus. A békéscsabai dalkör karnagya Sutyinszky János, a békésié Kökéndy József, a salgótarjáni dalosokat pedig Virág László vezényli. Az ünnepi hangversenyen az alapítóknak és a legaktívabb tagoknak tárgyjutalmat adnak át. Filmestek Japánról Az egzotikus ázsiai országra, Japánra sokan kíváncsiak. Ezt az érdeklődést bizonyítja, hogy jó néhányan megnézték a TIT februári filmestjeit. Orosházán, az ifjúsági házban 2-án, 5-én Szarvason, a középiskolai diákotthonban, 10-én Gyulán, a term&zettudományi teremben, 11-én pedig Sarkadon, a cukorgyári előadóteremben vetítették le a filmet. Békésen 16-án, hétfőn délután 15 órától a mezőgazda- sági szakiskola tanulói ismerkedhetnek meg Japánnal. Békéscsabán az értelmiségi klubban február 27-én, pénteken este 7 órakor láthatják a filmet az érdeklődők. I Fintor Várok soromra az egyik ABC-ben. Előttem egy idősebb ■ nénike még tépelődik, nem tud dönteni, hogy melyik sű- ■ teményt kérje. Meg is kérdezi a fiatal, üde — s legszí- i j vesebben azt írnám: mosolygós —, de inkább mogorva s • elárusítónőt: • — Mondja, most mennyi az almásrétes? A választ alig érteni. Talán az idős néni azt gondol- ! • háttá, „nem hall már jól”, így aztán nem ismételte meg • j a kérdést, beletörődött helyzetébe, s inkább kért négy • : darabot. Mindenki igyekszik, s minek kötekedni. Az eladónő | rosszkedvű, állapítjuk meg közösen és hallgatólagosan • ! (mert hányszor találkozunk ezzel a rosszkedvűséggel, így • talán már meg is szoktuk, vagy inkább elidegenedtünk : • a kedves mosolytól), s a nénike továbblépett csendben, ; j mi pedig előbbre a sorunkban. A soros én vagyok.-— Kérek... — de megakad a szó. A főnök lép elő az * ajtón az üzlet hátsó traktusából, a pulthoz lép, és kér- ■ : dez: — Mi a baj? — Hát az... — csattant fel élesen —, hogy én 400-zal ; kevesebbet kaptam, mint... — Igen! — Miért? Egy pillanatra nem értjük, de aztán kapcsolunk, hogy j nyilván pénzről, fizetésről,' jutalomról lehet szó, ezért a ! Ü zord ábrázat. — Majd megnézem és megbeszéljük... — volt a rö- « • vid válasz, s már fordult is vissza. Az eladónő mormol, • j csapkod, aztán ránkreccsen: — Tessék már! Az ajtóból azonban még visszaszól a főnök: — S a múlt héten hányszor nem a pult mellett talál- • tam... A válasz egy mindent kifejező fintor, s a szalámit rá- i E csapta a mérlegre. A tanulság? Sokféle lehetne, de ha a jövő hónapban is j ■ pénzzel mérik a munka minőségét, akkor számára meg- j "lesz a tanulság. Es ez másoknak is lehet az. Fülöp Béla a VI. országos kempingtalálkozóra készülnek Nem csak a cégtábla új A dolgozó fiatalok VI. országos kempingtalálkozójá- nak előkészítő, szervező bizottsága tegnap délelőtt tartotta meg soron következő ülését. Mint azt már korábban hírül adtuk, a több mint kétezer fiatalt vendégül látó, nagyszabású rendezvénynek Békéscsaba, azaz a pós- teleki erdő ad majd otthont július 9. és 11. között. Az elmúlt években hazánkban, így Békés megyében is elsősorban a közgazdasági tényezők szabták meg, hogy melyik Zöldségnövényt mely területen termesszék. Pedig köztudott, hogy minden növény ott adja a legnagyobb termést, ahol a természeti tényezők legkedvezőbbek számára. Ez indokolja, hogy új tájkörzeteket alakítsanak ki a szakemberek, s majd ehhez igazítsák a közgazdasági szabályzókat, amelyek az adott körzetben legalkalmasabb zöldségek termelésére ösztönöznek. Tegnap, csütörtökön Békéscsabán rendezték azt a vitát, amelyen az új Békés megyei tájkörzetek kialakításáról volt szó. Szabó András megyei főkertész köszöntője után dr. Hamar Norbert, a Kecskeméti Zöldségkutató Intézet tudományos osztályvezetője ismertette a Az ülésen — amelyen Pataki István, a KISZ megyei bizottságának titkára elnökölt — az egyes munkabizottságok vezetői adtak számot az eddig végzett munkáról, valamint az elképzeléseket, az anyagi lehetőségeket egyeztették. A résztvevők a munkabizottságok munkaterveit is elfogadták, de szó volt Póstelek építészeti-műszaki fejlesztéséről is. tervezetet. Körvonalazta a Békés megyei elképzeléseket, amelyeket a tudományos intézet munkatársai fogalmaztak meg. Röviden ez úgy foglalható össze, hogy a jövőben a hosszú tenyészidejű növények terjedése kívánatos a megyében, szemben például a zöldbabbal, amelynek nem optimálisak a megye termőviszonyai. Továbbra is kívánatos, hogy uborkát, paprikát, paradicsomot adjanak a megye gazdaságai. A beszámolót vita követte, melyben megyénk vezető állású kertészei, a feldolgozó üzemek! képviselői fejtették ki véleményüket. Mint dr. Hamar Norbert sárszavában mondotta, ezekkel a javaslatokkal kiegészítik a tervet, amely az egész országra vonatkozóan március végére készül el. M. Sz. Zs. adonatúj cégtáblát erősítették az elmúlt hetekben több tucat iparvállalat kapujára. Nem egyszerűen a régi névtáblákat cserélték ki díszesebbre, de a vállalat neve is megváltozott. A VBKM Akkumulátorgyár cégjelzéséről például törölték a négy nagybetűt. Hasonlóképpen: a Salgótarjáni Tűzhelygyár, a Kecskeméti Fürdőkádgyár, vagy a Bonyhádi Zománc- árugyár új névtábláiról lemaradt az eddig márkát és minőséget jelentő, s a világ vagy hatvan országában jegyzett LAMPART felirat. —_ Mi is történt valójában? A válasz egyszerű: e trösztök, nagyvállalatok gyárai önállóak lettek. Minden előzetes hírverés nélkül —sokszor még az érintett üzemek dolgozói sem tudták előre, legfeljebb sejtették a tervezett szervezeti változásokat. Mert ténylegesen, főleg szervezett intézkedésről van szó, s nem a vállalat megszokott életének, munkájának megbolygatásáról. Az önállósult vállalatok között akad olyan is, például a Csepel Művektől levált Híradás- technikai Gépgyár, vagy az Egyesült Izzóból kivált Gábor Áron Öntöde, amely — jó néhány évtizeddel ezelőtt — már volt önálló vállalat. Olyan üzem is van köztük, például az ajkai & a Pa- rádi Üveggyár, amely a budapesti központ vidéki ipar- telepítési törekvéseinek eredményeként nőtte ki magát korszerű nagyüzemmé. Miért kell most a trösztöket, nagyvállalatokat szétdarabolni, amikor nem is olyan régen a hazai gazdaságirányítás ennek éppen ellenkezőjét, a vállalatok ösz- szevonását, egybeolvasztását szorgalmazta? Mert azóta egy és más megváltozott. Elsősorban a külpiac kényszerítő hatására már a vállalatok vezetői is belátják: a jövedelmezőbb termelésnek kizárólag a piaci lehetőségeket felismerő és azt ki is használó, szervezettebb munka a biztosítéka. Ennek érdekében a népgazdaság irányítási és szabályozási rendszerét sok tekintetben megváltoztatták az utóbbi években, de az iparvállalatok szervezeti formája és ennek megfelelően érdekeltségi rendszere nem igazodott ehhez a folyamathoz. Tapasztalatok bizonyítják: nem minden tröszti, nagy- vállalati szervezet ösztönzött a termelékenyebb, minőségi munkára. Hiszen, ha egy-egy üzem rosszul dolgozott, netán ráfizetéses volt, kisegítette a központ valamelyik jól menő egysége. Ugyanez volt a helyzet a pénzügyi alapok elosztásával és a fejlesztésekkel is: előfordult, hogy a fejlesztési keretből éppen az a gyár kapott aránytalanul keveset, Melyik más üzemeket is „eltartott”. Gazdaságpolitikánk mostani és jövőbeni feladatai indokolttá tették a nagyvállalati formák fokozatos leépítését. Ez a munka már tavaly megkezdődött a bor-, a dohány- és a cukoripari üzemek önállósításával, s az idén folytatódik. Az év elejétől önálló vállalatként dolgoznak az édesipari üzemek, neves porcelángyárak, néhány útépítő és könnyűipari üzem, valamint a szénbányák. Az önállóság nagyobb felelősséggel jár. Különösen most, amikor nemcsak éves munkaprogramot, hanem ötéves tervet is kell készíteniük a vállalatoknak, ezúttal teljesen önállóan. Az export- lehetőségeket újból felmérik, esetenként új külkereskedelmi partnert keresnék. Sokuknak a tervezésnél figyelembe kell venniük: termékeik eddig világszerte elismert márkajelzéssel —például Tungsram, Lampart — futottak, ezentúl azonban erre nincs lehetőség, hiszen több önálló vállalat egyidejűleg használhatja ugyanazt a védjegyet. Eközben jó néhány házon belüli gondot is meg kell oldaniuk. A szervezeti változással együtt csökkentik a korábban felduzzasztott nagyvállalati alkalmazotti létszámot. Cseppet sem irigylésre méltó feladat több száz embernek, köztük sok kiváló szakembernek felmondani, új állást keresni, s találni. Néhány vállalatnak gondot jelenthet a korábban felvett exportfejlesztési hitelek törlesztése. A Kecskeméti Kádgyár például csaknem fél- milliárdot kapott rekonstrukciós beruházásra az egykori Lampart-központtól. Most, hogy önállósultak, kétségesnek ítélik meg a jövőre esedékes törlesztést, szerintük ugyanis ma még ráfizetnek a fürdőkádra. A kiutat gyorsabb gyártmányfejlesztéssel, termékeik forma- tervezésével, divatosabb színezéssel és körültekintő piackutatással kívánják megtalálni. D most önállóvá vált iparvállalatok többségének tehát jó néhány jogi és szervezeti he- hézséget kell áthidalniuk. Az üzemekben, a műhelyekben, a munkapadoknál azonban a megszokott ütemben dolgoznak; mondhatnánk úgy is, minden a régi. Vagy mégsem? Szőke László Pályázati felhívás A Magyar Tudományos Akadémia szegedi bizottsága pályázatot ír ki az alábbi témákban készítendő tudományos munkára: 1. Orvosi rehabilitációra szorulók (balesetek, csonkolások, alkoholisták stb.) helyzete. 2. A visszavágás stresszhatása a búza terméskomponenseire, 3. A Dél-Alföld gabonatermelésének jelentősége Magyarország regionális körzetei között az ökológiai potenciál szintézise alapján. 4. A Tisza és vízgyűjtőrendszere 'Vízutánpótlásának ökologikus földrajzi és hidrogeográfiai elemzése. A pályázaton bárki részt vehet, terjedelemkorlátozás nincs. A pályamunka beküldési határideje: 1982. szeptember 30. A pályamunkákat a SZAB által felkért bíráló bizottság értékeli. Az értékeléstől függően a pályadíj összege 3000 forinttól 5000 forintig terjedhet, kivételesen értékes pályamunkák esetében (az MTA illetékes tudományos osztályával egyetértésben) 10 000 forintig. A pályázati eredményhirdetésre 1982 decemberében kerül sor. Az eredményeket — a pályázatok meghirdetéséhez hasonlóan — hozza nyilvánosságra a pályázat meghirdetője. További pályatételek is kiírásra kerültek, amelyekről részletes felvilágosítás a SZAB központjában (Szeged, Somogyi u. 7. I. e. 101.) a 12-586-os telefonszámon nyerhető. Ez utóbbi pályamunkák benyújtási határideje 1981. szeptember 30. SZEGEDI AKADÉMIAI BIZOTTSÁG Vita megyénk zöldségtermesztéséről Ügyvitelgépesítési bemutatéterem Békéscsabán Továbbra is magas folyiink vízállása Az enyhe időjárás hatására a Körösök és a Berettyó hegyvidéki vízgyűjtő területén meggyorsult a hó olvadása. Folyóink vízszintje továbbra is magas. Harmadfokú árvízvédelmi készültség van érvényben a Sebes- Körösön, a jégtorLaszt viszont megszüntették. Másodfokú a készenlét a Berettyó mentén, míg a Fehér-, a Fekete-, a Kettős- és a Hármas-Körös védvonalain elsőfokú a készültség. A belvíz még mindig csaknem 38 ezer hektárt borít. Tegnap is több mint ötven szivattyútelep, valamint mintegy 30 szivattyúállás üzemelt. Több település belterületén tovább folyik a helyi vízkár-elhárítás, így Füzesgyarmaton, Szeghalomban, Dévaványán, Körösladány- ban, Köröstarcsán. Kondoroson, Gyulán, és Békésen. A Pénzügyminisztérium Szervezési és Ügyvitelgépesítési Intézete tegnap, csütörtökön Békéscsabán korszerűen felszerelt ügyvitel-gépesítési bemutatótermet és oktatási stúdiót nyitott. Az intézet tiszántúli—békéscsabai részlegének feladata, hogy Békés, Csongrád, Bács- Kiskun, Szolnok és Hajdú- Bihar - megye vállalatainál, szövetkezeteinél, költségvetési intézményeinél folyó ügyviteli munka hatékonyságát fokozza, egyszerűsítse, gyorsítsa, szükség esetén pedig megszervezze. A 'tiszántúli részleg az idén már csaknem húsz gazdasági egységnek folytat komplex vagy részszervezést. Az intézet szakemberei a gépek kezelését és a programcsomagok működtetését, vagyis a gépi feldolgozás teljes munkafolyamatát az új oktatási stúdióban térítésmentesen, 'korszerű körülmények között betanítják. Egyébként az intézet ezzel a szolgáltatásával sokat segít a gazdálkodó szerveknek ügyviteli munkájuk szervezettebbé tételében, az ügyviteli létszám csökkentésében. Az intézet szakemberei eddig több mint 30 egységes programcsomagot dolgoztak ki, melyek további feldolgozásra, számítógépre is alkalmasak. így ma már rendelkezésre állnak például főkönyvi és folyószámla-könyveléshez, a számlázáshoz, a havidíjas dolgozók bérszámfejtéséhez, az állóeszközök egyedi nyilvántartásához, az anyagnyilvántartáshoz tartozó típusmegoldások. — sz — Az oktatási stúdióban korszerű körülmények között ismerkedhetnek meg az ügyvitel gépesítésével a vállalatok képvi- selői Fotó: Veress Erzsi
