Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-13 / 37. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TflNACS LOPJA 1981. FEBRUÁR 13., PÉNTEK Ara: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM 37. SZÁM Az Akadémia főtitkára Békéscsabán Lázár György Bulgáriában Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke hivatalos baráti látogatásra tegnap Szófiába érkezett. A magyar kormány külömvonata délelőtt tíz órakor gördült be a bolgár főváros központi pályaudvarára, amelyet erre az alkalomra a két ország nemzeti lobogóival díszítettek fel. Lázár Györgyöt a vonat lépcsőjénél Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának elnöke üdvözölte. A magyar miniszterelnök és kísérete fogadtatásán ott volt Georgi Jordánon, Grigor Sztoicskov és Krsztju Tricskov miniszterelnök-helyettes, valamint a politikai és gazdasági élet több más vezető személyisége. A kölcsönös üdvözlések után a magyar kolónia úttörői virágcsokrokkal köszöntötték a két kormányfőt. Lázár György ezután szálláshelyére, a szófiai Bojana rezidenciára hajtatott. Délben koszorút helyezett el a szófiai Szeptember 9-e téren levő Georgi Dimitrov Mauzóleumnál. A magyar kormányfő ezt követően lerótta kegyeletét a bolgár és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő alakjának szarkofágjánál. (Folytatás a 2. oldalon) A Gyulai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet bedolgozói készítik ezeket a szép kis babaruhákat. A kellemes színössze- állítású és modern vonalú ruhácskák igen kelendőek a szövetkezet helybeli üzletében, de a megye határain túl is Fotó: Veress Erzsi Losonczi Pál a barcsi Vörös Csillag zárszámadó közgyűlésén Véleménycsere a megyei tanácsnál Fotó: Martin Gábor Pál Lénárd, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára tegnap, február 12-én Békés megyébe látogatott. A vendéget a megyei tanácsnál Gyulavári Pál tanácselnök, dr. Becsei József elnökhelyettes és Várai Mihályné, a megyei pártbizottság osztályvezetője fogadták. Véleményt cseréltek Békés megye tudományos életéről, fejlesztésének lehetőségeiről. A tárgyszerű és konstruktív tartalmú tanácskozást követően az Akadémia főtitkára megismerkedett az MTA Földrajztudományi Kutató Intézet Alföldi Csoportjának munkájával, amelyről dr. Tóth József, a kutatócsoport vezetője adott tájékoztatást. Jelen volt Dér László, a megyei múzeum igazgatója is. Az Akadémia főtitkárának Békés megyei egynapos látogatása az esti órákban fejeződött be. Csütörtökön befejeződött a kétnapos országos igazság- ■ ügyi vezetői értekezlet. A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében a megyei és a járásbíróságok elnökei valamint más igazságügyi szervek vezetői felszólalásaikkal, javaslataikkal egészítették ki a XII. pártkongresszus határozatainak végÁrvíz után a békési Egyetértés Tsz-ben A békési Egyetértés Tsz az elmúlt esztendő második felében igen nehéz helyzetbe került. A Kettős-Körös gátszakadása nyomán a közös gazdaság 7200 hektáros területének csaknem teljes egésze víz alá került. Az első félévi jó eredmények sikerekkel kecsegtettek. Ezzel szemben július 28-án a termelőmunkát a védekezés váltotta fel, szinte néhány óra alatt a tagság évtizedes munkája veszett oda. E gondolatokkal kezdte tegnap a tsz zárszámadó közgyűlésén beszámolóját Balogh László elnök. A közgyűlésen többek között részt veit Verbai László, a városi pártbizottság titkára és Murányi Miklós, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője. A békési határ igen biztató képet mutatott az aratás kezdetén. Ekkor még úgy látszott; valamennyi kultúrából minden idők legjobb termését takarítják be. Aztán a természet közbeszólt... Az 1961 hektár dús kalászú búzából, csupán 880 hektárról aratták le a termést, amit azután a szérűről mosott el az ár. Csupán a 232 hektár árpát takarították be a kombájnok. A tsz növénytermesztésének kára meghaladja a 35,6 millió forintot. Az állattenyésztés veszteségei is nagyok. Az egy tehénre jutó tejtermelés a tragikus események ellenére 3 ezer 50 literről, négyezer literre nőtt. A hízómarha-állománynak csak egy részét adták el. A sertésállományt — mivel a telepek víz alá kerültek, s összedőltek — értékesítették. Az állattartási ágazatok közül legnagyobb a tsz baromfiágazata. A gátszakadást követően vízbe fulladt 25 ezernyi csirke, 20 ezernyi gyöngyös, alacsonyabb súlyban adtak el mintegy 40 ezer baromfit, ami tetemes kiesést jelent. A nyári megdöbbentő képsorok még elevenen élnek képzeletünkben De az élet megy tovább. Az Egyetértés Tsz VI. ötéves tervében, pontosabban az idei és a jövő esztendőben a helyreállítás szerepel első helyen, a termelésnek az árvíz előtti szintre állítása a fő cél. Az idén a legnagyobb erőfeszítések árán sem tudják megművelni a szántók felét. A termőföld helyreállításával egy időben folytatják a meliorációt, az összedőlt épületek helyén az újak építését, pótolják a tönkrement gépeket. rehajtásában az igazságügyi szervekre háruló feladatokról készült írásos előterjesztést és dr. Márkája Imre igazságügy-miniszter szóbeli beszámolóját. A tanácskozáson részt vett és felszólalt dr. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Tolmácsolta az igazságügyi szervek dolgozóinak az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét, és személy szerint Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának jókívánságait. Elismeréssel szólt az igazságügyi szervek dolgozóinak eddig végzett áldozatos tevékenységéről, foglalkozott a jogalkotás és a jogalkalmazás előtt álló tennivalókkal és további sikereket kívánt színvonalas megvalósításukhoz. Az igazságszolgáltatás különböző területein, a büntető, a polgári, a családjogi és a munkaügyi ítélkezésben lényegesen javult a bíróságok ítélkező munkájának színvonala — állapították meg a jogalkalmazás kérdéseit elemző hozzászólók. Az országos igazságügyi vezetői értekezlet dr. Borics Gyula igazságügyi államtitkár zárszavával ért véget. Tegnap tartotta zárszámadó közgyűlését a Kiváló Szövetkezet címmel tizenháromszor kitüntetett barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet, amelyen részt vett, és felszólalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. ' A vezetőség beszámolójából — amelyet Böhm József, a szövetkezet elnöke terjesztett elő — kitűnt, hogy a több mint tízezer hektáron gazdálkodó barcsiak szorgalmas, fegyelmezett munkával, a hatékonyság növelése révén a tavalyi kedvezőtlen időjárás ellenére is szép sikereket értek el. Búzából ötvenkét mázsa 85 kilót, burgonyából 250 mázsát, kukoricából 58 mázsás átlagtermést takarítottak be hektáronként, s így a növénytermesztési főágazat 22 százalékkal növelte az árbevételét. Ebben nagy szerepe volt annak is, hogy a búzának és burgonyának 35 százaléka vetőmag, vetőgumó minőségű volt, ami jelentősen növelte a bevételt. Eredményes esztendőt zárt az állattenyésztési ágazat is. A tehenészetben elérték az évi ötezer literes tehenenkénti tejhozamot, több mint tízezer hízósertést értékesítettek, keresettek a vágóhídjukon készült hentesáruk is. Az egyéb ágazatok — az erdészet, a műanyagüzem, a Csokonya- visontai Gépjavító Társulás — is számottevően növelték a közös gazdaság 'bevételét. Emelkedett az egy személyre jutó jövedelem is, több mint ötvenezer forintot tett ki tavaly, amit kiegészít a háztáji gazdálkodás nyeresége. A szövetkezet közös vagyona már közeledik a félmilliárd- hoz, jelenleg 458 millió 160 ezer forint értékű. A közgyűlésen meghatározták a jövő esztendei feladatokat is. Az idén például 5805 tonna búzát, 11 900 tonna kukoricát, 13 260 tonna burgonyát, 16 500 tonna siló- kukoricát termelnek. Gyarapítják szarvasmarha-állományukat, jelenleg nyolcszáz tehenet tartanak, az év végén már ezeregyszázat. Űj, ezer férőhelyes tehenészeti telepet is épít a gazdaság. A termelésfejlesztő beruházást szolgálja a nyolc évvel ezelőtt épült „ISV” sertéstelep rekonstrukciója; innen a felújítást követően a jelenlegi tíz—tizenegyezer hízósertés helyett tizenhatezret küldenek vágóhídra. Fontos szerepet szánnak az ez év január elsejétől önálló főágazattá „előléptetett” háztáji gazdaságnak is. Ügy tervezik: a tagság portáiról évente tízezer hízósertést vásárolnak fel — eddig hatezret adott a háztáji —, és mintegy kétszáz tehenet helyeznek ki a kisgazdaságok istállóiba. Növekszik a kisgazdaságok szerepe megyénkben A békési Egyetértés Tsz területének mintegy felét még víz borítja Fotó: Veress Erzsi A Hazafias Népfront megyei kertbarátok és kisállattenyésztők társadalmi szövetsége tegnap délelőtt tartotta meg alakuló ülését. Molnár Lajos, a HNF megyei alelnöke, köszöntötte a részvevőket, akik közül jelen volt dr. Merényi Károly, a HNF OT képviselője, a KERTFQRG igazgatója is. Ezután Schmidt János, a szövetség elnöke a szervezet tevékenységéről, a jövő feladatairól beszélt. Többek között utalt arra, hogv a XII. pártkongresszus is foglalkozott a háztáji gazdálkodás jelentőségével. A társadalmi szövetség egyébként olyan egyesületeket és szakcsoportokat is magába foglal, amelyek önálló háttérrel még nem rendelkeznek. Ellenkező esetben ugyanis nagyobb lehetőség nyílna arra, hogy tápanyagokkal, vetőmaggal, növényvédő szerekkel, szerszámokkal stb lássák el a kistermelőket. Évente három alkalommal tart majd tanácskozást a testület, amely egyúttal a HNF OT rendezvényein is képviseltetni kívánja magát. A Csongrád megyei kertbarátokkal és kisállattenyésztőkkel, valamint a Kecskeméti Állami Gazdasággal való kapcsolatok felvételét, továbbá tanulmányutak, tapasztalatcsere-látogatások és kiállítások szervezését is tervezi az elnökség. A megyei tanács korábban olyan határozatot hozott, amely szerint a városi és a községi tanácsok tűzzék napirendre a kertbarát- és háztáji mozgalommal kapcsolatos kérdések megvitatását. Ezek révén számos jó tapasztalatot hasznos útmutatást is szerezhetnek a testület tagjai. Fontos feladat a megyében működő kertbarátkörök pontos számbavétele is. Az 1981. évi program és munkaterv ismertetését követően Fekete Béláné, a társadalmi szövetség titkára a 20—22 tagú aktívahálózat létrehozásának körülményeiről beszélt. Megemlítette, hogy a HNF OT érdekes, szakmai szempontból is fontos programokat szervez havonta. A vezetőség nevében javasolta, hogy a megyei szövetség aktivistái is vegyenek részt, felváltva ezeken a tájékoztatókon. A szóbeli kiegészítő után a hozzászólók közül többen is foglalkoztak ,a felvásárlás, a fajta témájával és egyéb, a kistermelés eredményeit, módszereit lényegesen befolyásoló kérdésekkel. Befejeződön az országos igazságügyi vezetői értekezlet
