Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-12 / 36. szám

1981. február 12., csütörtök Szerkesztői üzenetek SZERKESSZEN VELÜNK! A takarékosságot úgy is kell értelmezni, hogy a már meglevő értékeimket meg­őrizzük, megóvjuk. Naponta emberek ezrei járnak el Bé­késcsabán, a Kossuth téren és a Széchenyi utcának a bal oldalán, ahol a fenti megál­lapítás ellenkezőjéről kell meggyőződniük. A Körös Ho­tel előtti, nyárt (!) terasz betonba rögzített asztalkái, valamint az ifjúsági ház kertjének tőszomszédságában levő, ugyancsak nyári, de az étteremhez kapcsolódó te­raszra kirakott (kint felej­tett?) asztalok és székek bi­zonnyal nem nagyon tűrik a téli időjárás szeszélyeit. Nem kell ahhoz kémikusnak len­ni, hogy a nedvesség és a fagy, valamint a műanyag és a vas kölcsönhatásából ere­dő károk természetrajzát megérthessük. A képeken megörökített „példa” szerint ez mégsem ilyen egyértel­mű? ... Fotó: Gál Edit Lóbabvetőmag-ügyben írt levelet, és kérte segítségün­ket egy régi kedves olva­sónk, aki mint rokkantnyug­díjas ráér a háztájiban apró­lékos munkát igénylő nö­vény termesztésével foglal­kozni. örülünk, hogy hasz­nosítani akarja idejét és energiáját. Szíves türelmét kérjük, a vetőmagbeszerzés­nek utána nézünk. * * * Egeresi Andrásné, Békés­csaba : kifogásolja, hogy mint lakásszövetkezeti tagtól az igénybe vett szolgáltatási dí­jat — amit nem fizetett be időben — sértő hangnemben kéri a lakásszövetkezet. Szá­mára érthetetlen a parancso­ló hang egy olyan társulás­tól, amelynek dolgozói a la­kásszövetkezeti tagok) hoz­zájárulásából kapják jöve­delmüket. Ez így igaz. A lakásszövet­kezet azonban valóban nem hitelezhet tartósan senkinek, hiszen a megépített lakáso­kat karban keÜ tartani, és amennyire lehet, újakat épí­teni, hogy minél több jogos igénylő új lakáshoz jusson, önnél egészen biztos nem, de sajnos, egyik-másik lakónál szükséges a szigorú hangú levél. Ne vegye hát felesle­ges zaklatásnak, sértésnek. Annál is inkább, mert mint írja, ön a felszólításra azon­nal befizette az összeget. * * * Rojik Benedek, Hunya: közérdekű bejelentését ki­vizsgálás céljából elküldtük a Volán 8. számú Vállalathoz. A választ lapunk hasábjain keresse. Válaszolnak az illetékesek L. Istvánné Orosháza: Du­nántúli vagyok, Orosházára mentem férjhez. Egyetlen, hozzátartozóm a nevelő­anyám, egy idős asszony, aki jelenleg szociális otthonban van. Korábban gyakran meg­látogattam, most viszont ami­óta Orosházán lakom, ezt nem tehetem. Azt szeretném, ha lakóhelyem közelében le­vő szociális otthonba helyez­nék át. Élhetek-e ilyen kére­lemmel? Sőt, van olyan el­képzelésem is, hogy kive­szem a szociális otthonból. A kisfiam örömmel fogadná a ,.nagymamát”. A dolgot a férjemmel is megbeszéltem, s egyetértett az elgondolá­sommal. Sok jót kaptam tő­le, s meg szeretném hálálni, ö azonban azt mondja, nem akar a terhűnkre lenni. Van-e arra lehetőség, hogy néhány hónapot nálunk tölt­sön, hogy megismerje a csa­ládot? Vajon ilyen esetben is fizetni kell a gondozási dí­jat? Szép a ragaszkodása a ne­velőanyjához. A szociális otthon lakójának áthelyezé­sére általában egészségének nagymértékű ég tartós meg­változtatása esetén az orvos javaslatára kerülhet sor. Pél­dául akkor, ha egészségügyi állapota annyira megromlik, hogy a gondozását biztosító otthonban szakorvos hiányá­ban tovább nem látható eL,s így orvosi javaslatra át kell helyezni olyan másik otthon­ba, ahol biztosítva van a szakorvosi ellátás. Ha egész­ségi állapota megfelelő, avagy mások gondozását vál­lalják, ő maga is bármikor kérheti másik otthonba tör­ténő áthelyezését, avagy a gondozás megszüntetését. A jogszabály előírja, hogy ilyen esetekben a 'kérelemnek helyt kell adni. Az áthelye­zésre és a gondozás meg­szüntetésére irányuló kérel­meket az otthon vezetőjének kell átadni, aki javaslatával ellátva továbbítja azokat a szociális otthon közvetlen felügyeletét ellátó tanács egészségügyi szakigazgatási szervéhez. Áthelyezéskor a lakó összes iratait a beuta­lás kezdetétől fogva, az új otthon részére megküldik. A gondozásmegszüntetéskor pedig a megőrzésre átvett in­góságokat és értéktárgyakat az otthon kiadja. De arra is megvan a léhetőség, hogy ne­velőanyja néhány hónapot Önöknél töltsön. S e néhány hónap tapasztalata alapján döntsön, hogy megszünteti-e a szociális otthoni gondozást. Ez esetben kérnie kell az otthon vezetőjétől a próba­időre való eltávozás engedé­lyezését. A próbaidőre tör­ténő eltávozás egy alkalom­mal engedélyezhető. Leg­hosszabb ideje két hónap. Az elbocsátást az otthon vezető­je írásban engedélyezi. Ez alatt az idő alatt a lakó be­utalása nem szűnik meg, de a beutaló határozatból eredő jogok és kötelezettségek szü­netelnek. Erre az időre gon­dozási díjat nem kell fizetni. Kiss István Gyula: Ha munkaviszonya év közben megszűnt, vagy pedig sorka­tonai szolgálatra hívták be, és abban az évben a válla­latnál eltöltött idővel ará­nyos szabadságot nem kap­ta meg, akkor azt pénzben kell megváltani. dr. Serédi János Győrfi Ferencné, sarkadi lakos azt panaszolja a Szer­kesszen velünk rovathoz írt levelében, hogy a Lenin Tsz a férjétől jogtalanul vonta le a cukorrépa-betakarítás elmaradásáért kiszabott dí­jat. A rendkívüli időjárás miatt ugyanis a szövetkezet nem tudta betakarítani a cukorrépát géppel, ezért a területet kimérte a tagság­nak kézi szedésre. Egyegy tagra 833 négyzetméter terü­let jutott. A vezetőség úgy határozott: aki felszedi a számára kimért parcellát, annak 416 forint, munkabér jár, de aki nem szedi fel, an­nak háromszorosát, azaz 1248 forintot be kell fizetni a szövetkezeti kasszába. Levélírónk azt sérelmezi, hogy férjétől — aki 1966-han motorkerékpár-balesetet szenvedett és egyik lábát amputálták — ugyanúgy el­várták a cukorrépa-betakarí­tást, mint az egészséges ta­goktól. A január 12-i mun­kabéréből 750 forintot le­vontak, a hátralevő összeget februárban, vonják. Kérésünkre a Lenin Tsz vezetői megvizsgálták a pa­naszt. Kiderült, hogy a rend­kívüli esős időjárás miatt valóban nem lehetett mást tenni, mint kézzel felszedni a répát, hiszen, ami megter­mett, azt nem hagyhatták a földben; 556 tag között osz­tották fel a területet, közü­lük 529-en becsülettel telje­sítették a feladatukat. A munkát nem teljesítők közül mindössze ketten tiltakoztak a kiszabott pénz befizetése ellen. Levélírónk férje, Győrfi Ferenc rokkant ugyan, de a termelőszövetkezetben száz- százalékos munkaerőként dolgozik, mint karbantartó A Mezőkovácsházi Zöldségvetőmag Termesztési Modelltársu- lás zöldségtermesztő szakmunkásképző tanfolyamot szerve­zett. A Szabadkígyósi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szak­munkásképző Intézet — mint vizsgáztató iskola — meghívta a hallgatókat és az oktatókat baráti látogatásra. A vendégek megismerkedtek az iskola rendjével, a szép kastéllyal, az év­százados parkkal. Igen jól érezték magukat Szabadkígyóson szerelő. Nem szerepel nyil­vántartásban a rokkantak között. Ezért a szövetkezet vezetői joggal írták elő szá­mára a betakarításra váró cukorrépa felszedését. Levél­írónk férje nem is élt pa­nasszal a szövetkezet, vezetői­nél. Utólag arra kérik, sérel­mének orvoslására nyújtson be kérelmet a Lenin Tsz ve­zetőihez Újkígyósról és megyénk más tájairól kérdezték: az évek óta rendszeresen fize­tett ifjúsági takarékbetét után mennyi kölcsön vehető fel. Nos, ez nem ilyen egy­szerű. Akármire nem kérhet kölcsönt a takarékos fiatal. Amennyiben lakást épít, vagy lakberendezési tárgyak­ra, bútorra, áruvásárlásra stb kéri a kölcsönt, megkap­ja kedvező feltételek mellett. Felső határ nincs, de általá­ban annyit igénybe vehet, amennyi a befizetett összeg. Mindenesetre, aki ifjúsági takarékbetéttel rendelkezik, kedvezőbb feltételek mellett vehet igénybe kölcsönt Egyébként az OTP fiókjai minden helységben készség­gel adnak felvilágosítást a takarékbetéttel rendelkező fiataloknak. ViV Szarka Lajos, Szabó Zsig- mond, özv. Molnár Józsefné és Emyes Lajos, dévaványiai lakosok azt sérelmezik, hogy hiába várnak villanyra év­tizedek óta, a nagyközségi tanács nem oldotta meg gondjaikat. Igaz. hogy ta­nyán laknak, de az a belte­rülethez tartozik. Manapság — amint írják — ,az élet kü­lönböző területem szinte nél­külözhetetlen a villanyfény, amiből őket kizárja a mosto­ha körülmény. A nagyközségi tanács il­letékes vezetői elismerték, hogy levélíróink panasza jo­gos. Valóban belterülethez tartoznak az ő portáik, nem is túl hosszan kell a vezeté­ket kiépíteni. De a tanács mind ez ideig—a legjobb jó indulat ellenére — sem tud­ta bevezetni hozzájuk anya­gi okokból a villanyt. A le­vélírók szíves türelmét kéri a tanács vezetősége, a VI. öt­éves tervben az ő portáju­kon is kigyullad a fény. Levelekből — sorokban „... A környékbeli lakók és az átutazó vendégék ne­vében szeretném szóvá ten­ni, hogy Békéscsabán, a Lu­ther utcai könyvesbolt na­gyon rendszertelenül tart nyitva — írja egy kedves ol­vasónk. — Szóvá tettük kü­lönböző fórumokon, de a helyzet mit sem változott. Jó volna tudni: miikor érdemes időt pazarolni az említett bolt felkeresésére.” * * * „... örültünk, hogy végre újságáruda nyílt Sarkadon, s a Kossuth utca lakói is könnyen hozzájuthatnak kedvelt napilapjaikhoz. Saj­nos, ez a gyakorlatban más­képp alakult. Fejből tudom a nyitva tartási időt, mégis gyakran zárva találom azí újságárusbódét” — írja töb­bek között Bandur András sarkadi lakos. * * * „... Szinte talált pénznek tekintettem, amikor vissza­kaptam a Gyulai Húskombi­nát boltjában, a Béke su­gárúton a pénztár mellett el- hullajtott 500 forintosamat — írja Nagy Ferenc békéscsa­bai lakos. — Állandó vevő vagyok a boltban, jól ismer­nek, s a közelmúltban több pénz volt a zsebemben, ész­re sem vettem, hogy kiesett egy 500-as. A fiatal pénztá­rosnő utánam küldte. Be­csületből kitűnőre vizsgá­zott ...” Hasonlóan elismerő soro­kat írt a 8- számú Volán Vál­lalat szeghalmi telepéről in­duló autóbuszjáratok veze­tőiről Kuruez József Szegha­lom, Dózsa Gy. utca 5—7. szám alatti lakos, gyakori utas. Jóleső érzéssel számolt be rovatunknak arról, hogy a hosszan tartó kemény tél ellenére hihetetlen türelem­mel, odaadással dolgoztak, az utasokhoz mindig udvaria­sak voltak a buszvezetők és a kalauzok. Hz SZKP - kúA'/l kongresszusa — 0 A fogyasztók asztala Szám szerint ugyan nem tudjuk, de a szovjet sajtó rendszeres olvasójának úgy tűnik, hogy a pártkongresz- szus előtt a mezőgazdaság kérdéseiről szóltak a legtöb­ben. A mezőgazdaság fejlesz­tése „benne van a levegő­ben”. Olyan kérdés ez, amely a felszólalások szerint meg­érett a megoldásra. És a megoldáshoz szükséges fel­tételek már rendelkezésre állnak. Nemcsak az időjárás ... A szovjet mezőgazdaság fejlesztése nem egyszerű kérdés. A termelés feltételei eleve kedvezőtlenebbek, mint sok más országban. A termőterület a hatalmas or­szágban viszonylag korláto­zott. Az éghajlat szigorúbb, a kontinentális klíma inga­dozásai nagyok. A növények­nek sok helyütt rövid idő alatt kell beérniük. Márpe­dig a szovjet mezőgazdaság­nak az eddiginél lényegesen több terméket kell a fo­gyasztók asztalára tennie. Az elmúlt években gyor­san fejlődött például a me­zőgazdasági gépgyártás. Megnőtt a géppark, ha még nem is mindenben felel meg a követelményeknek. Több az egy hektárra jutó műtrá­gya és növényvédő szer. A Központi Bizottság mégis úgy véli, hogy az eredmé­nyek elmaradnak a lehető­ségek mögött, s ezért nem egyedül az utóbbi években különösen rossz időjárás a felelős. ü háztáji becsülete Az új terv a hangsúlyt az erők és az eszközök kihasz­nálására, a tartalékok feltá­rására helyezi. Tehát napi­renden van a termelés szer­vezése, irányítása, ösztönzé­se. Nemrég látott napvilá­got az a rendelkezés, amely átalakítja a mezőgazdasági tervezés eddigi rendszerét. Növelik a mezőgazdasági üzemek önállóságát. Felszá­molnak sok olyan adminiszt­ratív rendelkezést, amely eddig útjában állott az ész­szerű gazdálkodásnak. Nö­velik az ösztönzést, mégpe­dig nemcsak általában, ha­nem az adottságoknak meg­felelően. Intézkedtek a me­zőgazdasági termelési egye­sülések munkájának ösztön­zéséről a megfelelő adottsá­gú földeken az iparszerű termelési rendszer bevezeté­séről. A napokban látott napvi­lágot az a párt- és kormány- határozat, amely a háztáji gazdaságok fejlesztésének ad lendületet. Külön kimondja, hogy az országban „olyan társadalmi légkört kell te­remteni, amelyben elisme­rik, hogy a háztáji gazda­ságban hasznos, állami fon­tosságú munkát végeznek.” A mezőgazdaság előrelépé­sét mintegy rendszerbe fog­lalja a komplex élelmiszer­program. Ebben benne van, hogy ki kell fejleszteni a korszerű gépeket, szállító- eszközöket, meg kell oldani a tárolás és a szállítás prob­lémáit, korszerűsíteni kell az élelmiszeripart. A program egészen a fogyasztóig elve­zet: biztosítani akarják, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom