Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-10 / 34. szám
1981. február 10-, kedd o A kifőzött húsokból töltelékárut készítenek Húsfeldolgozás Füzesgyarmaton A múlt év októberében adták ét rendeltetésének a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet 9 millió 800 ezer forint költséggel épült húsüzemét. Mind a [különböző gépek és berendezések, mind a szociális helyiségek színvonalban elérik a kívánt mértéket. A nagy mennyiségű szennyvizet a községi gyűjtőbe vezetik, és gondoskodnak a hulladék elhelyezéséről is. A 40 dolgozó csaknem egy- harmadának van szakképesítése, míg a többieket betanított és egyéb munkakörökben foglalkoztatják. A többség helyben lakik, de akadnák olyanok is, akik az egy műszakban termelő üzembe Szeghalamról járnak be dolgozni. A terv 12—15 ezer sertés feldolgozását irányozza elő évente, s ezek egy része a tsz-foői, másik része a háztáji gazdaságokból kerül .ki. Amennyiben az ezer adagos üzemi konyha, Vagy más vendéglátó egység igényli, akkor juhokat, illetve szarvasmarhákat is levágnak itt. Doma Sándor üzemvezetőhelyettes tájékoztatása szerint a fő hangsúly a kolbászkészítésen van. Ezen, és más töltelékárukon kívül kötözött sonka. 30—35-féle füstölt áru is kikerül innen a boltokba. A hústermékek zömét a környező települések üzleteibe szállítják, de egy- kéthetente jut belőlük a fő„Háztáji robot" Sokoldalúan használható „háztáji robottá" fejlődött a Pécsi Vasas Ipari Szövetkezet kiskert! munkagépe. A kapálás és kaszálás fárasztó fizikai munkájának gépesítésén kívül a jövőben — pótkocsi hozzákapcsolásával — kistraktorként Is segíti a háztáji növénytermelést, állattartást. A mecsekaljal üzemben tavaly fogtak hozzá újból a kismotorgyártás megszüntetése miatt több évig hiányzó hazai fűnyírók előállításához. A szakemberek még abban az esztendőben továbbfejlesztették az alapberendezést, városnak is. Ugyanakkor a tőkehúst a Füzesgyarmat és Vidéke ÁFÉSZ értékesíti. és kerti kapát Is készítettek hozzá. A kétcélú motoros szerszámból az év végéig ötszáz hagyta el a szerelőszalagot, s még az idei tavaszi munkák megkezdéséig további félezret szállít az üzem a belföldi kereskedelemnek. A hasonló képességű külföldi társainál olcsóbb hazai gépet most már újabb munkára, a fuvarozás megköny- nyitésére Is használhatják a háztáji kisgazdaságok. A „HÖD- GÉP” — a MEZŐGÉP Tröszt hódmezővásárhelyi gyára — ugyanis olyan pótkocsival jelentkezett a piacon, amelyet a pécsi szövetkezet alapberendezéséhez szerelve kiskerti traktorként lehet működtetni. A fő hangsúly a kolbászkészítésen van Kép, szöveg: Bukovinszky István meg a kommunisták tanácskozásai. Az alapszervezetektől kezdve újraválasztották a vezető testületeket. Ez a munkaszakasz január végére fejeződött be. Mindenütt megtartották a területi pártkonferenciát, a köztársasági pártkongresszust, s megválasztották azokat, akik majd a kongresszusi palotában ta" nácskoznak a több mint 17 milliós párttagság képviseletében. Február közepe táján zárják le a tervjavaslat országos vitáját. Az ország szinte egész lakosságát megmozgató nagy népi tanácskozás volt ez. A sajtó, a rádió, a televízió tízezrével közölte a hozzászólásokat, a javaslatokat, a kiegészítéseket, de ennél sokkal több vélemény hangzott el a párttanácsko- zásokon, az üzemi gyűléseken. Egyetlen javaslat, vélemény sem hangzott el hiába, hiszen a kongresszusnak ezek ismeretében kell meghoznia felelősségteljes döntéseit, meghatároznia öt évre, sőt bizonyos területeken ennél hosszabb időre az ország gazdaságpolitikáját, gazdasági stratégiáját. n ifi irány A kongresszus iránti figyelem rendkívül nagy, hiszen a megelőző kongresszusok mindegyike fontos mérföldkő volt a szocialista forradalom, a szocialista társadalmi rend megvalósítása, az egész világméretű forradalmi folyamat útján. Hosszú utat tett meg a Szovjetunió Kommunista Pártja azóta, amióta 1898 márciusában egy kis minszki házban kilenc küldött összegyűlt. hogy megalakítsa a munkásosztály forradalmi pártját... Az illegális harc, a győztes forradalom, a polgárháború, az iparosítás, a kollektivizálás, a szocialista építés első gyümölcsei, majd a háború megpróbáltatásai és a győzelem — ez az az út, amelynek fő irányát mindenkor ,a pártkongresszusok jelölték ki. A Nagy Honvédő Háború után csak néhány év kellett ahhoz, hogy az ország újjáépítésének befejeztével a kommunisták újabb, hatalmas feladatok megvalósítására hívhassák munkára kongresszusukon a szovjet népet, új, nagy célokat tűzhessenek az ország elé. A XX. kongresszus helyreállította a párt. életében ,a lenini normákat. A XXI. elfogadta a párt új programját: ez a program már a kommunista társadalom felépítését jelölhette meg a párt legfőbb céljául. Napjaink történelme Ami azóta történt a kongresszusokon. tulajdonképpen már napjaink történelme. A legutóbbi kongresszusok a kommunista társadalom építésének konkrét feladatait szabták meg. A legutóbbi két pártkongresszus különös jelentőségűvé vált: a XXIV. kongresszuson dolgozták ki, fogalmazták meg, a XXV-en pedig megerősítették, bővítették a szovjet kommunisták béke-programját, amely a hetvenes években a világ sok százmillió emberének programja lett, s amely minden nehézség ellenére nagy eredményeket hozott az enyhülés folyamatának megindításában, megszilárdításában. S ha napjainkban némelyek dühödten támadják is az enyhülést — a program hatalmas erejét éppen az mutatja, hogy az enyhülés gondolata minden ellenállással szemben meggyökerezett, s meghozta az első, bár egyelőre szerény eredményeket. Az új kongresszus most új körülmények között, vizsgálja meg ,q program folytatásának útját. A szovjet kommunisták pártja előbbre akar lépni, tovább akar haladni a kipróbált és eredményes úton. Kis Csaba (Következik: 2. Az exten- zív fejlődés a múlté) Irány Irak és a Közel-Kelet... Az elnöki iroda falán sorakozó tucatnyi díszoklevél arról tanúskodik, hogy monopolhelyzetét közmegelégedésre használja ki a Gyulai Fa-, Fém-, Bútoripari Szövetkezet... Elnyerte a Minisztertanács vándorzászlaját, négyszer lett országos kiváló, ugyancsak négyszer megyei első, egyszer az ágazati minisztérium alá tartozók kategóriájában az első, kétszer pedig a KISZÖV vándorzászlaját vehette át. Fémbútorokat egyedül gyárt az országban, s ezért úgy gondolná az ember: a vásárló, ha eszi, ha nem eszi, úgysem kap mást, tehát könnyű dolga van a szövetkezetnek. Ez azonban koránt sincs így. — A bútordivat is gyorsan változik, s ezért évekig mi sem gyárthatjuk ugyanazt a típust — mondják a szövetkezetben, és hozzáteszik: — Ügy szükséges alkalmazkodnunk* a piaci követelményekhez, hogy sokfajta bútor csak kis szériában értékesíthető, s ez természetesen nem növeli nyereségünket. Ám a fontos: a megrendelők igényeinek kielégítése, és ezért vállalnunk kell a kis szériás megbízatásokat is... o Szinte elképesztő, hogy a nagynak egyáltalán nem nevezhető szövetkezet mintegy 120-féle bútort gyárt és évente 10—15 új típusú bútorkínálatával tartja fenn a piaci érdeklődést. — Ez csak látszatra sok — mondják a szövetkezetben. — Azonnal optimálissá válik ez a mennyiség, ha tekintetbe vesszük, hogy a különféle színháztermi berendezésektől, az ugyancsak különböző típusú irodabútorokig, s ezen felül az egyedi megrendelések speciális kívánalmai szerint is tőlünk várják a vásárlók igényeik kielégítését. — A sokfajta igény kielégítése, s az ebből eredő gyakori „átállások” nem drágítják a bútorokat? — Nem. A tavalyi utolsó negyedév árszintjéhez képest például ez évben nem változtak a bútorok árai. A korábbi központi intézkedések: a faáru, az energia drágulása, az új gazdasági szabályozók okoztak csak átmeneti zavart a termelésünkben — mondja Nagy Kálmán elnök. — Bizony tavaly ilyenkor úgy éreztük: megállt minden ... — emlékeznek a munkapadok mellett. — Se tervünk, se alapanyagunk, se rendelésünk nem volt. A sok éves dinamikus fejlődést egyszerre „bénulás” váltotta fel. 1980 januárjában és februárjában szinte egyáltalán nem is dolgozott a szövetkezet... — Valóban. És ez különösen az 1979‘es esztendő nagyszerű eredményei mellett tűnt rendkívül kétség- beejtőnek — mondja az elnök. — Az V. ötéves terv célkitűzését, hogy 1980-ra elérjük az évi 250 milliós termelést, ekkor sikerült leginkább megközelítenünk: 230 milliós éves termelési értékkel, amiből az export 72 milliót tett ki. Ez mindenekelőtt a Szovjetuniónak és más szocialista országoknak (Csehszlovákia, Bulgária) szállított irodai berendezésekből származott. Az új ár- intézkedések, szabályzók miatt azonban a termelés kezdett visszaesni 1980-ban. A korábbi éveket az jellemezte nálunk, hogy már októberben szerződéskötésekkel biztosítottuk a szövetkezet jövőjét, évi termelését. Tavaly pedig még februárban sem volt „tervünk”, a Bútor- értékesítő Nagykereskedelmi Vállalat is 60 (!) száza-_ lékkai csökkentette megrendeléseit az előző évhez képest. A beruházási stop, s a más központi intézkedések éreztették hatásukat, és arra kényszerítették a gazdasági egységeket, hogy rugalmasabban, a piaci követelményeknek megfelelőbben gazdálkodjanak. Mi is ezt igyekeztünk tenni... o (Akár bírálatnak is tekinthető a nagykereskedelmi vállalat „óvatosságára”, hogy a csökkentett rendelés ellenére a részére kínált bútorfélékből — méghozzá közvetlenül a beruházóknak — mégis megkezdte a szállítást a szövetkezet. Tehát a nagykereskedelem annak idején nem mérte fel jól az igényeket, és emiatt csaknem kéthónapos termeléskiesése származott a gyulai szövetkezetnek is.) Egyszóval 1980 február végén elkezdődött a megrendelések „befutása”, és a piackutatások eredménye külföldre is jelentős szállításokat helyezett kilátásba. A szövetkezet termelése teljes erővel megindult, és a nagy- kereskedemi vállalat is „felébredt”, pótmegrendeléseket adott a szövetkezetnek, ám ezeket a közben lekötött kapacitás miatt nem tudta elfogadni a szövetkezet. Meg kell mondani, hogy a nagykereskedelmi értékesítés elmaradása végül is kedvezően hatott a szövetkezet gazdálkodására, mert a beruházóknak, s az egyedi megrendelőknek közvetlenül szállított termékei után nála maradt a nagykereskedelmi haszon, ami nyilvánvalóan növelte gazdálkodásának nyereségét. Konkrétan: 1980-ra mindössze 10 milliós nyereséget terveztek, és ez, a csaknem kéthónapos termeléskiesés ellenére 28 millió forint lett. össztermelésük azonban a bázisévhez képest visszaesett, a 160 milliós tervezettel szemben, alig haladta meg a 155 milliót. Az 1979-es esztendőhöz képest azonban mégis jelentkezett tavaly egy figyelemre méltó eredmény: jelentősen növekedett az export. Ez a piackutató munkájuk sikerét, és egyben termékeik elismerését is dokumentálja, össztermelésüknek tavaly több mint az 50 százaléka, azaz 80 millió forint jutott külföldre, saját kapcsolatuk révén. És ezek a „saját maguk által épített csatornák” az idén tovább szélesednek, és egyre több tőkés ország piaca felé ágaznak el. Hollandiában, Nyugat-Németor- szágban már korábban is jó hírük volt a gyulai fémvázas, kárpitozott, vagy bőrhuzatú bútoroknak. Most a közel- keleti országok piacaira jutottak el termékeik. , o — Biztatók a kilátásaink — mondja Nagy Kálmán. — Iraknak az idén egyelőre nyolcmilliós értékben laboratóriumi berendezéseket, egyetemek és iskolák bútor- garnitúráit kell szállítanunk. Ugyanakkor tárgyalások folynak Kuvait, Jordánia és Palesztina ke: skedelmi képviseleteivel. Az utóbbinak 40 ezer asztal, 15 ezer szék, Jordániának 15 ezer iskolapad szállítására volna szüksége. Minden bizonnyal megegyezünk velük... Az idén 175 milliós értékű tervet tűztek maguk elé a gyulai szövetkezetbeliek, és ebből 85 (!) millió az export. Hogy ez miként oszlik meg a tőkés és a szocialista piac között, még nem látható. Belföldre 64, a közvetlen beruházóknak pedig csaknem 30 millió forint értékben gyártanak bútorokat, a tavalyi negyedévivel azonos áron. Mindegyik műhelyük teljes kapacitással dolgozik, nem úgy, mint tavaly ilyenkor. A VI. ötéves tervük kimunkálása most van folyamatban. A következő évekre csak koncepciókat határoznak meg a műszaki és gyártmányfejlesztés területén. A termelésre csak bizonyos keretszámokat jelölnek meg, mert ahogy mondják: olyan világban élünk, amelyben a gyorsan változó piaci követelményekhez, hullámzó árképzésekhez gyorsan szükséges alkalmazkodni, és az kizár mindenfajta merevséget. Varga Dezső Változatosabb formák alakíthatók ki a kemény poliuretánhab-töltésű ülőalapokkal. Hatékonyabb termelés mellett az igen drága faalapanyag-szükséglet is csökkenthető Fotó: Veress Erzsi
