Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-10 / 34. szám

1981. február 10-, kedd o A kifőzött húsokból töltelékárut készítenek Húsfeldolgozás Füzesgyarmaton A múlt év októberében ad­ták ét rendeltetésének a fü­zesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet 9 millió 800 ezer forint költséggel épült húsüzemét. Mind a [kü­lönböző gépek és berendezé­sek, mind a szociális helyi­ségek színvonalban elérik a kívánt mértéket. A nagy mennyiségű szennyvizet a községi gyűjtőbe vezetik, és gondoskodnak a hulladék elhelyezéséről is. A 40 dolgozó csaknem egy- harmadának van szakképesí­tése, míg a többieket betaní­tott és egyéb munkakörök­ben foglalkoztatják. A több­ség helyben lakik, de akad­nák olyanok is, akik az egy műszakban termelő üzembe Szeghalamról járnak be dol­gozni. A terv 12—15 ezer sertés feldolgozását irányozza elő évente, s ezek egy része a tsz-foői, másik része a ház­táji gazdaságokból kerül .ki. Amennyiben az ezer adagos üzemi konyha, Vagy más vendéglátó egység igényli, akkor juhokat, illetve szarvasmarhákat is levágnak itt. Doma Sándor üzemvezető­helyettes tájékoztatása sze­rint a fő hangsúly a kolbász­készítésen van. Ezen, és más töltelékárukon kívül kötö­zött sonka. 30—35-féle füs­tölt áru is kikerül innen a boltokba. A hústermékek zö­mét a környező települések üzleteibe szállítják, de egy- kéthetente jut belőlük a fő­„Háztáji robot" Sokoldalúan használható „ház­táji robottá" fejlődött a Pécsi Vasas Ipari Szövetkezet kiskert! munkagépe. A kapálás és kaszá­lás fárasztó fizikai munkájának gépesítésén kívül a jövőben — pótkocsi hozzákapcsolásával — kistraktorként Is segíti a ház­táji növénytermelést, állattar­tást. A mecsekaljal üzemben tavaly fogtak hozzá újból a kismotor­gyártás megszüntetése miatt több évig hiányzó hazai fűnyírók elő­állításához. A szakemberek még abban az esztendőben tovább­fejlesztették az alapberendezést, városnak is. Ugyanakkor a tőkehúst a Füzesgyarmat és Vidéke ÁFÉSZ értékesíti. és kerti kapát Is készítettek hozzá. A kétcélú motoros szer­számból az év végéig ötszáz hagyta el a szerelőszalagot, s még az idei tavaszi munkák megkezdéséig további félezret szállít az üzem a belföldi keres­kedelemnek. A hasonló képes­ségű külföldi társainál olcsóbb hazai gépet most már újabb munkára, a fuvarozás megköny- nyitésére Is használhatják a ház­táji kisgazdaságok. A „HÖD- GÉP” — a MEZŐGÉP Tröszt hódmezővásárhelyi gyára — ugyanis olyan pótkocsival je­lentkezett a piacon, amelyet a pécsi szövetkezet alapberendezé­séhez szerelve kiskerti traktor­ként lehet működtetni. A fő hangsúly a kolbászkészítésen van Kép, szöveg: Bukovinszky István meg a kommunisták tanács­kozásai. Az alapszervezetek­től kezdve újraválasztották a vezető testületeket. Ez a munkaszakasz január végére fejeződött be. Mindenütt megtartották a területi párt­konferenciát, a köztársasági pártkongresszust, s megvá­lasztották azokat, akik majd a kongresszusi palotában ta" nácskoznak a több mint 17 milliós párttagság képvisele­tében. Február közepe táján zár­ják le a tervjavaslat orszá­gos vitáját. Az ország szinte egész lakosságát megmozga­tó nagy népi tanácskozás volt ez. A sajtó, a rádió, a televízió tízezrével közölte a hozzászólásokat, a javaslato­kat, a kiegészítéseket, de en­nél sokkal több vélemény hangzott el a párttanácsko- zásokon, az üzemi gyűlése­ken. Egyetlen javaslat, véle­mény sem hangzott el hiába, hiszen a kongresszusnak ezek ismeretében kell meg­hoznia felelősségteljes dön­téseit, meghatároznia öt év­re, sőt bizonyos területeken ennél hosszabb időre az or­szág gazdaságpolitikáját, gazdasági stratégiáját. n ifi irány A kongresszus iránti fi­gyelem rendkívül nagy, hi­szen a megelőző kongresszu­sok mindegyike fontos mér­földkő volt a szocialista for­radalom, a szocialista társa­dalmi rend megvalósítása, az egész világméretű forradal­mi folyamat útján. Hosszú utat tett meg a Szovjetunió Kommunista Pártja azóta, amióta 1898 márciusában egy kis minszki házban kilenc küldött összegyűlt. hogy megalakítsa a munkásosztály forradalmi pártját... Az il­legális harc, a győztes forra­dalom, a polgárháború, az iparosítás, a kollektivizálás, a szocialista építés első gyü­mölcsei, majd a háború megpróbáltatásai és a győ­zelem — ez az az út, amely­nek fő irányát mindenkor ,a pártkongresszusok jelölték ki. A Nagy Honvédő Háború után csak néhány év kellett ahhoz, hogy az ország újjá­építésének befejeztével a kommunisták újabb, hatal­mas feladatok megvalósítá­sára hívhassák munkára kongresszusukon a szovjet népet, új, nagy célokat tűz­hessenek az ország elé. A XX. kongresszus helyreállí­totta a párt. életében ,a leni­ni normákat. A XXI. elfo­gadta a párt új programját: ez a program már a kom­munista társadalom felépíté­sét jelölhette meg a párt legfőbb céljául. Napjaink történelme Ami azóta történt a kong­resszusokon. tulajdonképpen már napjaink történelme. A legutóbbi kongresszusok a kommunista társadalom épí­tésének konkrét feladatait szabták meg. A legutóbbi két pártkongresszus különös jelentőségűvé vált: a XXIV. kongresszuson dolgozták ki, fogalmazták meg, a XXV-en pedig megerősítették, bőví­tették a szovjet kommunis­ták béke-programját, amely a hetvenes években a világ sok százmillió emberének programja lett, s amely minden nehézség ellenére nagy eredményeket hozott az enyhülés folyamatának megindításában, megszilár­dításában. S ha napjainkban némelyek dühödten támad­ják is az enyhülést — a program hatalmas erejét éppen az mutatja, hogy az enyhülés gondolata minden ellenállással szemben meg­gyökerezett, s meghozta az első, bár egyelőre szerény eredményeket. Az új kongresszus most új körülmények között, vizs­gálja meg ,q program foly­tatásának útját. A szovjet kommunisták pártja előbbre akar lépni, tovább akar ha­ladni a kipróbált és eredmé­nyes úton. Kis Csaba (Következik: 2. Az exten- zív fejlődés a múlté) Irány Irak és a Közel-Kelet... Az elnöki iroda falán sorakozó tucatnyi díszoklevél arról tanúskodik, hogy monopolhelyzetét közmegelége­désre használja ki a Gyulai Fa-, Fém-, Bútoripari Szö­vetkezet... Elnyerte a Minisztertanács vándorzászla­ját, négyszer lett országos kiváló, ugyancsak négyszer megyei első, egyszer az ágazati minisztérium alá tarto­zók kategóriájában az első, kétszer pedig a KISZÖV ván­dorzászlaját vehette át. Fémbútorokat egyedül gyárt az országban, s ezért úgy gondolná az ember: a vásárló, ha eszi, ha nem eszi, úgysem kap mást, tehát könnyű dolga van a szövetkezetnek. Ez azonban koránt sincs így. — A bútordivat is gyorsan változik, s ezért évekig mi sem gyárthatjuk ugyanazt a típust — mondják a szövet­kezetben, és hozzáteszik: — Ügy szükséges alkalmazkod­nunk* a piaci követelmények­hez, hogy sokfajta bútor csak kis szériában értékesít­hető, s ez természetesen nem növeli nyereségünket. Ám a fontos: a megrendelők igé­nyeinek kielégítése, és ezért vállalnunk kell a kis szériás megbízatásokat is... o Szinte elképesztő, hogy a nagynak egyáltalán nem ne­vezhető szövetkezet mint­egy 120-féle bútort gyárt és évente 10—15 új típusú bú­torkínálatával tartja fenn a piaci érdeklődést. — Ez csak látszatra sok — mondják a szövetkezet­ben. — Azonnal optimálissá válik ez a mennyiség, ha tekintetbe vesszük, hogy a különféle színháztermi be­rendezésektől, az ugyancsak különböző típusú irodabúto­rokig, s ezen felül az egyedi megrendelések speciális kí­vánalmai szerint is tőlünk várják a vásárlók igényeik kielégítését. — A sokfajta igény kielé­gítése, s az ebből eredő gya­kori „átállások” nem drágít­ják a bútorokat? — Nem. A tavalyi utolsó negyedév árszintjéhez ké­pest például ez évben nem változtak a bútorok árai. A korábbi központi intézkedé­sek: a faáru, az energia drá­gulása, az új gazdasági sza­bályozók okoztak csak átme­neti zavart a termelésünk­ben — mondja Nagy Kál­mán elnök. — Bizony tavaly ilyenkor úgy éreztük: megállt min­den ... — emlékeznek a munkapadok mellett. — Se tervünk, se alapanyagunk, se rendelésünk nem volt. A sok éves dinamikus fejlődést egy­szerre „bénulás” váltotta fel. 1980 januárjában és feb­ruárjában szinte egyáltalán nem is dolgozott a szövetke­zet... — Valóban. És ez különö­sen az 1979‘es esztendő nagyszerű eredményei mel­lett tűnt rendkívül kétség- beejtőnek — mondja az el­nök. — Az V. ötéves terv célkitűzését, hogy 1980-ra elérjük az évi 250 milliós termelést, ekkor sikerült leg­inkább megközelítenünk: 230 milliós éves termelési ér­tékkel, amiből az export 72 milliót tett ki. Ez mindenek­előtt a Szovjetuniónak és más szocialista országoknak (Csehszlovákia, Bulgária) szállított irodai berendezé­sekből származott. Az új ár- intézkedések, szabályzók mi­att azonban a termelés kez­dett visszaesni 1980-ban. A korábbi éveket az jellemezte nálunk, hogy már október­ben szerződéskötésekkel biztosítottuk a szövetkezet jövőjét, évi termelését. Ta­valy pedig még februárban sem volt „tervünk”, a Bútor- értékesítő Nagykereskedel­mi Vállalat is 60 (!) száza-_ lékkai csökkentette meg­rendeléseit az előző évhez képest. A beruházási stop, s a más központi intézkedé­sek éreztették hatásukat, és arra kényszerítették a gaz­dasági egységeket, hogy ru­galmasabban, a piaci köve­telményeknek megfelelőb­ben gazdálkodjanak. Mi is ezt igyekeztünk tenni... o (Akár bírálatnak is tekint­hető a nagykereskedelmi vál­lalat „óvatosságára”, hogy a csökkentett rendelés ellené­re a részére kínált bútorfé­lékből — méghozzá közvet­lenül a beruházóknak — mégis megkezdte a szállítást a szövetkezet. Tehát a nagy­kereskedelem annak idején nem mérte fel jól az igénye­ket, és emiatt csaknem két­hónapos termeléskiesése származott a gyulai szövetke­zetnek is.) Egyszóval 1980 február vé­gén elkezdődött a megrende­lések „befutása”, és a piac­kutatások eredménye kül­földre is jelentős szállításo­kat helyezett kilátásba. A szövetkezet termelése teljes erővel megindult, és a nagy- kereskedemi vállalat is „fel­ébredt”, pótmegrendeléseket adott a szövetkezetnek, ám ezeket a közben lekötött ka­pacitás miatt nem tudta el­fogadni a szövetkezet. Meg kell mondani, hogy a nagy­kereskedelmi értékesítés el­maradása végül is kedvezően hatott a szövetkezet gazdál­kodására, mert a beruházók­nak, s az egyedi megrende­lőknek közvetlenül szállított termékei után nála maradt a nagykereskedelmi haszon, ami nyilvánvalóan növelte gazdálkodásának nyereségét. Konkrétan: 1980-ra mind­össze 10 milliós nyereséget terveztek, és ez, a csaknem kéthónapos termeléskiesés ellenére 28 millió forint lett. össztermelésük azonban a bázisévhez képest vissza­esett, a 160 milliós tervezet­tel szemben, alig haladta meg a 155 milliót. Az 1979-es esztendőhöz ké­pest azonban mégis jelentke­zett tavaly egy figyelemre méltó eredmény: jelentősen növekedett az export. Ez a piackutató munkájuk sikerét, és egyben termékeik elisme­rését is dokumentálja, össz­termelésüknek tavaly több mint az 50 százaléka, azaz 80 millió forint jutott külföld­re, saját kapcsolatuk révén. És ezek a „saját maguk ál­tal épített csatornák” az idén tovább szélesednek, és egyre több tőkés ország pia­ca felé ágaznak el. Hollan­diában, Nyugat-Németor- szágban már korábban is jó hírük volt a gyulai fémvázas, kárpitozott, vagy bőrhuzatú bútoroknak. Most a közel- keleti országok piacaira ju­tottak el termékeik. , o — Biztatók a kilátásaink — mondja Nagy Kálmán. — Iraknak az idén egyelőre nyolcmilliós értékben labo­ratóriumi berendezéseket, egyetemek és iskolák bútor- garnitúráit kell szállítanunk. Ugyanakkor tárgyalások folynak Kuvait, Jordánia és Palesztina ke: skedelmi kép­viseleteivel. Az utóbbinak 40 ezer asztal, 15 ezer szék, Jordániának 15 ezer iskola­pad szállítására volna szük­sége. Minden bizonnyal meg­egyezünk velük... Az idén 175 milliós érté­kű tervet tűztek maguk elé a gyulai szövetkezetbeliek, és ebből 85 (!) millió az ex­port. Hogy ez miként oszlik meg a tőkés és a szocialista piac között, még nem látha­tó. Belföldre 64, a közvetlen beruházóknak pedig csaknem 30 millió forint értékben gyártanak bútorokat, a ta­valyi negyedévivel azonos áron. Mindegyik műhelyük teljes kapacitással dolgozik, nem úgy, mint tavaly ilyen­kor. A VI. ötéves tervük ki­munkálása most van folya­matban. A következő évek­re csak koncepciókat hatá­roznak meg a műszaki és gyártmányfejlesztés terüle­tén. A termelésre csak bizo­nyos keretszámokat jelölnek meg, mert ahogy mondják: olyan világban élünk, amely­ben a gyorsan változó piaci követelményekhez, hullám­zó árképzésekhez gyorsan szükséges alkalmazkodni, és az kizár mindenfajta merev­séget. Varga Dezső Változatosabb formák alakíthatók ki a kemény poliuretánhab-töltésű ülőalapokkal. Haté­konyabb termelés mellett az igen drága faalapanyag-szükséglet is csökkenthető Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom