Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-08 / 33. szám
Hogyan szórakozhatnak a fiatalok? II gonosz Cosinus „A fiatalok szórakozási vágya természetes igény, amelyet az életkorra jellemző önállósodási, elkülönülési törekvések éppúgy meghatároznak, mint a partnerkeresés, a kollektív, korosztályon belüli együttlét és a kikapcsolódás, pihenés szükséglete a munka vagy a tanulás szellemi, fizikai megterhelése után.” Az idézet a KISZ Központi Bizottsága az ifjúság szórakoztatásának időszerű kérdéseiről, a fejlesztés lehetőségeiről, a szövetség feladatairól megfogalmazott állásfoglalásból való. E témához kapcsolódva beszélgettünk Harsányi Lászlóval, a KISZ KB kulturális osztályának helyettes vezetőjével. — Mi tette szükségessé, hogy az ifjúsági szövetség a szórakozás formáival foglalkozzon? — A szabad idő növekedése. Az, hogy a családalapítás, az egzisztenciateremtés gondja mellett is él a harminc éven aluliakban a ki- kapcsolódás igénye, s hogy ezalatt javarészt zenéhez kötött, csoportos elfoglaltságot értenek. Ezt a hatvanas évek közepén a beatmozgalom alapozta meg. A hetvenes évek elejére a zenében új irányzatok jelentkeztek, az egységesnek tűnő „popkultúra” felbomlott, megoszlott... A váltás ugyan más szokásokat hozott, de egyben nem különbözik a valamikor nagy áttörést jelentő beattől, ez pedig a tömegbefolyás. Nos, ezért foglalkozunk most a diszkóval, a könnyűzene- koncert-látogatás lehetőségeivel, a tánc és a játék megújuló igényével. — A beatnemzedék lassan botra támaszkodva jár — mondják, jelezvén ezzel, hogy a hajdani „úttörők” már nem tinédzserek. Hány évesek a koncertek, diszkók mai látogatói? — Az utóbbi évtizedekben az ifjúság társadalmi helyzetében történt változások következtében a gyermek előbb érik ifjúvá, és tovább marad fiatal. A beatnemzedék tagjai is azok. A gyerekek 10— 12 évesen lesznek zenekarrajongóvá. Kétségtelen, hogy ők és a náluk valamivel idősebbek már több időt szánnak a szórakozásra, mint az előző felnőtt generáció, de ez nem jelenti azt, hogy más értékes időtöltést elutasítanak. Ki hova jár? Ez inkább kor szerint, mintsem a társadalmi rétegződésnek megfelelően változik. A 16 éven aluliak szabad idejét javarészt az iskola, az úttörő- és ifjúsági mozgalom tölti ki. A többit a rockzene. Mivel kevés lehetőségük van, hogy koncertekre járjanak, azért elsősorban diszkóznak. Érzékenyen reagálnak az ifjúsági zene változásaira. A diszkó, a rockkoncert dk közönségét a 16—20 esztendősök adják. Közülük kerülnek ki az együttesek, és öltözködésük, mentalitásuk miatt gyakran elítélt, rajongóik is. Közülük valók a „szakadtak”, a csövesek. Ezeket a fiatalokat azonban a közhittel ellentétben nem a zenei bandák formálják ilyenné, az ő gondjuk társadalmi és nem szórakozási probléma. Egyébként ez a korosztály adja az amatőrmozgalom törzsgárdáját, teremt pezsgő klubéletet, pártolja a táncházakat. Persze, csak ha van rá lehetősége. A következő korcsoport, a 20—24 évesek szórakozását alapvetően meghatározza, hogy 62 százalékuk házas. Elsősorban magnót, lemezt hallgatnak, aki független, az diszkóba jár. És reneszánszát éli a játék. — Diszkó, „kemény-rock”, tánc, játék. Ezek jellemzőek tehát: legalábbis amíg egy újabb divatirányzat el nem söpri őket. Hatnak-e a magatartásra, viselkedésre? Életérzéseket erősítenek meg, befolyásolják a társadalmi közéletet, közízlést... — A diszkózene hazai hagyományai csekélyek. Inkább a külföldi felvételek népszerűek. A lemezlovasok nálunk nem propagandisták, hanem zenei szerkesztők, hangulatteremtők. Mit ad a diszkó? Nem azt, amitnyújt- hatna. Nézzük a hazai kellékeket: gépzenei berendezés, hangulatvilágítás, műsorvezető. De nincsenek filmek, hiányzik a diaporáma, az esetleges játékok, irodalmi betétek, kevés a forgalomba kerülő jó diszkólemez, zsúfoltak a nyilvános helyek. A koncerteken a rock hódít. Szelídebb változata a hanglemezgyártásba is beférkőzött. A dzsesszrock, a népzenei új hullám nálunk még háttérbe szorul, de támogatást érdemelne, akár a táncházmozgalom. — Milyen szerepet vállalnak ebben a szórakoztató intézmények? — Az ifjúsági szórakoztatásban szerepet játszó intézmények struktúrája és feladatköre évtizedek óta változatlan. Az igények és a lehetőségek között olyan feszültség alakult ki, hogy ezzel a KISZ-nek érdekképviseleti funkciójából adódóan foglalkoznia kell. Nyílt titok például, hogy a koncertszervezésnek nincs országot átfogó gazdája, mint ahogy a zenei rendezvények megtartására sincs elég hely. De maradjunk az intézményeknél. Ezek javarészt a szórakozási igényeknek csak egy részét elégítik ki, új divatokat nem élesztenek, a meglevőket kevéssé befolyásolják. A rádió, a televízió elsősorban a hagyományos könnyűzenére épít. Az ŐRI, amelynek szervezés, rendezés, a működési engedélyek kiadása a feladata, elsősorban kész műsorok „eladásával” foglalkozik, az országos igények tíz százaléka ez. — A KISZ KB a fiatalok szórakozását fontos kérdésnek tekinti. — Valóban, mivel szoros összefüggésben áll az ifjúságpolitikai munka többi területével. Az állami szervek mellett e feladatok valamennyi szervezetnek, intézménynek adnak tennivalót. A tervek szerint könnyűzenei stúdiót indít a KISZ. Ez önmagában nem elég. Szükség van a Művelődési Minisztérium, az MHV, az ŐRI, az OSZK, a Filharmónia támogatására, anyagi áldozat- vállalására. És sok más intézkedésre. Jó lenne például, ha a berendezéseket, a diszkó kellékeit kölcsönözhetnék a műsorvezetők. Műsorvezető és közvetítőirodákra, jól funkcionáló munka- közösségekre is szükség van. A beruházásoknál vegyék figyelembe a szabaidő-közpon- tok létesítését, amelyek komplex szórakozási lehetőségeket nyújtanak, esetleg az egész családnak. Hogy az elmondottak megvalósuljanak közösen kell cselekednünk, s mindez hangot kap a KISZ közelgő X. kongresszusán is. Fazekas Agnes Ha most még távolinak tűnik is, azért az idén is eljön a nyár, s vele a szünidő, a táborozás. Az idén, az úttő- rőszövetség megalakulásának 35. évében különös gonddal, sok új ötlettel már készülődnek a felnőttek, hogy emlékezetes nyári programjuk lehessen ,a kisdobosoknak, úttörőknek. Az idén először „Barátság” elnevezésű, nemzetközi tábort szervez az úttörőszövetség megyei és békéscsabai városi elnöksége, a megyei tanács művelődésügyi osztálya, a Megyei Művelődési Központ, ,a békéscsabai Városi Tanács és q Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörőház támogatásával Békéscsabán, a megyei KISZ-iskolán. A penzai, ,a pozsonyi és a A farsangról a bál, a bálról az ünepélyesség és a vidámság jut az eszébe általában mindenkinek. Aztán van nemzetiségi bál, van gaz- dász-, van orvos- és van tollasbál, sőt még a kéményseprők is hálóznak így február tájban. Meg van szalagavató is, ami ugyancsak olyan bálféle. A felsorolásból ez utóbbi egyvalamiért csak kitűnik: a szalag- (másutt: gomb-)-avatok éppen a bá- lozók és a részt vevők életkora, és az ünnep okán a legemlékezetesebb. Aki az utóbbi években nem volt ilyen rendezvényen, annak pár mondatban hadd mondjam el, milyen is ma egy ilyen. A bál színhelyének -bejáratánál néhányan cerberusként állnak: férfitanárok, és a szülői munka- közösség tagjai közül a leg- markosabb apukák. Aztán jönnek befelé a belépőt a kezükben szorongató diákok. Az ünnepeltek, a negyedikesek, a helyi szokás szerint egyenblúzban, egyennyak- kendőben (ki tudja, miért halt ki a szép és történelmi, jelentős pedagógiai indíttatású hagyomány), de' leginkább „csak úgy” ünneplőben érkeznek. És a többiek? Nos, itt jelentkezik a címben említett „újdonság”. A lányok a legutolsó divat szerinti toalettben, Charlie- és Dior- illatfelhőben, príma sminkkel. De a fiúk!... Műslam- posság, így lehetne finoman jellemezni. Mögöttük is úszik az illat, csakhát ez inkább Lennon Szertefoszlott egy remény. Az, amit a Beatles-rajongók milliói a világ minden táján évenként űjra lehetségesnek tartottak, már nem történhet meg: John Lennonnal a Beatlest véglegesen sírba helyezték. Mégis olyan szép játék volt elképzelni azt, hogy még egyszer lehet Beatles. John és Paul még egyszer fantasztikus, ironikus szövegeiket énekelnék, Georg fásult arccal tépné gitárjai húrjait és Ringó a dob mögül villogtatná fogait. A Bee Gees tovább dalolhat, a. Rolling Stones fáradhatatlanul szerepelhet tovább a rock fronton, a Beach Boys feltűnhet alkalmanként egy lemezzel: a Beatles azonban John Lennon nélkül, értelmetlen, szomorú halála miatt soha nem lehet már Beatles. Üstökösszerű karrierjük, örült sikerük nagyon is összekapcsolódott a hatvanas évekkel. A korszak keltette őket életre, és ők, mint John Lennon vélte, a „jó zene kikötője” akartak lenzrenjanini úttörőkkel kialakult sok évi jó kapcsolat alapján mindhárom városból 20—20 pajtás kap meghívást a táborba, amely július 20- án nyílik, és 10 napos lesz. A szovjet, a csehszlovák és a jugozláv gyerekekkel 70 Békés megyei úttörő táborozik együtt; a népművészszakkö- rökben, művészeti csoportokban tevékenykedők legjobbjai. A héten, egy előkészítő megbeszélésen már összeállították a tábor szervezői a 10 napos program tervét is. Eszerint megrendezik egy- egy népművészeti ág, és egy- egy nemzet napját, és egész napos akadályverseny is szerepei az elképzelések között. szag ... S még délelőtt „semmi bajuk” sem volt! Megyénk egyik, inkább férfiaknak való szakmákat is oktató középiskolájának szalagavatóján, az egyik tanárral együtt nézzük az ünnepségre gyülekezőket. A hamvasan szép, tovalibbenő tinilányokba kapaszkodnak a gyomláltan szőrös állú, kikopott és nyűtt farmeres, talán mesterségesen elkoszolt és kinyújtott pulóveres kamaszok. „Legalább lenne benne valami eredetiség” — sóhajt fel a fiatalnak számító tanár. S hogy ezen sorok írójából nem A felnőtt (tinis pej óra - tivitással értve!) beszél, arra egy ugyancsak szalagava- tós történet. Békéscsabán, az ifjúsági házban rendezték az egyik ilyen bálát. Fontos ügy miatt közben el kellett jönnöm. Megyek vissza, már más szülők és tanárok állnak az ajtóban. A srácokkal együtt nyomulok befelé, amikor az egyik mord férfi annak rendje és módja szerint kiemel a sorból, „Gyerekem, így; nem lehet bejönni. Kint voltál az Iparban (a szomszédos Kossuth étterem bisztrójáról van szó!), aztán jól megszívtad magadat. Itt nem fogsz randalírozni. Majd hétfőn jelentkezel az osztályfőnöködnél!” — záporoztak az intelmek; Na, aztán tisztázódott, hogy annak már több, de nem olyan sok éve, hogy én is szalagavatóztam ... Különben a „fontos ügy” nem az Ipar volt... (N. L.) ni. Es John Lennon, aki az együttesben a legélesebb nyelvű és legnagyobb szókincsű volt, hozzátette: „A társadalomtól elszakítva az ember nem becsülheti túl a jelentőségét.” A hatvanas évek az emberibb, békésebb jövőbe vetett nyugtalan hit évtizede volt. Énekeltek a liverpooli nyomornegyedben töltött ifjúságukról, gúnyolódtak a mindennapi félelmeken. Filmen és lemezen kiáltottak, „Help!”. Majdnem minden Beatles-szerzeményt John Lennon és Paul McCartney komponált és írta a szövegét. Míg a lírikus Paul szívesen veszett el a „Yestarday” cselló hangjában, vagy szívesen képzelte el, milyen lesz 64 éves korában, Johnt nem érdekelte sem a múlt, sem a jövő. Lassanként kezdett elfordulni az együttestől, amelynek a sikere már gigantikus dimenziókat ért el, és a könnyelmű üzletek és állandó kiadások mellett mind a négyen százszoros milliomosok lettek. Utolsö nyílJó estét, gyerekek. Remélem, ágyban vagytok már. Ma este a gonosz Cosinus- ról mondok mesét. Egyszer volt, hol nem volt, az x koordináta rendszerén is túl, állt egy öreg háromszög. Annak volt három fia: Alfonzé, Bétamás és Gammatyi. Tötrént egyszer egy egységnyi sugarú délután, hogy az x háromszög magához hívatta szögeit: — Kedves fiaim! Én nemsokára eltranszformálom magam a túlvilági képsíkra. Próbáljatok szerencsét a nagy trigonometriában! — Ezzel adott nekik egy tarisznya hamuban sült logaritmust, és útnak indította őket. Mentek, mendegéltek, amíg a hármas úthoz értek. Mikor kipihenték magukat, mindegyik elindult egy úton. Gammatyi ment-mendegélt, majd lepihent és falatozni kezdett. Ekkor elébe lépett a gonosz Cosinus, és kért a hamuban sült logaritmusból. Mikor nem kapott belőle, előrántotta mínusz előjelét, és vívni kezdett Gammatyi- val. A gonosz Cosinus nem tudta 0-ra rendezni Gamma- tyit, ezért úgy végkimerült, hogy 0-ra redukálta magát. Gammatyi továbbment, és nemsokára meglátott egy kacsalábon forgó emeletes törtet. Amint végignézte a számlálót, bement a nevezőbe. Szörnyű Sinus görbék és hullámok között járt. A zárójel mögé is benézett. Hát, uram fia, mit lát ott? Az öreg Tangens feküdt ott ösz- szekötözve, és nagyokat nyögött. Úttörők írják „Űjabb események történtek őrsünkben: január a csapatversenyek hónapja. Nemrég zajlott le a természetkutató verseny” — írják a kondorosi úttörőcsapat Tulipán őrsének tagjai lelkes beszámolójukban. A levél így folytatódik: „Hét Tulipán is szerepelt a versenyen: Kovács Zsuzsanna, Králik Ágota, Melis Ágnes, Sárosi Ildikó, Petrovszki Edit és Palyov Gyöngyi. Az egyik csapat második helyezést ért el.” Megtudtuk továbbá a „tulipánok” soraiból, hogy az úttörők társadalomkutató vetélkedőjét is lebonyolították már Kondoroson. A Tuvános koncertjét 1966 augusztusában „celebrálta” a Beatles — az egyre komplikáltabbá váló zenéjük a hangstúdióhoz kötötte őket. Végül 1970-ben, pontosan tíz évvel azután, hogy a „Silver Beatles” először fellépett, ahogyan kezdetben nevezték magukat, többé-kevésbé neheztelve szétváltak. — Látod fiam, a gonosz Cosinus elfoglalta az országomat. Engem zárójelbe tett, és bedugott egy gyökjel alá. Amint ezt kimondta, berontott a gonosz Cosinus unokaöcsse, a ravasz x előjelű Sekons, Gamattyi előhúzta mértani középarányosát, és lesújtott vele. A ravasz Sekons elterült a földön, mire Gamattyi összekötözte, és gyököt vont belőle. Ekkor Tangens így szólt: — Amiért megmentetted az életemet, neked adom három oldalamat: Amáliát, Beátát és Cecíliát. Gammatyi így szólt: — Sok nekem három oldal, inkább elhívnám bátyáimat is. Azzal belefújt sípjába, s erre megjelentek testvérei. Alfonzó Amáliát, Bétamás Beátát, Gammatyi pedig Cecíliát választotta. Hét nap, hét éjjel folyt a négyzetre emelés és hatványozás. Az ifjú egyenletek boldogan arányúitok egymáshoz. Nemsokára létrehozták legkisebb közös többszöröseiket. Azóta is b 'dogan élnek, ha meg nem iáitok, vagy le nem egyszerűsítették egymást. Ezzel vége a mesének, aludjatok szépen. Feljegyezte: Nagy Andrea III/C (Megjelent a MI, a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium KISZ-szervezete lapjának 1980. decmberi számában.) lipán őrsöt hárman képviselték, és nagy örömükre, elsők lettek. Nagy reményekkel készülődnek az orosz versenyre is. Ezekben a hetekben nem csupán a tanulás, hanem a továbbtanulás is mindennapos téma, hiszen február első felében el kell dönteniük, hol szeretnének továbbtanulni. Az őrsi összejöveteleket gyakran a szabadban töltik, s egyik rajfoglalkozáson hócsatát is rendeztek. A tanulás mellett szakítanak időt az olvasásra is; az őrsben majdnem mindenki a kalandos regényeket szereti, így, ha jut rá idő, meg is beszélik, ki, mit olvasott. John Lennon volt az, akit második felesége, Yoko Ono feltüzelt, és elkezdett gondolkodni az életén, majd megállapította: „0 volt az” — ismerte el nem régen John Lennon egy interjúban —, „aki mindenre megtanított, amit ma tudok.” Az eredmény: Lennon elhagyta az együttest és az addigi életet. Báli slamposság? „Barátság” tábor A hatvanas évek