Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-07 / 32. szám
1981. február 7., szombat o Tizenkilenc év alatt 350 ezer tonna konzerv a Szovjetunióba A Békéscsabai Konzervgyár termékeinek 55 százalékát szállítja exportra. A gyár legnagyobb vásárlójává Szovjetunió. Tavaly a szomszédos szocialista országba több mint 25 ezer tonna kon- zervet adtak el. — A szovjet külkereskedelmi vállalatok megbízható partnereink. Csaknem két évtizede (a gyár alapításának éve 1962) vásárolják termékeinket. Az első évben 4700, tavaly már 25 ezer tonna konzervet vettek át tőlünk — mondja Kovács János, a konzervgyár osztály- vezetője. A gyárban az elmúlt 19 év alatt az export növekedésével párhuzamosan egyre több terméket állítottak elő- Míg 1966-ban 41 ezer, addig 1980- ban már 66 ezer tonna koji- zervet tartósítottak. A több mint 200-féle termék pedig azt is jelzi, igyekeztek előrejutni a választék bővítésében is. Az exporttermelésben a külföldi megrendelők igényeinek pontos kielégítése volt a jellemző. — Sokan talán hihetetlennek tartják, a konzervek ízesítésével kapcsolatos szovjet előírások szigorúbbak a tőkés vásárlók igényeinél. így tehát az a tény, hogy az exportra kerülő áruk 90 százalékát a szovjetek veszik meg, önmagában is jelzi, mekkora figyelemmel kell kísérnünk a termelést, a technológiai folyamatokat — tájékoztat az osztályvezető. * * * A szomszédos ország szakembereinek elégedettségét bizonyítja, hogy eddig a konzervgyárban ketten, Laj- tavári Lászlóné, a konzervüzem vezetője és Balogh Andrásné, a minőségellenőrzési osztály vezetője kapta, meg a szocialista munkaverseny győztese, szovjet kitüntetést. — Négy évvel ezelőtt országos munkaverseny-moz- galom bontakozott ki a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére. A Szovjetunióban akkor alapították ezt a kitüntetést. Ügy gondoltam, a kitüntetés nemcsak nekem szól... — emlékezik Lajta- -vári Lászlóné. Egyébként a konzervüzemben állítják elő az exportra kerülő áruk túlnyomó többségét. Érthető tehát, ha itt fokozottabb figyelem kíséri a termékek minőségét. — Évente legalább egyszer ellátogatnak ide a Szovjet Kereskedelmi Kamara illetékes szakemberei. Tájékozódnak, mintegy „ellenőrzik” a termelést. Minőségi kifogások az elmúlt években alig voltak. Mind a 12-féle termék, amelyet megrendelésükre gyártunk, minőségét jónak találták. * * * Legkedveltebb termékük a zakuszka, amelyből ebben az évben 500 vagonnyit gyártanak. De jelentős mennyiség készül zöldborsóból, savanyúságból, lecsóból, vegyes befőttből. A szovjet kereskedelmi szakemberek azonban megismerkedhetnek a gyár legújabb termékeivel is. Amikor Békéscsabán járnak, az üzemvezetők bemutatják a kísérlet alatt levő új termékeket is. Ezek közül legutóbb a finomfőzelék nyerte meg legjobban tetszésüket. — Egyébként a gyár két szocialista brigádja is kapcsolatokat tart fenn szovjet élelmiszeripari üzemek munkabrigádjaival. A Magyar— Szovjet Barátság és' a Kállai Éva Szocialista Brigádnak a penzai édesipari üzem több dolgozója is tiszteletbeli tagja. A minőségellenőrzési osztály Mikroszkóp Szocialista Brigádja pedig évek óta védnökséget vállal a Szovjetunióba szállított konzervek minősége felett — mondja befejezésül Kovács János osztályvezető. Kepenyes János A konzervüzemben állítják elő az exportra kerülő áruk túlnyomó többségét Fotó: Veress Erzsi Mi az ott a polcon, újdonság? A megfontolt vásárló alaposan megfogdossa, megnézegeti, megszagolja a választékot bővítő készítményt, amellyel a kereskedelem igyekezett meglepni őt. Hat szívére a csomagolás, a szín, a címke, az illat, a használati utasítás egyszerűsége vagy bonyolultsága, no és természetesen az ár. Ha meghódította pénztárcáját az új, azon nyomban kipróbálja, és ha bevált? Ajánlja barátainak, szomszédainak és ez lesz fő témája azoknak az időkitöltő csevegéseknek, amelyeket kéretlen ismerőseivel kell végigszenvednie. Ennyi tehát a vásárló részéről az újdonság fogadása. A másik oldal már nem ennyire egyszerű. Mert mi is kell egy új találmányhoz a kibocsátó cég, vállalat, szövetkezet részéről. Először is egy ember vagy legtöbb esetben egy alkotó kollektíva, amely rendelkezik azzal a bizonyos szikrával, és feltalálja, kikísérletezi, és főnöke asztalára teszi az újdonságot. A laikus hajlamos azt hinni, hogy ezzel az út legnagyobb részét már meg is tette a találmány a fogyasztó kosara felé. Nos, nem egészen így van. Konkrét esetnek vizsgáljuk meg annak a szövetkezetnek egyetlen tárgyi leleményét, amely jó ideje arról híres, hogy minden évben kikerül vegyi konyhájáról egy-két új dolog. A körösla- dányi Metakémia Ipari Szövetkezet hajdanán egér- és patkányriasztóval, gombfestékkel és cipőpasztával kezdte. Ez utóbbiból sokáig gondot okozott a lakosság ellátása, ám az elmúlt évben jelentős termelésnöveléssel 18 millió darabot küldött szét a Csillag cipőpasztából a boltokba. A kereskedelem, míg nem volt kielégítő a kínálat, külföldről hozott be hiánypótlót, választékbővítőt. És csak néztük: levettük a kupakot, ott egy darab szivacs, rányomom a cipőmre, és hipp-hopp,' ragyog a topán. Az első rácsodálkozás után felötlött bennünk, a hazai fogyasztókban a kérdés, vajon miért nem tudja az illetékes gyártó cég, jelen esetben a körösladányi Metakémia forintért előállítani ezt a nagyszerű cipősu- vickot. Előrebocsátom, tudja. Sőt. Nem a folyadékkal van baj, amelyet majd a flakonból kiereszt a szivacs, a folyadék jobb, mint külföldi megfelelője. Nem a gépi háttérrel van baj, hiszen a szövetkezet nagyszerű tmk-cso- porttál rendelkezik, amely kis beruházással és rengeteg ötlettel csökkenti a cég kockázatát, amikor az a találmányt azonnal hasznosítani akarja. Még csak nem is a tubussal, a címkével, a dobozzal, a hatósági engedély megküldésével, amelyeknek megszerzése úgy hozzávető- f legesen időben triplája a találmány feltalálásának. A Csillag oldószeres cipő- : krém önfelkenő fejjel, a fe- i je miatt hagyta cserben sózott, latyakos utakon járkáló és tönkremenő lábbelinket az idén. Ugyanis nincs szivacs. Ma- s gyarországon nem tud a szövetkezet olyan megfelelő keménységű és minőségű szivacsot vásárolni termékeihez, amely elviselné, hogy az oldószert átengedve be- i maszatoljuk vele a cipőnket, esetleg többször. Egy- szer-kétszer még kibírja, de a harmadik alkalom sok a megpróbáltatásokból. A cég pedig, amelyik a nevét adja a gyerekhez, nem vállalja, hogy a vásárló néhány használat után, sűrű morgások közepette sutba dobja az egész Csillagot, a szivacs mi- nőslthetetlensége miatt. A szövetkezet és a fogyasz- ) tők részéről is az a legbor- ; zasztóbb az egészben, hogy : a Csillag oldószeres cipőkrém önfelkenő fejjel hozzávetőlegesen majd 14 forintért lesz kapható, ha kapha- í tó lesz. Ebből a szivacs 20 ; fillérnyit képviselne. Mennyi minden múlik fii- 1 léres dolgainkon! ’ (kelement) Dotációval nem veszteséges Megyénk legnagyobb közúti személyszállítója a Volán 8. sz. Vállalat. Autóbuszai nap mint nap járják a megye legkisebb települését, sőt eljutnak az ország távolabbi vidékeire is. — Vállalatunk! történetében az V. ötéves tervben fejlődött ledinamikusabban a személyszállítás — kezdi Szabó ' Lajos, személyforgalmi és kereskedelmi osztályvezető. A vállalat az elmúlt öt esztendőben összesen 185 millió utast szállított. Az eltelt esztendőkben, főként a városokban nőtt jelentősen a személyszállítás. Tavaly csak a megyeszékhelyen mintegy 16 millió utas vette igénybe a Volán tömegközlekedési eszközeit. Itt érdemes összehasonlítást tenni: 1955-ben, amikor Békéscsabán megindult az autóbusz-tömegközlekedés, egy év alatt 200 ezren utaztak, annyian, mint ma négy nap alatt. Persze azóta mind a helyi, mind a helyközi járatok száma gyarapodott. Napjainkban csak a megyeszékhelyen -— bármennyire is hihetetlen — mintegy 900 autóbuszjárt szállítja az utasokat. Olykor még zsúfoltság tapasztalható az autóbuszokon. — Békéscsaba tömegközlekedésére jellemző, hogy a napi 19 órás üzemi időből kétszer egy óra az az időszak, amikor jelentkeznek a gondok. A reggeli csúcsforgalom háromnegyed hét és háromnegyed nyolc között van, míg a délutáni csúcsforgalmi időszak 16 óra 20 és 17 óra 20 perc közé esik. Ennek a gondnak a megoldására csak a lépcsőzetes munkaidőkezdés és -befejezés második ütemének bevezetése adhat megoldást. E feszítő gondok főként az elmúlt tervidőszakban jelentkeztek, akkor, amikor a legtöbb autóbuszt állítottuk üzembe, egy időben azzal, amikor öt év alatt az utasszám csaknem megkétszereződött — folytatja az osztályvezető. * * * A Volán 8. számú Vállalatnál az V. ötéves terv időszakára esik a személyszállító járműállomány jelentős hányadának rekonstrukciója. Egyetlen tervidőszak alatt sem volt hasonló nagyság- rendű a váltás, mint az elmúlt tervciklusban. A korábbi tervidőszakokat az jellemezte, hogy az autóbuszbeszerzés számszerűen is kevés volt, s a férőhely-kapacitás is alacsony maradt. Megint csak egy példa az ösz- szehasonlításra: a III. ötéves terv időszakában 40, a IV. ötéves tervben már 112, s az elmúlt tervciklusban 174, az utóbbinál már nagy férőhelykapacitású autóbuszt szerzett be a vállalat. Persze ezzel egy időben a korszerűtlen járművek közül 140-et kiselejteztek, de így is 18 százalékkal nőtt az átlagos dinamikus férőhely, bizonyos fokig enyhült a csúcsforgalmi zsúfoltság, javult az autóbuszok műszaki, esztétikai állapota, kulturáltabbá vált az utazás, csökkent a járatok kimaradása, javult a menetrendszerűség. * * * — A növekvő benzinköltség sok magánautós-családot autóbuszra „terelt”... — Az utasforgalom az elmúlt tervidőszak második, harmadik évében ugrásszerűen megnőtt, tavaly viszont már alig volt számottevő a növekedés. Kétségtelen, hogy sok autós nyergeit át autóbuszra, a legnagyobb növekedést mégis az új lakótelepek átadott lakóházai jelentették. — Mennyire nyereséges a személyszállítás? — Az állami dotációval nem veszteséges. Tavaly egyszerűsítették az 1951-ben megállapított díjtételeket, melyet távolsági övezetek szerint fizetnek az utasok, ötkilométerenként két forintot. Ez korábban egy kilométerre 45 fillér viteldíjat jelentett, s nem tartalmazta a biztosítási díjakat. Vállalatunk a személyszállítás dotálására tavaly 72 millió forintot kapott, emellett üzemanyag-árkiegészítésre 9 millió forintot adott a kormány. Mindez igazolja: a személyszállítás egyértelműen veszteséges. Csak néhány példát említek: a helyi bérlet ára 50 forint, amihez az állam másik 50 forintot tesz. A tanulók és a nyugdíjasok helyi bérlete 30 forintba kerül, amire az állam 250 százalékos dotációt ad. A helyközi járatokon a tanulók a tényleges költségnek csupán a 20 százalékát térítik, összességében elmondhatom, hogy az autóbuszokon az utasok még a felét sem fizetik a teljes költségeknek. — Sok a bliccelő? — Az elszállított utasok számához viszonyítva' nem számottevő a potyautasok aránya. Tavaly például Békéscsabán, a helyi járatokon 2040 bliccelőt fogtunk, ez év januárjában 2364 ellenőrzés alkalmával 260-an utaztak jegy nélkül. * * * Ezután az idei és az elkövetkező öt esztendő feladatairól kérdeztük az osztály- vezetőt. A felmérések, előrejelzések szerint a naponta .ingázók megközelítő arányban maradnak. (Napjainkban a foglalkoztatottak 15 százaléka ingázik). A helyközi autóbusz-fuvarozásban az utasok számának növekedése elsősorban az elővárosi és ipari gócok környékének forgalmában lesznek erősebbek. A városi autób sz-közlekedés- ben a felső szintű koncepció alapján várható gazdaságitársadalmi fejlődés. Megyénk legdinamikusabban fejlődő városa Békéscsaba. Napjainkban az ország hét felsőfokú központtá fejlesztendő településének egyikeként tartják számon Békéscsabát, így Szeged mellett a Dél- Alföld másik központja lesz. A Volán a helyi tömegközlekedés fejlesztésével számol, a megyeszékhelyen kívül még Gyulán és Orosházán is. Az elképzelések szerint a vállalat az idén 27 nagy teljesítményű, korszerű Ikarusz autóbuszt vásárol, s mintegy huszonötöt selejtez ki. Az új járművek férőhelye a selejtezetteknek ötszöröse. A célkitűzések között szerepel, hogy 1983-tól már csak korszerű, az Ikarusz 200-as családhoz tartozó járművek szállítják megyénkben az utasokat. A vállalat programjában szerepel még a kapacitás- és az utazási igények megteremtése, a zsúfoltság további csökkentése. A kulturált utazást kívánják segíten a Békéscsabán, Orosházán, Mezőkovácsházán és Szeghalomban készülő autóbusz-állomások. Szekeres András Uj huta az üveggyárban Amikor V. ötéves tervét elkészítette az Orosházi Üveggyár. azt mondták, hogy a teljesítés feltétele egy új huta építése. Rövidesen kiderült, hogy erre nincs pénz, de az üveggyáriak úgy dön-i töttek: ennék ellenére is teljesítik, amit vállaltak. Évről évre fokozták termelésüket, és a tervidőszak végére csaknem megkétszerezték. Dinamikusan nőtt az elmúlt öt évben az üveggyár exportja is. Míg 1975-ben 2,1 millió dollár volt az export- bevétel, 1980-ban már 10 millió 400 ezer dollárt kaptak külföldi szállításaikért. A jó minőségű termékek és a szállítási határidők pontos betartása meghozta a vevők bizalmát, és a jelenleginél jóval többet is ei lehetne adni a tőkés piacokon. Csakhogy az export továb-- bi növelésének - ma már a véges kapacitás az akadálya. A hazai konzervipar igényei is egyre nőnek, és ezt is ki kell elégítenie az Orosházi Üveggyárnak. Üj feladat például, hogy évente 30 millió bébiételes üveget gyártanak a Nyíregyházi Konzervgyárnak. de nő a belföldi kereslet az egyéb öblösüvegek iránt is. Rendkívül sokat segítene az üveggyárnak, és jelentős exportbővítést tenne lehetővé, *ha a jelenleginél jobban és szervezettebben menne a használt üvegek begyűjtése és újrahasznosítása. Természetesen az öblösüvegek lehető legjobb újrahasznosítása sem oldja meg az üvegipar kapacitásgondjait. Ezért az Üvegipari Művek 2,2 milliárd forintos költséggel, 110 ezer tonnával növeli a gyártókapacitást a VI. ötéves tery során. Ennek a tekintélyes összegnek a nagyobbik része, 1,3 milliárd forint az Orosházi Üveggyárnak jut, ahol egy új huta épül. Ez az új huta 85 ezer tonnával növeli majd az évente gyártható üvegmennyiséget. Az új hutában három nagy, présfúvó eljárással dolgozó gép üzemel majd. Ez a jelenleg ismert, legkorszerűbb öblösüveggyártó technológia, ezzel készíthetők a vékonyfalú, nyomásálló, könnyített palackok. Az új, Svédországból származó gépek vezérlését mikroszámítógép végzi, a kezelő személyzet létszáma minimális lesz. A tervek szerint az új huta 1984-ben kezd működni. Nemcsak az öblösüveggyártás, hanem a síküveg- feldolgozás is fejlődik az Orosházi Üveggyárban. Egyre nő a Hungaropán hőszigetelő üvegek forgalma, az energiaárak emelkedésével most már a nagy építőipari vállalatok is kezdik felismerni, hogy megéri a valamivel drágább, de sokszorosan megtérülő új üveg alkalmazása. Egyenletesen növekszik az edzett portálüvegek és a csiszolt bútorüvegek gyártása is. Tőkés exportra keresett cikk lett a zsaluüveg. Az Orosházi Üveggyár legnagyobb gondja most a már kivívott piaci pozíciók megtartása. Az új huta építésével egy időben folyik ugyanis a már meglevők karbantartása, felújítása. Rugalmas piacpolitikára, átgondolt, az üvegipar egészét érintő szervezési intézkedésekre lesz szükség az elkövetkezendő években, hogy kapacitásgondok miatt ne szoruljon ki a nyugat-európai piacokról az Orosházi Üveggyár. L. L. Eredmények, tervek a tömegközlekedésben Az utóbbi esztendőkben dinamikusan fejlődött megyénkben a közúti személyszállítás. Az utakon korszerű, nagy befogadóképességű autóbuszok róják a kilométereket, szállítják az utasokat. A városi közlekedésben is mind többen veszik igénybe a tömegközlekedési eszkö- • zöket. Manapság már luxusnak tűnik, ha egy ember személygépkocsijával csak bejár a munkahelyére, és onnan haza. A növekvő üzemanyagárak, s nem utolsósorban az egyre jobb tömegközlekedés gazdaságosabbá teszi a településeken a buszozást. Húszfillérnyi szivacs
