Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-05 / 30. szám
1981. február 5., csütörtök o A fémmegmunkáló szakmák között az egyik legszebb az esztergályosé. Szívesen jelentkeznek a fiatalok erre a pályára Fotó: Martin Gábor j fl pécsi kórháznak | tetttterv I társadalmi ! munkában ■ Á két héttel ezelőtt ki- S gyulladt és számottevően S károsodott pécsi kórház te■ tőszerkezetének helyreállítá• sához szükséges terveket so- S ron kívül és társadalmi mun. j kában készítette el a Bara■ nya megyei Tanács Tervező ■ Vállalatának kollektívája. A dokumentációt átadták ; a kivitelezőknek, s a tető• elemek méretre vágásához 5 máris hozzákezdtek a Bara- i nya megyei Állami Építő■ ipari Vállalat szakemberei. ■ Az építők ígérete szerint *. május elejére ismét tető ; alatt lesz a megyei kórház • .szülészeti és nőgyógyászati • épülete. Bűvöskocka-világverseny Bűvöskocka-világversenyt rendez 1981-ben Budapesten középiskolások, egyetemi és főiskolai hallgatók részére a szellemes játék külföldi forgalmazója, a KONSUMEX Külkereskedelmi Vállalat és a szabadalom tulajdonosa, a gyártó Politechnika Ipari Szövetkezet. A nemzetközi zsűri közreműködésével lezajló verseny .feltételeit március 15-ig adják közre. Világszerte milliók forgatják — ki több, ki kevesebb sikerrel — Rubik Ernő szellemes találmányát, a bűvös kockát, amely sok helyen szellemi sporttá fejlődött. Jó néhány hazai iskolában például a kocka nagymesterei többet találnak a játékban az egyszerű színreforga- tásnál. Ügyességüket, képességüket próbára téve maguk nehezítik feladatukat azzal, hogy szimmetrikus színeket, minden oldalon egyforma mintákat pörgetnek ki a kockákból. A logikai játék külföldi népszerűségére jellemző, hogy például Japánban külön klubjuk van a „kockásoknak”, akik számára már megrendezték az első országos bajnokságot. Javaslat született arra is, hogy Magyarországon rendezzék meg az első bűvöskocka-világ- bajnokságot. A javaslat nyitott kapukat dönget, hiszen a gondolat már korábban felvetődött itthon egy világ- verseny rendezésére, olyany- nyira, hogy már foglalkoznak a versenyfeltételekkel, a szabályok kidolgozásával. Filmművészeti együttműködés A magyar és a szovjet filmművészet és filmszakma múlt évi együttműködését eredményesnek ítélte és 1981-re együttműködési megállapodást írt alá kedden a Művelődési Minisztériumban Tóth Dezső miniszterhelyettes és Nyikolaj Szicsov, a Szovjetunió filmművészeti állami bizottságának első elnökhelyettese. Nyikolaj Szicsovot fogadta Pozsgay Imre művelődési miniszter is. Rendőrségi felhívás Mint a lakosság arról több esetben értesült, ismeretlen nő 1980. december 15-én a délutáni órákban a szülők beleegyezése nélkül a bölcsődei gondozók megtévesztésével, magát a gyermek hozzátartozójának kiadva, a Budapest XVIII. kerület, Ke- szőce utca 16. szám alatti bölcsődéből elvitte Csapanszkij Orsolya 2 és fél éves kislányt. A gyermek személyleírása: körülbelül 90 centiméter magas, közepes testalkatú, haja szőke, szeme kék, arca telt, kerek. Jól beszél, nevét és életkorát, valamint lakcímét meg tudja mondani. Különös ismertetőjele: bal felső 3-as foga ferdén nőtt, a bal comb külső középső részén véraláfutásra emlékeztető bőrelszíneződés látható, mely körülbelül 50 fillér nagyságú. Felsőruházata: sárga színű pilótafazonú kötött sapka pom- p ónnal, piros színű, kapucnis orkánoveráll, kék-fehér pety- tyes zsebbel, az overáll a nyaktól a bal bokáig cippzárral záródik. Huszonkettes méretű, bordó színű cipprázas és bundabéléses csizma. Az ismeretlen nő, aki a gyermeket elvitte, körülbelül 23—30 év körüli. Enyhén molett, körülbelül 160—165 centiméter magas. Haja középen elválasztott, feltehetően festett, sötét, esetleg vörösesbarna. (Nem lehetetlen, hogy frizuráját megváltoztatta.) Arca ovális, kissé szeplős. Ruházata: sötét színű, fél lábszárig érő bőrkabát. Nyakában fekete alapon piros, sárga, zöld virágmintás kendő. Sötét színű, hosszú szárú csizma. (Nem lehetetlen, hogy a felsorolt ruházati tárgyait már nem használja.) Könnyen beszédbe elegyedik, Szívesen használja az „aranyoskám”, „kis szőke tündér” szavakat, jelzőket. Arról beszélt, hogy a gyermeket vidékre, disznóölésre viszi. Az ismeretlen nő a bölcsődéből ellopott egy acélkék színű, kapucnis gyermekbundát, mely 4-es vagy 5-ös méretű, a bunda gombjai a bunda eredeti anyagával vannak bevonva. Egy gyermekkocsit, melynek négy kereke van, és minden kerék iker. A kocsi belül piros-fehér kockás, kívül piros színű, hossz- tengelyben összecsukható, olasz gyártmányú. Hitéit érdemlő tanúk elmondása szerint a nő a kocsiba ültetett gyermekkel a XVIII. kerület Nefelejcs utcán haladt a kerület délkeleti irányába. Sajnos, a köztudatban elterjedt annak a híre, hogy az ismeretlen nő és Csapanszkij Orsolya külföldön tartózkodik. A feltételezés oka, hogy az apa első felesége külföldön él. A nyomozás alapján valószínűbbnek látszik, hogy a gyermek és az ismeretlen nő Magyarországon tartózkodik. A rendőrség kéri — jelentkezzenek azok, akik 1980. december 15-én, Jiét- főn a kora délutáni órákban 15 és 16.30 óra között a XVIII. kerületben levő Keszőce utca, La- katos utca, Nefelejcs utca, Mikszáth Kálmán utca környékén jártak. Ebben az időpontban a hétfői nap ellenére a tévé rendkívüli adásnapot tartott. A program Verne regénye alapján készült Utazás a föld középpontja felé című film és a Dél-pesti Kórház dolgozóinak kívánságműsora volt. Jelentkezzenek azok, akik az említett időben és helyen vagy bármikor és bárhol Csapanszkij Orsolyához és a keresett ismeretlen nőhöz hasonló személyt, illetve a bemutatott tárgyakhoz hasonló tárgyakat láttak, használtan vásároltak vagy találtak. Számítsanak arra, hogy aki a gyermeket elvitte, és jelenleg gondozza, Csapanszkij Orsolya megjelenését környezetében valamilyen ésszerű, vagy ésszerűnek látszó okkal megmagyarázta, például a gyermek sajátja, de vidéken vagy intézetben tartózkodott, rábízták, mert szülei elutaztak, meghaltak, lakásproblémáik vannak stb. Éppen ezért minden olyan gyermek megjelenését jelezzék a rendőrségnek, aki a lakosság környezetébe vagy látókörébe 1980. december 15-e után került, s előtte nem volt ott, kora 2—3 év közöttire becsülhető. Jelentkezzenek azok is, akik 1980. december 15-én a XVIII. kerület Nefelejcs utcából vagy környékéről taxival utaztak, kutyát sétáltattak vagy kutyával közlekedtek. A lakosság bejelentéseit bármelyik rendőri szervnél, Budapesten a 07-es telefonszámon megtehetik. Új operafelvételek Tovább bővül a Magyar Rádió operafelvételeinek sora. Smetana Az eladott menyasszony című vígoperáját rögzítik a közeljövőben szalagra hangversenyszerű előadásban a Csepeli Munkásotthonban. A koncerten Krusina szerepét Gáti István, Ludmilláét Mészöly Katalin, Másenkát Kincses Veronika énekli. A toyábbi szerepeket Gregor József, Palcsó Sándor, Kalmár Magda tolmácsolja. A produkcióban — Erdélyi Miklós vezényletével — a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara és énekkara működik közre. Szép példája a belső építészetnek a békéscsabai IBUSZ új irodája Fotó: Martin Gábor Gyorslista az 1981. február 3-án megtartott január havi lottó jutalom-sorsolásról, melyen a 4. heti szelvények vettek részt. A gyorslistában az alábbi rövidítéseket használtuk: A vásárlási utalvány (1 000 Ft). B Lada 1200 típusú személygépkocsira utalvány. C automata mosógép I. (14 600 Ft). D automata mosógép II. (13 700 Ft). E szerencseutalvány (30 000 Ft). F iparcikkutalvány (25 000 Ft). G otthon lakberendezési utalvány (25 000 Ft). H színes tv (22 000 Ft). I zenesarok-utalvány (20 000 Ft). J televízió (10 000 Ft). K vásárlási utalvány (10 000 Ft). L vásárlási utalvány (9 000 Ft). M vásárlási utalvány (7 000 Ft). N vásárlási utalvány (5 000 Ft). O vásárlási utalvány (4 000 Ft). P vásárlási utalvány (3 000 Ft). R vásárlási utalvány (2 000 Ft). HÁROMMILLIÓ 381 772 R 392 638 R 403 504 K 419 803 R 441 535 P 452 401 R 463 267 N 474 133 C 484 999 I 495 865 L 506 731 P 517 597 R 528 463 H 539 329 L 550 195 K 561 061 I 577 360 L 588 226 I 599 092 K 609 958 P 620 824 K 637 123 H 647 989 P 664 288 P 675 154 P 686 020 R 702 319 R 713 185 F 734 917 O 745 783 R 756 649 E 772 948 K 789 247 O 000 113 F 387 205 R 398 071 K 408 937 R 436 102 R 446 968 P 457 834 F 468 700 N 479 566 F 490 432 G 501 298 M 512 164 R 523 030 P 533 896 F 544 762 M 555 628 K 566 494 L 582 793 O 593 659 G 604 525 O 615 391 K 626 257 O 642 556 N 658 855 M 669 721 L 680 587 P 696 886 R 707 752 H 718 618 R 740 350 J 751 216 R 767 515 O 778 381 P 794 680 R 805 546 P 810 979 R 816 412 P 040 889 N 051 755 G 821 845 H 827 278 R 057 188 O 062 621 M 832 711 I 838 144 F 068 054 M 073 487 R 843 577 K 854 443 L 100 652 I 106 085 H 859 876 K 865 309 L 116 951 G 122 384 E 870 742 H 876 175 M 127 817 K 133 250 M 881 608 M 887 041 H 138 683 N* 144 116 K 892 474 L 908 773 N 149 549 N 160 415 M 914 206 F 925 072 R 171 281 L 176 714 L 930 505 H 941 371 L 182 147 N 187 580 O 946 804 L 952 237 M 193 013 P 198 444 P 957 670 K 963 103 N 203 879 H 209 312 O 968 536 O 973 969 P 214 745 R 220 178 R 979 402 K 984 835 N 225 611 R 231 044 L 990 268 R 995 701 R 252 776 O 269 075 G TIZENEGYMILLIÓ 285 374 O 307 106 H 355 591 K 328 838 I 334 271 O NEGYVENNÉGY345 137 L 350 570 M MILLIÓ 372 302 F 377 735 J 618 242 N 623 675 I 394 034 H 399 467 K 629 108 L 634 541 H 404 900 K 410 333 L 639 974 E 906 191 M 415 766 M 421 199 N 917 057 N 426 632 O 432 065 F ÖTVENÖTMILLIÓ 437 4§8 M 442 931 M 679 830 M 690 696 K 453 797 R 459 230 R 696 129 K 891 717 K 464 663 O 475 529 H 897 150 K 902 583 O 486 395 E 491 828 G 908 016 P 913 449 R 497 261 M 508 127 M 918 882 E 513 560 N 518 993 N HATVANÖT524 426 P 529 859 K MILLIÓ 535 292 K 562 457 L 002 858 N 013 724 P 573 323 M 578 756 O 019 157 K 030 023 K 584 189 O 589 622 O A nyertes szelvényeket 1981. február 25-ig kell a totó-lottó ki- rendeltségek, az OTP-fióícok, vagy posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. Erősödő demokratizmussal S okan felkapták a «fejüket azon a nemrégiben lezajlott taggyűlésen, amelyen az egyik felszólaló szinte önmagával meditálva tette fel a kérdést: miért nem változnak a dolgok olyan mértékben és ütemben, ahogyan szeretnénk, hiszen a munka hatékonyságát akadályozó tényezők megszüntetésére kitűnő központi határozatok vannak? Miért van az, hogy látjuk, elmondjuk, bíráljuk ezerszer ' is a hibákat, és egyes területeken mégis csak lassan haladunk előre? Habár a kérdés szakszervezeti taggyűlésen hangzott el, mégsem szűkíthető a jelzett jelenség a mozgalmi munkára, hiszen sem a párt, sem a szakszervezetek aktivistái nem elszigetelt közegben tevékenykednek, hanem a társadalmi, gazdasági fejlődésünk minden egyént befolyásoló környezetében. Ennek hatásai tükröződnek formálódó gondolkodásunk, magatartásunk, egész életformánk, a munkához, a közösséghez való viszonyainkban is. A párt legutóbbi kongresz- szusa, és annak szellemében a SZOT-kongresszus határozatai azt sugallják a vezetőknek1: biztassák’ és támogassák az önállóan gondolkodó, vitatkozó, ellenvéleményt is nyilvánító beosztottjaikat. Hirdetik, hogy a fejlődés hajtóereje a bírálat és önbírálat. Mégis, mi történik a gyakorlatban? Nehezen mozdulnak a dolgok. Ott van a hiba, hogy az elhangzott észrevételeket a kellő szűrés után sem követik intézkedések, s ha hoznak is döntést a fogyatékosságok megváltoztatására, annak megvalósítását nem kísérik figyelemmel. E taggyűlés után azonban mégsem az untalan ismétlődő, a dolgok „lassú változásait” elmarasztaló hangok maradtak az emberek fülében. Sokkalta inkább az, amit a vitazáró összefoglaló hangsúlyozott: megvannak már a feltételei a szakszervezeti munka fejlődésének, annak, hogy új, érettebb minőségi szakaszába lépjen a mozgalmi tevékenység; „Elkezdtünk már szakszervezetiül dolgozni” — mondta az szb-titkár, és sorolta azokat az eredményeket, amelyeket a bizalmitestület hatáskörének erősítésével elértek. Igaz, az új dolgokkal nehezen barátkoznak meg néhol, s előfordul olyan eset is, amikor a bizalmiak szerepét „túlhangsúlyozva” az szb-t megkerülik a gazdasági vezetők, elfeledve, hogy a bizalmiak a szakszervezeti bizottság mellé rendelt testületek. Mégis szűnőben van — éppen a bizalmiak tevékenysége nyomán — a „változtatás nélküli magyarázkodás”, s az így szélesedő üzemi demokrácia javítja a gazdasági irányító munkát is. Ügy fest: a szavak és a tettek mind jobban egybeesnek, és ez az aranyfedezete a további fejlődésnek. A megyeszékhely egyik nagyüzemében, ahol tanúja voltam a taggyűlésnek, ötvenhárom szakszervezeti bizalmi tevékenykedik, akik a jövőben — mert azt vallják, hogy a szakszervezeti munka az alapszervezetek dolgozói között, tehát közvetlenül a munkapadok mellett kell hogy follyék —, csoportjaikban maguk tartanak majd havonta taggyűléseket. A kisebb egységekben nyíltabb a beszélgetés az üzem, s a szűkebben vett munkahely problémáiról, és ellenőrizhetőbb a hasznos észrevételek sorsa, a jó javaslatok megvalósulása. Volt rá példa korábban, hogy két (negyedévenként) megtartott üzemi szakszervezeti gyűlésen is ugyanazt a panaszt tették szóvá a felszólalók. Miért kellett erről egy negyedévvel később is beszélni? Mert a panasz megszüntetését nem kísérték figyelemmel, illetve csak azok vették észre a változatlanságot, akik korábban is bosszankodtak. Nos, ha társadalmi méretekben elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk a muiF kahelyi demokratizmus, a jó légkör és á jó közérzet megteremtését, akkor ezt mindenekelőtt a munkahelyeken kell meghonosítani. Ennek építését tartalmazza az üzem szakszervezeti bizottságának tevékenységi terve. Fő feladatuknak tekintik a jövőben, hogy elősegítsék a gazdasági vezetés megalapozott döntéseit. A hangsúly a megalapozotton van. Előfordult ugyanis itt, hogy amikor új étkeztetési rendet kellett megállapítani a gyárban, az osztályvezetők összedugták a fejüket, és a dolgozók megkérdezése nélkül döntöttek az időpontokban és módozatokban. Kiderült, hogy ez a döntés hátrányos volt a dolgozókra, akik a műszak után késve érkeztek, és elég gyakran nem jutottak ebédhez. Az szb éppen a bizalmiak, vagyis a dolgozók véleményének megfelelően rendezte most újra az étkeztetési rendet. Általános megelégedésre. De ha előbb megkérdezik erről a beosztottakat, elkerülhették volna a bosszúságot, a hangulat átmeneti rosszabbodását. Tehát az egész kollektívát érintő döntés előtt a jövőben véleményt cserélnek a dolgozókkal, hogy megalapozottá váljon a helyi határozat. Ez természetesen vonatkozik a-gyár gazdasági feladatainak ismertetésére, az azokból fakadó kötelezettségek megbeszélésére is. Csak az a kollektíva érezheti úgy, hogy az övé a gyár, amelyik tisztában van üzeme helyzetével, kötelezettségeiből fakadó speciális feladataival, és ha már ezzel tisztában van, várható, hogy erejéhez mérten tesz is a közös dolgok megoldásáért. Ami pedig az apróbb vagy nagyobb észrevételek megoldását illeti, az szb a párt- szervezet segítségét igénybe véve azon munkálkodik, hogy a jövőben a jogos bíráló felszólalásokat, javaslatokat kövesse gyors döntés. Itt pedig a hangsúly a gyorson van. Ne húzódjanak el a már ma is megvalósítható javaslatok! Érezzék a javaslattevők, hogy szavuk van a gyárban, munkahelyeiken! Rájöttek itt. hogy a korábbi taggyűléseken tapasztalt aktivitás hiánya éppen abból fakadt, hogy hiába beszéltek — és csak beszéltek! —, a legtöbb dolog ugyanúgy maradt, mint felvetésük előtt. Ennél már csak az az elkeserítőbb, amikor valakitől hallja az ember a szocialista igazságokat, s azután azt összeveti hirdetője tetteivel, magatartásával, és óriási különbséget lát a kettő között. A dolgozók bevonása a közös ügyekbe — ez áll a szakszervezeti munka homlokterében. Tapasztalatok mutatják: ha ismerik a dolgozók a teendőket, tudják, hogy mi miért van, teijes szívvel vállalják is a megvalósításukat. Ebben a gyárban a rendszeresen és alaposan tájékoztatott bizalmitestület mellett a szocialista brigádokat is bevonják a mozgalmi tevékenységbe. A szocialista brigádoknak — mint másutt is — biztosítják azt a jogot (természetesen a bizalmiakkal együtt), hogy maguk dönthessenek brigádjuk tagjainak bérmegállapításaiban, jutalmazásaiban, kitüntetéseiben, és ezáltal pontosabban érvényesül a „mindenkinek a munkája szerint” elv. Az ebben is nélkülözhetetlen közös megbeszélések kapcsán a dolgozók érzik: érdemes szólni, véleményt mondani, jól dolgozni, szocialista norma szerint élni és cselekedni, mert mindez a saját hasznukra van. Varga Dezső
