Békés Megyei Népújság, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-05 / 30. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. FEBRUÁR 5., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM. 30. SZÁM A költségvetési és fejlesztési tervről tárgyalt a békéscsabai tanács Mivel gazdagszik Békés­csaba a VI. ötéves terv első évében? Milyen lesz a költ­ségvetés, a számtalan fejlesz­tési elképzelés közül melyik kap elsőbbséget ebben az év­ben? A népgazdasági egyen­súly visszaállítása érdekében tett intézkedések milyen le­hetőséget biztosítanak a me­gyeszékhelynek? Többek kö­zött erről tárgyalt tegnap, február 4-én délután Araczki János elnökletével a békés­csabai Városi Tanács. A VI. ötéves terv induló esztendejében számos újsze­rű, minőségi követelménye­ket magába foglaló feladatot kell megoldani. A tervezés a fejlődés minőségi követelmé­nyeit helyezte előtérbe. A költségvetési szervek és in­tézmények előirányzatait úgy határozták' meg, hogy hozzá­járuljanak a népgazdasági egyensúly javításához. Ugyanakkor az ésszerű taka­rékosság és a népgazdaság teherbíró képességének szi­gorú figyelembevételével az életszínvonal elért eredmé­nyeinek megőrzését tartották szem előtt. Ezeknek a társa­dalompolitikai követelmé­nyeknek figyelembevételé­vel terjesztette elő Dénes Lajos pénzügyi osztályvezető a tanácsülés elé a város ez évi költségvetését. Fontos feladatként határozták meg az életkörülményeket közvet­lenül befolyásoló alapellátás szinten tartását, valamint egyes intézmények fejleszté­sét. Az előterjesztés kiémel- ten kezeli az alapvető egész­ségügyi feladatokat, az alsó­fokú oktatás feltételeinek biztosítását, a kommunális ellátás, továbbá a köztiszta­sági feladatok fejlesztését. A költségvetési előirányzat csupán az alapellátási fel­adatokra biztosítja az eddi­gi szinten tartást. Egyéb te­rületeken az eddiginél gon­dosabb és alaposabb rangso­rolással takarékos és ésszerű gazdálkodást ír elő. Békés­csaba ez évi költségvetési előirányzata több mint 386 millió forintot tesz ki ebben az évben. A városi tanács tagjai meg­tárgyalták a fejlesztési ter­vet is. A VI. ötéves népgaz­dasági terv előkészítésének munkái még folynak. Így a város 1981 . évi fejlesztési terve a középtávú tervet megelőzve került a tanács­ülés elé. A fejlesztési terv a központi irányelvek mellett elsődleges feladatnak tekin­ti a folyamatban levő léte­sítmények befejezését, a la­kásépítést, valamint a terv­időszak új létesítményeihez a fokozatos területelőkészí­tést. A városi tanács ebben az évben mintegy 232 millió forintot fordíthat a város fej­lesztésére. A fejlesztési alap kiadásainak túlnyomó több­ségét — csaknem 96 száza­lékát — három ágazat fej­lesztésére használják fel. Ezek között is első helyen szerepel a lakásépítés. Foly­tatódik az Orosházi és a Gyulai úton a lakásberuhá­zás. A területelőkészítés a vácosrekonstrukció folytatá­saként nagyrészt a Bartók Béla és Tanácsköztársaság út közötti területet érinti. Az év második felében a Mil­lennium utca környékén a belvíz által legjobban veszé­lyeztetett területen megkez­dik a szanálást. Befejezik1 a Lencsési úti lakótelepen a 24 tantermes iskola építését. Szeptemberben már meg is kezdődhet a tanítás. Az ez évi fejlesztési előirányzatból 61 millió forintot az építés­re, 11 millió forintot pedig a berendezések vásárlására költik. A városfejlesztést és környezetrendezést szolgáló társadalmi munka értéke eb­ben az évben meghaladja a 16 millió forintot. Békéscsaba tanácstagjai hozzászólásokkal • és javasla­tokkal kiegészítve fogadták el a város ez évi költségveté­si és fejlesztési tervéről szó­ló előterjesztést. Ezután jó­váhagyták a városi tanács és szerveinek középtávú beszá­moltatási és ellenőrzési ter­vét, valamint a városi Népi Ellenőrzési Bizottság éves munkatervét. Majd rendele­tet hoztak a közterület hasz­nálatáról, és a használat dí­járól. (Serédi) Békés bemutatkozik a Gyopárban A békési zeneiskola hallgatói is felléptek a megnyitón Fotó: Gál Edit Február 3-án, kedden es­te 7 órai kezdettel nyitották meg a KISZÖV békéscsabai Gyopár Klubjában a Békés várost bemutató rendezvény- sorozatot. A vendégeket Katona Má­ria, a klub vezetője köszön­tötte, majd átadta a szót László Imrénének, a békési művelődési központ vezető­jének, aki először az intéz­mény szerteágazó módszer­tani, szervezőmunkájáról be­szélt. Kitért arra is, hogy a művelődési központ irányí­tásával 28 kiscsoport műkö­dik, ebből 14 művészeti jel­legű. Az amatőr képzőművé­szek, a zeneóvodások, a ze­neiskola növendékei, a díszí­tőművészek és a versmon­dók, valamint az ifjúsági ház bábszakköre és a gyer­mek képzőművész kör, a hónap során még bemutat­koznak a Gyopár Klubban. Mindezek mellett — mint László Imréné elmondta — kreatív gyermekfoglalkozá­sokat ia tartanak majd bé­kési szakemberek, melyen a bábkészítés, az agyagozás, a rézdomborítás és a kosárfo­nás tudományával ismerked­nek majd a résztvevők. Vé­gül megköszönte a meghí­vást, majd bemutatta a meg­nyitó szavakat követő gyer­mekműsor előadóit. Lagzi Sándor és Medgyesi Borbála versmondókat, valamint a békési zeneiskola növendé­keit, Szőnyi Graciellát, Gaál Annát és Dávid Lászlót. A műsort követően, a ki­állító békési amatőr képző­művészekkel — Csuta Györggyel, Görgényi Tamás­sal és Hevesi Ferenccel — beszélgettek a résztvevők. A rendezvény közös játékkal ért véget. Családi ház házgyári elemekből A már egyébként is szük­séges rekonstrukció kereté­ben termékváltásra készül a Veszprémi Házgyár. Megte­remtik olyan panel-„csoma- gok” előállításának feltétele­it, amelyekből — az alapo­zást követően — néhány hét alatt családi, sor-, vagy sza­lagházat lehet felépíteni. A 80—120 négyzetméteres la­kóegységek négyzetméteren­kénti költsége mintegy 2000 forinttal olcsóbb lesz, mint­ha ugyanazon elemeket 10 emeletes lakóházak kialakí­tására használnák fel. A ter­vezők, lévén magánerőből történő építkezésről szó, szá­moltak az egyéni munka le­hetőségével, s így végül is sikerült összekapcsolniuk a korszerű ipari hátteret a jó­részt családi munkára alapo­zott magánerős építkezéssel. A Veszprémi Állami Épí­tőipari Vállalat — a kivite­lezési rendszer gazdájaként — partnereket keres a ma­gánerőből történő építéssel kapcsolatos akciójához. Olyan kisebb szakmai közös­ségekre is számít, mint a tsz-ek építőbrigádjai. Min­den „házilagos” ötlet, ame­lyet brigádok, családiház­építő közösségek alkalmazni tudnak, meggyorsíthatja és olcsóbbá teheti a beruházást. A Veszprémi Építőipari Vállalat „magánerős” ter­mékválasztékát elsőként Bu­dapesten az „Ifjú Gárda” lakótelepen alkalmazzák, ahol az idén 130 lakást épí­tenek fel házgyári elemek­ből. Kollokvium a gépipar jövőjéről Szerdán húsz külföldi és háromszáz magyar szakem­ber részvételével megkezdő­dött a Technika Házában a gépipari kis- és középsoro­zatgyártás automatizálásá­nak helyzetét és jövőjét elemző nemzetközi kollokvi­um. A célja az, hogy köz­kinccsé tegye az automati­zálás hazai és nemzetközi tapasztalatait, legújabb fej­lesztési eredményeit, s ezzel elősegítse a vállalatok kö­zéptávú gyártmány- és gyár­tásfejlesztési terveinek meg­alapozását. A Tótkomlósi Tojástermelő Közös Vállalatnál 1979-ben to­jásválogatót építettek. így a tojótelepről kikerülő tojások nagy részét a helyszínen válogatják, csomagolják és a BAR- NEVÁLL előrejelzése alapján a megrendelőknek vagonba rakják. Az elmúlt esztendőben 34 millió tojás került ki a telepről, melynek felét exportálták Fotó: Veress Erzsi Nagyobb önállóság, felelősség a vállalatoknál Szervezeti változások a Volánnál A trösztök tevékenységé­nek felülvizsgálata során döntöttek arról, hogy a Vo­lán Tröszt megmarad teljes jogú gazdálkodási szervnek, de szervezetét korszerűsítve hatékonyabbá kell tenni kapcsolatait a vállalatokkal. Az intézkedés célja, hogy a gazdasági funkciók megtar­tása mellett növeljék a vál­lalati önállóságot. A döntés­nek megfelelően elkészült a -Volán Tröszt új működési szabályzata, szervezeti rend­je, amelyre az első félév vé­géig fokozatosan átállnak. A tröszt 12 főosztályát nyolcra, 36 osztályát 22-re csökkentik, így a létszámot 25 százalék­kal — szám szerint 120 fő­vel — mérsékelik. Az új szervezeti rend alap­ján változott a tröszt és a vállalatok közötti munka- megosztás — például mint­egy 500-féle döntési pontból mindössze 140 marad a trösztnél. A vállalatok —mi­után jobban ismerik a helyi tennivalókat, lehetőségeket — önállóságot, nagyobb dön­tési jogkört kapnak a helyi személy- és áruszállítási fel­adatok szervezésében, lebo­nyolításában, a vállalati gaz­dálkodásban, a bérszabályo­zásban, a fejlesztésben. Nye­reségérdekeltségük, működé­sük lényegében olyan, mint a minisztériumhoz közvetlen tartozó vállalatoké. A tröszt ezentúl olyan or­szágos feladatokat lát el, mint például a népgazdaság szállítási igényeinek kielégí­tésével kapcsolatos koordi­náció, a több megyét, or­szágrészeket érintő személy- és árufuvarozás szervezése, a nemzetközi szállítási felada­tokkal kapcsolatos teendők. A tröszt a gazdája tovább­ra is a pótfuvarszervezésnek, a vasúti el- és felfuvarozás­nak, a darabáru-szállításnak, s változatlanul foglalkozik egy-egy vállalat anyagi le­hetőségét meghaladó nélkü­lözhetetlen beruházásokkal, a megkezdett és korábban ter­vezett fejlesztésekkel, gon­doskodik az egyes vállalatok­nál alkalmazott legjobb fu­varozási és takarékossági módszerek bevezetéséről, el­terjesztéséről. Az átszervezéssel a koráb­bi 13 főosztályt, valamint a 29 osztályból hatot megszün­tettek, helyettük 23, közvet­lenül az igazgatóhelyettesek alá tartozó, önálló osztályt hoztak létre. Vagyis egy tel­jes vezetési szintet kiiktat­tak. Az intézkedés az igaz­gatóság vezető állású dolgo­zóinak 45 százalékát érin­tette. Senkit sem bocsátot­tak el, az új szervezet kiala­kításával felszabadult vezető állású dolgozók közül a kor­határt elérőket nyugdíjazták, a többiek a képesítésüknek megfelelő munkakört kaptak a vállalati központban vagy az üzemigazgatóságoknál. Csökkent az adminisztratív létszám is, hiszen például titkárnő már csak az igaz­gatók és helyetteseik mellett dolgozik. Az új szervezetben, azon túlmenően, hogy. megszűntek az átfedések, közvetlenebbé vált az információ, fokozó­dik az irányítással járó ha­tékonyság, megnőtt a szemé­lyi felelősség, minőségében is . erősödött a vezetés színvo­nala. Közelebb a kereslet és a kínálat összhangjához Bővül a bútorválaszték A barátságos, sőt egyéni otthon megteremtése nem­csak ízlés kérdése, legalább ennyire múlik azon a kíná­laton is, amit — elérhető, megfizethető áron — az üz­letek nyújtanak. E tekintet­ben különösen sokat ígér az, hogy a belföldi ellátást meg-' határozó hazai bútoripar a következő években sem a termelés látványos mennyi­ségi növelésére, hanem in­kább minőségi változásra tö­rekszik: a választék gazda­gítását, a kínálat és kereslet összhangjának javítását, több, korszerű, keresett bú­tor gyártását tervezi. Mind-^ ez a hazai igények jobb ki­elégítése mellett az export dinamikus növelésének is az egyik alapfeltétele. A Budapesti Bútoripari Vállalat az idén — a tava­lyihoz hasonlóan — egymil- liárd forintot megközelítő ér­tékben gyárt szekrénysoro­kat, kárpitos garnitúrákat, teljes szobaberendezéseket a hazai vásárlók számára. A tapasztalatok szerint az észa­ki stílust követő szövet- és vászonbevonatú garnitúráik, matt felületű szekrénysora­ik — a vásárlók körében kedvező fogadtatásra talál­tak. Ezért már az idén nö­velik e bútortípusok ará­nyát. A Kanizsa Bútorgyár a múlt őszi BNV otthonkiállí­tásán bemutatott új szek­rénysorai közül kilencre kö­tött szerződést a BŰTOR- ÉRT-tel. Az új bútorokból az első szállítmányok már kaphatók az áruházakban. A kilenc új típusú szekrénysor­ból csaknem tízezret gyárta­nak az idén. Közülük vari­álhatóságával kiemelkedik a Viktória elnevezésű svédfal, mely jól alkalmazható a ház­gyári lakásokban. Ugyanezt rövidesen elemes változat­ban is gyártják. A rusztikus hatású bútorok iránti növek­vő igények kielégítésére' gyártják a Hannover elneve­zésű szekrénysort, melyhez franciaágyat és ülőgarnitú­rát is ajánlanak. A Zala Bútorgyár korsze­rű és értékesebb lakberen­dezések gyártása mellett a korábban nagyon keresett és hiánycikknek számító úgy­nevezett kiegészítő kisbútor- gyártásnak is bázisa lett. Ké­szítenek ágyneműtartót, éj­jeliszekrényt, ülőkéket, fé- sülködőasztalkákat és előszo­bái cipőtartót is. Az egri Agria Bútorgyár a már jó nevet szerzett stíl-és stilizált bútorai mellett az igényekhez alkalmazkodva modern stílusban is készít ülőgarnitúrákat és szekrény­sorokat. Idei tervükben már szerepel az őszi BNV-n be­mutatott, és nagy érdeklő­dést kiváltó Agria Gamma elnevezésű szekrénysor, amely az Agria elnevezésű stilizált bútor új változata, ám változatosabb igények ki­elégítésére alkalmas, s ugyancsak az idén kezdik meg az Aquincum ülőgarni­túra gyártását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom